Kérdések-válaszok
Kisfiam jelenleg 17...
1. Mekkora a kockázata ezeknek a műtéteknek, és ez miben nyilvánulhat meg?
2. Ha - minden reményünk szerint- sikerül a műtét, ez 100% javulást jelent-e a vesére, működésére nézve, azaz semmilyen későbbi szövődmény nem alakulhat ki?
Válasz
Gyermeküknél az ún. vesico-ureteralis reflux (VUR) betegség áll fenn. Ennek az a lényege, hogy míg normálisan a húgyvezetékből (ureter) egyirányú vizeletáramlás van a húgyhólyag (vesica) felé, addig ilyenkor a vizelet visszafelé is tud áramlani (reflux). Ez már önmagában is károsítja a vesét, de emellett a pangó vizelet miatt hajlamosít a vizelet befertőződésére és ezáltal vesemedencegyulladás kialakulására is. A refluxnak különböző súlyossági fokozatai vannak. A kezelés első lépésben a vizelet tartós fertőtlenítése, ami az esetek egy részében, azáltal, hogy megakadályozza a gyulladást, önmagában gyógyulást eredményezhet. Ez leginkább csecsemőknél várható. Amennyiben ez nem vezet eredményre, akkor valamilyen sebészi beavatkozás indokolt. Ez első lépésként legtöbbször endoszkópos beavatkozás. Ennek során vékony hólyagtükröző eszközt vezetünk a húgycsövön keresztül a hólyagba és ennek segítségével a húgyvezeték szájadéka alá fecskendezünk egy olyan anyagot (teflon, szilikon stb.), amely beszűkíti a szájadékot és ezáltal megakadályozza a vizelet visszafolyását. Ez a beavatkozás a VUR súlyosságától függően 50-70 %-ban eredményes. Ameddig nem igazolódik a reflux gyógyulása, addig azonban továbbra is szükség van a vizelet fertőtlenítésére. Amennyiben az első befecskendezés sikertelen volt, akkor az megismételhető. Ismételt sikertelenség esetén vagy olyankor jön szóba nyílt műtét, ha a húgyvezeték szájadékának külleme (anatómiája) eleve reménytelenné teszi a befecskendezést. A nyílt műtét során a húgyvezetéket újra beültetjük a hólyagba létrehozva annak szelepszerű zárómechanizmusát. Mindkét beavatkozás után elvileg kétfajta probléma léphet fel. Az egyik az, hogy a reflux megmarad. Ennek esélyéről a befecskendezés után már írtam, a nyílt műtét után ennek esélye 10 % alatt van. A másik lehetséges probléma az lehet, hogy a húgyvezeték szájadéka beszűkül, akadályozva a vizelet leürülését. Ennek a kockázata befecskendezés esetén csak ezrelékben mérhető, nyílt műtét esetén néhány százalék. Normálisan a két vese működésaránya 50-50 %, amibe néhány százalék eltérés természetesen belefér. Az, hogy most 2 %-kal kevesebbet teljesít a vese az izotóp vizsgálat szerint az még a vizsgálat hibahatárán belül van. Ha egy vese már károsodott a reflux következtében, akkor nem várható, hogy az helyreálljon. A műtét célja az, hogy a vese további károsodását megakadályozzuk a visszafolyás megszűntetésével, ami csaknem minden esetben sikerül is. Nagyon, nagyon ritka az, hogy sikeres műtétet követően a vese károsodása tovább folytatódik.










