Találatok a „huvelyi-szules-csaszarmetszes-utan” kifejezésre:
Kérdés:
Lehet esélyem normál szülésre, vagy erről akár le is mondhatok? Mennyit lenne jó várni orvosi szempontból a következő babáig? Azt is hallottam, hogy ma három császármetszés után elkötik az anya petevezetékét. Gondolom, ezt nem "szó nélkül" teszik, tehát ha én ebbe nem egyezem bele, akkor nem végzik el a műtétet.
Őszinte választ vár: két császármetszés után a mai orvosi elvek mellett gyakorlatilag kizártnak tartom a hüvelyi szülést. A lekötés nem automatikus. Önnek joga van beleegyezni és joga van megtiltani. Joga van a teljesen részletes előzetes felvilágosításra és aláírásával kell igazolnia, hogy a tervezett műtéti beavatkozásba beleegyezik. Ez magára a császárra is igaz - más kérdés, hogy óva intem attól, hogy saját felelősségére hüvelyi szülést könyörögjön ki... A második császár után legalább 2-3-4 év pihenőt javaslok a következő fogantatásig. Célszerű előtte a részletes nőgyógyászati vizsgálat, beleértve a hegvonal lehetőség szerinti ultrahangos vizsgálatát. Az én fogalmaim szerint a hegvonalat egyébként a terhesség alatt is a rutin szűrővizsgálatok alkalmával célszerű véleményeznie az orvosnak. Ha a lekötésbe nem egyezik bel, akkor is nagyon megbízható fogamzásgátlást kell utána választani. Három császár után a súlyos anyai szövődmények fenyegetése valós veszély terhesség esetén.
Kérdés:
Az az igazság, hogy a hegvastagság mérése a császármetszés után eléggé kiforratlan dolog, bár tény, hogy fontos. Ami biztos: ilyenkor teljesen értelmetlen még a hegvastagságot méregetni, arra a várható szülést nem sokkal megelőzően kell sort keríteni, hiszen addig még bármi történhet. A gyakorlatban úgy néz ki a dolog, hogy császármetszés után, ha egyéb szövődmény nincs, nyugodtan lehet hüvelyi szülést vezetni. Ismételt császármetszésre akkor van szükség, ha akár a babánál, akár a mamánál szövődmény lép fel. Nem a hegvastagság a döntő általában, mert ritkán szokott olyan mértékben elvékonyodni a heg, hogy azért kell operálni. A hegszétválás valóban előfordulhat, de nagyon ritkán. Inkább arról lehet szó, hogy az erről szóló könyvek megemlítik ezt a lehetőséget, de arról nem szólnak, hogy nem gyakori.
Kérdés:
Ez nem időfüggő. Időről időre közölnek cikkeket a szakmában az előzetes műtét hegének ultrahangos megítéléséről, de az az igazság, hogy a heg "tartóssága" csak a gyakorlatban (fájások alatt) derül ki. Minden szülész tud rémtörténeteket a megszületett baba utáni néma hegszétválásokról, ezért a mai, roppant defenzív szülész társadalom általában könnyen dönt az újabb műtét mellett. Én magam anno elég sok szülést vezettem előzetes császár után, izgalmas volt, mint az első randevú és hálVálasz:Istennek, a legtöbbször pozitív vége volt. De a gyakorlat - nem mellőzhetően a jogi fenyegetettség hatására - az óvatosabb szemlélet irányába ment el. Az előző terhességtől eltelt idő egyetlen mai szülész álláspontját nem befolyásolja.
Kérdés:
Mivel a közeljövőben szeretnénk még egy gyermeket, operáló orvosomnál érdeklődtem a következő teherbeesés egészségügyi szempontból ideális időpontja ( mihamarabb szeretnénk vállalni a második gyermeket ), ill. a következő szülés lefolyása felől. Válasza az volt, hogy elvben, ha az anya teljesen egészséges már 6 hónap után lehetséges a második, komplikációmentes terhesség kezdete, ami pedig a szülést illeti teljesen természetesnek tűnt, hogy császármetszéssel fog ez is zajlani.
Hozzátenném, hogy Olaszországban igen magas a császármetszések aránya, egyes statisztikák szerint meghaladja a 30 %-ot ) és orvosom is azzal indokolta-e véleményét, hogy noha a második természetes úton zajló szülés már korántsem jár akkora kockázatokkal, mint pl. 50 évvel ezelőtt, a felesleges kockázatok elkerülése miatt jobb a császármetszést választani.
