Találatok a „szules” kifejezésre:
HELLP újra?
Üdvözlöm!7 hónapja született a kisfiam császárral, 37. hétre toxémia miatt.A műtét után lett HELLP szindrómám, ami miatt még egy napig küzdenem kellett, de szerencsére minden rendben volt. Sajnos egyedül nevelem a gyermekemet... A kérdésem az lenne, hogy ha a későbbiekben terveznék még egy gyereket (ugye másik apukától...) mennyi az esélyem egy újabb toxémiára? Több helyen hallottam, hogy ha más az apa, akkor nagyobb az esély? (nem igazán értem miért :( )Illetve érdemes-e elvégeztetnem a Leiden "tesztet", mert a családban előfordult már, és lehetséges, hogy ettől vagyok hajlamosabb a toxémiára?Bocsánat a sok kérdésért... :)Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Hölgyem!
A toxaemia előfordulása a következő terhességben nem az apától függ. A kismamának feltétlen figyelmes terhesgondozásban kell részesülnie, oda kell figyelni arra mit eszik, mennyi folyadékot iszik A terhesség elején több irányú vizsgálatot el kell végezni ( belgyógyászat, szemészet). A HELLP syndroma ujra alakulásának lehetősége miatt komolyan venni az előző szülészeti anamnézisét, be kell tartani a terhesgondozási protokollt, a labor és ultrahang diagnosztikai vizsgálatokat pontosan, időben el kell végezni. Az orvossal való folyamatos konzultáció sokat segít abban, hogy ha ismét gondok jelentkeznének, azok időben fel legyenek ismerve.
Bővebb felvilágosításért keresse fel orvosunkat, illetve szakrendelésünket.
Üdvözlettel: Dr. Tsehai Nega
Császár után természetesen
Kedves Doktor!2012 decemberben császármetszéssel született meg kisfiam (akkor 29 éves voltam). Problémamentes terhesség után, a terminus után 3 nappal magzatvízszivárgás gyanújával mentem be a kórházba. CTG-re kötöttek, ami alpján a szülés megindult, de nem éreztem semmit, tágulni sem tágultam. Burkot repesztettek, a magzatvíz mekóniumos volt és mivel még a természetes szüléstől fényévekre voltam, nem akartak kockáztatni, vágtak. 3800 grammal egészséges fiam született (én 50 kiló vagyok, később mondták, hogy a súlya miatt is volt esély a császárra). Műtét közben kiderült, hogy köldökzsinór a gyerek nyakán volt és a méhlepény egy része is el volt meszesedve már, szóval több szempontból is indokolt volt a műtét. Szövődmény nem volt, bár a fájdalommal iszonyatosan megszenvedtem.Most újra babát várok, szeptemberre vagyok kiírva. Az orvosom egyértelműen a császár mellett voksol. Biztonsági szempontból én is emellett vagyok, de szeretnék még egy szakértői véleményt.Ön szerint érdemes lenne megpróbálni a természetes szülést? Ha már egyszer fennállt, hogy nem voltak fájások és nem tágultam, ez megismétlődik? Mit javasol?
Kedves Hölgyem!
Az első terhesség kapcsán a császármetszés elvégzéséhez a teljes indicatio össze állt. Terminus túllépés, meconiumos magzatvíz, primaer fájásgyengésség, várható nagymagzatra az egyetlen megoldás császármetszés volt. Azonban ez nem jelenti azt, hogy mindez megismétlődik a második szülés alakalmával is. Rendszeres terhes gondozás és vajúdás alatti szoros observatio mellett, türelmesen, lehet természetes szülésben gondolkodni.
Bővebb felvilágosításért keresse fel orvosunkat, illetve szakrendelésünket.
Üdvözlettel: Dr. Tsehai Nega
Spontán fogamzás vagy inszemináció?
Tisztelt Doktor Úr !Kérdésem az lenne, Önnek mi a véleménye arról, hogyan kellene folytatni a fogamzásra való felkészülésemet : spontán fogamzással, vagy inszeminációval ? Az előzményeim : most április végétől lehet teherbe esnem egy HSK után. Szedek napi fél szem Letroxot és fogok ápr. végétől újra Bromocriptint is.(Tavaly ősztől kivizsgálásokra járok.) Megfoganok spontán is és inszeminációval is, elég hamar. Háromszor volt missed abortuszom 7-9 hetesen. A férjem teljesen rendben van. Az inszeminációm anno a spermaellenes antitestjeim miatt volt. Kérdem én, hogy emiatt MOST IS kötelező lenne ez az eljárás nálam Ön szerint ? Mert a kezelőorvosom a spontán teherbeesést javasolta a hormongyógyszerekkel és mellékesen az inszeminációt. Nagyon köszönöm előre is segítő válaszát !Üdvüzlettel : Rné Szilvia
Kedves Szilvia!
Természetesen fogadja meg orvosa tanàcsát a teherbeesést illetöen, de mint írta ezzel eddig nem volt gond, hanem missed ab, és vetélés lépett fel. Terhességet támogató hormonkészítmény adását mindenképpen jónak tartom, van ebböl hüvelyi, ill szájonkeresztüli készítmény is.
Azon kellene esetleg a következö teherbeesést megelözöen gondolkodni, hogy néhány vizsgálatot (elsösorban vérvételre gondolok) el kellene végeztetni, hátha van a habituális vetélésnek valami direct oka. ( toxoplazma fertözés, thrombophylia stb ) Beszélje meg orvosával.
Bővebb felvilágosításért keresse fel orvosunkat, illetve szakrendelésünket.
Szép napot: Dr. Rucz Árpád
A szülés várható időpontja
Tisztelt Válaszadó!Kicsit megkavarodtam a terhességem idejével kapcsolatban.Utolsó menzeszem február 7-én volt. Átlagosan 24-26 napos ciklusaim voltak, ovulációm a 9-12. ciklusnapon volt általában (hőmérő). Március 3-án lett először a tesztem pozitív.Március 13-án 5 mm-es petezsák látszott az uh-n (ekkor 5 hetesnek írt az orvos). Március 27-én a CRL: 15 mm volt, és az FHR:+ (ekkor 8 hetesnek írt az orvos, amikor a menzeszem után még csak 7 hét telt el, de a méreteket nézte az orvos). Április 3-án a CRL mérete 20 mm volt (9 hetesnek írt az orvos). Április 20-ra kaptam időpontot kombinált tesztre. Megfelelő az időpont, mert én korainak tartom egy kicsit, de azt sem tagadom, hogy totálisan megzavarodtam a terhességem idejében. A legutolsó adatok szerint, a védőnő november 12-re tűzte ki a várható szülés dátumát. Válaszát és segítségét köszönöm!
Kedves Hölgyem!
A terhesség valódi idejét a 12. terhességi héten végzett ultrahang fogja végképp meghatározni. A kicsi bizonytalanság, főleg a terhesség elején végzett vizsgálatok oka, nincs jelentősége. Nagy valószínűséggel a nov. 10-12. lesz a terminus.
Üdvözlettel: Dr. Tekse István
Bővebb felvilágosításért keresse fel orvosunkat, illetve szakrendelésünket.
Üdvözlettel. Dr. Tekse István
Szülés utáni szex
Jó napot kívánok!Én január 6.-án szültem. Párommal a 6. hetes kontroll után (ahol mindent rendben találtak) együtt voltunk. Így visszagondolva, talán egy picit heves volt. Ezutánazonnal vérzés jelentkezett, majd másnap este is. Elmentem nőgyógyászhoz, aki megvizsgált. Megállapította, hogy van egy gyulladásom, Gynoflor hüvelytablettát kaptam. Meg is ultrahangozott. Azt mondta szépen visszament a méhem, méhszáj is zárva.Ezután vártunk 2 hetet és újra megpróbáltuk, vagyis Párom nagyon óvatosan nekem a kezével. De ezután is vérzés jelentkezett, ez 4 napig tartott. Újra elmentem orvoshoz, megvizsgált, megultrahangozott és azt mondta, hogy ez menzesz, illetve, hogy a méhnyálkahártya 5 mm vastag. Kérdeztem, hogy rögtön együttlét után megjöhet? Azt mondta igen. Tényleg??Ezután kb. 3 hét múlva megjött, 4 napig tartott, legalábbis gondolom, hogy az volt, Párommal ekkor semmit nem csináltunk! És azóta sem. Meg nem is merek.Normális ez a vérzés együttlét után? Kell még ilyenre számítanom? Nagyon megijedtem, inkább nem is csinálunk akkor semmit :(Kisfiam 3 hónapos, szoptatom.Köszönöm válaszát: Évi.
Kedves Hölgyem!
Nincs igazán szabály arra, hogy szülés után mikor jelentkezik az első menstruáció, általában csak a szoptatás abbahagyása után. Gyulladás kapcsán csak minimális vérzés jelentkezhet, nem valószínű, hogy ez volt az első vérzésének az oka. 3 hónappal a szülés után szerintem nyugodtan legyenek együtt, ha ismét vérzés jelentkezne forduljon nőgyógyászhoz. Természetesen védekezni kell, mert terhesség ilyenkor már létre jöhet.
Bővebb felvilágosításért keresse fel orvosunkat, illetve szakrendelésünket.
Szép napot: Dr. Rucz Árpád
Fogamzásgátló és mellrák
Tisztelt Doktor Úr!Májusban szültem a kisfiamat. Három hónapig tudtam szoptatni, mert nem volt szopi reflexe így fejnem kellett, így viszont nem úgy indult be a tejtermelésem, ahogyan kellett volna és a harmadik hónap végére már csak napi ötven mili volt, így abba hagytam a fejést. Rá egy hónapra kb októberbe megjött a menzeszem kicsit még szemerkélt a cicim de elkezdtem szedni a milligestet, ami teljesen meg is szüntette. Sajnos azonban a szervezetem nem akarja megszokni a fogamzásgátlót, mert fáj tőle a fejem tompán és sokszor veszek be advilt, így kértem egy enyhébb hormontartalmú gyógyszert, a yasminellet kaptam. Onnan tudom, hogy a gyógyszer teszi, hogy korábban terhesség elött is volt vele hasonló panaszom, de akkor csak menzeszkor fájt nagyon, most viszont sokszor. Terhesség elött szedtem már egy évig yasminellet és a mellfeszülést leszámítva nem volt vele bajom. A héten el is kezdem szedni a yasminellet, de kicsit félek, hogy így szülés után nem árt e, hogy fogamzásgátlóról fogamzásgátlóra válltok. Nem akarom a hormonjaimat feleslegesen zargatni, de a rossz közérzet is zavar a fejfájástól. Ön szerint nyugodt szívvel válthatok gyógyszert? Nem zavarom össze a szervezetem? Annyi mindent írnak mellékhatásként a fogamzásgátlóról (szokásom sajnos elolvasni a gyógyszerekhez kapott utasítást), például mellrák, amitől én alapból vonakodtam mindig is szedni terhesség elött is gyógyszert, mert egy ismerősőm 31 évesen hallt meg ebben a betegségben. Köszönöm a választ.
Tisztelt Hölgyem!
Nyugodtan válthat fogamzásgátlót, nem okoz problémát szervezetében. A hormonkészítményeknek valóban van hatása az emlőre, de ez nem azt jelenti, hogy Önnél emlőrák fog kialakulni. Rengeteg fiatal nő védekezik így, és bár az ismerősénél előfordult ez a tragédia, ez mégis igen ritka. Van azonban megoldás, ha Ön ennyire fél, szülés után tetessen fel egy hormontartalmú méhen belüli eszközt, ami nagyon komfortos, és a hormontartalma töredéke a tablettáénak. Mirena, v. Jaydess néven lehet kapni, olvasson utána az interneten.
Bővebb felvilágosításért keresse fel orvosunkat, illetve szakrendelésünket.
Szép napot: Dr. Rucz Árpád
Terhesség és folyadékpótlás
Tisztelt Szakértő,
13 hetes kismama vagyok. Eladóként dolgozom egy nagy alapterületű használt ruha boltban. 8,5 órát dolgozom, heti 4-5 nap. Folyamatosan állnom és mozognom kell (ruhákat kipakolni, helyükre vinni). A munka alatt megiszom tudatosan 1,5 liter vizet. A problémám az, hogy a 8,5 óra alatt csak egyszer érzem, hogy ki kell mennem a mosdóban. (éjjel viszont 4-5 alkalommal kell kimenjek) E mellett a munkanap végére azt tapasztalom, hogy a hasam olyan mintha fel lenne puffadva, nagyobb lesz és egy kicsit keményebb. (fájdalmat nem érzek). Ezek a problémák miből eredhetnek, illetve okozhat e gondot a babánál, vagy nálam?
Köszönöm a válaszát.
Mindenképpen szükséges lenne legalább 2, de inkább 3 liter víz elfogyasztása naponta. A has esti keményedése akár a méhtest feszülése is lehet, érdemes legalább 3x1 MgB6 -ot használni. Amennyiben tartósab bak lesznek vagy rosszabbodnak a panaszok, érdemes átgondolni a munkavégzés rendjét.
Bővebb felvilágosításértkeresse fel orvosunkat, illetve szakrendelésünket.
Üdvözlettel. Dr. Tekse István
Panaszok a várandósság alatt
Az lenne a kérdésem,hogy ha fekszem és fordulnék az egyik oldalról a másikra,akkor olyan érzésem van,mintha a hüvelyem kiszakadna a helyéről. Nem tudom,hogy ez mekkora probléma. A sok gyaloglás után is mindig fáj.Előre is köszönöm.Tisztelettel:Endrődi Tünde
Kedves Tünde!
A leírtak alapján szülész orvosi vizsgálat javasolt.
A koraszülés veszélyét és a méhszáj kinyílását kell kizárni. Továbbá a hüvelysüllyedést is.
Üdvözlettel,
Dr. Kovács Zoltán
Magas ellenanyagszint
25 éves vagyok a negyedik babával terhes.2 babánál szintén ellenanyagos voltam,viszont 32 hetes vagyok és három hét alatt 3 szorosára nőtt az ellenanyagom.Ami azt takarja hogy 1024-ről 4095-re nőt.Közben nyíllik a méhszáj is.Ráadásul farfekvéses a baba.Mit tehetek?Köszönöm mielőbbi válaszát.
Kedves Hölgyem!
Szülész orvosi vizsgálat javasolt a koraszülés veszélyének megelőzése céljából. Ultrahang is kell az emelkedő ellenanyag szint miatt. Kórházi felvétel az előbbi két vizsgálat eredményétől függően mérlegelendő.
Üdvözlettel,
Dr Kovács Zoltán
Fájó farokcsont és szülés
Az a problémám hogy kb 3 hónapja kezdett el fájni a farokcsontom.Elküldtek minden vizsgálatra,megállapították hogy az S I-es spina bifida és a farokcsont előre hajló 45 fokot zár be!Azt szeretném kérdezni hogy ez hátráltatni fog a szülésben vagy a baba kihordásában?Egyenlőre csak tervezzük a családalapítást.Köszönöm a választ előre is
Kedves Hölgyem! Farokcsont jeligére.
Az előrehajló farokcsont egy anatómiai deformitás. A terhesség kiviselését egyáltalán nem zavarja. A normál, hüvelyi szülést, a szülés utolsó szakaszát, a kitolási szakot sem zavarja általában. Ha szülési nehézség, erős fájdalom jelentkezik a szülésnek ebben a fázisában, akkor császármetszéssel segítünk. Ez mindig a vajúdás során dõl el, mindig a legjobb, és legbiztonságosabb megoldást választjuk.
Bővebb felvilágosításért keresse fel orvosunkat, illetve szakrendelésünket.
Szép napot: Dr. Rucz Árpád
Méhszájseb és terherbeesés 2.
21 éves vagyok,és az orvos azt mondja,hogy nagy méhszájsebem van.De még nem szültem,viszont a későbbiekben szeretnék gyerekeket.Az a kérdésem,hogy a méhszájseb neheziteni fogja a teherbeesést?Le lehet egyáltalán fagyasztani a méhszájsebet terhesség,szülés előtt?Vagy meg kell várnom,hogy gyerekeket szüljek,és csak utána fagyasztható le?
Kedves Olvasónk,
kérjük, olvassa el a témában érkezett hasonló kérdésre adott választ.
Vesemedence-tágulat: szükséges a műtét?
Van egy 4 hónapos kisfiam életvidám! 2014.07.25.-én született minden renden zajlott a szülésnél viszont 1-2 napos lehetett a fiam amikor észre vettem, hogy lilul a keze és a lába szóltam a kórházba a csecsemős orvosnak, hogy szerintem nem stimmel valami de azt mondta, hogy csak fázik! Kérdem én 35 fokba fázik a gyerek? Haza engettek minket a kórházból de a kéz és láb lilulás csak nem akart múlni! Majd el telt 7 nap mire a gyerek nem igen evett ivott a láza felszökött 40 fokra felhívtuk az ügyeletet azt mondták csillapítjuk le a lázát és vigyük gyerek orvoshoz mert ők nem tudnak mit kezdeni a láza nem akart lemenni ezért felhívtuk a mentőt és azt mondták azonnal küldenek egy eset kocsit! Kijöttek megvizsgálták a gyerekekt, majd közölték, hogy azonnal kórházba kell vinni! Kiderült, hogy a gyereknek sulyos szepszise van és íntenzív osztályra vitték ott 10 napot volt! Most a fiam 4 hós és kb 1 hete megint magas láza volt bevittük a kórházba 40,1 fokod lázzal és közölték velünk, hogy a gyereknek hugyuti fertőzése van és bent kell neki maradni megnézték UH-n a veséjét és azt mondták, hogy vese tágulata van a gyereknek! Beszéltem bent a kórházba a gyerek orvossal aki azt mondta, hogy ha megkapjuk a záró jelentést a kórházból akkor neurológushoz kell vinni aki valószínűleg műtétet fog javasolni!!! Kérdésem az lenne, hogy Ez a műtét valóban fontos lenne e vagy nem is biztos, hogy meg kell műteni és, hogy ez egy ilyen vissza térő próbléma lesz e a kicsinél ! Válaszát előre is köszönöm! Melinda
Kedves Melinda!Levele alapján úgy értem, hogy a kisfiának (talán már életében második alkalommal) súlyos, a veséket érintő fertőzése zajlott. Mindenképp ki kell deríteni, hogy van-e bármi eltérés, például húgyúti fejlődési rendellenesség, ami hajlamosítja egy ilyen fertőzésre. A húgyútakban a vesékből a húgyvezetékeken át a hólyagig illetve a húgycsövön keresztül a külvilágba elvben „egyirányú” forgalom van, a szervezet meggátolja, hogy a kórokozók a húgycsőnyílás környékéről bekerüljenek ebbe a rendszerbe. Előfordulhatnak azonban olyan eltérések, amelyek ezt a biztonságot gyengítik, például ha nem megfelelően működik a szelep a húgyvezeték és a hólyag között és emiatt pisilésnél vissza-, a vese felé is van vizeletáramlás. Másféle hiba lehet, ha a csőrendszerben valahol szűkület van, ami nehezíti a vizelet áramlását. Ezeket az eltéréseket pontosan fel kell tárni, és súlyosságuktól függően valamilyen módon (akár sebészileg, akár gyógyszerrel) kezelni kell.A vesemedence-tágulat, amit az ultrahangon láttak, felveti annak a lehetőségét, hogy valahol nem megfelelő a vizelet áramlása, szűkület nehezíti vagy visszafolyás zavarja meg. Nagyon fontos lenne pontosan kideríteni, hogy mi okozza ezt a tágulatot, mert előfordulhat, hogy egy olyan eltérésről van szó, amely megkönnyíti a kórokozóknak, hogy bekerüljenek és megtelepedjenek a kicsi húgyrendszerében, és ott súlyos fertőzést okozzanak. Ebben az ultrahangon kívül más képalkotó és laboratóriumi vizsgálatok segíthetnek. A talált eltérésektől függ, hogy milyen kezelésre (gyógyszeres vagy sebészi) van szükség. Mindenképp vigyék el olyan szakorvoshoz, aki jól ért ezekhez a kórképekhez, ez lehet gyermeknefrológus vagy gyermekurológus is. A későbbiekben elvégzett vizsgálatok és a kórtörténet alapján ő fogja tudni pontosan megmondani, hogy milyen fajta kezelésre van szükség.Üdvözlettel,
Felszívódási zavar?
