Találatok a „liszterzekenyseg” kifejezésre:

Kérdés-válasz
Cikkek

Glutén - igen, nem?

Kedves Doktornő!

Kisbabám 8 hónapos múlt, még anyatejes. Tízórai gyümölcs, ebéd főzelék, uzsonna gyümölcs,vagy főzelék. Igény szerint szopizik.

A glutént bevezettük 7 hónaposan, mert azt mondták, tegyünk így, bár a baba unokatestvérei között van lisztérzékeny.

De szeretnék kész gluténmentes gabonaőrleményeket is adni neki, amiket a receptek szerint tápszerrel, vagy feles tejjel kell elkészíteni. Nappal jókedvű, de nem alszik jól, lehet, hogy éhes éjszaka, bár szopizik, ezért próbálnám ki ezeket. Annyi anyatejem nincs, hogy azt használjam fel a gabonapépekhez, és talán nem is lehet. Mit ajánl, mihez nyúlhatnék. Nem vagyok ismerős a tápszerek, babatejek, tejpépek világában, 6 hónapig csak szopizott.

Nagyon megköszönném a segítségét.

Üdv!

A gluten 4-6 hónapos korban történő bevezetése újabb kutatások szerint segít megelőzni a lisztérzékenység (coeliakia) kialakulását. Természetesen emellett gluténmentes pépek is bevezethetők. Ha a baba éhesnek tűnik az anyatej mellett naponta 2x főzelék, egyszer gabonapép vagy tejpép, és egyszeri gyümölcs adása ajánlott.

A gyógyszertárakban, élelmiszer boltokban illetve drogériákban ezek életkornak megfelelő pépek kiválaszthatók. A 8 hónapos gyermek részére ajánlható és a háziorvos által receptre is felírható Sinlac illetve Milumil Sinemil pép. A táplálás gyermekére szabott kialakításához kérje védőnő segítségét is.

Dr. Kiss Melinda
csecsemő- és gyermekgyógyász, gasztroenterológus

Ismerkedés a gluténnal?

Sziasztok! Egy hozzátáplálásos kérdésem lenne: nemrégiben járt nálam a védőnő, kisebbik lányom most három hónapos. Azt mondta, hogy egy hónap múlva adnom kell a picinek almát és egy kekszet. Anno a nagyobbik lányom 6 hónapos koráig nem kapott mást, csak anyatejet. Nem tudom, hogy miért változott meg ez a rend, miért kell korábban elkezdeni a hozzátáplálást?

Ráadásul Zoé nagyon jól szopizik, és most anyatejes gondom sincsen - hála a görögszénamagnak, szépen gyarapszik. Most 5300 gramm és 62 cm, 3500 grammal született, van, hogy heti 200-250 grammot is gyarapszik. Még vizet sem adok neki, csak anyatejet.

A mozgásával is minden rendben, már fogdossa a tárgyakat, magához húzza, kezét nézegeti, oldalra fordul, jó kedélyű, átalussza az éjszakát is, majdnem egy hónapja.

Nem szeretnék véteni az "előírások" ellen, de kíváncsi vagy, hogy ennek mi az oka? És a napi adag mennyi legyen? Az egy keksz mellett egy gerezdnyi alma?

Andi79

Szia Andi79! Mostanában van egy új ajánlás, miszerint 4 hónapos kortól egy icipici glutén adásával elkerülhető a lisztérzékenység kialakulása, ezért ajánlgatja ezt a védőnő.

De igazából, ha jól gyarapodik, szerintem nincs szükség erre és elegendő az anyatej. Ha van bőven tejed, bőven elég lesz hat hónapos korban elkezdeni a próbálgatást, napi egy alkalommal. Először csak frissen préselt almaléből egy kiskanálnyit, aztán reszelt almát.

Ha akarsz neki kekszet is adni, akkor az almalevet pépesítsd meg egy pici keksszel, ez a mennyiség bőven elég ahhoz, hogy a bélrendszere megismerkedjen a gluténnal.

Kérdés:

Az idén nyáron gyermeket szeretnénk vállalni. Kérdésem: Szükség van-e valamilyen kivizsgálásra, annak tükrében, hogy 1,5 éve pajzsmirigy túlműködéssel kezeltek és a mai napig fennálló lisztérzékenységem van? A háziorvoshoz kell fordulnom célirányos vizsgálatkéréssel vagy a nőgyógyászhoz?

A pajzsmirigy betegséget feltételezésem szerint ebben jártas szakorvos kezelte. Ha szerinte egyensúlyba került (vérzése-ciklusa is szabályos...), akkor ezzel nem kell tovább foglalkoznia, hogy egészen pontos legyek: a megfogant terhesség mellett lehet szükség az esetleges kezelés "finomhangolására". A lisztérzékenység egy dolog: nyilván megfelelő diétát tart. A terhesség ennél többet nem igényel. Ha egy adott betegséggel gondja van, mindig először ahhoz forduljon, aki ezt évek óta figyelemmel kíséri. Ha gyermeket szeretne, vagy már terhes: minden ilyenről a nőgyógyászát is értesítenie kell.

