Lányom 28 hónapos és még mindig ragaszkodik a szopáshoz, ami engem még mindig nagy örömmel tölt el. Nem is próbáltam és nem is áll szándékomban elválasztani. A lányomnak a szopizás megnyugvást, odabújást, alvást, és egy kis evést jelent. 6 hónapos koráig kizárólag anyatejet kapott majd életkorának megfelelően fokozatosan kezdtük el a szilárd ételekre az átállást. Soha nem volt nagy evő, de nem csináltam belőle problémát, mert egészséges és szépen fejlődik.
Mindig is az Ő igénye szerint szoptattam, tehát amikor akart és ez még a mai napig is így van, 2 éves koráig napi 5-6 alkalommal, de mára ez azért változott meg mert megkezdtük a bölcsödét, ezt is megoldottuk kibírja a "cici" nélkül, annak ellenére, hogy cicin alszik el, bár mikor hazaérkezünk a szopizás az első.
A szoptatással kapcsolatban 2 táborral találkoz(tam)om. Vannak akik már túlzásnak találják amit "művelünk" természetesen ezek vannak többségben de nem nagyon foglalkoztam ezekkel a véleményekkel, és vannak akik bíztatnak és még gratulálnak is.
Az ellentábor érve: ne csodálkozzak ha nem eszik, mert az anyatejjel lakik jól, túlságosan ragaszkodó lesz, ennyi idős korban már ez nem normális, hogy még mindig szopik,......
Mint már írtam nem foglalkozom az ilyen véleményekkel, mert egészséges szépen fejlődik, és az hogy ragaszkodó? lehet hogy ragaszkodó de miért ne ragaszkodjon egy 28 hónapos csöppség az édesanyjához, és hát mi a normális? szerintem ez normális!
De ami már a legújabb ellenérv "állítólag" már az egyetemen is tanítják, hogy a sokáig szopizó gyermek nagyobb eséllyel lesz leszbikus vagy homoszexuális.??? Bár én ezt is bugyutaságnak tartom, de szeretném a véleményét kikérni  erről illetve a 2 éves koron túli szoptatásról.