Tisztelt Doktornő!
Másfél éves kisfiam jelenleg 8.2 kg és 77 cm. Elmaradt súly- és hosszfejlődésű, illetve mozgásfejlődésben is lemaradt - jelenleg kapaszkodva lépeget, de még önállóan nem tud járni. Fejlődésneurológia kontrollon (legutolsó: 2014. 11 hó) hypotóniát és hypotrophiát állapítottak meg, de egyébként neurológia szempontból mindent rendben találtak. A neur. drnő javasolta, hogy félszívódási zavar irányában vizsgáltassuk ki a gyereket.
A gyerek eddigi kortörténetét megpróbálom "röviden" összefoglalni:
39. hétre született (2013.06.23.) császármetszéssel (ok: téraránytalanság), 3900 g/57 cm, apgar 10/10. Szülésnél minden rendben volt vele is, velem is, jól szopó újszülöttként hagyta el a kórházat, mindent rendben találtak nála.
A problémák kb. 1 hónapos kora körül kezdődtek, rengeteget sírt etetések előtt, alatt, ill. után is, súlygyarapodása nem volt kielégítő. Először kólikára gyanakodtunk, de azután bekerültünk a Madarász u-i gyermekkórházba kivizsgálásra. Ott 3 hetet töltöttünk, utána átkerültünk a SOTE I. sz. gyermekklinikára. Refluxra kaptunk végül gyógyszeres kezelést. Először Controlloc és Motilium, ez sajnos kb. 1 hónap szedés után sem hozott változást, kisfiam továbbra sem tudott enni, utána Losac-ot kapott. Ez sem vált be, majd egy 3. gyógyszert is kipróbáltunk (hatóanyag ua. mint a controllocé), mig végül a gasztroenterológus leállította a gyógyszeres kezelést és evészavart állapított meg. A gyerek tünetei ekkor (kb. 2-6 hónapos korig): nagyon kevés mennyiséget evett meg (kb. 500-600 ml tápszer/nap), azt is sírva- tiltakozva. Sokszor volt, h sugárban jött vissza belőle a tápszer. A súlya ebben az életkorban inkább " lebegett" hol hízott - hol visszafogyta. Emiatt Infantrinit kaptunk, ill. eljött hozzánk egy etetés terapeuta, h segítsen az etetésben. Infantrinitől sem indult be a súly, egy idő után egyáltalán nem akarta megenni - többszöri próbálkozásra sem.
Közben a mozgásfejlődésben is lemaradt - 9 hónaposan sem fordult hátról hasra...Fejl. neurológia vizsgálaton többek közt megállapították, h vestibuláris inger kiváltásakor rosszul reagált.
11 hónaposan véletlenül kiderült, hogy középfülgyulladása van, ami azonban nem mutatott klinikai képet (pl. CRP a norm tartományban volt). Ennek ellenére antibiotikum hatásosnak bizonyult - utána kicsit jobban lett.
Jelenleg vegyes étrenden van, ill. este és hajnalban tápszert kap. Vannak időszakok, mikor jól eszik (jó étvággyal jó kedvűen) és van, hogy hetekig kevesebbet.
Az utóbbi fél évben kb 90 dkg-ot hízott és 3 cm-t nőtt.
Jelenleg egyéni mozgásterápiára hordom.
Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben szóba jöhet-e valamilyen felszívódási zavar? Teljesen tanácstalan vagyok, habár nagyon sok vizsgálaton túl vagyunk már, mégis úgy érzem, hogy nem vizsgálták ki teljes körűen a kisfiamat, ugyanakkor nem szeretném kitenni felesleges vizsgálatoknak sem.
Mit tehetnék még? Milyen irányban kellene elindulni?
Elnézést, hogy ilyen hosszúra sikerült ez a levél, de minél több előzményt próbáltam összeszedni.
Várom válaszát, tisztelettel:
Bartháné Hegyi Timea
Kedves Bartháné Hegyi Timea!
Köszönöm hosszú, részletes levelét! A leírás alapján nekem úgy tűnik, hogy kisfia panaszait a Madarász utcai kórházban illetve az I. sz. Gyermekklinikán már nagyon részletesen kivizsgálták – feltételezem, hogy felszívódási zavar irányában is végeztek vizsgálatokat. Ez a leletekből, akár házi gyermekorvosuk segítségével, kideríthető. Bár nem mindig könnyű rátalálni a pontos diagnózisra, a felszívódási zavaroknak sokféle tünete lehet: a súlygyarapodás elégtelensége mellett különböző hasi panaszok, székleteltérések vagy kóros laboratóriumi értékek is előfordulhatnak.
Leveléből úgy látom, mintha az utóbbi hónapokban végre javult volna a helyzet, a kisfiú súly- és hosszfejlődése is megindult. Szerintem érdemes lenne most egy picit még türelmesnek lenni, és figyelni, hogy ez a jó irány megmarad-e. A gasztroenterológussal bizonyára kapcsolatban maradtak, gondolom, kontroll vizsgálatra is vissza kell menniük időnként – ő biztosan figyelni fogja a kicsi fejlődését.
Üdvözlettel,
dr
Kérdés:
Határozatlan idejû szerzõdéssel dolgozom, mint köztisztviselõ. Férjemmel örökbefogadási kérelmet nyújtottunk be, mivel saját gyermekünk nem lehet. Azt szeretném kérdezni, hogy jár-e nekem törvényi védelem az elbocsátás ellen azalatt a néhány hét alatt, míg egy kisgyermek örökbefogadása esetén a kötelezõ gondozási idõ letelik és a hivatali eljárás lezajlik (vagyis amíg az örökbefogadási határozat meg nem születik, és GYES-re leszek jogosult)? Mindehhez szükségszerûen több hét szabadságot (esetleg fizetés nélküli szabadságot) kell igénybe vennem, ezidõ alatt elbocsáthatnak-e munkahelyemrõl? Megtagadhatja-e ilyen esetben munkáltatóm, hogy a szabadságomat kiadja, illetve hogy fizetés nélküli szabadságra menjek?
Tisztelt Levélíró!A köztisztviselõkre is irányadó az a Munka Törvénykönyvében foglalt rendelkezés, amely a felmondási védelmet szabályozza. Eszerint a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással (felmentéssel) a jogviszonyt pl. a terhesség, a szülési szabadság ideje, a gyes folyósításának ideje alatt a gyermek 3 éves koráig, vagy az emberi reprodukciós eljárással összefüggõ kezelések ideje. Sajnos az örökbefogadást és az azzal kapcsolatos eljárást nem említi a törvény, azonban van egy olyan rendelkezés, mely szerint felmondási védelem alatt áll a munkavállaló a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak az idõtartama is. Mivel vélhetõen a kötelezõ gondoskodási idõ után is Önök nevelik a gyermeket az örökbefogadási határozat meghozataláig, ezért ez belefér a fenti védelembe. A Munka Törvénykönyve 138.§ (5) bekezdése szerint a munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg (tehát a munkáltatónak kötelezõ ezt az Ön számára biztosítania) a gyermek 3. évének betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából.
Kérdés:
Jelenleg második gyermekemmel GYESEN vagyok. Szept.1-tõl szeretnék tanítói állásomba visszamenni,ezért szabadságom kiszámítását kértem a munkahelyemen.2002. szept.1-tõl vagyok itthon,elsõ lányom szept.24-én érkezett,második lányom 2004.szept.16-én jött világra.Mi számításaink szerint min.120 nap szabim van,a titkárnõ azonban kb.70 napról beszél,mert évi 46 nap helyett 31-gyel számol.A Kjt. 57.§. (3) bekezdése szerint 25 nap pótszabadság illet, amibõl a munkáltató meghatározott tevékenységekre max. 15 napot a térgyévi pótszabadság terhére igénybe vehet. Tudomásom szerint ezzel a lehetõségével a munkáltatóm nem élt. Egy számomra eddig ismeretlen végrehajtási rendeletre hivatkozva automatikusan lecsökkentették a számított szabadságomat ezekkel a napokkal.Jogosan tették , vagy a 46 nappal kell számolniuk?Kinek van igaza?
Tisztelt Levélíró!A közalkalmazottaknál is irányadó Mt. 130.§ szerint a szabadság alap- és pótszabadságból áll. A szabadság (tehát alap- és pótszabadság) jár a törvényben meghatározott esetekben a munkaviszony szünetelésekor. Ebbe beletartozik a keresõképtelenség, a szülési szabadság, a gyed vagy gyes elsõ évének idõszaka is. Ezt tehát ki kell adni a visszatéréskor, legfeljebb majd a szabadság kiadásánál kötelezheti a munkáltató a pedagógust az évenkénti 15 napos munkavégzésre.
Kérdés:
Feleségem 2002.09 24-én szülte elsõ gyermekünket, majd 2004.09.16-án a másodikat. Jelenleg tehát GYES-es van. Feleségem tanítónõ és 2007. szeptemberében szeretne újból munkába állni, ezért kérte az elmaradt szabadságának kiszámítását. Az iskolában összesen kb. 70 napot állapítottak meg. Szerintünk ez elég kevésnek tûnik. A Kjt.57.§ (3) bekezdése szerint 25 nap pótszabadság illeti meg, amelybõl a munkáltató legfeljebb 15 napot igénybe vehet miniszteri ill. kormány rendelet alapján meghatározott tevékenységekre. Szerintünk évi min. 46 nappal számolhatunk (21 alap+25 pótszab.), az iskola szerint csak 31 nappal, mert õk a 138/2006. Korm . rendelet 10.§ (2) bekezdésére hivatkozva a 15 napot automatikusan levonja. Kérdésünk az lenne, hogy jogosan járnak-e el? Ugyanis mi nem tudunk róla, hogy igényt tartottak volna az adott évre vonatkozó 15 nap pótszabadságra.A választ elõre is köszönjük.
Tisztelt Levélíró!A közalkalmazottaknál is irányadó Mt. 130.§ szerint a szabadság alap- és pótszabadságból áll. A szabadság (tehát alap- és pótszabadság) jár a törvényben meghatározott esetekben a munkaviszony szünetelésekor. Ebbe beletartozik a keresõképtelenség, a szülési szabadság, a gyed vagy gyes elsõ évének idõszaka is. Ezt tehát ki kell adni a visszatéréskor, legfeljebb majd a szabadság kiadásánál kötelezheti a munkáltató a pedagógust az évenkénti 15 napos munkavégzésre.
Kérdés:
Jelenleg Gyed-en vagyok a 12 hónapos kislányommal. 2 éves koráig szeretnék vele itthon maradni. 2008 januárjától szerettem volna elkezdeni vele a bölcsit, de adminisztrációs okok miatt decembertõl el kell kezdenünk. Hogy tudom kiszámolni a Gyed alatti szabadságomat? Vagyis mikortól kellene ténylegesen dolgoznom?
Tisztelt Levélíró!Az éves szabadság mértéke a munkavállaló életkorától függõn 20-30 napig terjedhet. A gyermek után jár 2 munkanap pótszabadság a gyermek gondozásában nagyobb szerepet játszó szülõnek a gyermek születésének évétõl 16. évéig. A gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság esetén rendes szabadság és pótszabadság jár a keresõképtelenség idejére (amíg táppénzben részesült), a szülési szabadság idejére (amíg tgyásban részesült), valamint a gyed (vagy gyes) elsõ évére.
Kérdés:
Idén fogok visszatérni a munkába 6 év itthon töltött GYED ill. GYES után. Szeretném a segítségüket kérni abban, hogy hány nap fizetett szabadság jár nekem az elmúlt idõszakra. 2001. február 16-tól betegállományban voltam, mint veszélyeztetett terhes, ebben az évben egyébként nem vettem ki egyetlen nap szabadságot sem. A kisfiam július 21-én született, ettõl a naptól TGYÁS-on voltam, majd GYED-en. A GYED lejárta után (2003.július 21.) újból betegállományban voltam, egészen 2004. március 3-ig, amikor megszületett a kislányom. Ezután megint a TGYÁS következett, majd a GYED (2006. március 3-ig), és jelenleg még GYES-en vagyok március elejéig. Azt szeretném meg tudni, hogy hány nap fizetett szabadságot vehetek ki a munkába állás elõtt?
Tisztelt Levélró!Az éves szabadság mértéke a munkavállaló életkorától függõn 20-30 napig terjedhet. A gyermek után jár 2 munkanap pótszabadság a gyermek gondozásában nagyobb szerepet játszó szülõnek a gyermek születésének évétõl 16. évéig. A gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság esetén rendes szabadság és pótszabadság jár a keresõképtelenség idejére (amíg táppénzben részesült), a szülési szabadság idejére (amíg tgyásban részesült), valamint a gyed (vagy gyes) elsõ évére. Ez mindkét gyermek után külön-külön jár.
Kérdés:
Kislányom január 24.-én tölti be a 3. életévét.Pedagógus vagyok,2004.január 1-tõl január 22-ig táppénzen voltam,23-tól szülési szabadsádságon.Kérdésem,hogy hány nap szabadság illet meg,mikor kell munkába állnom?
Tisztelt Levélíró!Pedagógus lévén jár Önnek 21 mnap alapszabadság, 25 mnap pótszabadság, és a gyermeke után 2 mnap pótszabadság. A gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság esetén a fenti rendes szabadság és pótszabadság jár a keresõképtelenség idejére (amíg táppénzben részesült), a szülési szabadság idejére (amíg tgyásban részesült), valamint a gyed (vagy gyes) elsõ évére.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! Igen, az ikrek után a tankötelessé válásuk évének végéig jár a gyes. A szabadság jár a keresõképtelenség idejére (amíg táppénzben részesült), a szülési szabadság idejére (amíg tgyásban részesül), valamint a gyed (vagy gyes) elsõ évére. A gyermekek után az egyik szülõnek jár évente 2-2 munkanap pótszabadság a születésük évétõl 16. éves korukig, de csak a fenti idõtartamokat alapul véve. Az ezt követõ idõre szabadság nem jár, csak ha visszatér a munkába, vagy új gyermeket szül. Szülési szabadságát biztosan igénybe tudta venni, csak legfeljebb nem a szülés elõtti 4. héttõl, hanem a szüléstõl kezdve.
Kérdés:
Segítségüket szeretném kérni! Jelenleg GYED-en vagyok 16hónapos fiammal. A munkahely ahonnan szüléskor GYED-re jöttem felszámolás alatt van. Mi a teendõm ilyenkor? Igazából szeretnék visszamenni dolgozni, de nem tudom most mik a lehetõségeim? Ha felszámolás alatt van a cég jár-e nekem a GYED idejére a szabadság és ha így szünik meg a munkahhelyem akkor most kirugnak? a munkahelyrõl? Úgy tudtam ezt nem tehetik meg?!Kérem segítsenek kihez fordulhatok ilyen esetben vannek-e lehetõségei és jogaim?
Tisztelt Levélíró!A munkáltató jogutód nélküli megszûnése esetén az Ön munkaviszonya is megszûnik automatikusan. Erre ugyanis nem terjed ki a felmondási védelem, hiszen az csak a munkáltató rendes felmondása ellen nyújt védelmet. Felszámolás esetén azonban nem kell sem felmondást közölnie a munkáltatónak, sem közös megegyezést kötni a munkaviszony megszüntetésére. Ebben az esetben az egyébként a munkáltatói rendes felmondás esetére meghatározott munkavégzés alóli mentesítési idejére járó átlagkeresetnek megfelelõ összeget ki kell fizetni. Jár továbbá végkielégítés, ami legalább 3 év munkaviszony esetén egyhavi átlagkereset összege. A jogosultsági idõbe beleszámít a táppénz, tgyás, gyed ideje is.A távolléte alatt felgyülemlett, és ki nem vett szabadságát pénzben kell megváltania a munkáltatónak, ez is tehát megilleti Önt. Sajnos túl sok mindent nem tehet, legfeljebb annyit, hogy keres új munkahelyet. Jó hír viszont, hogy a már megszerzett gyermekhez kapcsolódó ellátásokat nem érinti a jogviszony megszûnés, arra tehát jogosult lesz a törvényes határidõig (gyednél a gyermek 2 éves koráig).