Kérdés:

Kislányom májusban lesz 2 éves, már 1 éve küzdök vele, hogy egye meg a kenyeret és ne csak a felvágottat. Már művészi szintre fejlesztette ki, hogy hogyan "lopja le" amit én rátettem legyen az kenőmájas, parizer vagy sonka. Soha még kicsi korában sem ette a pékárukat. Amit szeret az a gyümölcsök, főzelékek (mostanában kezd itt is válogatni) feltétekkel, túró rudi, fűszeres kolbászok. Azt szeretném megkérdezni, hogy normális-e az, hogy nem eszi a pékárukat (nem mutat-e ez liszt érzékenységre) és mit adjak neki helyette.

Az, hogy a gyermeknek milyen táplálkozási szokásai alakulnak ki, az nagyrészt a szoktatás, neveltetés következményei. Önmagában nem tekinteném bajnak, hogy nem eszik pékárut, annak java része ugyanis összetett szénhidrát. Ugyan a táplálkozásban ezekre is szükség van, de az igényelt mennyiség köretekkel, tésztafélékkel esetleg süteményekkel pótolható.
(Másik oldalról felvethető, hogy sok esetben - egyébként racionális diéták egyik alapelve - a kenyérféleség arányának csökkentése. Ez persze egy kisgyermek esetén így nem értelmezhető.)
Tehát a dolgot inkább kellemetlenségnek, mint bajként kezelném - persze egészségügyi vonatkozásában. Amúgy Önök hogy vannak a kenyér fogyasztásával?
Végül pedig azt gondolom, hogy a probléma nagy valószínűséggel átmeneti, mivel eljön majd az idő, amikor a gyermek étkezési szokásai változnak.
Próbálják őt orientálni, ne küzdjenek. Javaslom, a kenyérevés ne legyen központi kérdés, mivel a gyermeknél esetleg inkább dacot, ellenszegülést válthat ki, hiszen ha érzi, hogy ezzel megfoghatja a szüleit, akkor azt meg is teszi.
Legyen természetesen odakészítve a kosztjához a pékáru is, bízzák rá, mikor eszik belőle. Ha a gyermek egyébként jól fejlődik, nincs ok az aggodalomra.
Egyébként a jelenség nem utal lisztérzékenységre.
Dr. Péter György

Kérdés:

Egyéves a kislányom. Még az un. csecsemő-ételeket eszi. Pépesített főzelék burgonyával sűrítve stb. Szeretném a lehető legegészségesebb táplálékot adni neki. Mit tanácsol mivel sűrítsem a későbbiekben a főzelékeket számára. Úgy hallottam a hagyományos rántás nem igazán ajánlott.

Amennyiben gyermeke teljesen egészséges és eddig jól fejlődött, valamint a családban nem fordult elő lisztérzékenység ("cöliákia") úgy egyéves kor után nyugodtan adhat rántásos főzeléket. A túlzó lisztes ételek azonban valóban okozhatnak panaszokat.
A főzelékeket nem szükséges sűríteni. A vízben megfőtt (szétfőtt) növények összezúzva (turmixolva) alapvetően pépes állagot adnak. Keverhetünk hozzá száraz húsokat (csirke, borjú, hal, stb.) májat, tejfölt, joghurtot, egyéb gyümölcsöket, stb. A babák ízvilága más mint a felnőtteké. Olyat is nagyon szeretnek, amit mi ízetlennek, sótlannak tartunk. Ne sózza gyermeke ételét, még párolásnál sem! Ne felejtsük, gyermeknek főzni egyszerűbb, csak külön munka, mivel nekünk már sajnos más az ízlésünk.
Dr. Varga László

Kérdés:

9 hónapos a kislányom (napjában még 6 alkalommal szopik), eszik sokféle gyümölcsöt, főzeléket, de szeretném változatosabbá tenni az étrendjét. Gabonafélét eddig nem mertem adni neki, igazából nem is tudom, ebben az életkorban melyik adható és melyik csak 1 éves kor után. A rozs, az árpa, a zab, a köles, a rozs mind mind olyan alapanyag, melyből kiváló reggelit, uzsonnát lehetne készíteni mondjuk gyümölccsel, de nem tudom adhatom-e őket.

