Kérdések-válaszok

Kislányom Adrienn 3...

Kislányom Adrienn 3 éves, kistestvére 2 hónapos. Adrienn mindig elég akaratos volt, korán elkezdődtek nála a "dackorszak" hisztijei. Most, mióta megszületett a kicsi, ezek csak rosszabbodtak. Van, amikor egész nap csak hisztizik, csapkod, és engem is megüt, megharap, pl. szoptatás közben. Nem fogad szót nekünk, nem akar este fürödni, mezítláb vagy félmeztelen járkál, mert tudja, hogy ez bosszant bennünket. Már nagyon el vagyunk keseredve a férjemmel, hiszen mindig szeretet vette körül Adriennt, most is igyekszem vele minél többet foglalkozni, a hét végén a papával kettesben is közös programokat csinálnak. Úgy látszik, semmi sem használ. A kistestvérét, Noémit nem bántja, állandóan puszilgatja, szeretgeti. Gondolom, hogy ennek ellenére féltékeny a testvérére, de ezt az agresszivitást nem tudom elfogadni. Hogyan segíthetnék rajta? Látom rajta, amikor megnyugszik egy-egy hiszti után, hogy őt is bántja a dolog, mégis mindig kezdődik minden elölről. Az esték katasztrofálisak, a férjem már szinte fél hazajönni, mert neki meg különösen nem fogad szót. De mit csináljunk egy ekkora gyerekkel? Őt már nem lehet betenni a kádba, vagy felöltöztetni, ha ő nem akarja. Igyekszem türelmes lenni vele, és nem hagyom magam provokálni, de azért néha nálam is betelik a pohár. Különösen azt tűröm nehezen, ha szoptatás közben piszkál. Nagyon sajnálom is őt, de a kicsit sem hanyagolhatom el. Már éjszaka is hárman alszunk egy ágyban, én a 2 gyerekkel, a férjem szegény a gyerekszobában. Meddig mehet ez így? Már a nagyszülőket sem merem elhívni segíteni, mert a szülés után az anyukám sírva utazott haza, olyan minősíthetetlenül viselkedett vele Adrienn. Kétségbe vagyunk esve, mert úgy érezzük, mi mindent megtettünk. Vigyük el pszichológushoz?

Válasz

Önök valóban nehéz korszakot élnek meg, a diagnózisa is jó, itt alapjában tényleg testvérféltékenységről van szó. A nagyobb gyerek mindig rosszul reagál, ha kisebb testvére születik, hiszen meg kell tanulnia osztoznia a szülők figyelmén. Noémi születése azonban más problémákat is felnagyított.
A felnőttek hajlamosak arra, hogy mindig akkor figyelnek a gyerekre, ha az valamilyen nem kívánatos, "rossz" dolgot művel, pl. félmeztelenül járkál, nem akar fürödni, csapkod és verekszik. Ezekben az esetekben mindig osztatlan és maximális figyelmet kap, addig azonban amíg jó, gyakran csak fél füllel hallgatnak a kérésére. Ezt a gyerekek pillanatok alatt megérzik, s inkább rosszalkodnak, mintsem jól viselkednek. Persze a helyzetet nem lehet ennyire leegyszerűsíteni, vannak más tényezők is. Pl.: az esték általában nehezebbek, mert addigra már mindenki fáradt, mindenki gyorsabban elveszti a türelmét. Nem írta, hogy napközben Adrienn alszik-e még és mennyit? A délutáni alvásra sokáig szüksége van a gyerekeknek, még akkor is, ha esete esetleg később alszanak el. A délutáni alvással csökkenthető valamelyest az esti fáradtságból fakadó "rosszaság".
Adrienn a testvére születéséig osztatlan figyelemben, szinte határtalan türelemben részesült, most pedig van valaki, akit az anya ugyanúgy szeret mint őt, ráadásul van közöttük egy olyan kapcsolat, amiben ő már nem részesülhet és ez a szoptatás. Adrienn még kicsi ahhoz, hogy a keletkező indulatait megértse és kordában tartsa, ezt meg kell neki tanítani. A hisztizés is azt jelezi, hogy Adrienn megszokta, minden azonnal úgy történik, ahogy ő akarja, s ha véletlenül valamilyen kívánsága nem teljesül azonnal, hát követelőzik, erre szolgáló eszköze a hiszti. (Remélem, jól látom a helyzetet?)
Mit lehet tenni? Azt hiszem sokat használna, ha szeretetteljesen, de szigorú korlátokat állítanának Adrienn elé. Verekedni, harapni, rugdosni nem szabad, ezt szigorúan meg kell tiltani! Legközelebb fogja meg Adrienn kezét és nagyon határozottan, komolyan közölje vele, hogy ezt többet nem lehet, mert különben megy a szobájába (ha nincs szobája, jó a fürdőszoba is, persze előtte a veszélyes dolgokat el kell tüntetni) Onnan csak akkor lehet kijönnie, ha megígéri, többet nem verekszik és bocsánatot kér a viselkedéséért (a feltételeket is meg kell mondani előre!). Nagyon fontos, hogy azután a nap után, amikor nem verekedett meg kell dicsérni, de nagyon!
A szigorú szabállyal egy időben szoptatás közben feküdhessen, vagy ülhessen Ön mellé és olvasson neki, vagy figyeljék együtt, ügyesen eszik-e a baba? Noéminek egyenlőre az a fontos, hogy Öntől megkapja az anyatejet, semmiben nem sérül, ha szoptatás közben Adrienn-nek mesét olvas.
Az Apukának is csak akkor fog szót fogadni, ha Ő is felállít szabályokat és ezeket következetesen számon is kéri a lányától. A következetesség egyébként nagyon fontos eleme a nevelésnek, ha valami szabály, akkor az legyen szabály minden körülmény között, az egész család számára.
Gondolkodjon el azon is, hogy Adrienn mire képes önállóan, s azt, amit már egyedül is meg tud tenni, azt bízza rá, eleinte legyen ez kiváltság, később pedig elvárás a lánnyal szemben. Emellett, ha a kicsi alszik, vegye sokat ölbe, és csináljanak együtt dolgokat.

Izsó Ildikó