Kérdés:
Tisztelt Hölgyem! Minisztériumunkba (SZMM) írott tájékoztatást kérõ levelére az alábbiakban válaszolok. Gyermeke születését követõen jogosult lehet az egyszeri anyasági támogatásra, melynek útján az állam a gyermek születéséhez közvetlenül kapcsolódó anyagi terhekhez kíván segítséget nyújtani. Anyasági támogatásra a szülést követõen az a nõ jogosult, aki terhessége alatt legalább négy alkalommal – koraszülés esetén legalább egyszer – terhesgondozáson részt vett. Az anyasági támogatás – gyermekenkénti – összege ikergyermekek esetén azonos a gyermekek születésének idõpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 százalékával. (Az öregségi nyugdíj legkisebb összege 2007-ban 26 830 Ft.) Igénybe veheti továbbá a családi pótlékot, melynek összege – 2007. január 1-jét követõen – két gyermekes család esetén gyermekenként 12.700 forint. Valamint alanyi jogon – biztosítás jogviszony fennállásának feltétele nélkül – veheti igénybe a gyermekgondozási segélyt, melynek összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével. A gyermekgondozási segély folyósításának ideje nyugdíjszerzõ szolgálati idõnek minõsül, ezért a fent hivatkozott összegbõl 8,5 % nyugdíjjárulék kerül levonásra. A férje jogán, amennyiben õ egészségbiztosítási járulékot fizet, valóban jogosult az egészségügyi alapellátásra (orvosi ellátás), azonban az egészségbiztosítás keretén belül pénzbeli ellátásra (pl. táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj) ezen jogviszony alapján nem szerezhet jogosultságot. Valamint a hivatkozott ellátások megszerzésére nem köthetõ az egészségbiztosítási pénztárral szerzõdés, melynek keretein belül Ön egy bizonyos összeg után járulékot fizetne.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! Az alábbi idõszakokra jár a szabadság a gyermek gondozása céljából igénybe vett távollét alatt: a) a keresõképtelenséget okozó betegség tartamára (amíg táppénzben részesült); b) a szülési szabadság tartamára (a tgyás idõtartama); c) a tizennégy éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság elsõ évére (gyed vagy gyes elsõ évére). Ezen felül gyermekenként az egyik szülõt évente 2 munkanap pótszabadság illeti meg, a gyermek 16 éves koráig. Ennek megfelelõen: • 2003-ra 20 munkanap alapszabi és 2 munkanap pótszabi jár • 2004-re 20 munkanap alapszabi és 2 munkanap pótszabi jár • 2005-re 21 munkanap alapszabi és 2 munkanap pótszabi arányos része jár (a gyed elsõ évére) • 2006-ra 21 munkanap alapszabi és 2 munkanap pótszabi májustól arányos része jár (amikortól visszament dolgozni). Ha újból terhes lenne, akkor a 180 napot az elõzõ naptári évbõl számolják, függetlenül attól, hogy részesült-e gyesben vagy sem. Ha nincs meg a 180 nap az elõzõ naptári évben, akkor a közvetlenül megelõzõ 180 napot veszik alapul.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! Az alábbi idõszakokra jár a szabadság a távollét alatt: a) a keresõképtelenséget okozó betegség tartamára (amíg táppénzben részesült); b) a szülési szabadság tartamára (a tgyás idõtartama); c) a tizennégy éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság elsõ évére (gyed vagy gyes elsõ évére). Ezen felül gyermekenként az egyik szülõt évente 2 munkanap pótszabadság illeti meg, a gyermek 16 éves koráig. Ennek megfelelõen: • 2005-re 25 munkanap alapszabi és 4 munkanap pótszabi • 2006-ra 26 munkanap alapszabi és 4 munkanap pótszabi 2007-re 26 munkanap alapszabi és 4 munkanap pótszabi arányos része jár a gyed elsõ évére.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! Közalkalmazottak esetén nem az életkorhoz, hanem a besoroláshoz kötõdik a szabadság mértéke, és mivel besorolását nem adta meg, ezért erre nem tudok válaszolni. Az alábbi segítségével azonban Ön is ki tudja számolni szabadságát. Az alábbi idõszakokra jár a szabadság a távollét alatt: a) a keresõképtelenséget okozó betegség tartamára (amíg táppénzben részesült); b) a szülési szabadság tartamára (a tgyás idõtartama); c) a tizennégy éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság elsõ évére (gyed vagy gyes elsõ évére). Ezen felül gyermekenként az egyik szülõt évente 2 munkanap pótszabadság illeti meg, a gyermek 16 éves koráig.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! Az elsõ változat a helyes, vagyis kb. a gyermek 1,5 éves koráig jár a szabadság. A Munka Törvénykönyve szerint ugyanis az alábbi idõszakokra jár a szabadság a távollét alatt: a) a keresõképtelenséget okozó betegség tartamára (amíg táppénzben részesült); b) a szülési szabadság tartamára (a tgyás idõtartama); a tizennégy éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság elsõ évére (gyed vagy gyes elsõ évére).
Kérdés:
Arra lennék kiváncsi, hogy veszélyeztetett terhes vagyok, milyen jutatások, segélyek járnak nekem?
Tisztelt Levélíró!A „veszélyeztetett terhes” ellátásról érdeklõdõ megkeresésére az alábbiakban válaszolok.A táppénzrõl „A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól” szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) rendelkezik, melynek 44. §-a kimondja, hogy keresõképtelen – többek között – az, aki terhessége, illetõleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult.A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idõ esetében a figyelembe vehetõ jövedelem naptári napi átlagának hetven százaléka, ennél rövidebb biztosítási idõ esetében vagy a fekvõbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt hatvan százaléka.
Kérdés:
Helyzetem és ezzel kapcsolatos kérdésem a következõ: folyamatos munkaviszonyom van 2003.dec.01-tõl, de közben 8 hónapig (2004.szept.-2005.ápr.) táppénzen voltam tartós betegség miatt. 2006.aug.23-án született gyermekem, elõtte ápr.11-tõl táppénzen voltam a szülésig. Sem a szülési szabadságot, sem az alapszabádságomat nem vettem ki. Ezután milyen támogatás(ok)ra vagyok jogosult és meddig? Hova kell az igénylést benyújtani?
Tisztelt Levélíró!A Szociális és Munkaügyi Minisztériumba írott levelére az alábbiakban válaszolok.Levélíró munkaviszonyban ál, gyermeke 2006. 08. 23-án született. Munkáltatójától kell igényelnie a szülési szabadságot, melynek ideje alatt (168 nap) terhességi-gyermekágyi segélyt folyósítanak. Annak lejártát követõen munkáltatójától a gyermek három éves koráig fizetés nélküli szabadságot kell igényelnie, s ekkor nyújthatja be a gyermekgondozási díj megállapítása iránti igényét. A gyermekgondozási segélyt a gyermek két éves korától harmadik életévének betöltéséig kérheti.A terhességi-gyermekágyi segély, és a gyermekgondozási díj megállapítása iránti igényt a munkáltatóhoz kell benyújtani, ha a munkáltató rendelkezik kifizetõhellyel. Kifizetõhely hiányában a munkáltató székhelye szerint illetékes Egészségbiztosítási Pénztárhoz kell az igényt benyújtani.
Kérdés:
Azt szeretném megkérdezni, hogy a feleségem a szülés elõtt 4 órás munkaviszonyban állt, a GYÁS vagy a GYES igénylést adja-e be.
Tisztelt Levélíró!A Szociális és Munkaügyi Minisztériumba írott levelére az alábbiakban válaszolok.A rendelkezésre álló információk alapján nehéz konkrét tanácsot adni.Amennyiben levélíró felesége jelenleg is munkaviszonyban áll, és a szülést megelõzõ két éven belül rendelkezik legalább 180 nap biztosítási idõvel, 168 napig terhességi-gyermekágyi segélyre, majd a gyermek két éves koráig gyermekgondozási díjra jogosult.A terhességi-gyermekágyi segély alapját 2005-ben elért átlagkereset , a Gyed alapját a 2006-ban elért átlagkereset képezi, ha rendelkezik legalább 180 napi tényleges keresettel.A gyermekgondozási segély összege jelenleg azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, mely 25.800 FT. Ha a terhességi-gyermekágyi segély összege ennél alacsonyabb lenne, célszerûbb a gyermekgondozási segély megállapítását kérni.Ha azonban levélíró felesége jelenleg nem áll munkaviszonyban, a Gyes megállapítását kérheti.
Kérdés:
nekem már 7.hónapos kislányom van, olyasféle kérdésem lenne, hogy amig én terhes voltam, nem kaptam semmi féle támogatást, a védõnõmtõl kérdeztem, hogy nincsen e valami féle támogatás az utolsó hónapokban, de õ azt felelte, hogy csak ha megszültem akkor jár. Azt el kell mondanom, hogy veszélyeztetett terhességem miatt nem dolgozhattam, igy táppénzt kaptam, nem e miatt nem kaptam semmit az utolsó hónapban? azt mondják, valami /szülési segély, vagy szabadság vagy nem is tudom minek nevezik/ amit nekem szülés elõtt kapnom kellett volna.ha valami járt volna azt még utolagosan tudom e igényelni.
Tisztelt Levélíró!A terhesség alatt a táppénzen kívül a következõ támogatások léteznek:• magzati adókedvezmény, amennyiben két kiskorú gyermeket nevel és a harmadikkal terhes, bizonyos jövedelemhatárig megmaradt a nagycsaládosok adókedvezménye és erre már a terhességi idõszakban is jogosult lehet;• terhességi-gyermekágyi segély, amennyiben a jogosultsági feltételeknek megfelel, már a szülést megelõzõ 4 héten belül igénybe vehetõ, és ennek idõtartamára szülési szabadság
Kérdés:
A kislányom 2004. november 26-án született, jelenleg GYED-en vagyok itthon vele.Mivel menet közben másik városba költöztünk, jelenlegi munkáltatóm pedig a régi lakhelyünkön van, ezért oda már nem tudok vissza menni dolgozni, pedig 2007. január 01-tõl szeretnék munkába állni. Tehát ebben az esetben fel kell mondanom, hogy új munkahelyet tudjak keresni.Jelenlegi munkahelyemen 2000. július 01-óta állok alkalmazásban. A terhességem alatt orvosi javaslatra 2004. május hónaptól a baba megszületéséig táppénzen voltam, utána TGYÁS-on, majd GYED-en.2006. november 26-án lesz 2 éves a lányom, utánna már csak GYES-t fogok kapni. Kérdezném, hogy 2007. január 01-i felmondásom esetén mennyi szabadság(megváltás) jár nekem az elmúlt idõszakra, és mennyi felmodási idõre tarthat igényt a munkáltatóm?
Tisztelt Levélíró!Az alábbi idõszakokra jár a szabadság:a) a keresõképtelenséget okozó betegség tartamára (amíg táppénzben részesült);b) a szülési szabadság tartamára (a tgyás idõtartama);c) a tizennégy éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság elsõ évére (gyed vagy gyes elsõ évére).Ezen felül gyermekenként az egyik szülõt évente 2 munkanap pótszabadság illeti meg, a gyermek 16 éves koráig.Mivel életkorát nem írta meg, ezért pontos adatokkal nem tudok szolgálni. A felmondási idõ mértéke 6,5 évi jogviszony után 30+15 nap lesz.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! Mivel jogviszonyban van, ezért a terhessége idejére megilleti Önt 24 hét szülési szabadság, amely alatt terhességi-gyermekágyi segélyben fog részesülni, és amelynek mértéke a fizetésének 70%-a. Ennek lejártát követõen gyermekgondozási díjat igényelhet legfeljebb a gyermek 2 éves koráig, szintén a fizetése 70%-áig. Jogosult továbbá gyermekgondozási segélyre a gyermek 3 éves koráig, ennek összege az öregségi nyugdíjminimum összegével egyezik meg (jelenleg 25.800,-Ft). Jár továbbá egy egyszeri, ún. anyasági támogatás, ha a terhessége alatt legalább 4x részt vett terhesgondozáson, amelynek összege az öregségi nyugdíjminimum 225%-ával egyenlõ. Mivel a jogviszonya vélhetõen fennáll még, ezért a szabadságot kifizetni nem lehet. Azt természetben kell kiadni, és csak a munkaviszony megszûnésekor kell kifizetni, ha annak természetbeni kiadására nem volt lehetõség.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! Mivel jogviszonyban van, ezért a terhessége idejére megilleti Önt 24 hét szülési szabadság, amely alatt terhességi-gyermekágyi segélyben fog részesülni, és amelynek mértéke a fizetésének 70%-a. Ennek lejártát követõen gyermekgondozási díjat igényelhet legfeljebb a gyermek 2 éves koráig, szintén a fizetése 70%-áig. Jogosult továbbá gyermekgondozási segélyre a gyermek 3 éves koráig, ennek összege az öregségi nyugdíjminimum összegével egyezik meg (jelenleg 25.800,-Ft). Jár továbbá egy egyszeri, ún. anyasági támogatás, ha a terhessége alatt legalább 4x részt vett terhesgondozáson, amelynek összege az öregségi nyugdíjminimum 225%-ával egyenlõ. Mivel a jogviszonya vélhetõen fennáll még, ezért a szabadságot kifizetni nem lehet. Azt természetben kell kiadni, és csak a munkaviszony megszûnésekor kell kifizetni, ha annak természetbeni kiadására nem volt lehetõség.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! Az alábbi idõszakokra jár a szabadság: a) a keresõképtelenséget okozó betegség tartamára (amíg táppénzben részesült); b) a szülési szabadság tartamára (a tgyás idõtartama); c) a tizennégy éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság elsõ évére (gyed vagy gyes elsõ évére). Ezen felül gyermekenként az egyik szülõt évente 2 munkanap pótszabadság illeti meg, a gyermek 16 éves koráig. Ennek megfelelõen: - 2006-ban 22 mnap + 2 mnap pótszabadság jár; - 2007-ben 22 mnap + 2 mnap pótszabadság október 16-ig járó arányos része jár. Ezután már csak akkor jár a szabadság, ha visszamegy dolgozni, illetve ha a távolléte alatt ismételten gyermeket szül. Ön a gyermeke 3 éves koráig, amíg gyesben részesül, felmondási védelmet élvez, addig tehát nem szüntethetik meg a jogviszonyát. Mivel a visszatérésekor azonnal végre kell hajtani a bérfejlesztést, ezért a késõbbi végkielégítése is már ezen az emelt összegû béren fog alapulni. A 10 éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság idõtartamát is figyelembe kell venni a végkielégítésre való jogosultság szempontjából.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! Az alábbi idõszakokra jár a szabadság a távollét alatt: a) a keresõképtelenséget okozó betegség tartamára (amíg táppénzben részesült); b) a szülési szabadság tartamára (a tgyás idõtartama); c) a tizennégy éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság elsõ évére (gyed vagy gyes elsõ évére). Ezen felül gyermekenként az egyik szülõt évente 2-2 munkanap pótszabadság illeti meg, a gyermekek 16 éves koráig. Ennek megfelelõen: - 2005-ben 24 mnap + 4 mnap pótszabadság jár; - 2006-ban 25 mnap + 4 mnap pótszabadság jár; - 2007-ben 25 mnap + 4 mnap pótszabadság arányos része jár a gyed elsõ évének lejártáig. Ezután már csak akkor jár a szabadság, ha visszamegy dolgozni, illetve ha távolléte alatt ismételten gyermeket szül.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! Férje, az Ön szüléséig, igénybe veheti a Gyes-t, úgy hogy mellette idõkorlátozás nélkül folytathat keresõtevékenységet is. Ha viszont megszületik a baba és terhességi-gyermekágyi segélyt, illetve késõbb gyermekgondozási díjat akar igényelni, akkor azt csak úgy teheti meg, ha férje a Gyes-rõl lemond. Ugyanis a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. Törvény 39. § (4) bekezdése kimondja, ha a szülõk a közös háztartásban élõ gyermeke(ek) után egyidejûleg jogosultak lennének terhességi-gyermekágyi segélyre, illetõleg gyermekgondozási díjra és a gyermekgondozási támogatás bármely formájára, úgy ellátást választásuk szerint csak egy jogcímen és csak az egyik szülõ részére lehet megállapítani.