Nyugodtan adhatod bármelyiket. A búza, rozs, árpa. zab fél éves kor előtt tilos, mivel glutént tartalmaz. A gluténérzékenység pedig kicsi korban nagyon veszélyes tüneteket produkál. Később már jól kezelhető, tehát nem érvényes a tiltás, csak arra, akinél kiderül, hogy valóban glutén érzékeny (ez a cöliákia, vagy lisztérzékenység).
Sződy Judit

Kérdés:

2 éves kislányom széklete időnként hófehér színű (nem túlzás!), kásás, zselés jellegű. A szaga sem olyan, mint a többi esetben. Előfordulhat, hogy a következő széklet normális barna színű, tehát nem egyfolytában fehér egy adott időszakban. A gyereknek nem fáj semmije, jó a közérzete, eszik is rendesen.
Jó fél évvel ezelőtt szalmonellája volt. Több hónapig tartott. Ez alatt fordult elő, hogy szintén fehér volt időnként a széklete. A miértre nem kaptam kielégítő választ. Azt valóban el tudom képzelni, hogy ritka az ilyesmi, ennélfogva az orvos is ritkán találkozik ilyen problémával, ha egyáltalán találkozik praxisa során. Mégis azt kérdezem, hogy a szakirodalom mit ír a hófehér (tehát nem egyszerűen világosabb, hanem kifejezetten hófehér) székletről. Ritka, mint a fehér holló, hogy stílusos legyek.

A csecsemő és kisdedkorban lezajló bélfertőzések egyrészt gyakran súlyosabban zajlanak, gyógyulási idejük hosszabb, másrészt a széklet kórokozómentessé válása után nem ritka a hosszabb-rövidebb ideig megmaradó laza, esetleg nyálkás, bűzös székletek ürítése. Ezen időszak alatt a székletek színe gyakran változik. Ilyenkor alaposabb kivizsgálás során 1-1 esetben kiderül, hogy a gyermeknek eddig fel nem ismert vastagbélgyulladása lisztérzékenysége, cukorfelszívódási zavara (tejcukor érzékenység) van. Esetleg még egyéb parazita fertőzés, vagy akár emésztési zavart is okozó rendszerbetegség is fennáll, amelyek eddig nem okoztak látható tüneteket. A világos, vajszínű széklet megjelenhet akár már a bélfertőzés ideje alatt is, mint felszívódási zavar következménye.. Főleg zsírfelszívódási zavar esetén láthatunk nagy mennyiségű, világos zsírfényű székleteket. De megjelenhet a világos széklet pl. bizonyos fertőzéses eredetű májbetegségekben, és az epeutak elzáródása esetén is. A szakirodalomban azonban szerepel egy un "periodikus szindroma", amikor esetenként a gyermek, kimutatható ok nélkül világos székleteket ürít. Tekintettel arra, hogy ez az állapot az Önök kislányánál a salmonellás fertőzés óta( fél éve!) áll fenn az esetleges okok tisztázása céljából javasolnám gasztroenterológus szakorvos felkeresését.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

A barátnőm lisztérzékeny és meg szeretném tudni, hogy ez a "betegség" továbböröklődhet- e a gyermekeimre, mert ez a betegség először a nagyapjánál alakult ki, utána az édesapja örökölte mint elsőszülött gyermek-mert az öccse nem az- és az én barátnőm is örökölte, de csak ő örökölte, a testvérei nem. Tehát: van rá esély, hogy nem öröklődik ez a rossz tulajdonság tovább, vagy nekünk is az elsőszülött gyermek örökli majd ezt a tulajdonságot.

A coeliakia genetikailag determinált betegség, azonban megnyilvánulásában a genetikai tényezők mellett környezeti eredetűek is szerepet játszanak. Az arra fogékony egyénekben a gluten - lisztfélék - bevezetése váltja ki a vékonybél bolyhainak károsodását, amely azután több másodlagos következménnyel is jár.
Az első fokú rokonoknál a megnyilvánulási arány néhány százalék.
Válaszom tehát az, hogy van esély arra, hogy nem öröklődik, de nem is zárható ki. Nem biztos, hogy az első szülöttség ebben az értelemben nagyobb kockázatot jelent.
Idézőjelbe tette, hogy "betegség". Bár megfelelő, gondos diétával tünetmentessé tehető, de azért ez bizony egy komoly betegség.
Dr. Péter György
2004.05.10

2002.07.07

Kérdés:

Kisfiam 15 hónapos, az orvos vérvizsgálat alapján nem tartja kizártnak a lisztérzékenységet. Önök az egyik válaszukban azt írták, hogy a lisztérzékenység és a cöliákia ugyanaz. Más írásokban és az orvosunk szerint azonban az első kinőhető, a második nem; lisztérzékenységben megjelenik a jellemző ellenanyag a vérben, a másikban csak a biopszia ad biztos diagnózist, mert nincsenek meg ezek az ellenanyagok. Marci fiam elő van jegyezve biopsziára, az eredmény nem tudom mikor érkezik meg, de azért megkérdezem önöket, hogy bár Marci jó pár tünete stimmel a lisztérzékenység tüneteivel, amit a legjellemzőbbnek mondanak, a testsúly növekedésének megállása, illetve rossz közérzet, ezek nem jelentkeztek. Kisfiam 12 kg, vidám, huncut, érdeklődő, kicsit dundi gyerek. Ennek ellenére fennállhat nála ez a betegség? Érdekelne még az is, hogy más betegség tünetei esetleg lehetnek-e a lisztérzékenység tüneteihez hasonlóak?

