Találatok a „diszlexia-gyanu” kifejezésre:
Kérdés:
A diszlexia az olvasás, a szövegértés nehézségét jelenti, így nem tartom valószínűnek, hogy Ön diszlexiás lenne. Van egy másik zavar, a diszgráfia, ami az írás nehézségét jelenti, vagyis nehezen, pontatlanul írja le a hallott vagy látott szöveget. A két zavar gyakran együtt jár, de külön is előfordulhatnak. A csúnya, olvashatatlan írásnak oka lehet a rossz beidegződés is. Gyakran az egyetemi évek alatt romlik el az írás, amikor nagyon gyorsan kell jegyzetelni. Lehetőség van a vizsgálatra, még felnőtt korban is, logopédust vagy pszichológust kell keresnie, akiknél érdeklődhet. Azt javasolnám, hogy forduljon a területileg illetékes Nevelési Tanácsadóhoz, ott logopédus és pszichológus is dolgozik, akik konzultálni tudnak Önnel.
Izsó Ildikó
Kérdés:
A tanulási zavarban szenvedő gyerekek (ide tartozik a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, az olvasás, az írás, a számolás zavara), kifogástalanul látnak, hallanak, azonban az érzékszerveken keresztül beérkező információk értelmezése gyakran pontatlan. A diszlexiát a vizuális és/vagy akusztikus percepció zavarának tartják legáltalánosabban (vannak természetesen más nézetek is, de ez a legelfogadottabb, leginkább igazolt). Ennek a két szférának -látás, hallás- információfeldolgozási zavara okozza az olvasás és írás elsajátításának nehézségét. A probléma többféle formában nyilvánulhat meg: zavar lehet a diszkriminációban (vizuális ingerek megkülönböztetése), ez nyilvánul meg abban, hogy a gyerek keveri a "d", "b", "p" betűket. A vizuális zárás az a képességünk, hogy hiányzó részek ellenére képesek vagyunk az egészet felismerni, vagyis a szavakból hiányzó betűket pótolni tudjuk, a mondatban rossz helyen lévő szót ki tudjuk választani. Mindez az egész jelentésének-felismerésén alapul. A diszlexiás gyereknél ez is hiányozhat, ezért hagyhat ki szavakat a mondatokból, vagy betűket a szavakból. Probléma lehet a lényegkiemelés hiánya is.
Az auditív szférában hasonló problémák jelentkezhetnek ( a gyerek nem tudja megkülönböztetni az egyik hangot a másiktól, a különálló hangokat nem tudja egyetlen szóvá összeállítani).
Probléma lehet még az érintés és a mozgás útján érkező információk feldolgozásában is, amikor a gyerek képtelen a tárgy pozíciójának térbeli meghatározására, a méret és a távolság megítélésére, könnyen összekeveredik nála a "jobb" és a "bal".
Mindezek a problémák a napi tevékenységben is akadályozhatják a gyereket, nemcsak az írás és az olvasás elsajátításában (pl. nehezen megy a labdázás).
A diszlexia hátterében tehát nagyon sokféle percepciós zavar húzódhat meg. A pontos feltérképezést, a diagnózis felállítását érdemes szakemberre bízni, ugyanis az írás és olvasás elsajátítás folyamatában a teljesen egészséges gyerekeknél is előfordulhat időlegesen a betűkihagyás vagy a betűk felcserélése.
Azt javasolnám Önnek, hogy minél előbb forduljanak a Nevelési Tanácsadóhoz, ahol pontos, részletes vizsgálat alapján döntik el, hogy valóban diszlexiáról van-e szó, s ha igen, milyen fejlesztés szükséges. Amennyiben az derül ki, hogy nem diszlexiás a fia, akkor is tudnak az iskolára előkészítő feladatlapokat, füzeteket adni.
Meixner Ildikó volt az, aki részletesen foglakozott a diszlexiával, nagyon jó programokat dolgozott ki, amelyek segítségével hatékonyan lehet segíteni a gyerekeknek. (Lexi füzetek)
A legfontosabb tehát, hogy minél előbb forduljanak a szakemberhez, mert a korai - még iskolakezdés előtti - fejlesztés pótolhatatlan.
Izsó Ildikó
Kérdés:
A "szakember" egyéb problémákat is felvázolt, mint például a dyslexia lehetőségét is. A kislányomat korához képest okosnak és fejlettnek tartom, gondolom minden szülő így van ezzel. Mi a szülei tanult iskolázott emberek vagyunk és gyermekünk jövőjét csak úgy tudjuk
elképzelni, ha tanul és ugye tudjuk milyen magas az iskolában az elvárás. Ehhez elengedhetetlen az olvasás, vagy még inkább az olvasás szeretete. Szeretném ha tárgyilagosan tájékoztatna a dyslexia bekövetkezésének lehetőségéről. Ehhez néhány adat. A kislányom balkezes illetve pontosabban ballal eszik, iszik, rajzol. Ha bal keze foglalt akkor jobb kezét is ügyesen használja, a labdát viszont kétségtelenül jobb lábbal rúgja. A betűket soha nem tanítottuk neki, csak amit magától megtanult. Ezeket a betűket jobbról balra írja és többnyire fordítva, tükörírással. Ez nem tudom, hogy gond-e, korrigálnunk kellene-e? Sokat foglalkozunk vele, rajzolunk, olvasunk, számolunk a jövője érdekében.