Kérdés:
Tisztelet Levélíró! Mivel biztosítási jogviszonya évekkel ezelõtt megszûnt, így sajnos semmilyen társadalombiztosítási ellátásra (táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, Gyed-re) nem jogosult. Az egyetlen rendszeres pénzellátás, amit igénybe vehet, a Gyes lesz.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! A GYES melletti munkavégzésrõl érdeklõdõ megkeresésére az alábbiakban válaszolok. A gyermeke 3 éves koráig Ön fizetés nélküli szabadságon van. Megteheti, hogy másik cégnél vállal munkát a gyermekgondozási segély folyósításának ideje alatt, de ehhez nem szükséges felmondania az eredeti munkahelyén. A munkavállalót a Munka törvénykönyve alapján a szülési szabadság, a táppénz, a tizennégy éven aluli gyermek gondozása és ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság elsõ évére megilleti a rendes szabadság. Ha azt nem tudja a munkáltató kiadni, akkor köteles az akadályozási ok megszûnését követõ 30 napon belül megtenni. Ha nem adja ki a szabadságot a jogszabálynak megfelelõ módon és idõben, akkor pl. munkaügyi ellenõrzés során ezért bírságot szabhat ki a felügyelet. Megváltani a szabadságot a munkaviszony megszûnésekor, és a katonai szolgálatra bevonuláskor lehet, egyébként tilos. A munkáltatónak nem jár kedvezmény azért, ha GYES-en lévõ személyt foglalkoztat. 31. életévtõl a munkavállalót 23 nap szabadság illeti meg. Ha egyéb, munkaügyi kérdései merülnének fel, javaslom, hogy újabb e-mail váltás helyett forduljon a munkajogi tanácsadó vonalhoz a korrekt tájékoztatás érdekében a 061 475 5860-as számon.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! GYED-re gyermeke kettõ éves koráig szerzett jogosultságot. Levelébõl kitûnik, hogy megszûnt a munkaviszonya. Abban az esetben szüneteltetik az ellátását, ha a munkahelyétõl pénzbeli ellátást vett igénybe. A szüneteltetés ideje az ellátott hónapokra terjed ki. A munkaviszony megszûnésérõl értesítenie kell a megyei Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátások Osztályát, s a levélhez mellékelnie kell az Igazolvány a Biztosított Jogviszonyról és az Egészségbiztosítási Ellátásokról szóló nyomtatvány másolatát.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! Levelében a terhességi gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj hatályos jogszabályi feltételeirõl és összegének megállapítási feltételeirõl érdeklõdik. A biztosított jogviszonytól függõ ellátásokról a kötelezõ egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény rendelkezik, miszerint terhességi-gyermekágyi segélyre (TGYÁS) jogosult az a nõ, - aki a szülést megelõzõ két éven belül legalább 180 napon át biztosított volt - és a biztosítás tartama alatt szül, - vagy a biztosítás megszûnését követõ 42 napon belül szül, - vagy a biztosítás megszûnését követõ 42 napon túl táppénz folyósításának az ideje alatt, - vagy a folyósítás megszûnését követõ 28 napon belül szül. A terhességi-gyermekágyi segély összegét a szülést megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg, azt vizsgálják, hogy a szülést megelõzõ évben rendelkezik-e menye legalább 180 napi tényleges jövedelemmel. Ha az anya a szülést megelõzõ évben nem rendelkezik legalább 180 naptári napi tényleges jövedelemmel, az ellátás összegét a jogosultság kezdõ napját megelõzõ 180 naptári napi átlag alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári év elsõ napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idõ folyamatos. Ha az anya a fenti irányadó idõszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel (vagyis a szülést közvetlenül megelõzõ 180 napban), az ellátás naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. Ha azonban az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. Abban az esetben, ha a szerzõdés szerinti jövedelme ennél is kevesebb, akkor azt veszik alapul. A TGYÁS 168 napra jár. Összege a naptári napi átlagkereset 70 %-a. Menye 2007. januárjában várja kisbabáját. A TGYÁS összegének kiszámításához az irányadó idõszak 2006. 01.01 - 2007 igénylés napjáig tart. Elsõsorban azt nézik meg, hogy 2006. 01.01 --ig rendelkezik –e 180 nap tényleges jövedelemmel. A GYED a gyermek kettõ éves koráig jár. GYED-re az jogosult, aki a GYED igénylését megelõzõ két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a biztosítás idõtartama alatt szül, illetve akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének idõtartama alatt szûnt meg. A GYED-et a fent ismertetett táppénzszabályok alapján állapítják meg. Fõ szabályként azt vizsgálják, hogy a GYED igénylését megelõzõ évben az igénylõ rendelkezett-e 180 nap tényleges jövedelemmel. Ha azonban a táppénzszabályt nem lehet alkalmazni, mert az igénylõ a tényleges 180 napi keresettel nem rendelkezik, gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján állapítják meg. Ha az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. A gyermekgondozási díj összege a naptári napi átlagkereset 70 %-a. A táppénz, a TGYÁS, GYED és a GYES után nem vonnak egészségbiztosítási járulékot, ezért nem számítható tényleges jövedelemként az ellátások kiszámításánál. Megjegyzem, hogy az ellátások konkrét megállapított összegérõl nincs lehetõségünk tájékoztatást adni. Menye az ellátásokról és azok kiszámításáról, bõvebb felvilágosítást kaphat a megállapításra hatáskörrel rendelkezõ szervtõl, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztártól. Kérem, hogy kérdésével személyesen, vagy levélben – személyi azonosító adatainak, TAJ számának, valamint munkahelye megnevezésének és címének megjelölésével – forduljon a területileg illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (MEP) ügyfélszolgálatához. A MEP az Ön megkeresését hivatalos ügyként kezelve, a szükséges információk ismeretében részletes és pontos tájékoztatást.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! A gyermek után igényelhetõ ellátásokkal kapcsolatos megkeresésére az alábbiakban válaszolok. 1. Általános szabály, hogyha a szülést megelõzõ két évben rendelkezik legalább 180 nap biztosítási jogviszonnyal, akkor jogosult terhességi-gyermekágyi segélyre (TGYÁS), gyermekgondozási díjra (GYED) majd a gyermek két éves kora után gyermekgondozási segélyre (GYES). 2. A TGYÁS és GYED iránti igényét formanyomtatványon a lakóhelye szerint illetékes Egészségbiztosítási Pénztárhoz, a családi pótlék és GYES iránti kérelmet a Magyar Államkincstár lakóhelye szerint illetékes irodájához kell benyújtani. 3. Mivel levelében nem jelezte, hogy munkaviszonya jelenleg is fennáll-e, illetve a szülés után is külföldön kíván-e maradni konkrétabb választ sajnos nem tudok nyújtani. Javaslom, hogy tekintse át a Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapján található tájékoztató kiadványokat a pontosabb tájékozódás érdekében: www.szmm.gov.hu→ Tájékoztatás, tanácsadás→ Gyakran ismételt kérdések→ Gyermekek után járó ellátások. Szíves figyelmébe ajánlom továbbá az alábbi weboldalakat: Magyar Államkincstár: www.allamkincstar.gov.hu, Országos Egészségbiztosítási Pénztár: www.oep.hu
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! A Szociális és Munkaügyi Minisztériumba írott levelére az alábbiakban válaszolok. A levélíró szerint gyermeket vár, jelenleg álláskeresési járadékban részesül. Az sajnos nem derül ki, hogy a gyermek a járadék folyósítása alatt, illetõleg annak megszûnését követõen szûnik meg, emiatt pontos tájékoztatást nem áll módomban adni arra a kérdésre, hogy milyen ellátásokra lesz jogosult a gyermek megszületésekor. Az általános szabály szerint, ha a gyermek az álláskeresési járadék folyósítása alatt születik meg, és levélíró a szülést megelõzõ két éven belül rendelkezik legalább 180 nap biztosítási idõvel, a járadék szüneteltetését követõen terhességi-gyermekágyi segélyre, és gyermekgondozási díjra, majd gyermekgondozási segélyre lesz jogosult. Ha a gyermek a járadék folyósításának megszûnését követõ 42 napon belül születik meg, a szülõ a gyermek születését megelõzõ két éven belül rendelkezik legalább 180 nap biztosítási idõvel, 168 napig terhességi-gyermekágyi segély, majd gyermekgondozási segélyre lesz jogosult. Ha a gyermek a járadék folyósításának megszûnését követõ 42 napon túl születik meg, a szülõ gyermekgondozási segélyre lesz jogosult.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! Minisztériumunkba elektronikus úton érkezett megkeresésére válaszolva az alábbi tájékoztatást adom. A gyermek születését követõen – a levelében leírtak alapján – a gyermekgondozási segélyre, valamint a családi pótlékra lehet jogosult. A gyermekgondozási segély összege azonos a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegével (2006-ban 25.800 Ft), amelybõl csak a nyugdíjjárulék kerül levonásra. A családi pótlék jelenlegi összege egy gyermek után 11.000 forint, gyermekét egyedülállóként nevelõ szülõként 12.000 forint. Tájékoztatni szeretném továbbá arról, hogy a gyermek édesapja, csak bírósági úton kötelezhetõ a gyermektartásdíj megfizetésére, az apaság tényének igazolása mellett.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! Minisztériumunkba elektronikus úton érkezett megkeresésére válaszolva az alábbi tájékoztatást tudom adni. A vonatkozó jogszabályok alapján a szülési szabadság idejére (a szülést követõ 168 nap) járó, terhességi-gyermekágyi segélyre (TGYÁS) akkor lehet jogosult, ha a szülést megelõzõen két éven belül 180 napon át biztosított volt, és • a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszûnését követõ negyvenkét napon belül szül, vagy • a biztosítás megszûnését követõ negyvenkét napon túl táppénz, illetõleg baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszûnését követõ huszonnyolc napon belül szül. Vagyis Ön a terhességi-gyermekágyi segélyre csak abban az esetben lehet jogosult, amennyiben biztosítási jogviszonya fennáll. A terhességi-gyermekágyi segélyt a szülés várható idõpontja elõtt 4 héttel korábban is igénybe lehet venni, és összege a napi átlagkereset 70 százaléka. A gyermekgondozási díj (GYED) legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetõleg az annak megfelelõ idõtartam lejártát követõ naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. A GYED-re az a biztosított szülõ jogosult, • aki a GYED igénylését – a gyermeket szülõ anya esetén a szülést – megelõzõen két éven belül 180 napon át biztosított volt, • továbbá a TGYÁS-ban részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a TGYÁS igénybevételének idõtartama alatt megszûnt, feltéve, hogy a TGYÁS-re való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelõzõ két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a gyermeket a saját háztartásában neveli. A gyermekgondozási díj összege a naptári napi átlagkereset 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a. A fent hivatkozottak alapján azt tudom Önnek javasolni, hogy jelenlegi munkaviszonya megszûnését követõen mindenképpen keressen másik bejelentett munkahelyet, hiszen az érintett ellátásokra csak úgy szerezhet jogosultságot, ha az igényérvényesítés idõpontjában biztosítási jogviszonyban áll.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! Második gyermeke jogán igénybe vehetõ biztosított jogviszonytól függõ ellátások összegének kiszámításáról érdeklõdik. Levelébõl kitûnik, hogy második gyermeke születésekor is rendelkezni fog biztosítási jogviszonnyal. Ezért jogosult lesz a biztosításhoz kötött gyermekellátásokra . A kötelezõ egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. tv. alapján a terhességi-gyermekágyi segély összegét a szülést megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg, azt vizsgálják, hogy a szülést megelõzõ évben rendelkezik-e legalább 180 napi tényleges jövedelemmel. Levelébõl kitûnik, hogy gyermeke születése kb. 2006-ban várható, így a terhességi-gyermekágyi segély összegét 2005. 01. 01-2005. 12. 31-ig tartó tényleges jövedelmébõl állapítanák meg, amennyiben lenne 180 nap tényleges jövedelme. Levelében leírtak alapján egyértelmû, hogy Ön nem fog rendelkezni 180 nap tényleges jövedelemmel, mert a 2005-ös évet GYED-en töltötte. Levelében leírt esetben a következõ szabály lép életbe. A TGYÁS összegének megállapításánál ha az anya a szülést megelõzõ évben nem rendelkezik legalább 180 naptári napi tényleges jövedelemmel, az ellátás összegét a jogosultság kezdõ napját megelõzõ 180 naptári napi átlag alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári év elsõ napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idõ folyamatos. Ha az anya a fenti irányadó idõszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel az ellátás naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembe vételével állapítják meg. Ha azonban az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. Vagyis az Ön esetében, ha a szülést megelõzõen közvetlenül nem rendelkezik 180 nap tényleges jövedelemmel, akkor a TGYÁS összegét a fenti példa szerint 2006-ban érvényes minimálbér kétszeresének alapulvételével állapítják meg. Ha pedig a szerzõdés szerinti jövedelme ennél is kevesebb, akkor azt veszik alapul. A GYED-et is a fent ismertetett táppénzszabályok alapján állapítják meg. Fõ szabályként azt vizsgálják, hogy a GYED igénylését megelõzõ évben az igénylõ rendelkezett-e 180 nap tényleges jövedelemmel. Ha azonban a táppénzszabályt nem lehet alkalmazni, mert az igénylõ a tényleges 180 napi keresettel nem rendelkezik, gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján állapítják meg. Ha az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. A táppénz, a TGYÁS, GYED és a GYES után nem vonnak egészségbiztosítási járulékot, ezért nem számítható tényleges jövedelemként az ellátások kiszámításánál. Az ellátásokról és azok kiszámításáról, bõvebb felvilágosítást kaphat a megállapításra hatáskörrel rendelkezõ szervtõl, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztártól. Kérem, hogy kérdésével személyesen, vagy levélben – személyi azonosító adatainak, TAJ számának, valamint munkahelye megnevezésének és címének megjelölésével – forduljon a területileg illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (MEP) ügyfélszolgálatához. A MEP az Ön megkeresését hivatalos ügyként kezelve, a szükséges információk ismeretében részletes és pontos tájékoztatást ad. Fentiekre tekintettel felhívom a figyelmét, hogy minden születendõ gyermek után a fenti táppénzszabály alapján újra számolják a biztosításhoz kötött ellátások összegét.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! Második gyermeke jogán igénybe vehetõ biztosított jogviszonytól függõ ellátások összegének kiszámításáról érdeklõdik. Levelébõl kitûnik, hogy második gyermeke születésekor is rendelkezni fog biztosítási jogviszonnyal. Ebben az esetben jogosult lesz a biztosításhoz kötött gyermekellátásokra . A kötelezõ egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. tv. alapján a terhességi-gyermekágyi segély összegét a szülést megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg, azt vizsgálják, hogy a szülést megelõzõ évben rendelkezik-e legalább 180 napi tényleges jövedelemmel. A TGYÁS összegének megállapításánál ha az anya a szülést megelõzõ évben nem rendelkezik legalább 180 naptári napi tényleges jövedelemmel, az ellátás összegét a jogosultság kezdõ napját megelõzõ 180 naptári napi átlag alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári év elsõ napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idõ folyamatos. A biztosított napok számából le kell vonni a táppénz napjait. (Megjegyzem, hogy a biztosítási idõ folyamatossága fennmarad a táppénz folyósításának ideje alatt is, csak a táppénz tényleges jövedelemként nem számolható.) Ha az anya a fenti irányadó idõszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel az ellátás naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. Ha azonban az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. Vagyis az Ön esetében, ha a szülést megelõzõen közvetlenül nem rendelkezik 180 nap tényleges jövedelemmel, akkor a TGYÁS összegét a fenti példa szerint az igénylés évében-ben érvényes minimálbér kétszeresének alapulvételével állapítják meg. Ha pedig a szerzõdés szerinti jövedelme ennél is kevesebb, akkor azt veszik alapul. A GYED-et is a fent ismertetett táppénzszabályok alapján állapítják meg. Fõ szabályként azt vizsgálják, hogy a GYED igénylését megelõzõ évben az igénylõ rendelkezett-e 180 nap tényleges jövedelemmel. Ha azonban a táppénzszabályt nem lehet alkalmazni, mert az igénylõ a tényleges 180 napi keresettel nem rendelkezik, gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján állapítják meg. Ha az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. A táppénz, a TGYÁS, GYED és a GYES után nem vonnak egészségbiztosítási járulékot, ezért nem számítható tényleges jövedelemként az ellátások kiszámításánál. Az ellátásokról és azok kiszámításáról, bõvebb felvilágosítást kaphat a megállapításra hatáskörrel rendelkezõ szervtõl, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztártól. Kérem, hogy kérdésével személyesen, vagy levélben – személyi azonosító adatainak, TAJ számának, valamint munkahelye megnevezésének és címének megjelölésével – forduljon a területileg illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (MEP) ügyfélszolgálatához. A MEP az Ön megkeresését hivatalos ügyként kezelve, a szükséges információk ismeretében részletes és pontos tájékoztatást ad. Béremeléssel és szabadsággal kapcsolatos kérdéseivel javaslom forduljon az illetékes szervhez. /Foglalkoztatási Hivatal Jogi Fõosztálya, Budapest Kálvária tér 7./
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! Levelébõl kitûnik, hogy Ön nappali tagozatos hallgató, s kisbabát szeretne szülni, aki után szeretné igénybe venni a TGYÁS-t és a GYED-et. Az 1997. évi LXXXIII. tv. alapján terhességi-gyermekágyi segélyre és gyermekgondozási díjra az a biztosított anya jogosult, aki a szülést megelõzõ két éven belül rendelkezik legalább 180 nap biztosítási idõvel. Ha munkát vállal, az esetben a 180 nap biztosítási idõbe be kell számítani azt az idõt, amelyet – egy évnél hosszabb ideig – felsõfokú oktatási intézmény nappali tagozatán töltött. Tehát mindenképpen, el kellene helyezkednie ahhoz, hogy biztosítási jogviszonyban álljon. Abban az esetben, ha nem tud munkába állni a szülés elõtt, nem kerül biztosítási jogviszonyba, s így nem lesz jogosult a biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátásokra, a TGYÁS-ra és a GYED-re. A szülés elõtt, ha nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, a biztosításhoz nem kötött gyermekgondozási támogatásokat veheti igénybe. Az anyasági támogatásra abban az esetben lesz jogosult, ha terhessége alatt legalább négy alkalommal – koraszülés esetén legalább egyszer – terhes gondozáson vesz részt. Ez egy egyszeri támogatás. Az igényt a szülést követõ 180 napon belül kell benyújtani. A határidõ elmulasztása jogvesztéssel jár. Összege azonos a gyermek születésének idõpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225 %-ával, ikergyermekeknél 300 %-ával. /Az öregségi nyugdíj legkisebb összege 2006-ban 25.800 Ft.) A gyermekgondozási segélyre (GYES) a gyermek születésétõl a harmadik életévének betöltéséig lesz jogosult. Összege megegyezik az igénylés idõpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegével. A GYES szolgálati idõnek számít 8,5 % nyugdíjjárulék levonása mellett. A családi pótlék havi összege egy gyermekes család esetén: 2006-ban 11.000 Ft. Az ellátások iránti igényt a területileg illetékes Magyar Államkincstár Igazgatóságához kell benyújtania.