A coeliakia felszívódási zavarok körébe tartozó betegség, melynek lényege a különböző gabonafélékben - búza, rozs, árpa, zab - levő fehérje, a gliadinnal szembeni allergia. Máskén fogalmazva: gluten-szenzitiv enteropathia.
Tulajdonképpen immun-pathológiai alapú betegség, a bél boholyzata elpusztul, így a felszívó felület csökken. (Esetenként más típusú felszívódási, és táplálék-allergia is, pl. tej-allergia is társulhat hozzá.)A gabonafélékkel, liszttel történő táplálás bevezetése idején, tehát általában a késő csecsemőkorban kezdődnek tünetei: a fejlődés megtorpan, esetleg visszaesik, a gyermekek hasa puffadt, elődomborodó, és ez jellegzetesen eltér az egyébként sovány alkattal, mellkassal illetve orcákkal. A gyermek sápadt, vérszegény, rossz kedvű. A széklet nagy tömegű, bűzös, esetleg zsírfényű.
Laboratóriumi vizsgálatoknál különböző hiányállapot jelei észlelhetők: vérszegénység, vashiány, a vérfehérjék és immunglobulinok csökkent szintje, esetleg egyéb szervi működési zavarok. Ugyancsak elmaradást mutathatnak a csontosodási folyamatok, melyeket röntgen vizsgálattal lehet diagnosztizálni.
Hasonló képpel járhatnak egyéb felszívódási zavarok, anyagcsere betegségek. Ezen kívül bizonyos tüneteiben hasonlíthat egyéb sebészeti, krónikus belgyógyászati betegségekhez.
Diagnosztizálni alapvetően a bél-biopsiával lehet. Nincs két típusú coeliakia.
A vérben levő ellenanyag is adhat alapos gyanút, azonban mivel az egész életre vonatkozó diagnózis ez - még egyszer hangsúlyozom - biopsiával lehet és kell megerősíteni. Természetesen a labor leleteknek illeszkedniük kell a klinikai panaszokkal, tünetekkel.
A megalapozott diagnózis esetén életre szólóan speciális - lisztmentes - diétát kell tartani.
Tehát véleményem szerint bizonyos értelmi zavar lehet az, hogy csupán ellenanyaggal igazolható esetekben a coeliakia gyógyul, míg biopsiával diagnosztizált esetben kell tartós betegségre számítani.
Dr. Péter György

Kérdés:

Van-e különbség a liszt- és a gluténérzékenység között?

Nincsen. Ezek a betegek a búza gliadin-frakciójára és a többi gabonaféle ún. protamin-tartalmára érzékenyek, ezek bélnyálkahártyájukat tönkreteszik, mivel abban súlyos gyulladást okoznak. Az érzékenységet genetikai és környezeti tényezők határozzák meg. Ezek a betegek egyáltalán nem fogyaszthatnak búzát, árpát, rozsból készült termékeket, a zab talán kevésbé ártalmas, kisebb mennyiségben. A rizs, a kukorica természetesen fogyasztható. Az érzékenység életre szóló, a tudomány mai állása szerint nem gyógyítható, és csak szigorú diétával tartható tünetmentesen a beteg.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

A lisztérzékenységet csak béltükrözés, és biopsia által lehet kimutatni, vagy van egyéb mód is?

A lisztérzékenység vizsgálatára ugyan van egyéb, a vérből végezhető módszer is, azonban a diagnózis kimondásához, megerősítéséhez, napjaink szakmai gyakorlata alapján szükséges a bélminta szövettani vizsgálata is. Ehhez pedig azon a bizonyos beavatkozáson keresztül vezet az út.
Tehát a válaszom igen, kell a mintavétel. Klinikai gyanú alapján, előzetes laboratóriumi vizsgálatok illetve esetleg a már vérből végezhető teszt után.
Dr. Péter György

Kérdés:

Lisztérzékenyek fogyaszthatják-e a lenmagot, hajdinát, ill. kölest???

Az Ön által említettek fogyaszthatók - feltéve, ha megfelelő módon, külön kezelik ezeket, tehát sem csomagoláskor, sem a konyhatechnika során nem keverednek az egyébként listán szereplő gabonafélékkel illetve ezek származékaival.
Dr. Péter György

Kérdés:

Több termékben megtalálható összetevőként a maláta. Az lenne a kérdésem, hogy az ilyen termékeket lisztérzékenyek fogyaszthatják-e ?