Én ezt, ha csak egy mód van rá szeretném elkerülni, mert bár lehet, hogy csak túlzottan romantikus vagyok, de szeretném a természetes szülést megtapasztalni, mivel első terhességem egy kicsit "befejezetlennek" tűnt a műtét miatt.
Ön szerint is legjobb megoldás-e a császármetszés, vagy inkább próbáljak meg egy olyan kórházat keresni, ahol mindenekelőtt a természetes szülést preferálják ?
Nemcsak Olaszországban, de nálunk is emelkedik a császármetszések aránya: nálunk jelenleg átlag minden 6-7. szülő nőt érint. Oka az is (sok minden más mellett), hogy a mai altatási-műtéti feltételek mellet a kockázata jelentősen lecsökkent, ezért egyre kisebb problémánál szánják rá magukat az orvosok a (nem lényegtelenül: jogilag is jobban védhető!) műtéti megoldásra. Ez tény. Vitatkozni lehet róla. Amikor én a szakmát kezdtem, sőt, egész az elmúlt évtizedig a magzati indokból végzett első császár után szinte erkölcsi kötelesség volt - nagyon szigorú monitorizálás mellett - megkísérelni, hogy halad a szülés normál úton. És sok szép közös élmény adódott, persze az esetek felében-harmadában végül újabba műtétre kényszerültünk. A mai orvoslás vérmérséklete úgy tűnik defenzívebb. Én úgy gondolom, a sanszot meg kell adni, de az is igaz, hogy nagyon szépen kell haladnia a szülésnek, hogy a fenyegető szövődmények (pl. hegszétválás) tudatában a mai szemlélet által érintett orvosnak legyen türelme végigvárni. Sajnos, ezek a tények. Azért én szurkolok, hogy kaphassa meg a normál szülés élményét. Nekem nagyon sok szép emlékem is van - legyen benne része!
Kérdés:
Ha következő szülés normál úton történik és bekövetkezik a hegszétválás, az mennyiben veszélyes a babára? Észre lehet venni a szülés alatt, ha veszély van? Vannak erre eszközök, hogyan tudják figyelni? Lehet így EDA-val szülni?
Misgav-Ladach módszerrel végzett császármetszés után jobbak az esélyek egy következő terhesség problémamentes kiviseléséhez illetve sikeres hüvelyi szülésre, mint a hagyományos harántmetszéses császármetszés után?
Az előzetes császármetszés utáni hüvelyi szülésnek mindenképpen előfeltétele, hogy kifogástalanul gyógyuljon a méh sebe. Maga a hegvonal a terhesség alatt (elsősorban a vége felé ultrahanggal is ellenőrizhető. Belátható, hogy az újabb császárra nagyobb az esély, minél közelebb vagyunk időben az előzőhöz. Erre pontos adatokat nehéz mondani, de ha arra gondolunk, hogy általában is legalább két-három év korkülönbségű gyerekek a jellemzőek: akkor a gyakorlatban ez megfelelőnek tűnik. Az előző műtét sebét tehát a szülés előtt ultrahanggal, alatta komplex észleléssel, fizikális vizsgálattal ellenőrzik, természetesen a baba állapotának folyamatos monitorizálásával. A hegszétválás általában inkább a kitolási szakban, a baba megszületése körüli időben szokott bekövetkezni, sok esetben a megszületés után. A hegszétválás legkisebb gyanújakor azonnali műtétet kell végezni; e tekintetben az EDA alkalmazása azért is praktikus, mert hamarabb kezdhető a műtét. A Misgav-Ladach féle módszer a has megnyitására vonatkozik, a méh sebzése szempontjából nem jelent különbséget, így a későbbiekre érdemi befolyása nincs. Előzetes császármetszés után hazánkban a gyógyszeres fájáserősítés nem szokásos. Ha nincs megfelelő spontán fájástevékenység, az újabb műtét a megoldás.
A császármetszés
Ha szülésről beszélünk, általában mindenkinek az jut eszébe, amikor a baba természetes úton jön a világra. Viszonylag kevés azoknak a kismamáknak a száma, akik kifejezetten császármetszéssel képzelik el a szülésüket, a legtöbb várandós inkább szeretné elkerülni ezt a beavatkozást, ha lehetséges