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! Levelébõl kitûnik, hogy Ön nappali tagozatos hallgató, s kisbabát szeretne szülni, aki után szeretné igénybe venni a TGYÁS-t és a GYED-et. Az 1997. évi LXXXIII. tv. alapján terhességi-gyermekágyi segélyre és gyermekgondozási díjra az a biztosított anya jogosult, aki a szülést megelõzõ két éven belül rendelkezik legalább 180 nap biztosítási idõvel. Ha munkát vállal, az esetben a 180 nap biztosítási idõbe be kell számítani azt az idõt, amelyet – egy évnél hosszabb ideig – felsõfokú oktatási intézmény nappali tagozatán töltött. Tehát mindenképpen, el kellene helyezkednie ahhoz, hogy biztosítási jogviszonyban álljon. Abban az esetben, ha nem tud munkába állni a szülés elõtt, nem kerül biztosítási jogviszonyba, s így nem lesz jogosult a biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátásokra, a TGYÁS-ra és a GYED-re. A szülés elõtt, ha nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, a biztosításhoz nem kötött gyermekgondozási támogatásokat veheti igénybe. Az anyasági támogatásra abban az esetben lesz jogosult, ha terhessége alatt legalább négy alkalommal – koraszülés esetén legalább egyszer – terhes gondozáson vesz részt. Ez egy egyszeri támogatás. Az igényt a szülést követõ 180 napon belül kell benyújtani. A határidõ elmulasztása jogvesztéssel jár. Összege azonos a gyermek születésének idõpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225 %-ával, ikergyermekeknél 300 %-ával. /Az öregségi nyugdíj legkisebb összege 2006-ban 25.800 Ft.) A gyermekgondozási segélyre (GYES) a gyermek születésétõl a harmadik életévének betöltéséig lesz jogosult. Összege megegyezik az igénylés idõpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegével. A GYES szolgálati idõnek számít 8,5 % nyugdíjjárulék levonása mellett. A családi pótlék havi összege egy gyermekes család esetén: 2006-ban 11.000 Ft. Az ellátások iránti igényt a területileg illetékes Magyar Államkincstár Igazgatóságához kell benyújtania. Tájékoztatom továbbá, hogy 2005. november 23-tól nem köthetõ megállapodás pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! Második gyermeke jogán igénybe vehetõ biztosított jogviszonytól függõ ellátások összegének kiszámításáról érdeklõdik. Levelébõl kitûnik, hogy 2. gyermeke születésekor is rendelkezni fog biztosítási jogviszonnyal. Ezért jogosult lesz a biztosításhoz kötött gyermekellátásokra . A kötelezõ egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. tv. alapján a terhességi-gyermekágyi segély összegét a szülést megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg, azt vizsgálják, hogy a szülést megelõzõ évben rendelkezik-e legalább 180 napi tényleges jövedelemmel. Levelébõl arra következtetünk, hogy gyermeke születése kb. 2007-ben várható, így a terhességi-gyermekágyi segély összegét 2006. 01. 01-2006. 12. 31-ig tartó tényleges jövedelmébõl állapítanák meg, amennyiben lenne 180 nap tényleges jövedelme. A TGYÁS összegének megállapításánál ha az anya a szülést megelõzõ évben nem rendelkezik legalább 180 naptári napi tényleges jövedelemmel, az ellátás összegét a jogosultság kezdõ napját megelõzõ 180 naptári napi átlag alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári év elsõ napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idõ folyamatos. A biztosított napok számából le kell vonni a táppénz napjait. (Megjegyzem, hogy a biztosítási idõ folyamatossága fennmarad a táppénz folyósításának ideje alatt is, csak a táppénz tényleges jövedelemként nem számolható.) Ha az anya a fenti irányadó idõszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel az ellátás naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. Ha azonban az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. Vagyis az Ön esetében, ha a szülést megelõzõen közvetlenül nem rendelkezik 180 nap tényleges jövedelemmel, akkor a TGYÁS összegét a fenti példa szerint 2007-ben érvényes minimálbér kétszeresének alapulvételével állapítják meg. Ha pedig a szerzõdés szerinti jövedelme ennél is kevesebb, akkor azt veszik alapul. A GYED-et is a fent ismertetett táppénzszabályok alapján állapítják meg. Fõ szabályként azt vizsgálják, hogy a GYED igénylését megelõzõ évben az igénylõ rendelkezett-e 180 nap tényleges jövedelemmel. Ha azonban a táppénzszabályt nem lehet alkalmazni, mert az igénylõ a tényleges 180 napi keresettel nem rendelkezik, gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján állapítják meg. Ha az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. A táppénz, a TGYÁS, GYED és a GYES után nem vonnak egészségbiztosítási járulékot, ezért nem számítható tényleges jövedelemként az ellátások kiszámításánál. Az ellátásokról és azok kiszámításáról, valamint a táppénz igénybevételérõl bõvebb felvilágosítást kaphat a megállapításra hatáskörrel rendelkezõ szervtõl, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztártól. Kérem, hogy kérdésével személyesen, vagy levélben – személyi azonosító adatainak, TAJ számának, valamint munkahelye megnevezésének és címének megjelölésével – forduljon a területileg illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (MEP) ügyfélszolgálatához. A MEP az Ön megkeresését hivatalos ügyként kezelve, a szükséges információk ismeretében részletes és pontos tájékoztatást ad. Fentiek alapján tehát az egy napos munkába állás nem fedezi a 180 nap tényleges keresetet, hiszen, ha táppénzre megy , annak összege nem számítható tényleges keresetként.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! Levelébõl kitûnik, hogy Ön nappali tagozatos hallgató. Kisbabájával szeretné igénybe venni a biztosításhoz kötött ellátásokat a TGYÁS-t és a GYED-et. Az 1997. évi LXXXIII. tv. alapján terhességi-gyermekágyi segélyre és gyermekgondozási díjra az a biztosított anya jogosult, aki a szülést megelõzõ két éven belül rendelkezik legalább 180 nap biztosítási idõvel. Ha munkát vállal, az esetben a 180 nap biztosítási idõbe be kell számítani azt az idõt, amelyet – egy évnél hosszabb ideig – felsõfokú oktatási intézmény nappali tagozatán töltött. Tehát ahhoz, hogy biztosítási jogviszonyban álljon munkát kell vállalnia. Abban az esetben, ha nem tud munkába állni a szülés elõtt, nem kerül biztosítási jogviszonyba, s így nem lesz jogosult a biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátásokra, a TGYÁS-ra és a GYED-re. A szülés elõtt, ha nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, a biztosításhoz nem kötött gyermekgondozási támogatásokat veheti igénybe. Az anyasági támogatásra abban az esetben lesz jogosult, ha terhessége alatt legalább négy alkalommal – koraszülés esetén legalább egyszer – terhes gondozáson vesz részt. Ez egy egyszeri támogatás. Az igényt a szülést követõ 180 napon belül kell benyújtani. A határidõ elmulasztása jogvesztéssel jár. Összege azonos a gyermek születésének idõpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225 %-ával, ikergyermekeknél 300 %-ával. /Az öregségi nyugdíj legkisebb összege 2006-ban 25.800 Ft.) A gyermekgondozási segélyre (GYES) a gyermek születésétõl a harmadik életévének betöltéséig lesz jogosult. Összege megegyezik az igénylés idõpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegével. A GYES szolgálati idõnek számít 8,5 % nyugdíjjárulék levonása mellett. A családi pótlék havi összege egy gyermekes család esetén: 2006-ban 11.000 Ft. Az ellátások iránti igényt a területileg illetékes Magyar Államkincstár Igazgatóságához kell benyújtania.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! Megkeresésére válaszolva az alábbi tájékoztatást adom. A terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj is biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátások. Ahhoz, hogy második gyermekével is jogosult lehessen az ellátásokra, munkaviszonyt kell létesítenie. Javasoljuk, hogy a feltett kérdésével személyesen, vagy levélben – személyi azonosító adatainak, TAJ számának, valamint munkahelye megnevezésének és címének megjelölésével – mielõbb forduljon a területileg illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (MEP) ügyfélszolgálatához. A MEP az Ön megkeresését hivatalos ügyként kezelve, a szükséges információk ismeretében részletes és pontos tájékoztatást ad.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! Biztosításhoz kötött gyermek-ellátások várható összegérõl érdeklõdik. A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. tv. vonatkozó paragrafusai alapján az ellátások összegének kiszámításához a számítási idõszak a jogosultságot megelõzõ naptári év, ha pedig a biztosított ez alatt nem állt folyamatos biztosítási jogviszonyban, illetve ebben az idõszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi keresettel, az ellátások kezdõ idõpontját közvetlenül megelõzõ 180 naptári napi jövedelemmel ellátott idõszaka. Az Ön esetében TGYÁS-ra vonatkozóan várhatóan az irányadó idõszak 2006. 01. 01-2007. szülés elõtti napig tart. Levelében leírtakból úgy tûnik ki, hogy Önnek a fent részletezett idõszakban meglesz a 180 naptári napi jövedelme, ha idõközben nem vesz igénybe táppénzes idõszakot. Ebben az esetben, a TGYÁS összegét 2006. 01.01-.-ig elért egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján számítják ki. A TGYÁS a bruttó kereset naptári napi átlagának 70 %-a. A GYED megállapításánál fõ szabályként azt vizsgálják, hogy a GYED igénylését megelõzõ évben rendelkezett-e 180 nap tényleges jövedelemmel. Így elsõsorban azt nézik meg, hogy a vizsgált idõszakban van-e 180 napi egészségbiztosítási járulék-alapot képezõ jövedelme. Ha igen, abban az esetben a TGYÁS összegének kiszámítása szerint járnak el. A GYED összegének azonban van maximált összege, melyet a költségvetési törvény határoz meg. Abban az esetben, ha a GYED igénylése elõtt nem fog rendelkezni 180 napi tényleges jövedelemmel, a GYED naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. Felhívom a figyelmét, hogy a táppénz, a TGYÁS, a GYED és a GYES idejére nem vonnak egészségbiztosítási járulékot, ezért nem számítható be a 180 nap tényleges jövedelembe. Konkrét összeg kiszámítására nincs lehetõségünk, ezért javasoljuk, hogy a feltett kérdésével személyesen, vagy levélben – személyi azonosító adatainak, TAJ számának, valamint munkahelye megnevezésének és címének megjelölésével – forduljon a területileg illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (MEP) ügyfélszolgálatához. A MEP az Ön megkeresését hivatalos ügyként kezelve, a szükséges információk ismeretében részletes és pontos tájékoztatást ad az egészségbiztosítás által nyújtható, illetõleg az Ön által igényelhetõ ellátásokról, s azok várható összegérõl.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! A köztisztviselõ (közalkalmazott) 2005. év vonatkozásában akkor jogosult 13. havi illetményre, ha a tárgyévben 12 hónap jogviszonnyal rendelkezik. Jogviszony tekintetében figyelembe veendõk az alábbi idõszakok: •rendes szabadság teljes idõtartama •szülési szabadság teljes idõtartama •összességében a hat hónapot meg nem haladó -keresõképtelenséget okozó betegség, -30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság, -tartalékos katonai szolgálat idõtartamát, valamint -minden olyan munkában nem töltött idõt, amely alatt a köztisztviselõ átlagkereset, illetve távolléti díj fizetésben részesült. Amennyiben a köztisztviselõ (közalkalmazott) a fentiek figyelembevételével 12 hónapi jogviszonnyal rendelkezik, akkor teljes egyhavi külön juttatás jár, aminek az alapja a tárgyévi (2005.) december havi illetmény. Levelét tanúsága szerint a lánya jogviszonya egész évben fennállt, amibõl kb. 2 hónapot ténylegesen ledolgozott, 2,5 hónapot keresõképtelenséget okozó betegség miatt (várandósság) táppénzben részesült, majd 6 hónapig szülési szabadságon volt, ezt követõen pedig 2 hónapig fizetés nélküli szabadságon. Ebben az esetben, mivel a fizetés nélküli szabadságból csupán a 30 napot meg nem haladó számítható be a jogviszonyban töltött idõbe, a lánya pedig 2 hónapot volt ilyen jogcímen távol, ezért nem rendelkezik 12 havi jogviszonnyal 2005. évben, tehát a 13. havi illetményre a lánya nem jogosult.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! Igen, a munkáltató köteles Önt visszavenni. A munkáltatói jog gyakorlójánál kell jeleznie visszatérési szándékát. A távolléte alatt és elõtt felgyülemlett szabadságát a munkáltató ki kell adja a visszatérésétõl számított 30 napon belül, ami történhet úgy is, hogy a tényleges „fizikai” visszatérése elõtt kiadják a szabadságát. A gyes alatt is kiadható a szabadság, nincs összefüggés a gyes folyósítása és a rendes szabadság kiadása között. A 2006-os szabadság is kiadható ilyen módon, de erre a munkáltató nem kötelezhetõ. A 30 napos kiadási szabály csak abban az esetben kötelezõ, ha a szabadság esedékességének éve már eltelt. Ez nem mondható el a 2006-os szabadságról. A munkáltató az alapszabadság ¾-ed részével rendelkezik.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! A munkáltatójától kérheti a fizetés nélküli szabadság meghosszabbítását, de õ azt jogszabály alapján nem köteles biztosítani. Ez azért van így, mert a gyet az ún. fõállású anyaságot feltételezi, vagyis az a fõ „jogviszonya”, hogy a gyermekeket neveli, és így a munkajog nem biztosít neki sem munkajogi védelmet, sem fizetés nélküli szabadságot. A legkisebb gyermek 3. éve betöltésekor a munkaviszonyról a feleknek meg kell állapodniuk. Hagyományos esetben ismételten fel kellene venni a munkát, hiszen a jogviszony folytatódik. Amennyiben ezt nem tudja vállalni, akkor kezdeményezni kell a munkaszerzõdés-módosítását (pl. részmunkaidõben, vagy otthoni munkavégzés keretében történõ munkavégzés eszközlése). Azonban ha ehhez a munkáltatója nem járul hozzá, akkor Önnek kell rendes felmondással megszüntetnie a munkaviszonyát, ebben az esetben pedig végkielégítés nem jár. Végkielégítés csak akkor jár, ha a munkáltató szünteti meg rendes felmondással a jogviszonyt, Önnek ez lenne a legjobb megoldás. Ha munkáltatója ezt felajánlja, jobb megoldás híján javaslom, fogadja el. A szabadság mértéke az életkorától függ: 25. évtõl 21, 28. évtõl 22, 31. évtõl 23, 33. évtõl 24, 35. évtõl 25, 37 évtõl 26, 39. évtõl 27, 41. évtõl 28, 43. évtõl 29, és 45. évtõl 30 munkanap az alapszabadság. A gyermekei után jár még pótszabadság a gyermekek nevelésében nagyobb szerepet vállaló szülõnek: 1 gyermek után 2, 2 gyermek után 4 2-nél több gyermek után összesen 7 munkanap. Ezt minden évben kell vizsgálni, a gyermekek számától függõen. A távoltöltött idõszakoknál a táppénz ideje alatt, a szülési szabadság ideje alatt, valamint a gyes vagy gyed vagy gyet elsõ évére járnak a fenti szabadságok.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! A Munka Törvénykönyve meghatározza a munkaviszony szünetelésének azokat az eseteit, amelyek fennállása alatt a munkavállalót szabadság illeti meg. Ezek közül az Ön számára releváns esetek a következõk: a) a keresõképtelenséget okozó betegség tartamára (tehát a táppénz); b) a szülési szabadság tartamára (ami alatt Ön terhességi-gyermekágyi segélyben részesült); c) a tizennégy éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság elsõ évére (gyes, gyed idõszaka). Az életkora és a fentiek alapján az alábbi mértékû szabadság jár: • 2003: 21 munkanap alapszabi, + gyermeke után 2 munkanap pótszabi; • 2004: 21 munkanap alapszabi, + gyermeke után 2 munkanap pótszabi; • 2005: 22 munkanap alapszabi, + gyermeke után 2 munkanap pótszabi arányos része (gyes, gyed elsõ éve); 2006: 22 munkanap alapszabi, + gyermeke után 2 munkanap pótszabi arányos része március 1-tõl.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! Ezeket az anyasági ellátásokat a társadalombiztosítás fizeti. A munkáltatónál megjelenõ egyedüli fizetési kötelezettség a táppénz egyharmada, amennyiben a szülési szabadságot megelõzõen terhesen otthon kíván maradni táppénzes állományban. De ezt nem kötelezõ igénybe venni.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! Hivatkozással az Egészségügyi Minisztérium által Pénztárunkhoz továbbított levelére a 2006. évben érvényben lévõ jogszabályok alapján a következõkrõl tájékoztatjuk: Terhességi-gyermekágyi segély valamint a gyermekgondozási díj naptári napi összegének kiszámítása a következõk szerint történik: - a jogosultságot közvetlenül megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapot képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján ha ezen idõszak alatt a biztosított rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, - amennyiben a fenti idõszakban a jogosult nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, úgy az ellátás alapját a jogosultságot közvetlenül megelõzõ 180 naptári napi jövedelem átlaga alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a jogosultságot közvetlenül megelõzõ naptári év elsõ napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idõ folyamatos, - 180 naptári napi jövedelem hiányában az ellátás alapja a minimálbér kétszeresének harmincadrésze, ha azonban - a tényleges egészségbiztosítási járulékalapot képezõ jövedelem –ennek hiányában a szerzõdés szerinti jövedelem – a minimálbér kétszeresének harmincadrészét nem éri el, a tényleges jövedelmet –ennek hiányában a szerzõdés szerinti jövedelmet – kell figyelembe venni.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! Nem helyes a munkáltatói tájékoztatás. A gyes folyósítása nem függ attól a ténytõl, hogy az illetõ ténylegesen munkát végez, vagy a felgyülemlett szabadságát tölti. Ez alanyi jogon járó állami juttatás. A másik kérdésével kapcsolatban tájékoztatom, hogy a Munka Törvénykönyve meghatározza a munkaviszony szünetelésének azokat az eseteit, amelyek fennállása alatt a munkavállalót szabadság illeti meg. Ezek közül a releváns esetek a következõk: a) a keresõképtelenséget okozó betegség tartamára (tehát a táppénz); b) a szülési szabadság tartamára (ami alatt a felesége terhességi-gyermekágyi segélyben részesült); c) a tizennégy éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság elsõ évére (gyes, gyed idõszaka). A szabadság éves mértéke a felesége életkorától függ, továbbá a gyermekek után egészen azok 16 éves koráig a gyermek nevelésében nagyon szerepet vállaló szülõ részére évente egy gyermek után kettõ, két gyermek után négy, három vagy több gyermek után összesen hét munkanap pótszabadság is jár. A 20 munkanap a fentiek alapján tehát mindenképpen kevés.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! A 2005. évi költségvetési törvény (2004. évi CXXXV. törvény) 30.§ 11. bekezdése szerint a normatív hozzájárulásban és támogatásban részesülõ nem állami fenntartású intézmény (és ide tartozik a magángimnázium is) a munkavállalók számára legalább a közalkalmazotti törvény 55-80.§-aiban megállapított, a munkaidõre, pihenõidõre, elõmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani. Vagyis annak ellenére, hogy Ön a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozik, a fentiek tekintetében a közalkalmazotti törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A szabadság tekintetében tehát nem az életkora számít, hanem az ott meghatározott fizetési fokozathoz, valamint a munkakörhöz kapcsolódó alap, illetve pótszabadság. A Munka Törvénykönyve meghatározza a munkaviszony szünetelésének azokat az eseteit, amelyek fennállása alatt a munkavállalót szabadság illeti meg. Ezek közül az Ön számára releváns esetek a következõk: a) a keresõképtelenséget okozó betegség tartamára (tehát a táppénz); b) a szülési szabadság tartamára (ami alatt Ön terhességi-gyermekágyi segélyben részesült); c) a tizennégy éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság elsõ évére (gyes, gyed idõszaka). Tehát nemcsak a munkában töltött idõre, hanem a fentiek szerinti távollétekre is jár a szabadság.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! A Munka Törvénykönyve meghatározza a munkaviszony szünetelésének azokat az eseteit, amelyek fennállása alatt a munkavállalót szabadság illeti meg. Ezek közül az Ön számára releváns esetek a következõk: a) a keresõképtelenséget okozó betegség tartamára (tehát a táppénz); b) a szülési szabadság tartamára (ami alatt Ön terhességi-gyermekágyi segélyben részesült); c) a tizennégy éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság elsõ évére (gyes, gyed idõszaka). A közalkalmazottak szabadságát a fizetési osztály és a fizetési fokozat határozza meg. Ezen információ hiányában sajnos nem tudok pontos választ adni, de tájékoztatom a következõkrõl: Az A-D fizetési osztályokban évi 20 munkanap, az E-J fizetési osztályokban évi 21 munkanap alapszabadság jár. Ehhez adódik hozzá még a fizetési fokozatával egyenlõ számú munkanap pótszabadság (kivéve az 1. fizetési fokozatot, ahol nem jár pótszabadság e címen). További szabály, hogy az oktató munkakörben munkát végzõ közalkalmazottakat évi 25 munkanap pótszabadság illeti meg. Megjegyzendõ, hogy a fizetési fokozathoz kapcsolódó, valamint a munkakör alapján járó pótszabadság közül csak az egyik, a magasabb mértékû pótszabadság jár.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! Az Egészségügyi Minisztériumhoz érkezett levelére válaszolva az alábbiakról tájékoztatom. Megértjük problémáját, de az Ön által leírt ügyek intézése nem az Egészségügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik. Levelét ezért a Fõvárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátások Fõosztályához továbbítottam. Érdemi választ ügyében tõlük fog kapni, addig szíves türelmét kérem.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! Megkeresésére válaszolva az alábbi tájékoztatást adom. Az úgynevezett fõállású egyéni vállalkozói kivét, de legalább a minimálbér alapján fizeti a társadalombiztosítási járulékot, ezért az egyéni vállalkozó is biztosítottnak minõsül, így kérheti a gyermekellátások folyósítása alatt vállalkozásában személyesen nem mûködik közre. Levelébõl kitûnik, hogy Ön már 5 éve egyéni vállalkozó, vagyis biztosított. 2007. 01. 