Több a dietetikával, és gastro-enterológiával foglalkozó szakembert megkérdezve a válaszom röviden nem, tehát nem fogyasztható.
Dr. Péter György

Kérdés:

Szeretném megkérdezni, hogy a gabonapelyhek (zab, árpa, rozs) okozhatnak-e allergiát?

Nemcsak a búza, hanem a többi gabonaféle is a rozs az árpa, kis mennyiségben valószínűleg a zab is tartalmaz glutent. A rizs a kukorica nem. Tehát vegyes gabona pehely fogyasztásakor arra hajalmos gyermekeknél a gluten allergia kialakulhat. Azonban ez nem az első alkalmakkor okoz tüneteket, és nem is hányás a fő tünete, hanem egy bizonyos idejű fogyasztás után / amely alatt az allergiás gyulladás következtében tönkremegy a bélnyálkahártya/, megjelenik a hasmenés, a vontatott súlygyarapodás, fogyás, a felszívódási zavar következtében kialakulnak a hiánybetegségek/vas, kalcium vitaminok/. 6 hónapos kor alatt egyáltalán nem ajánljuk ezek fogyasztását.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

Egyik ismerősömnek 11 hónapos a kislánya. Mivel nem fejlődik fizikailag rendesen (csak 6,5 kg-os) indultak el Kolozsvárra , ahol megállapítottak nála egy kezdetleges gyomorfekélyt, liszt és tejérzékenységet. A belek is Candida gombával fertőzöttek.
A fekélyre Maaloxot szedett egy ideig és különleges diétán él már lassan két hónapja (az étvágya kitűnő), ennek ellenére nem fejlődik megfelelően éppen csak egy-egy kicsit hízik majd ismét fogy (állandóan ingadozik, de a végeredmény nagyon kevés).
Viszont szellemileg nagyon szépen fejlődik.
A kérdésünk az lenne , hogy ebben az esetben továbbra is csak egy szigorú diéta segíthet vagy lenn-e e más gyógyszeres kezelésre is lehetőség.

Amennyiben a 11 hónapos 6,5 kg-os kislánynál a kivizsgálás során megállapították a lisztérzékenységet, annak szinte természetes velejárója a tejcukor érzékenység és egyéb felszívódási zavarok. Azért ilyen kicsi és rosszul fejlett e gyermek, hiszen a betegség következtében elpusztulnak a bélbolyhok, amelyekben enzimek vannak és ahol nagy felületen a felszívódás zajlik. Természetesen ekkor elpusztulhat a normál bélflóra is, helyét kórokozó baktériumok, gombák vehetik át, mint ahogy ez ennél a kislánynál is kiderült. Ez tovább rontja az emésztést fokozza a hasmenést. Természetesen a fentiek a diéta nélküli állapotot jellemzik. Lisztérzékenységben az elsődleges a nagyon szigorú gabonamentes (búza, rozs, árpa ) étrend és természetesen a beteg aktuális állapotának megfelelő kiegészítő kezelés és roborálás. A diétát legalább 2 !! évig tartani kell ahhoz, hogy a bélbolyhok regenerálódjanak- persze a fentiek értelmében később is folyamatosan- közben és ekkor ellenőrző vizsgálatok történnek. (bélbiopszia amely során a bélből kis szöveteket vesznek és értékelik szövettanilag ) Természetesen megfelelő diétával és kiegészítő kezelés mellett lassan megindul a gyógyulás, gyarapodás, de sajnos 1-2 hónapon belül ilyen állapotból, ahogy ezt Önök is észlelik, nehezen. Ehhez rengeteg türelem és kitartás kell, mivel mai tudásunk szerint a lisztérzékenység ha kialakul életre szóló állapot, nem gyógyítható. Léteznek Magyarországon liszt érzékenyeknek diétáskönyvek, sok-sok recepttel ezeket érdemes beszerezni, valamint van Budapesten a II. kerületben a Margit krt-on egy malomipari szaküzlet, ahol gluténmentes liszteket, tésztákat, pékárut lehet kapni.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

Kislányom három és fél éves, másfél évvel ezelőtt állapították meg bélbiopszia segítségével, hogy liszt- és laktózérzékeny. Azóta glutén- és laktózmentes diétát tartunk, aminek eredményeképpen a laktózérzékenysége mára már megszűnt, de legnagyobb megdöbbenésünkre legutóbbi vérvizsgálat eredménye szerint vérében megtalálható az az antitest, ami a szervezetében a glutén jelenlétére utal. A kislányom nem jár óvodába, otthon nagyon szigorúan diétáztatjuk, ezért nem értjük a kapott eredményt. Március óta orvosunk megengedett napi 1 pohár joghurtot, illetve kefírt is ehet azóta.
Kérdéseim:
1.Előfordulhat-e, hogy a Danone joghurt gyümölcsös változataiban búzaliszt található, illetve a kereskedelemben rizsliszt néven kapható malomipari termékben a rizsen kívül előfordulhat-e más alapanyag? Mi adhat támpontot egy élelmiszer megvásárlásakor, ha a hátoldalon feltüntetett alapanyaglista nem felel meg a valóságnak?
2. Olvastam egy válaszát, miszerint a kialakult lisztérzékenység nem gyógyítható. Ezek szerint mi tévesen kaptuk azt az információt, hogy 4 - 5 éves diéta után kinőhető ez a betegség? Vannak az ismerettségi körünkben sikeresen gyógyult egykor volt lisztérzékenyek.

