Kérdések-válaszok

A férjem egy olyan...

A férjem egy olyan cégnél dolgozik, ahol a kiváló teljesítményű munkáját egy hetes, két személyes luxusútban jutalmazzák a nyáron. Ez egy tanulmányút is egyben az ott dolgozók számára, de hogy teljes legyen az utazás, a házastársakat is magukkal vihetik a kiváló teljesítményű dolgozók. Tavaly nyáron Írországba repülhettünk volna, de a kisfiúnk születését vártuk és természetesen lemondtuk az utazást. Az idei nyáron szintén utazhatnánk, de én nem szeretném itthon hagyni a kisfiúnkat, aki most fél éves. A férjemnek ez az út egész évben az "álma". Én ezt maximálisan tiszteletben is tartom, de tartok attól, hogy a kicsinket nagyon megviseli az "anya-hiány", hiszem még olyan pici. Nagy dilemmában vagyok és tanácstalan is egyben, főleg azért is, mert a férjem nélkülem nem utazik.

Válasz

A helyzete nem egyszerű, azt hiszem, az anyák sokat emlegetett csapdájába került. A döntése előtt egyszerre több szempontot is meg kell fontolnia, megpróbálom ezeket összefoglalni, hátha segítenek. A gyermek születése nagy öröm a családban, egy férfit és egy nőt egy életre összekapcsol, bármi is történjék később. Ugyanakkor a házasság nagy próbája is, mert az anya, teljesen érthetően, nagyobb érzelmi intenzitással fordul a gyermeke felé egy darabig. Van olyan férj, aki ezt jól viseli, s van, aki nehezebben. Azoknál, aki érettebbek a házasságra és a gyermekvállalásra elmélyíti a kapcsolatot a gyermek érkezése, a férj megérti és elfogadja (megpróbálja elfogadni?) az átmeneti vagy átmenetinek tűnő változásokat. Részt vesz a gyermek gondozásában, nevelésében és felelősséggel van családja iránt. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lenne néha szüksége a feleségére amúgy a gyerek nélkül, s itt nem csak a szexre gondolok. A felnőtt emberek bármennyire is tisztában vannak a család iránti kötelezettséggel, néha igénylik egymás kizárólagos társaságát. Azt tapasztalom, hogy erről gyakran megfeledkeznek a párok, pedig az időnkénti kettesben eltöltött idő (mozi, séta, utazás) nagyon jót tesz a kapcsolatnak is és az egyénnek is. Emellett az Ön férjének - leveléből az tűnik ki - nagyon fontos ez az utazás, hiszen munkájának elismerése, ráadásul ezzel az úttal különleges élményt adhat Önnek.
Másrészt ott a kicsi, aki lassan elmúlik fél éves. Nehezíti a döntést, ha még szopik, mert akkor nehezebben lehet magára hagyni, persze ez sem megoldhatatlan. A következő kérdés, van -e a közelben egy lelkes nagymama, aki az utazás előtt jó néhány héttel, aktívabban részt tud venni a kicsi életében, s vállalja a majdnem egy évest egy hétre. Ha van egy olyan személy, akit a fiuk megismer, aki megtanulja azt, hogyan kell gondozni, milyen szükségletei vannak, akkor nyugodtan rá lehet hagyni egy hétre, mert a fiuknak nem lesz semmi baja. Az "anya-hiány" biztosan fellép, de a kapcsolatukban nem valószínű, hogy törés lenne. Lehet, hogy neheztelni fog egy darabig, de aztán minden visszazökken a régi kerékvágásba.
Dönteni Önöknek kell. Azt javasolom, beszéljék meg a férjével együtt nyíltan ezt a helyzetet. Mindketten mondják el a valódi vágyaikat, ki mit szeretne a legjobban, meg tudják-e oldani a jelentkező problémákat. Együttes mérlegelés után hozzák meg a kompromisszumos döntésüket.

Izsó Ildikó