Kérdések-válaszok

Kisfiam 3 és fél...

Kisfiam 3 és fél éves. 2 éves kora után kezdtünk bölcsibe járni, és azóta sokat betegeskedik. Legutóbb a bölcsibe belázasodott, és onnan vittem orvoshoz. Az orvos azt mondta vírus okozza a betegséget és lázcsillapítót, és köptetőt írt fel. A gyerek két napig nagyon magas lázzal, feküdt egész nap. A láza két nap után lentebb ment, de éjszakára még mindig több lázcsillapítóra volt szükség. 5 nap után visszavittem és megállapították, hogy bal oldali tüdőgyulladása van.
Szeretném megkérdezni, hogy miért nem adnak mostanában a gyerekeknek antibiotikumot, ha vírus okozza a betegséget?? Azt megértem, hogy mikor "csak" köhög, vagy fáj picit a torka akkor nem adnak, de amikor már 38 fölé megy a láza a gyereknek, akkor nem lenne ajánlatos segíteni a szervezetének egy kis antibiotikummal? Sajnos mi többször jártunk már így, hogy mindenféle szövődmények megjelenése után kaptunk csak antibiotikumot. Igazából jó orvosnak tartom a gyermekorvosunkat, de mostanában elbizonytalanodtam, vajon nem az orvos hibája-e, hogy ha gyengébb a kisfiam immunrendszere és hajlamos könnyen összeszedni a komolyabb betegségeket, akkor miért nem lehet ezt antibiotikumos kezeléssel elkerülni??

Válasz

Igen fontos kérdést boncolgat, amelynek számtalan szakmai és azon túlmutató, orvos-beteg, beteg-bizalom tárgyát is érintő vetületei is vannak.
Alapvetően azt kell mondanom, hogy a vírus betegségeket nem kell, és nem is lehet antibiotikummal kezelni. - A vírusokra a szokványos terápiák - antibiotikumok ugyanis nem hatnak.
Ugyancsak nem lehet és nem érdemes megelőzésképpen gyógyszert adni, hiszen a gyógyítás - mint az a kifejezésből is kitetszik - egy meglevő betegség kezelését jelzi. (Természetesen vannak kivételek, és megelőző módszerek, kezelések, de az most adott témakörünkön kívül esnek.)
Nem akkor kell adni antibiotikumot, ha magas a beteg láza, hanem akkor, amikor a vizsgálatok amellett szólnak, hogy az adott betegség igazoltan bakteriális eredetű, vagy annak alapos gyanúja áll fenn. És ez lehet akkor is, ha csupán 37,5 vagy akár 39 a beteg láza, köhög vagy nem köhög stb. Azt is tudni kell tovább, hogy a gyermekkori fertőzéses eredetű betegségek zömét vírusok okozzák és igenis nagyon megszívlelendő gyakorlatnak tartom, hogy vírus betegség gyanújánál nem adnak antibiotikumot. A feleslegesen adott, nem jól megválasztott antibakteriális kezelés nagyon komoly következményekkel jár. Mondhatnám komoly biológiai
környezetszennyezés, amelynek következményei jóval túlmutatnak a jelen határokon: a baktériumoknak a gyógyszerekkel való ellenálló képességének fokozódása, stb.
Tehát - ugyan nincs semmi jogom és szerepem a gyermekorvosok munkájának megítélésében - azt szeretném kifejezni, hogy az orvos iránti bizalmukat inkább fokoznia kell annak a ténynek, hogy csak indokolt esetben ad antibiotikumot. És a vírus eredet erre nem lehet példa.
Az immunrendszer fejlődik. Az immunitás azon alapszik, hogy a gyermek élete során több fertőző ágenssel találkozik, és az ellen a szervezet megfelelő ellenanyagokat, védekező rendszert épít ki. Ebben különböző sejtes és a savóban levő összetevők vállalnak szerepet. Például vannak olyan (memória) sejtek, amelyek "emlékeznek" egy már régebben lezajlott fertőzésre, és adott esetben utasítást, lenyomatot adnak a fertőzés ellen való védekezés számára.
Nos, az immunrendszer "fejletlensége" nem róható fel az antibiotikumok nem elégséges használata következményének.
Sőt! Az igazság fordítva inkább megáll, tehát az immunrendszer érését segíti elő, ha csak megfelelő időben, megfelelő indokkal, megfelelően megválasztott gyógyszereket adunk.
A gyógyszerek kémiai anyagok, melyeknek szervezetbe való juttatását csak megfelelő megfontolás után lehet és szabad segíteni, elrendelni.
Záró gondolat: érzésem fordított: napjainkban több, szélesebb hatásfokú antibiotikumokat használunk a megszokotthoz, tudományosan megalapozotthoz képest. És ez inkább a hibás gyakorlat.

Dr. Péter György