A betegség egy folyamatosan fennálló ún. gliadin érzékenységet jelent, amely a vékonybél nyálkahártya súlyos elváltozásával jár, arra érzékeny emberekben, természetesen búzaliszt és bizonyos gabonaféleségek fogyasztása után. Az érzékenységet genetikai és környezeti tényezők határozzák meg. A bélnyálkahártya gyulladása természetesen többszöri liszttel való találkozás után alakul ki. A betegség során a bélnyálkahártya gyulladt, pusztul, a bélbolyhok (melyek a nagy felszívó felületeket adják) sorvadnak, elpusztulnak. Ennek következtében a többi tápanyag felszívódása is zavart szenved, kisgyermekeknél nagyon feltűnő a tejé, ill. a tejcukoré. Ha a diéta mellett a bél állapota javul, a tejcukor érzékenység szerencsére megszűnhet, így a kisgyermek a tejtermékeket (először az erjesztetteket) fokozottan visszakaphatja. Gluténmentes étrenddel a lisztérzékeny gyermek tünetmentessé tehető. Legalább 2 év kell ahhoz, hogy a nyálkahártya meggyógyulhasson! Ezalatt az idő alatt, de esetenként ez után is kimutatható a glutén-ellenes antitest a vérből. Vannak nagyon érzékeny, de álpozitív eredményt is adó és kevésbé érzékeny tesztek is! A pontos diagnózist a bélbiopsia adja, de mint írtam, ezt kb. 2 évvel a diéta tartama után érdemes újból elvégezni. A bélnyálkahártya gyógyulása (2 év) után kis mennyiségű lisztet a gyermekek jól tűrnek - tünet nincs. Azonban előfordulhat, hogy akár 1-2 év múlva jelentkeznek újból a tünetek, vagy tünetek ugyan nincsenek, de az elvégzett bélbiopsia a lisztérzékenységre jellemző bélgyulladás enyhébb formáját mutatja. Általában ezt a képet látjuk felnőttkori, nem súlyos formákban. A szakirodalmat áttekintve én még soha nem találkoztam olyan információval, miszerint a betegség kinőhető, és hogy biztosan meggyógyul. A "gyógyult", tünetmentes, egykor volt lisztérzékenyek lehetséges, hogy az előbb említett állapotban vannak. Ők egyáltalán nem diétáznak? Ugyanolyan mennyiségű lisztet fogyasztanak, mint egy átlagos ember? Lisztterhelés után történt-e náluk a bélbiopsia, és teljesen egészséges nyálkahártyát mutatott-e akkor is, tehát őket az orvos gyógyultnak nyilvánította?
Minden élelmiszereket gyártó cégnek létezik információs telefonszolgálata, amelyet már én is igénybe vettem. Ők készségesen adnak információt termékeikkel kapcsolatban, sőt én még listát is kaptam, bizonyos összetevők szempontjából csoportosítva a termékeiket (tejpor, liszt, szója-tartalom). Esetleg érdeklődni lehet az OÉTI-nél (Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet) is, amely a forgalmazáshoz az engedélyt adja, az élelmiszert előtte megvizsgálja.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

A tejcukor érzékenységet az édesapától is örökölheti a baba, vagy csak az édesanyától?

A tejcukor érzékenység lehet veleszületett, vagy szerzett. Ez utóbbi minden olyan állapotban, ill. után kialakulhat, amely károsítja a bélfalat. Pl. bakteriális, vírusos, vagy ún. protozoonok, férgek által okozott fertőzés, lisztérzékenység, ételallergiák hasmenéssel járó formája, bizonyos gyógyszerek, sugárkezelés, nagykiterjedésű bélműtétek, stb. A veleszületett, korai forma ritka. Az életkorban előrehaladva gyakorisága azonban nő. Iskolás korban 9.2%, 30-50 évesek között 36.6%-ban fordul elő Magyarországon. Előfordulása azonban ezen felül is földrajzilag és etnikailag is jelentősen különbözik. A veleszületett formában a genetikai ok valószínűsíthető, ún. autosom recesszív módon öröklődik. Tehát a tulajdonságot, betegséget örökítő gének kétszeres dózisa szükséges a megjelenéshez. Jelen esetben az apától és az anyától is kapott a gyermek hordozó gént. Gyakran előfordul ilyen öröklődésmenetű eltérésnél, hogy csak az egyik, vagy az egyik szülő sem tud róla, hogy beteg. Ez nem nemhez kötött öröklődésű. A testvér ilyenkor gyakran egészséges!
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

Kislányom 9 hónapos és nagyon gyakran van sok apró piros kiütés a bőrén: a füle mögött, az állkapcsán és a nyakán. A gyerekorvosunknak már többször említettem, de nem tulajdonított különösebb jelentőséget neki, én viszont aggódom, mert annyiszor hallani allergiás gyerekekről. Egyáltalán, honnan tudhatom, hogy a baba allergiás valamilyen alapvető dologra (pl. tej, liszt, glutén)? Egyébként korához képest is igen fejlett és ügyes kislány.