07-re várható gyermeke születése. Biztosításhoz kötött gyermekellátásokkal kapcsolatos kérdéseire az alábbiakban van lehetõségem válaszolni. Az 1997. évi LXXXIII. tv. alapján fõ szabály szerint terhességi-gyermekágyi segélyre (TGYÁS) jogosult az a nõ, - aki a szülést megelõzõ két éven belül legalább 180 napon át biztosított volt - és a biztosítás tartama alatt szül, - vagy a biztosítás megszûnését követõ 42 napon belül szül, - vagy a biztosítás megszûnését követõ 42 napon túl táppénz folyósításának az ideje alatt, - vagy a folyósítás megszûnését követõ 28 napon belül szül. Tehát TGYÁS-ra jogosult, ha a szülést megelõzõ két évben rendelkezik 180 nap biztosítási idõvel, és a fenti jogosultsági feltételeknek megfelel. A TGYÁS a szülési szabadságnak megfelelõ idõtartamra jár, 168 napon keresztül, melyet a szülés várható idõpontja elõtt 4 héttel korábban is igénybe lehet venni. A terhességi-gyermekágyi segély összegét a szülést megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg, azt vizsgálják, hogy a szülést megelõzõ évben rendelkezik-e legalább 180 napi tényleges keresettel. A betegszabadság idejére egészségbiztosítási járulékot fizetnek, ezért beszámít a jövedelem számításba. A táppénzbõl nem vonnak egészségbiztosítási járulékot, ezért összege nem számítható tényleges jövedelemként. Abban az esetben, ha a szülést megelõzõ évben nem rendelkezik legalább 180 naptári napi tényleges jövedelemmel, az ellátás összegét a jogosultság kezdõ napját megelõzõ 180 naptári napi átlag alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári év elsõ napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idõ folyamatos. A biztosított napok számából le kell vonni a táppénz napjait. (Megjegyzem, hogy a biztosítási idõ folyamatossága fennmarad a táppénz folyósításának ideje alatt is.) Továbbá, abban az esetben, ha a fenti irányadó idõszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel (vagyis a szülést közvetlenül megelõzõ 180 napban), az ellátás naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. Ha azonban az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. Abban az esetben, ha 2006. decemberében szül, a TGYÁS összegének megállapítására az irányadó idõszak 2005. 01. 01 – 2006. 12. szülés elõtti napig tart. Ebben az esetben, ha rendelkezik 2005-ben 180 nap tényleges jövedelemmel, az lesz az ellátás alapja. Ha 2007. januárjában szül, abban az esetben az irányadó idõszak 2006. 01. 01 – 2007. 01. szülés elõtti napig tart. Tehát ebben az esetben a TGYÁS alapját a 2006-os év jövedelem átlagának 70 %-ából állapítják meg. GYED-re az jogosult, aki a GYED igénylését megelõzõ két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a biztosítás idõtartama alatt szül, illetve akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének idõtartama alatt szûnt meg. A GYED-et a fent ismertetett táppénzszabályok alapján állapítják meg. Fõ szabályként azt vizsgálják, hogy a GYED igénylését megelõzõ évben az igénylõ rendelkezett-e 180 nap tényleges jövedelemmel. Ha azonban a táppénzszabályt nem lehet alkalmazni, mert a tényleges 180 napi keresettel nem rendelkezik, gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján állapítják meg. Ha az egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. A GYED összegének megállapításához az irányadó idõszak 2006. 01. 01 – 2007. GYED igénylése elõtti napig tart. A GYED összegét a 2006-os év jövedelem átlagának 70 %-ából állapítják meg. Az ellátások bejelentési kötelezettségérõl, valamint azok konkrét összegének kiszámításáról az illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (MEP) ad felvilágosítást. Erre nekünk nincs lehetõségünk. Ezért javasoljuk, hogy a feltett kérdésével személyesen, vagy levélben – személyi azonosító adatainak, TAJ számának, valamint munkahelye megnevezésének és címének megjelölésével – forduljon a területileg illetékes MEP ügyfélszolgálatához. A MEP az Ön megkeresését hivatalos ügyként kezelve, a szükséges információk ismeretében részletes és pontos tájékoztatást ad.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! Második gyermekének megszületése után járó biztosítotti jogviszonytól függõ ellátások kiszámításáról érdeklõdik. A kötelezõ egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. tv. alapján a terhességi-gyermekágyi segély összegét a szülést megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg, azt vizsgálják, hogy a szülést megelõzõ évben rendelkezik-e legalább 180 napi tényleges jövedelemmel. Levelében leírtak szerint gyermeke 2006-ban születik. Így a terhességi-gyermekágyi segély összegét a 2005-ös átlagkeresete alapján állapítanák meg, amennyiben lenne 180 nap tényleges jövedelme. Ebben az esetben egyértelmû, hogy Ön nem fog rendelkezni 180 nap tényleges jövedelemmel, mert a 2005-ös évet GYED-en töltötte. Levelében leírt esetben a következõ szabály lép életbe. A TGYÁS összegének megállapításánál, ha az anya a szülést megelõzõ évben nem rendelkezik legalább 180 naptári napi tényleges jövedelemmel, az ellátás összegét a jogosultság kezdõ napját megelõzõ 180 naptári napi átlag alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári év elsõ napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idõ folyamatos. A biztosított napok számából le kell vonni a táppénz napjait. (Megjegyzem, hogy a biztosítási idõ folyamatossága fennmarad a táppénz folyósításának ideje alatt is, csak a táppénz tényleges jövedelemként nem számolható.) Ha az anya a fenti irányadó idõszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel az ellátás naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. Ha azonban az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. Vagyis az Ön esetében, ha a szülést megelõzõen közvetlenül nem rendelkezik 180 nap tényleges jövedelemmel, akkor a TGYÁS összegét a fenti példa szerint 2006-ban érvényes minimálbér kétszeresének alapulvételével állapítják meg. Ha pedig a szerzõdés szerinti jövedelme ennél is kevesebb, akkor azt veszik alapul. A GYED-et is a fent ismertetett táppénzszabályok alapján állapítják meg. Fõ szabályként azt vizsgálják, hogy a GYED igénylését megelõzõ évben az igénylõ rendelkezett-e 180 nap tényleges jövedelemmel. Ha azonban a táppénzszabályt nem lehet alkalmazni, mert az igénylõ a tényleges 180 napi keresettel nem rendelkezik, gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján állapítják meg. Ha az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. Abban az esetben, ha elsõ gyermeke után igénybe venné a GYES-t, s a GYES alatt szülne, ugyancsak a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része lenne a megállapítás alapja. A táppénz, a TGYÁS a GYED és a GYES után nem vonnak egészségbiztosítási járulékot, ezért nem számítható tényleges jövedelemként az ellátások kiszámításánál. Levelében az esetleges táppénz összegének megállapításáról is érdeklõdik. A kötelezõ egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § 5. pontja kimondja, hogy ha a biztosítottnak azért nem volt tényleges jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képezõ összeg figyelembevételével kell megállapítani, ha az a minimálbér alapulvételénél kedvezõbb, kivéve, ha a szerzõdés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a szerzõdés szerinti, ennek hiányában a tényleges jövedelem. A levelében feltett kérdésére csak a konkrét körülmények ismeretében adható pontos válasz. Erre tekintettel kérem, hogy a feltett kérdésével személyesen, vagy levélben – személyi azonosító adatainak, TAJ számának, valamint munkahelye megnevezésének és címének megjelölésével – forduljon a területileg illetékes MEP ügyfélszolgálatához. A MEP az Ön megkeresését hivatalos ügyként kezelve, a szükséges információk ismeretében részletes és pontos tájékoztatást ad.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! Megkeresésére válaszolva az alábbi tájékoztatást adom. Levelébõl kitûnik, hogy Ön végzõs hallgató, de arról nem tájékoztat, hogy jelenleg fizetés nélküli szabadságon van-e, vagy megszûnt a munkaviszonya. A levelében feltett kérdésére csak a konkrét körülmények ismeretében adható pontos válasz. Erre tekintettel kérem, hogy a feltett kérdésével személyesen, vagy levélben – személyi azonosító adatainak, TAJ számának, valamint munkahelye megnevezésének és címének megjelölésével – forduljon a területileg illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (MEP) ügyfélszolgálatához. A MEP az Ön megkeresését hivatalos ügyként kezelve, a szükséges információk ismeretében részletes és pontos tájékoztatást ad az egészségbiztosítás által nyújtható, illetõleg az Ön által igényelhetõ ellátásokról, s azok várható összegérõl.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! Megkeresésére válaszolva, az alábbi tájékoztatást adom. A gyermekgondozási díjról is rendelkezõ, a kötelezõ egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény által szabályozott pénzbeli ellátások, biztosításhoz kötött ellátások, melyek közös jellemzõje, hogy összegük megállapításánál azt az összeget kell figyelembe venni, amely után a biztosított egészségbiztosítási járulékot fizetett. A hivatkozott törvény 2. §-ának (2) bekezdése ugyanis alapelvként rögzíti, hogy „Az egészségbiztosítási ellátások közül a pénzbeli ellátások az egészségbiztosítási járulék fizetéssel arányosan vehetõk figyelembe.” A GYED esetén is fõszabály tehát az, hogy arányban kell állnia az ellátás összegének, valamint a jövedelemszámítás szempontjából irányadó idõszakban befizetett járuléknak. Az ellátások összegének kiszámításakor ezért kell egy elõzõ, törvényben meghatározott idõszak (a GYED esetén 180 nap) keresetét igénybe venni. Elõfordul azonban, hogy bár az igénylõ az ellátásra való jogosultsághoz a szükséges biztosítási jogviszonyt az igényléstõl számított 2 éven belül 180 napot) igazolta, de valamilyen okból nem volt legalább 180 napi tényleges keresete (pl. táppénzen volt, vagy elõzõ gyermeke gondozása okán távol volt a munkából). Ez esetben a rendszer szolidaritási elven mûködik, hiszen tényleges, tartós járulékfizetés nem történt, ezért a minimálbér kétszeresébõl kiindulva kell a GYED alapjául szolgáló átlagkeresetet kiszámítani. Ha a tényleges kereset nem éri el a minimálbér kétszeresének összegét, a tényleges keresetet kell alapul venni. Feltehetõen az Ön esetében is ez a szabály került alkalmazásra. Levelébõl kitûnik, hogy 2005-ben igényelte a GYED folyósítását, ezért a GYED alapjául szolgáló átlagkereset kiszámítására az irányadó idõszak 2004. január 01- 2005. GYED igénylése elõtti napig tart. 2004. május 1-tõl táppénzen, majd gyermeke születésétõl TGYÁS-on volt. Mivel a TGYÁS és táppénz összegébõl nem vonnak egészségbiztosítási járulékot, nem képezhetik a GYED összegének kiszámítási alapját. Így minden valószínûség szerint a 2005-ös évben esedékes minimálbér kétszeresét alapul véve történt a megállapítás. Megjegyzem, hogy a TGYÁS összegének megállapításánál az irányadó idõszak a 2003. január 1- 2004. december 28-ig tartó idõszak átlagkeresetet vették figyelembe. Ezért nem azonos a két gyermekellátás összege az Ön esetében.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! Második gyermekének megszületése után járó biztosítotti jogviszonytól függõ ellátások kiszámításáról érdeklõdik. A kötelezõ egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. tv. alapján a terhességi-gyermekágyi segély összegét a szülést megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg, azt vizsgálják, hogy a szülést megelõzõ évben rendelkezik-e legalább 180 napi tényleges jövedelemmel. Levelében leírtak szerint gyermeke 2006-ban születik. Így a terhességi-gyermekágyi segély összegét a 2005-ös átlagkeresete alapján állapítanák meg, amennyiben lenne 180 nap tényleges jövedelme. Ebben az esetben egyértelmû, hogy Ön nem fog rendelkezni 180 nap tényleges jövedelemmel, mert a 2005-ös évet GYED-en töltötte. Levelében leírt esetben a következõ szabály lép életbe. A TGYÁS összegének megállapításánál, ha az anya a szülést megelõzõ évben nem rendelkezik legalább 180 naptári napi tényleges jövedelemmel, az ellátás összegét a jogosultság kezdõ napját megelõzõ 180 naptári napi átlag alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári év elsõ napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idõ folyamatos. A biztosított napok számából le kell vonni a táppénz napjait. (Megjegyzem, hogy a biztosítási idõ folyamatossága fennmarad a táppénz folyósításának ideje alatt is, csak a táppénz tényleges jövedelemként nem számolható.) Ha az anya a fenti irányadó idõszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel az ellátás naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. Ha azonban az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. Vagyis az Ön esetében, ha a szülést megelõzõen közvetlenül nem rendelkezik 180 nap tényleges jövedelemmel, akkor a TGYÁS összegét a fenti példa szerint 2006-ban érvényes minimálbér kétszeresének alapulvételével állapítják meg. Ha pedig a szerzõdés szerinti jövedelme ennél is kevesebb, akkor azt veszik alapul. A GYED-et is a fent ismertetett táppénzszabályok alapján állapítják meg. Fõ szabályként azt vizsgálják, hogy a GYED igénylését megelõzõ évben az igénylõ rendelkezett-e 180 nap tényleges jövedelemmel. Ha azonban a táppénzszabályt nem lehet alkalmazni, mert az igénylõ a tényleges 180 napi keresettel nem rendelkezik, gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján állapítják meg. Ha az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. A táppénz, a TGYÁS a GYED és a GYES után nem vonnak egészségbiztosítási járulékot, ezért nem számítható tényleges jövedelemként az ellátások kiszámításánál. Kérem, hogy a feltett kérdésével személyesen, vagy levélben – személyi azonosító adatainak, TAJ számának, valamint munkahelye megnevezésének és címének megjelölésével – forduljon a területileg illetékes MEP ügyfélszolgálatához. A MEP az Ön megkeresését hivatalos ügyként kezelve, a szükséges információk ismeretében részletes és pontos tájékoztatást ad.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! A határozott idõre létesített közalkalmazotti jogviszony tekintetében is alkalmazandó a Munka Törvénykönyve 90.§-a, ami a felmondási védelmet szabályozza. Tehát gyermekvállalás miatt nem szüntethetik meg a közalkalmazotti jogviszonyát. Azonban arra kell figyelni, hogy a jogviszonya csak a két éves határozott idõtartam végéig fog fennállni, utána kevés az esély, hogy a jogviszonyt meghosszabbítják. Arra kell figyelnie, hogy a szülés idején a társadalombiztosítási jogszabályok szerint biztosított legyen. Általános eset szerint az anya a terhesség idején táppénzre szokott menni, amikor már nem tud munkát végezni, a szülés elõtti kb. 4 hétig szülési szabadságon van, amely alatt terhességi-gyermekágyi segélyben részesül összesen 24 hétig, ennek lejárta után gyedet igényelhet a gyermek 2 éves koráig, illetve igényelhetõ a gyes is a gyermek 3 éves koráig (ami lényegesen alacsonyabb összegû, mint a gyed), de alanyi jogon jár és végezhetõ mellette teljes munkaidõben munka a gyermek egyéves kora után. Ez azt jelenti, hogy terhességi-gyermekágyi segélyre akkor lesz jogosult, ha a) a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszûnését követõ 42 napon belül szül, vagy b) a biztosítás megszûnését követõ 42 napon túl táppénz, illetõleg baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszûnését követõ 28 napon belül szül. Biztosításnak számít például a közalkalmazotti jogviszony (vagy bármely munkaviszony), a táppénz, a munkanélküli járadék folyósításának az ideje. Gyednél feltétel, hogy a) biztosított legyen a szülõ, vagy b) ha az anya terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, a biztosítási jogviszonya a tgyás idõtartama alatt megszûnt, feltéve, hogy a tgyásra való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett. Itt biztosítási idõnél tekintetbe lehet venni a táppénzt, baleseti táppénzt, tgyás idejét is. A fentieket kell tekintetbe venni a gyermekvállalásnál.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! A GYED jogosultsági feltételérõl érdeklõdõ levelére az alábbi tájékoztatást adom. Gyermekgondozási díjra jogosult a gyermeket saját háztartásban nevelõ biztosított szülõ, aki a gyermek-gondozási díj igénylését megelõzõen két éven belül legalább 180 napon át biztosított volt, továbbá az a szülõ is, aki a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, de a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély folyósítása alatt szûnt meg, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett. Természetesen, ebben az esetben is, a szülést megelõzõ két éven belül 180 nap biztosítási idõvel kell rendelkezni. Az elõzetes 180 nap biztosítási idõbe a tényleges biztosításban töltött idõn túl még be lehet számítani a biztosítás megszûnését követõ táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély idejét, és a közép- vagy felsõfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejét. Szíves figyelmébe ajánlom, hogy a minisztérium honlapján elérhetõek tájékoztató kiadványaink az alábbi útvonalon: www.icsszem.hu→ Tájékoztatás, tanácsadás→ Gyakran ismételt kérdések. Kérem válaszom szíves elfogadását.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! A születendõ gyermeke után igényelhetõ ellátásokról érdeklõdõ levelére, a közölt adatok alapján az alábbi tájékoztatást adom. Megkülönböztetünk alanyi jogon járó és biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátásokat. Levelében azt írta nem volt még munkaviszonya. (A biztosítási jogviszonyba beszámítják a tényleges munkaviszonyon túl, a közép- vagy felsõfokú intézményben egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejét is.) Ha nem rendelkezik a szülést megelõzõ két évben legalább 180 nap biztosítási jogviszonnyal, akkor az alanyi jogon járó gyermekgondozási segélyt (GYES) igényelheti meg, a Magyar Államkincstár lakóhelye szerint illetékes területi igazgatóságától. Szíves figyelmébe ajánlom, hogy a minisztérium honlapján elérhetõek tájékoztató kiadványaink az alábbi útvonalon: www.icsszem.hu→ Tájékoztatás, tanácsadás→ Gyakran ismételt kérdések. Kérem válaszom szíves elfogadását.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlõségi Minisztériumba írott levelére az alábbiakban válaszolok. A gyermek születésekor biztosítási jogviszonyban álló szülõ a gyermek születése napjától ((illetõleg a szülést megelõzõ 28. naptól ) a szülési szabadság ideje alatt ( 168 nap ) terhességi –gyermekágyi segélyre, majd a gyermek két éves koráig gyermekgondozási díjra, azt követõen a gyermek három éves koráig gyermekgondozási segélyre jogosult. Gyermeke várhatóan 2006. november 21-én születik meg. A terhességi-gyermekágyi segélyt ezért a 2005-ben elért átlagkeresete alapján számítják ki, ha rendelkezik legalább 180 napi tényleges keresettel. Az ellátás összege az átlagkereset 70%-a. A gyermekgondozási díj alapját a 2006-ban elért átlagkereset alapján számítják ki, ha rendelkezik legalább 180 napi tényleges keresettel. E számítási mód miatt célszerû, amennyiben állapota engedi, legalább a 180 napi keresetet megszerezni. A Gyed alapja az átlagkereset 70 %-a, maximális összege a minimálbér kétszeresének 70%-a. Összegébõl nyugdíjjárulékot, és adóelõleget vonnak. Kérem válaszom szíves elfogadását.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlõségi Minisztériumba írott levelére az alábbiakban válaszolok. A terhességi- gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapját az irányadó idõszakban (a szülés napjától a megelõzõ év január elsejéig ) elért átlagkereset alapján számítják ki. Ha a szülõnek az irányadó idõszakban nincs legalább 180 napi tényleges keresete, az ellátások alapját a minimálbér kétszeresének figyelembevételével számítják ki. Amennyiben gyermeke 2007 tavaszán születne meg, az irányadó idõszakban Ön nem rendelkezne 180 napi tényleges keresettel, mivel gyermekgondozási díjban részesült. Ebben az esetben azt vizsgálják, hogy a szerzõdés szerinti munkabére magasabb, vagy alacsonyabb, mint a minimálbér kétszeresének a 70%-a, és az alacsonyabb összeg fogja a terhességi- gyermekágyi segély, és a Gyed alapját képezni. Kérem válaszom szíves elfogadását.