Kérdések-válaszok
25 éves anyuka...
Azt már tudom, hogy vele nem úgy kell bánni, mint a többi gyermekkel, ugyanakkor nincsenek a kezemben hatékony eszközök, ezért szeretném a segítségüket kérni. Én nagyon jól elvagyok a gyerekkel, az őt már ismerő pedagógusok is pozitív változást vettek észre rajta, mióta kezelik őt.
A legnagyobb problémám az, hogy hogyan kezeljem az olyan helyzeteket, amikor idegenek csóválják a fejüket a viselkedésén, és olyan megjegyzéseket tesznek, miért nem nevelem meg, miért nem tudok rászólni? Ezek a "beszólások" nekem nagyon fájnak, mert ugyebár nem mutathatom meg mindenkinek a zárójelentést, hogy az én kisfiam nem rossz, csak más, mint a többi gyerek.
Válasz
Teljesen meg tudom érteni a problémáját, hasonlót magam is átéltem, amikor a dackorszakát élő gyermekem télen a nagy hóban lefeküdt és keservesen sírt, mert nem az történt amit éppen akkor kigondolt. Mindez nappal, a város legforgalmasabb pontján. Az alatt a néhány perc alatt 4 jó szándékú megjegyzést kellett elviselnem, különböző stílusban. Égett az arcom és nagyon dühös lettem, főleg azért, mert nem tudtam mit válaszolni, előadást mégsem tarthattam fejlődéslélektanból!
Önnek azt javasolnám, hogy egyszerűen közölje a megjegyzést tevőkkel, hogy a "gyermek azért viselkedik így, mert hiperaktív. Ez olyasmi, mint a mandulagyulladás, csak sokkal látványosabb, ki fogja nőni, ha megértik és békén hagyják."
Ne engedje, hogy idegen emberek fájdalmat okozzanak Önnek, próbálja meg nem magára vonatkoztatni a megjegyzésüket, már csak azért sem, mert Ön mindent megtesz a fiáért. Azok az emberek továbblépnek és máris elfelejtik, hogy mi is történt velük, hogy megjegyzést tettek egy gyerekre, egy anyára. Fontosnak tartom, hogy ezekben a helyzetekben mindenképpen védje meg a fiát!
Ön pedig tréningezzen erősítse magát addig, amíg leperegnek a megjegyzések. Tegye mindezt azért, mert az erejére és a kitartására szüksége lesz, egy hiperaktív gyereket nem könnyű felnevelni.
Egyszóval gondoljon ki egy tetszetős mondatot -ennek nem kell annak lenni, amit az előzőekben írtam - és mondogassa otthon sokat. Lehetőleg ne szerepeljen benne, hogy "beteg", inkább az, hogy állapot, helyzet, s legyen benne a jövőre vonatkozó pozitív kép. Mindezt azért írom, mert felteszem, hogy a megjegyzések nagy részét a fia is hallja.
Izsó Ildikó