Csecsemőkorban az arcon, testen megjelenő, apró kiütéseknek számos oka lehet. Pl.: a meleg, érzékenység a fürdető-, bőrápoló szerekre, mosó-, öblítőszerekre. A száj körül bizonyos ételek után (paradicsom, citrusfélék), és valóban okozhatja a szervezet egészét érintő allergiás hajlam, amely ún. atópiás dermatitisben nyilvánulhat meg, több válaszomban is írtam róla, az ok-okozati összefüggés azonban ilyenkor sem egyértelmű. Az ételallergének közül a tej- és lisztérzékenység nemcsak bőrtünetet okoz, sőt az utóbbi főleg nem azt, hanem hasmenést, emésztési- és fejlődési zavart. Ha indokolt, ezeket ma már laboratóriumi vizsgálatokkal ki lehet deríteni. Egyrészt kimutatható a kisgyermekeknél a vérben az allergiás reakciókban részt vevő immunglobulin-E emelkedett szintje, másrészt még specializáltabb vizsgálatokkal az egyes ételallergénekre specifikus ellenanyagok szintje is. A liszt (uaz mint a glutén!) érzékenyeknél a bélből szövetmintát is vesznek a még pontosabb diagnózishoz, ill. a kontrollvizsgálat során az aktuális állapot megítéléséhez. A tejérzékenység diéta mellett 4-5 éves korra általában szelídül, megszűnik. A lisztérzékenység életre szól. Ugyanígy az olajos magvak és a hal allergia is megmarad egész életen át. 2-3 éves korig nem ritka a citrusfélékre, paradicsomra adott allergiás válasz sem.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

A kisfiam 1 éves lesz. Január környékén nagyon komoly hasi görcsök jelentkeztek nála. Eleinte naponta csak 1-2 órán át tartott és akkor még nem volt mindennapos. A későbbiekben viszont mindennapossá vált, és időnként 4-5 órán keresztül is eltartott. Megkönnyebbülést csak az hozott ha büfizni tudott. Pokoli fájdalmai voltak, időnként szinte az eszméletlenségig sikoltozva ordított, marcangolt, és fetrengett a fájdalomtól. Kaliforniában élünk, hiába vittem orvoshoz, itt nem lehet csak simán besétálni a rendelőbe időpontot kell kérni. Amit napokkal későbbre adnak, amikor a gyerek éppen nem ordít és nincsenek éppen fájdalmai. Emésztési problémákra gyanakodtam ezért elkezdtem megváltoztatni az étrendjét. Semmi nem vezetett eredményre. (javarészt ENFAMIL tápszert kapott) Mikor orvoshoz jutottunk az orvos nem tudott vele mit kezdeni, gyógyszert így nem írt fel, korházba utalt de oda hónapokkal később mehetünk kivizsgálásra. Elkeseredésemben lecseréltem a tápszert és a hasfájás soha többet nem fordult elő. Viszont van helyette azóta nagyon bőséges napi 4-5 hasmenés. 7 kg. Elkeseredésemben megpróbáltam édességgel tömni, hogy egy kicsit hízzon. Ez volt a legrosszabb amit tehettem, de itt nincs senki aki tanácsot adhatna. Mostmár gombás fertőzésre gyanakszom, de nem vagyok orvos. Születése után szájpenésze volt ami végig vonult az egész szervezetén. Nystatint kapott. A szájából akkor elmult. )nehezen). A fején hónapokig sebes volt. (ezt Neutrogéna samponnal kikezeltem). Az arcán kétoldalt vörös száraz területek voltak, itt próbálkoztam mindennel végül a Hydrocortisone segitett. Az orvosok egyik tünetre sem adtak semmit. Ez után jöttek a komoly hasfájások. Lecseréltem a tápszert (először egy laktózmentesre de a hasfájás maradt). Ezek után tejet kapott. Hasmenések, étvágytalanság. A nyelve fehér. lepedékes. Ezt előszőr az emésztési problémáknak tudtam be, de idővel észre vettem 3 (kb 2-4 mm átmérőjű kört) amiknek a szegélye erősebben fehér, a területe viszont normál rózsaszín. Ezek az elmult hónapok folyamán többször eltűntek, de bizonyos idő múlva megjelennek újra szinte ugyanott és akkor megint hetekig? ott vannak. Most naplót vezetek. Nagyon sok gáz fejlődik nála (ez is gombás fertőzésre utalhat). Nem akar enni szinte csak falatokat, vannak napok amikor a 3-4 decilitert nem éri el a fogyasztása a szilárd táplálékkal együtt. Ezért adtam időnként a magas kalóriatartalmú csokoládét neki. Húst egyáltalán nem eszik. Egy ideje már a gyümölcsöt sem szívesen. Talán még a Cereálokat ette a legszívesebben, de abból is csak keveset. Kb. 7 hónapos koráig jól evett szinte büfiztetni sem kellett. Most már el van maradva a súlya is a normálistól a hossza most normális, eddig átlagon felüli volt
Kérdésem: ha a leírt tünetek valóban gombás fertőzésre utalnak, mit adjak neki enni ezek után amivel addig is egy kicsit javítani tudok az állapotán .