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! Gyermekek után járó ellátásokról érdeklõdõ levelére válaszolva az alábbiakról tájékoztatom. Terhességi-gyermekágyi segély (tgyás) annak jár, aki a szülést megelõzõen két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a) a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszûnését követõ 42 napon belül szül, vagy b) a biztosítás megszûnését követõ 42 napon túl táppénz, illetõleg baleseti táppénz folyósításának ideje alatt vagy a folyósítás megszûnését követõ 28 napon belül szül. Gyermekgondozási díjra (gyed) jogosult, a) a biztosított szülõ, ha a gyed igénylését megelõzõen két éven belül 180 napon át biztosított volt, b) a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének idõtartama alatt megszûnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett, és a szülést megelõzõen két éven belül 180 napon át biztosított volt. Amennyiben Ön a szülést megelõzõ két évben nem rendelkezik 180 nap biztosítási idõvel, a fenti ellátásokra nem lesz jogosult. Ebben az esetben csak gyermekgondozási segélyre (gyes) tarthat igényt, amely biztosítási jogviszonytól függetlenül járó ellátás, összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (ez 2006-ban 25 800 Ft). Szintén biztosítási jogviszonytól függetlenül megilleti Önt az egyszeri anyasági támogatás és a családi pótlék. Anyasági támogatásra jogosult a szülést követõen az a nõ, aki terhessége alatt legalább négy alkalommal – koraszülés esetén legalább egyszer – terhesgondozáson vett részt. Az anyasági támogatás összege azonos a gyermek születésének idõpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225%-ával (ez 2006-ban 58 050 Ft). Az anyasági támogatásra vonatkozó igényt a szülést követõ 180 napon belül lehet benyújtani. A gyermek nevelési, iskoláztatási költségeihez az állam havi rendszerességgel járó családi pótlékot nyújt. A családi pótlék havi összege egygyermekes család esetén idén 11 000 Ft. A biztosítási jogviszony alapján járó ellátásokra vonatkozó igényt a munkahelyen mûködõ társadalombiztosítási kifizetõhelyen kell benyújtani. Az egyéb ellátások iránti igényt szintén a munkahelyen mûködõ családtámogatási kifizetõhelyen, ennek hiányában a Magyar Államkincstár lakóhely szerint illetékes megyei területi igazgatóságánál lehet benyújtani. Remélem, hogy tájékoztatásommal segítségére lehettem.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! Minisztériumunkba elektronikus úton érkezett megkeresésére az alábbiakban válaszolok. Levelében közölt adatok alapján feltételezhetõ, hogy biztosítási jogviszonya a szülés várható idõpontjában már nem fog fennállni, ezért az egészségbiztosítás keretein belül – járulékfizetési kötelezettség alapján – nyújtható ellátásokra (terhességi-gyermekágyi segély, illetve gyermekgondozási díj) nem lehet jogosult. Minderrõl bõvebb információt a tények teljes ismerete mellett a megállapító, illetve folyósító szerv, a lakóhelye szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztár, nyújthat Önnek. A gyermek születését követõen alanyi jogon lehet jogosult a gyermekgondozási segély igénybevételére, melynek összege azonos a mindenkori nyugdíjminimum összegével (2006-ban 25.800 Ft), ebbõl 8,5 % nyugdíjjárulék kerül levonásra, hiszen a gyermekgondozási segély folyósításának ideje nyugdíjszerzõ szolgálati idõnek minõsül. Mindezek mellett jogosult lesz a szülést követõen az egyszeri anyasági támogatásra, amennyiben a terhessége alatt legalább négy alkalommal – koraszülés esetén legalább egyszer – terhesgondozáson részt vesz. Az anyasági támogatás – gyermekenkénti – összege azonos a gyermek születésének idõpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225 %-val (2006-ban 58.050 Ft). Valamint értelemszerûen szintén a gyermek születését követõen jogosult lesz a családi pótlékra, melynek összege egy gyermek esetén 11.000 forint. Tájékoztatni szeretném továbbá arról, hogy a barátja biztosítási jogviszonya alapján valóban jogosult lesz egészségügyi szolgáltatás igénybevételére, vagyis a terhesgondozásra, illetve a szüléshez kapcsolódó egészségügyi ellátásra, azonban ezen biztosítási jogviszony alapján egyéb pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra nem szerezhet jogosultságot.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! Minisztériumunkhoz írt levelére az alábbi tájékoztatást adom. A nagyszülõ gyermekgondozási díjban (Gyed-ben) akkor részesülhet, ha az õ háztartásában nevelkedik a gyermek és a nagyszülõ egyben a gyermek gyámja is (feltéve, persze hogy rendelkezik az ellátás többi feltételével is, tehát biztosított és a díj igénylését megelõzõ két éven belül legalább 180 nap biztosítási elõzménnyel is rendelkezik A Gyed iránti igényt formanyomtatványon a tb kifizetõhellyel rendelkezõ munkáltató esetén a munkáltatónál, ennek hiányában a foglalkoztató székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárnál kell bejelenteni. A gyed a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság (még fennmaradó) idõtartamára is jár. A gyermekgondozási segély (Gyes) a gyermek egy éves kora elõtt csak méltányosságból állapítható meg. A méltányossági Gyes iránti igényt formanyomtatványon, a Magyar Államkincstár lakhely szerint illetékes megyei igazgatóságához kell benyújtani. Ha azonban a nagyszülõ egyben a gyermek gyámja is, a Gyes a gyermek születésétõl fogva megállapítható a nagyszülõ részére. A gyám a Gyes folyósítása mellett teljes munkaidõben keresõtevékenységet is folytathat. (A nagyszülõ egyébként a családi pótlékot is csak gyámi minõségben veheti igénybe, illetve ha a gyámhivatal a gyermeket ideiglenes jelleggel nála helyezi el. ) Természetesen, ha a nagyszülõ mindkét ellátásra, tehát Gyed-re és Gyes-re is jogosult, választása szerint, csak az egyik ellátást veheti igénybe.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! Második gyermekének megszületése után a lehetséges igényelhetõ biztosításhoz kötött ellátásokról érdeklõdik. Levelében leírtakból úgy értelmezzük, hogy 1997. óta folyamatos biztosított jogviszonyban van, ezért második gyermekével is jogosult lesz a TGYÁS-ra és a GYED-re is. A kötelezõ egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. tv. alapján a terhességi-gyermekágyi segély összegét a szülést megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg, azt vizsgálják, hogy a szülést megelõzõ évben rendelkezik-e legalább 180 napi tényleges keresettel. (Gyermeke 2006-ban születik meg, így a terhességi-gyermekágyi segély összegét a 2005-ös átlagkeresete alapján állapítanák meg, ha volna 180 nap tényleges jövedelme.) Egyértelmû, hogy Ön nem fog rendelkezni 180 nap tényleges jövedelemmel, mert a 2005-ös évet TGYÁS-on és GYED-en töltötte. Levelében leírt esetben a következõ szabály lép életbe. Ha az anya a szülést megelõzõ évben nem rendelkezik legalább 180 naptári napi tényleges jövedelemmel, az ellátás összegét a jogosultság kezdõ napját megelõzõ 180 naptári napi átlag alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári év elsõ napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idõ folyamatos. Ha az anya a fenti irányadó idõszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel (vagyis a szülést közvetlenül megelõzõ 180 napban), az ellátás naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. Ha azonban az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. Vagyis az Ön esetében, mivel a szülést megelõzõen közvetlenül nem rendelkezik 180 nap jövedelemmel, a TGYÁS összegét a fenti példa szerint 2006-ban érvényes minimálbér kétszeresének alapulvételével állapítják meg. Ha pedig a szerzõdés szerinti jövedelme ennél kevesebb, akkor azt veszik alapul. A GYED-et is a fent ismertetett táppénzszabályok alapján állapítják meg. Fõ szabályként azt vizsgálják, hogy a GYED igénylését megelõzõ évben az igénylõ rendelkezett-e 180 nap tényleges jövedelemmel. Ha azonban a táppénzszabályt nem lehet alkalmazni, mert az igénylõ a tényleges 180 napi keresettel nem rendelkezik, gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján állapítják meg. Ha az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. A táppénz, a TGYÁS a GYED és a GYES után nem vonnak egészségbiztosítási járulékot, ezért nem számítható tényleges jövedelemként az ellátások kiszámításánál. Az ellátások konkrét összegének kiszámítására nincs lehetõségünk, ezért javasoljuk, hogy a feltett kérdésével személyesen, vagy levélben – személyi azonosító adatainak, TAJ számának, valamint munkahelye megnevezésének és címének megjelölésével – forduljon a területileg illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (MEP) ügyfélszolgálatához. A MEP az Ön megkeresését hivatalos ügyként kezelve, a szükséges információk ismeretében részletes és pontos tájékoztatást ad az egészségbiztosítás által nyújtható, illetõleg az Ön által igényelhetõ ellátásokról, s azok várható összegérõl.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! Megkeresésére válaszolva az alábbi tájékoztatást adom. Levelében leírtakból arra következtetünk, hogy nem szûnt meg a munkaviszonya, s mint ilyen, biztosított jogviszonyban áll. Ebben az esetben TGYÁS-ra és GYED-re is jogosult lesz második gyermekével. A kötelezõ egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. tv. alapján a terhességi-gyermekágyi segély összegét a szülést megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg, azt vizsgálják, hogy a szülést megelõzõ évben rendelkezik-e legalább 180 napi tényleges keresettel. (Gyermeke 2006-ban születik meg, így a terhességi-gyermekágyi segély összegét a 2005-ös átlagkeresete alapján állapítanák meg, ha volna 180 nap tényleges jövedelme.) Egyértelmû, hogy Ön nem fog rendelkezni 180 nap tényleges jövedelemmel, mert a 2005-ös évet GYED-en töltötte. Levelében leírt esetben a következõ szabály lép életbe. Ha az anya a szülést megelõzõ évben nem rendelkezik legalább 180 naptári napi tényleges jövedelemmel, az ellátás összegét a jogosultság kezdõ napját megelõzõ 180 naptári napi átlag alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári év elsõ napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idõ folyamatos. Ha az anya a fenti irányadó idõszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel (vagyis a szülést közvetlenül megelõzõ 180 napban), az ellátás naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. Ha azonban az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. Vagyis az Ön esetében, mivel a szülést megelõzõen közvetlenül nem rendelkezik 180 nap jövedelemmel, a TGYÁS összegét a fenti példa szerint 2006-ban érvényes minimálbér kétszeresének alapulvételével állapítják meg. Ha pedig a szerzõdés szerinti jövedelme ennél is kevesebb, akkor azt veszik alapul. A GYED-et is a fent ismertetett táppénzszabályok alapján állapítják meg. Fõ szabályként azt vizsgálják, hogy a GYED igénylését megelõzõ évben az igénylõ rendelkezett-e 180 nap tényleges jövedelemmel. Ha azonban a táppénzszabályt nem lehet alkalmazni, mert az igénylõ a tényleges 180 napi keresettel nem rendelkezik, gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján állapítják meg. Ha az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. A táppénz, a TGYÁS a GYED és a GYES után nem vonnak egészségbiztosítási járulékot, ezért nem számítható tényleges jövedelemként az ellátások kiszámításánál. Az ellátások konkrét összegének kiszámítására nincs lehetõségünk, ezért javasoljuk, hogy a feltett kérdésével személyesen, vagy levélben – személyi azonosító adatainak, TAJ számának, valamint munkahelye megnevezésének és címének megjelölésével – forduljon a területileg illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (MEP) ügyfélszolgálatához. A MEP az Ön megkeresését hivatalos ügyként kezelve, a szükséges információk ismeretében részletes és pontos tájékoztatást ad az egészségbiztosítás által nyújtható, illetõleg az Ön által igényelhetõ ellátásokról, s azok várható összegérõl.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! Megkeresésére válaszolva az alábbi tájékoztatást adom. A munkavállalót a betegsége miatti keresõképtelenség idejére – ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresõképtelenséget – naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg. A munkavállaló keresõképtelenségét a kezelõorvos igazolja. Levelében betegszabadságról érdeklõdik, de a leírtakból arra következtetünk, hogy nem a fent ismertetett betegszabadságra gondolt, hanem a szülési szabadságra, amelynek idejére TGYÁS-t (terhességi-gyermekágyi segély) igényelhet. Levelében feltett kérdésére csak a konkrét körülmények ismeretében adható pontos válasz. Erre tekintettel a konkrét összeg kiszámítására nincs lehetõségünk, ezért javasoljuk, hogy a feltett kérdésével személyesen, vagy levélben – személyi azonosító adatainak, TAJ számának, valamint munkahelye megnevezésének és címének megjelölésével – forduljon a területileg illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (MEP) ügyfélszolgálatához. A MEP az Ön megkeresését hivatalos ügyként kezelve, a szükséges információk ismeretében részletes és pontos tájékoztatást ad az egészségbiztosítás által nyújtható, illetõleg az Ön által igényelhetõ ellátásokról, s azok várható összegérõl.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! A biztosított jogviszonytól függõ gyermekellátásokra az alábbiak szerint lehet jogosult. Az 1997. évi LXXXIII. tv. alapján fõ szabály szerint terhességi-gyermekágyi segélyre (TGYÁS) jogosult az a nõ, - aki a szülést megelõzõ két éven belül legalább 180 napon át biztosított volt - és a biztosítás tartama alatt szül, - vagy a biztosítás megszûnését követõ 42 napon belül szül, - vagy a biztosítás megszûnését követõ 42 napon túl táppénz folyósításának az ideje alatt, - vagy a folyósítás megszûnését követõ 28 napon belül szül. Tehát TGYÁS-ra jogosult, ha a szülést megelõzõ két évben rendelkezik 180 nap biztosítási idõvel, és a fenti jogosultsági feltételeknek megfelel. A fenti jogszabály alapján a terhességi-gyermekágyi segély összegét a szülést megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg, azt vizsgálják, hogy a szülést megelõzõ évben, illetve a szülést közvetlenül megelõzõen rendelkezik-e legalább 180 napi tényleges jövedelemmel. Ha az anya a fenti irányadó idõszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel az ellátás naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. Ha azonban az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. Megjegyzem, hogy a táppénz nem számít tényleges jövedelemnek, mert az összegébõl nem vonnak egészségbiztosítási járulékot. A TGYÁS a napi átlagkereset 70 %-a, nincs felsõ határa, összegébõl kizárólag csak személyi jövedelemadó elõleget vonnak. Levelébõl kitûnik, hogy 2006-ban szül, így Önnek a 2005-ös év jövedelemátlag alapján állapítják meg a TGYÁS összegét. GYED-re az jogosult, aki a GYED igénylését megelõzõ két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a biztosítás idõtartama alatt szül, illetve akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének idõtartama alatt szûnt meg. A GYED-et a fent ismertetett táppénzszabályok alapján állapítják meg. Fõ szabályként azt vizsgálják, hogy a GYED igénylését megelõzõ évben az igénylõ rendelkezett-e 180 nap tényleges jövedelemmel. Ha azonban a táppénzszabályt nem lehet alkalmazni, mert a tényleges 180 napi keresettel nem rendelkezik, gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján állapítják meg. Ha az egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. A GYED összege a naptári napi átlagkereset 70 %-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 %-a (ez maximált összeg). A maximált összegben megállapított GYED összegét minden év január 5-ig felülvizsgálják és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével újra megállapítják. Számításaink szerint 2007-ben igényli a GYED-et, így a fent leírtak alapján a GYED összegét a 2006-os évben szerzett jövedelmébõl állapítják meg abban az esetben, ha lesz 2006-ban 180 nap tényleges keresete, amelybõl egészségbiztosítási járulékot vontak (a táppénz, a TGYÁS, GYED és a GYES összegébõl nem vonnak egészségbiztosítási járulékot, ezért az összegük nem vehetõ figyelembe az ellátások összegének megállapításánál). Az ellátásokról és azok kiszámításáról, valamint a táppénz igénybevételérõl bõvebb felvilágosítást kaphat a megállapításra hatáskörrel rendelkezõ szervtõl, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztártól. Kérem, hogy a vonatkozó kérdésével személyesen, vagy levélben – személyi azonosító adatainak, TAJ számának, valamint munkahelye megnevezésének és címének megjelölésével – forduljon a területileg illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (MEP) ügyfélszolgálatához. A MEP az Ön megkeresését hivatalos ügyként kezelve, a szükséges információk ismeretében részletes és pontos tájékoztatást ad.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! Gyes mellett nemcsak 4 vagy 8 órában lehet dolgozni, hanem bármennyiben, a törvényi keretek között. Ez azt jelenti, hogy ugyanazok a szabályok vonatkoznak munkaidõ szempontjából a gyesben részesülõre, mint arra, aki nem részesül ebben az ellátásban. A jogszabály azt írja elõ, hogy a gyermek egyéves kora után idõkorlátozás nélkül lehet keresõtevékenységet folytatni gyes mellett. Ebbe tehát beletartozik a 6 óra is, természetesen. Arra van lehetõség, hogy másik munkahelyre menjen dolgozni a gyes (és a fizetés nélküli szabadság) ideje alatt, a Munka Törvénykönyve 108.§ (1) bekezdése értelmében köteles azt a munkáltatónál bejelenteni. A munkáltató azonban csak akkor tilthatja meg a másik jogviszony létesítését, illetve a munkavállalót a jogviszony megszüntetésére akkor kötelezheti, ha a további jogviszony ezzel a munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! A közelmúltban módosult a Munka Törvénykönyve ebben a vonatkozásban. A törvény 90.§ (1) bekezdése szerint nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkáltató a munkaviszonyt az emberi reprodukciós eljárással összefüggõ kezelés, a terhesség, a szülést követõ 3 hónap, illetve a szülési szabadság ideje alatt. A törvény 107.§-a szerint pedig mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettsége alól az emberi reprodukciós eljárással összefüggõ kezelés teljes idõtartamára. Vagyis ez azt jelenti, hogy a munkáltató köteles biztosítani erre az idõre munkavégzés alóli mentességet, és elengedni a vizsgálatokra, kezelésekre. Amennyiben igénybe kívánja venni a fentieket, úgy gondolom, mindenképpen szükséges bejelentenie a részvétel tényét a munkáltatójának. Ez az általános együttmûködési kötelezettségbõl következik.
Kérdés:
Tisztelt Asszonyom! Gyermekek után járó ellátásokról érdeklõdõ levelére az alábbi tájékoztatást adom. A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény értelmében terhességi-gyermekágyi segély (tgyás) annak jár, aki a szülést megelõzõen két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a) a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszûnését követõ 42 napon belül szül, vagy b) a biztosítás megszûnését követõ 42 napon túl táppénz, illetõleg baleseti táppénz folyósításának ideje alatt vagy a folyósítás megszûnését követõ 28 napon belül szül. Gyermekgondozási díjra (gyed) jogosult, a) a biztosított szülõ, ha a gyed igénylését megelõzõen két éven belül 180 napon át biztosított volt, b) a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének idõtartama alatt megszûnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett, és a szülést megelõzõen két éven belül 180 napon át biztosított volt. A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadság idejére (168 nap) illeti meg a kismamát, ennek letelte után igényelhetõ a gyermekgondozási díj, amely a gyermek 2. életévének betöltéséig folyósítható. A gyermek 2. és 3. életéve között valamennyi édesanyát megilleti a gyermekgondozási segély. Ön tehát abban az esetben lesz jogosult tgyás-ra, illetve gyed-re, ha a fenti feltételek valamelyike fennáll. Megjegyezném, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai tekintetében a nappali tagozaton felsõfokú tanulmányokat folytató személy nem minõsül biztosítottnak, vagyis a jogosultsághoz szükséges biztosítási jogviszony (munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony, megbízási szerzõdéses jogviszony stb.) megléte. A felsõfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejét viszont a jogosultsághoz szükséges elõzetes 180 napi biztosítási idõbe be kell számítani. Amennyiben a tgyás illetve a gyed jogosultsági feltételei nem állnak fenn, a kismama csak gyermekgondozási segélyre (gyes) jogosult (ebben az esetben a gyermek elsõ három életévében), amely biztosítási jogviszonytól függetlenül járó ellátás, összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (2006-ban 25 800 Ft). Szintén biztosítási jogviszonytól függetlenül megilleti Önt az egyszeri anyasági támogatás és a családi pótlék. Anyasági támogatásra jogosult a szülést követõen az a nõ, aki terhessége alatt legalább négy alkalommal – koraszülés esetén legalább egyszer – terhesgondozáson vett részt. Az anyasági támogatás összege azonos a gyermek születésének idõpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225%-ával (ez 2006-ban 58 050 Ft). Az anyasági támogatásra vonatkozó igényt a szülést követõ 180 napon belül lehet benyújtani. A gyermek nevelési, iskoláztatási költségeihez az állam havi rendszerességgel járó családi pótlékot nyújt. A családi pótlék havi összege egygyermekes család esetén 11 000 Ft.