A diszlexia a tanulási zavarok nagy csoportjába tartozik. Tanulási zavarról akkor beszélünk, ha a gyerekek, bár kifogástalanul látnak és hallanak, az információk értelmezése pontatlan vagy hibás. Ezt az értelmezési, jelentésadási folyamatot nevezik percepciónak. Érintett lehet a látási (vizuális) vagy a hallási (akusztikus) percepció (természetesen az érintés és a mozgás is érintett lehet). Ez az érintettség azt jelenti, hogy a látás, hallás (érintés, mozgás) útján szerzett információkat nem megfelelően értelmezi a gyerek. Ezekben az esetekben beszélhetünk diszlexiáról vagy diszgráfiáról. Ez az értelmezési probléma mindig az iskolában tűnik ki, súlyosabb esetekben korábban, enyhébb esetekben később.
A vizuális szférában probléma mutatkozhat az ingerek pontos megkülönböztetésében, aminek következtében a gyerekek felcserélik a "hasas" betűket - tipikus példa a "b" és a "d". Előfordul, hogy a vizuális zárás megy nehezen, vagyis a gyerekek nem találják meg a megfelelő betűt, ha az hiányzik egy szóból. A harmadik problématípus már a mondatok szintjén jelentkezik, amikor nem ismerik fel a gyerekek, ha egy szó rossz helyen van a mondatban. Ezért van az, hogy a diszlexiás gyerekek szavakat hagynak ki vagy cserélnek fel, ha mondatokat írnak le. Zavart szenved a lényegkiemelő képesség is, a gyerek az információhalmazból nem képes kiemelni a számára fontos elemeket. Ekkor például nem tud az olvasmánnyal kapcsolatos kérdésekre válaszolni. Az auditív, a taktilis, a kinesztétikus szférában hasonló zavarokkal találkozhatunk ( a diszkrimináció zavara, amikor az egyik kimondott hangot nem tudja megkülönböztetni a másiktól, vagy az akusztikus zárás zavara, amikor a különálló hangokat nem képes egyetlen szóvá összeolvasztani. Probléma lehet a téri viszonylatok érzékelésével, képtelen megítélni egy tárgy távolságát, összetévesztheti az irányokat)
A diszlexia tehát nagyon sokféle percepciós hibára vezethető vissza, a diszlexia tünete is sokféle lehet. Abban teljes mértékben igaza van Önnek, hogy a világból felvett információ és annak értelmezése az alapja a tanulásnak, s ha valaki zavart szenved a percepció terén, a tanulásban sem lehet sikeres.
Az Ön által leírt tünetek inkább a balkezességgel együtt járó problémák, nem utalnak a diszlexiára, mint írtam, annak differenciál diagnosztikájában más elemek is szerepelnek.
Azt javasolnám Önöknek, hogy keressenek egy idézőjel nélküli szakembert, olyat tehát, akiben megbíznak, mert a pontos diagnózishoz szükség van a gyermek vizsgálatára. Vannak egyébként olyan fejlesztő füzetek, amelyek a nem diszlexiások számára is élvezetesek, ezek a Meixner Ildikó által összeállított Lexi-sorozat darabjai.
A válaszom végére engedjen meg egy szubjektív megjegyzést: belátom, hogy nagyon fontos a tanulás, én is úgy képzelem el a jövőt, hogy a gyerekeim továbbtanulnak, azonban nem szabad, hogy ez az "akarás" bármelyik részről is görcsössé váljon. Amikor majd iskolás lesz a gyermekük, engedjék, hogy a tanulás és az azzal kapcsolatos feladatok az Ő hatáskörében legyenek. Persze meg kell nézni a füzeteket és a házi feladatokat, de vigyázzanak arra, hogy a teljesítmény ne váljon az iskola egyetlen jellemzőjévé. Sokkal nagyobb baj, ha egy gyerek nem szeret iskolába járni, mint az, ha esetleg enyhe diszlexiája lenne, ez utóbbin ugyanis sokkal könnyebb segíteni.
Izsó Ildikó
Ha azt szeretnéd, hogy gyermeked jobban olvasson, ne könyvtárba, hanem edzésre vidd!
Bár elsőre lehet, hogy sokan azt hinnék, egy délután a könyvtárban javíthatja a gyerekek olvasási képességeit, valójában egy parti tenisz, vagy egy kis úszás sokkal többet segíthet az olvasásfejlesztésben.