Csecsemőkorban az emésztésbeli zavarok oka számtalan lehet. Bakteriális vagy gombás fertőzés, elsődleges vagy következményes cukoremésztési zavarok (tej, gyümölcs), lisztérzékenység, tejfehérje allergia, cystás fibrózis (sűrű nyákképzés), a gyomor és a bél passage (táplálékot továbbító) zavara, a bél fejlődési rendellenességei, stb. Ezenkívül a szervezet egészét érintő megbetegedés - leginkább anyagcsere betegségek - részeként is jelentkezhet. Ezek következménye gyakran hasmenés, haspuffadás, hasfájás, ill. fejlődésben való elmaradás. A leírt tünetek komoly és tartósan fennálló emésztési zavarra utalnak. Az emésztési zavar, ill. annak talaján kialakuló bélflóra egyensúlyfelbomlás persze kedvező körülményeket teremthet a gombák elszaporodásának. A nyelven látható elváltozás lehet un térképnyelv is, amely nem gombás eredetű. Kisfiát tehát ki kell vizsgálni, és meg kell találni a kiváltó okot. Addig is, ha nincs arra mód, hogy másik intézetbe, esetleg másik városban működő ún. gasztroenterológiai centrumba hamarabb eljussanak, úgy csak gondosan megválogatott roboráló táplálást javasolhatok. Hogy ez mi minden lehet (tápszer, vitaminkészítmény) ezt egy másik földrészről az eltérő kínálat miatt megmondani szinte lehetetlen. A gyümölcs és zöldség fogyasztásának forszírozása mellett megfelelő fehérjebevitelről (hús, szója - akár elrejtve), vas és kalcium, vitaminpótlásról is gondoskodni kell, akár addig mesterségesen.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

Mi történik egy gasztroenterológiai szakrendelésen?

A gasztroenterológiai szakrendelésen először alaposan kikérdeznék Önt a gyermek mostani és eddigi táplálkozásáról, az esetleges problémákról, amelyek felmerülhetnek az új ételek bevezetése során, az ételek konzisztenciájának, az adagok változtatásának tűréséről, stb. Ezután a gyermek alapos fizikális vizsgálata történik. Mindezek után a szakorvos az ún. táplálkozási napló vezetését kéri a szülőtől a következő találkozásig, és elrendeli a fentiek összegzése után szükségesnek látszó vizsgálatokat. Ezek laboratóriumi vizsgálatok: vér, vizelet, széklet, ill. a tejcukor érzékenység kimutatására szolgáló ún. hydrogen-kilélegzési teszt. A laboratóriumi vérvizsgálatok általában az esetleges fertőzésekre, májműködésre, ételallergiára, lisztérzékenységre, és a nem megfelelő felszívódási viszonyok következtében kialakult hiányállapotok kimutatására irányulnak (pl. vas, kalcium). Ha indokolt, a gyermek hasi ultrahang vizsgálata is megtörténik. Amennyiben szükséges, ma már még speciálisabb laboratóriumi endoszkópos (+szövetminta-nyeréses) vizsgálatok is elvégezhetők szakintézetekben. Célunk az, hogy a gyermek vontatott fejlődésének okát, esetleges emésztési zavarát kiderítsük, és ezek alapján a megfelelő diétát, gyógyszert beállítsuk. Amennyiben erre nincs szükség, akkor is egy megfelelő roboráló diétás tanáccsal és az esetleg kialakult hiányállapotok rendezésével engedjük el a szülőt-gyermeket.

Dr. Gömöri Ágnes

Puffadás: honnan lehet tudni, hogy betegség okozza?

Nem minden esetben a túl sok evés vagy a puffasztó élelmiszerek okozzák a kellemetlen tünetet.

X EZT MÁR OLVASTAD?
	5 gyönyörű lánynév karácsonyi babáknak