Kérdés:
Tisztelt Asszonyom! Levelében a táppénz, TGYÁS és GYED összegének megállapításáról érdeklõdik. A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdõnapját közvetlenül megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani. Abban az esetben, ha a fenti idõpontban a biztosított nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdõnapját megelõzõ 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani. A terhességi-gyermekágyi segély összegét a szülést megelõzõ (2005. 01.01-12.30-ig) naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg, azt vizsgálják, hogy a szülést megelõzõ évben rendelkezik-e legalább 180 napi tényleges jövedelemmel. (Ha tehát, gyermeke 2006-ban születik, akkor a terhességi-gyermekágyi segély összegét a 2005-ös év átlagkeresete alapján állapítanák meg, amennyiben lenne 180 nap tényleges jövedelme.) A betegszabadság idejére egészségbiztosítási járulékot fizetnek, ezért beszámít a jövedelem számításba, viszont a táppénz, GYES összege nem ( a táppénzbõl és a GYES-bõl nem vonnak egészségbiztosítási járulékot). A GYED-et a fent ismertetett táppénzszabályok alapján állapítják meg. Fõ szabályként azt vizsgálják, hogy a GYED igénylését megelõzõ évben az igénylõ rendelkezett-e 180 nap tényleges jövedelemmel. Ha azonban a táppénzszabályt nem lehet alkalmazni, mert a tényleges 180 napi keresettel nem rendelkezik, gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján állapítják meg. Ha az egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. Az ellátások konkrét összeg kiszámítására nincs lehetõségünk, ezért javasoljuk, hogy a feltett kérdésével személyesen, vagy levélben – személyi azonosító adatainak, TAJ számának, valamint munkahelye megnevezésének és címének megjelölésével – forduljon a területileg illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (MEP) ügyfélszolgálatához. A MEP az Ön megkeresését hivatalos ügyként kezelve, a szükséges információk ismeretében részletes és pontos tájékoztatást ad az egészségbiztosítás által nyújtható, illetõleg az Ön által igényelhetõ ellátásokról, s azok várható összegérõl. Szabadságával kapcsolatos kérdése illetékes megválaszolását kértük a Foglalkoztatási Hivatal Jogi Fõosztályától (1089 Budapest, Kálvária tér 7.). E célból levelét is átirányítottuk hozzájuk. Válaszadásukig szíves türelmét kérem.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! Az a biztosított szülõ, akinek az igényjogosultság bekövetkezését megelõzõ két éven belül volt legalább 180 nap biztosítási elõzménye is, terhességi gyermekágyi segélyre, majd azt követõen gyermekgondozási díjra jogosult. Ön, levele alapján, úgy vélem, rendelkezik a jogosultság egyik elemével, a biztosítási elõzménnyel. A másik elem, a szüléskor éppen fennálló biztosítási jogviszony, pedig úgy teremthetõ meg, ha vagy elhelyezkedik, vagy igénybe veszi a munkanélküli járadékot (ami szintén biztosítási idõnek minõsül) és annak folyósítása alatt szül. Ha a jogosultsági feltételeket megteremti, akkor terhességi-gyermekágyi segélyének (Tgyás-ának) az alapja a 2005. évi járulékalapot képezõ jövedelme lesz, feltéve, hogy az elmúlt évben volt legalább 180 napi keresete. (Ha nem volt, akkor a minimálbér kétszerese, vagy ha ettõl a szerzõdés szerinti, illetve tényleges keresete kevesebb volt, akkor a szerzõdés szerinti, illetve tényleges keresete képezi majd a Tgyás alapját. Mivel a gyermekgondozási díj (Gyed) szempontjából figyelembe vehetõ idõ a 2006-os év, és ez évben, (ha csak el nem helyezkedik), nem lesz figyelembe vehetõ jövedelme, így a Gyed összegének alapja a munkanélküli ellátás alapját képezõ jövedelem lesz (természetesen, ha nem a munkanélküli járadékot veszi igénybe a biztosítási jogviszony „produkálásához”, hanem elhelyezkedik, akkor a számítási alap változhat.) Az egyes ellátások konkrét összege a figyelembe vehetõ alap (kereset, álláskeresési juttatás alapját képezõ jövedelem, minimálbér stb) 70 %-a lesz, amibõl személyi jövedelemadót és nyugdíjjárulékot vonnak. A Tgyás 168 napon át, a Gyed a gyermek 2. életévének betöltéséig jár, majd azt követõen, a gyermek 3 éves koráig gyermekgondozási segély (Gyes) illeti meg a szülõt. A Gyes egyébként már a gyermek születését követõen is igénybe vehetõ, ha összege kedvezõbb, mint a Tgyás, illetve a Gyed. A Gyes összege egyébként azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (ez évben a 25.800 Ft-tal). A Gyes-bõl is vonnak nyugdíjjárulékot. A gyermek születésekor az anyát egy összegû (64.500 Ft)anyasági támogatás illeti meg, valamint ugyancsak a gyermek születésétõl kezdve jár a családi pótlék is ( a pótlék összege 11.000 Ft, vagy, ha valamelyikük elsõ oklevelet szerzõ hallható, akkor egyedülállónak minõsülve, 12.000 Ft). Az egy összegû anyasági támogatást, a családi pótlékot és a Gyest a Magyar Államkincstár területileg illetékes igazgatóságánál kell benyújtani formanyomtatványon. A Tgyás és a Gyed igénylése az Egészségbiztosítási Pénztárnál, illetve, ha a munkanélküli ellátórendszerben keletkezett a biztosítási jogviszony, akkor ott történik. Felhívom a szíves figyelmét arra, hogy a Tgyás idõtartamának lejártát követõen, vagyis a 168. naptól kezdve a Gyed-et az apa is igénybe veheti a fentebb leírt feltételek szerint. Tandíj ügyben egyeztessen a fõiskolával, vagy keresse meg az Oktatási Minisztériumot.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! Az a biztosított szülõ, akinek az igényjogosultság bekövetkezését megelõzõ két éven belül volt legalább 180 nap biztosítási elõzménye is, terhességi gyermekágyi segélyre, majd azt követõen gyermekgondozási díjra jogosult. Ön, levele alapján, úgy vélem, rendelkezik a jogosultság egyik elemével, a biztosítási elõzménnyel. A másik elem, a szüléskor éppen fennálló biztosítási jogviszony, pedig úgy teremthetõ meg, ha vagy elhelyezkedik, vagy igénybe veszi a munkanélküli járadékot (ami szintén biztosítási idõnek minõsül) és annak folyósítása alatt szül. Ha a jogosultsági feltételeket megteremti, akkor terhességi-gyermekágyi segélyének (Tgyás-ának) az alapja a 2005. évi járulékalapot képezõ jövedelme lesz, feltéve, hogy az elmúlt évben volt legalább 180 napi keresete. (Ha nem volt, akkor a minimálbér kétszerese, vagy ha ettõl a szerzõdés szerinti, illetve tényleges keresete kevesebb volt, akkor a szerzõdés szerinti, illetve tényleges keresete képezi majd a Tgyás alapját. Mivel a gyermekgondozási díj (Gyed) szempontjából figyelembe vehetõ idõ a 2006-os év, és ez évben, (ha csak el nem helyezkedik), nem lesz figyelembe vehetõ jövedelme, így a Gyed összegének alapja a munkanélküli ellátás alapját képezõ jövedelem lesz (természetesen, ha nem a munkanélküli járadékot veszi igénybe a biztosítási jogviszony „produkálásához”, hanem elhelyezkedik, akkor a számítási alap változhat.) Az egyes ellátások konkrét összege a figyelembe vehetõ alap (kereset, álláskeresési juttatás alapját képezõ jövedelem, minimálbér stb) 70 %-a lesz, amibõl személyi jövedelemadót és nyugdíjjárulékot vonnak. A Tgyás 168 napon át, a Gyed a gyermek 2. életévének betöltéséig jár, majd azt követõen, a gyermek 3 éves koráig gyermekgondozási segély (Gyes) illeti meg a szülõt. A Gyes egyébként már a gyermek születését követõen is igénybe vehetõ, ha összege kedvezõbb, mint a Tgyás, illetve a Gyed. A Gyes összege egyébként azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (ez évben a 25.800 Ft-tal). A Gyes-bõl is vonnak nyugdíjjárulékot. A gyermek születésekor az anyát egy összegû (64.500 Ft)anyasági támogatás illeti meg, valamint ugyancsak a gyermek születésétõl kezdve jár a családi pótlék is ( a pótlék összege 11.000 Ft, vagy, ha valamelyikük elsõ oklevelet szerzõ hallható, akkor egyedülállónak minõsülve, 12.000 Ft). Az egy összegû anyasági támogatást, a családi pótlékot és a Gyest a Magyar Államkincstár területileg illetékes igazgatóságánál kell benyújtani formanyomtatványon. A Tgyás és a Gyed igénylése az Egészségbiztosítási Pénztárnál, illetve, ha a munkanélküli ellátórendszerben keletkezett a biztosítási jogviszony, akkor ott történik. Felhívom a szíves figyelmét arra, hogy a Tgyás idõtartamának lejártát követõen, vagyis a 168. naptól kezdve a Gyed-et az apa is igénybe veheti a fentebb leírt feltételek szerint.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! A lakásépítési (-vásárlási) kedvezmény – közismert néven „szocpol” – új lakás építése, valamint vásárlása esetén nyújtható. A vonatkozó jogszabály azonban lehetõséget biztosít arra, hogy a szükséges feltételek fennállása esetén a 40. életév alatti gyermektelen fiatal házaspár két születendõ gyermek, egygyermekes fiatal házaspár további egy születendõ gyermek vállalása esetén igényelje a kedvezmény kölcsönként történõ megelõlegezését. Jelenleg két gyermek esetén a „szocpol” összege 2,4 millió Ft. Amennyiben az igénylõ házaspár gyermekvállalását nem teljesíti, úgy a megelõlegezõ kölcsön meg nem született gyermekre esõ részét köteles a hitelintézet részére visszafizetni. A lakás- valamint építésügyet érintõ jogszabályalkotás elõkészítésével és annak gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos feladatok azonban nem a minisztériumunk, hanem a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter felügyelete alá tartozó Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal hatáskörébe tartoznak. Lakáscélú állami támogatásokról bõvebb információval szolgálhatnak a Kormányzati Ügyféltájékoztató Központ helyi tarifával hívható 189-es kékszámán, illetõleg e-mailben a 189@ugyfelvonal.hu címen (honlapjuk: www.189.hu). További kérdésére válaszolva tájékoztatom arról, hogy a gyermekgondozási díj (Gyed) a kötelezõ egészségbiztosítás pénzbeli ellátása. Gyed-re a biztosított szülõ jogosult, ha a Gyed igénylését – a gyermeket szülõ anya esetében a szülést – megelõzõen 2 éven belül legalább 180 napon át biztosított volt. A Gyed legkorábban a Tgyás, illetõleg az annak megfelelõ idõtartam lejártát követõ naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. A Tgyás a szülési szabadság idõtartamára folyósítható (168 nap). Ha a szülõ nem rendelkezik a Gyed folyósításához szükséges biztosítási idõvel az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak lehetõsége van arra, hogy meghatározott keretek között méltányosságot gyakorolva, az általános szabályoktól eltérõen megállapítsa a Gyed-re való jogosultságot annak is, aki arra nem lenne jogosult. Az OEP jogköre arra az esetre vonatkozik, ha a szülõ Gyed ellátásra való jogosultsághoz szükséges biztosítási idõvel nem rendelkezik. Remélem, hogy válaszommal a segítségére lehettem.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! A Munka Törvénykönyve meghatározza a munkaviszony szünetelésének azokat az eseteit, amelyek fennállása alatt a munkavállalót szabadság illeti meg. Ezek közül az Ön számára releváns esetek a következõk: a) a keresõképtelenséget okozó betegség tartamára (tehát a táppénz); b) a szülési szabadság tartamára (ami alatt Ön terhességi-gyermekágyi segélyben részesült); c) a tizennégy éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság elsõ évére (gyed idõszaka). Életkora és gyermekei száma alapján fentieknek megfelelõen Önnek az alábbi szabadság jár: 2003-ban: november 20-tól arányosan az évi 21 munkanap rendes szabadság és a gyermekei után 4 munkanap pótszabadság 2004-ben: a teljes évre 22 munkanap rendes szabadság és a gyermekei után 4 munkanap pótszabadság 2005-ben: október 18-ig arányosan 22 munkanap rendes szabadság és a gyermekei után 4 munkanap pótszabadság. A Munka Törvénykönyve ide vonatkozó rendelkezései: a 130.§, 131.§, 132.§ (2) bekezdése. Ha a munkáltatója ezeket a rendelkezéseket nem tartja be, akkor Ön jogosult az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség illetékes felügyelõségénél panaszt tenni, ahol kivizsgálják az ügyet. Jogosult továbbá munkaügyi bírósághoz is fordulni jogos igénye érvényesítése céljából.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! I. A Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény (továbbiakban: Mt.) alapján a gyermek gondozása céljából biztosított fizetés nélküli szabadság esetén a munkavállaló szabja meg, hogy ténylegesen mennyi szabadságot akar és azt mikor kívánja igénybe venni, így azt bármikor megszakíthatja ill. bejelentheti annak igénybe vételét, azonban az Mt. 3. § (1) bekezdésébõl eredõ együttmûködési kötelezettség alapján a munkavállalótól elvárható, hogy visszatérési szándékát a munkáltatónak elõre jelezze. Mennyi szabadság jár Önnek a munkába állás után? Az Mt. 138.§ (5) bekezdése alapján a munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg a gyermek gondozása céljából a gyermek 3. életéve betöltéséig. A fizetés nélküli szabadság tartama alatt a munkaviszony szünetel. Az Mt. 130.§ (2) bekezdése sorolja fel a szünetelés azon eseteit, amelyeket figyelembe kell venni a szabadság megállapításánál. Ebbe a körbe tartozik a szülési szabadság és a fizetés nélküli szabadság is. A fizetés nélküli szabadság tekintetében azonban csak a fizetés nélküli szabadság elsõ éve minõsül jogszerzõnek. Az Mt. 134.§ (3) bekezdés b.) pontja alapján a ki nem adott szabadságot a szülõ munkahelyre történõ visszatérésétõl számított 30 napon belül kell kiadni. Fentiek alapján, tehát a munkavállalót az alábbi szabadság illeti meg összesen [1+2+3+4]: 1. 20 nap szabadság, mely az életkor függvényében az Mt. 131.§ (2) alapján meghosszabbodik, Természetesen a visszatérés idõpontjának függvényében idõarányosan. 2. a szülési szabadság idõtartamára (24 hét) az elsõ pontban meghatározott éves szabadság idõarányos része, 3. a GYED elsõ évére az elsõ pontban meghatározott éves szabadság, 4. valamint ezen felül megilleti egy gyermek után két munkanap pótszabadság. Az Mt. 136. § (1) bekezdése kimondja, hogy a szabadságot pénzben megváltani nem lehet, kivéve a munkaviszony megszûnésekor, tehát a szabadság kiadása a munkáltató számára nem csak jogosultság, hanem kötelezettség is. II. A Munka Törvénykönyve meghatározza a munkaviszony szünetelésének azokat az eseteit, amelyek fennállása alatt a munkavállalót szabadság illeti meg. Ezek közül az Ön számára releváns esetek a következõk: a) a keresõképtelenséget okozó betegség tartamára (tehát a táppénz); b) a szülési szabadság tartamára (ami alatt Ön terhességi-gyermekágyi segélyben részesült); c) a tizennégy éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság elsõ évére (gyed idõszaka). Életkora és gyermekei száma alapján fentieknek megfelelõen Önnek az alábbi szabadság jár: 2003-ban: november 20-tól arányosan az évi 21 munkanap rendes szabadság és a gyermekei után 4 munkanap pótszabadság 2004-ben: a teljes évre 22 munkanap rendes szabadság és a gyermekei után 4 munkanap pótszabadság 2005-ben: október 18-ig arányosan 22 munkanap rendes szabadság és a gyermekei után 4 munkanap pótszabadság. A Munka Törvénykönyve ide vonatkozó rendelkezései: a 130.§, 131.§, 132.§ (2) bekezdése. Ha a munkáltatója ezeket a rendelkezéseket nem tartja be, akkor Ön jogosult az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség illetékes felügyelõségénél panaszt tenni, ahol kivizsgálják az ügyet. Jogosult továbbá munkaügyi bírósághoz is fordulni jogos igénye érvényesítése céljából.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! A szabadság kiadására vonatkozó szabályokat a Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. törvény, a továbbiakban: Mt.) 134. §- 136. §-ok tartalmazzák. A szabadság kiadásának idõpontját - a munkavállaló elõzetes meghallgatása után - a munkáltató határozza meg [Mt. 134. § (1)]. A munkáltatója jogszerûen jár el ha a szülés elõtt az Önnek járó szabadságot részarányosan adja ki. A Munka Törvénykönyve meghatározza a munkaviszony szünetelésének azokat az eseteit, amelyek fennállása alatt a munkavállalót szabadság illeti meg. Ezek közül az Ön számára releváns esetek a következõk: a) a keresõképtelenséget okozó betegség tartamára (tehát a táppénz); b) a szülési szabadság tartamára (ami alatt Ön terhességi-gyermekágyi segélyben részesült); c) a tizennégy éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság elsõ évére (gyed idõszaka). Életkora és gyermekei száma alapján fentieknek megfelelõen Önnek az alábbi szabadság jár: 2003-ban: november 20-tól arányosan az évi 21 munkanap rendes szabadság és a gyermekei után 4 munkanap pótszabadság 2004-ben: a teljes évre 22 munkanap rendes szabadság és a gyermekei után 4 munkanap pótszabadság 2005-ben: október 18-ig arányosan 22 munkanap rendes szabadság és a gyermekei után 4 munkanap pótszabadság. A Munka Törvénykönyve ide vonatkozó rendelkezései: a 130.§, 131.§, 132.§ (2) bekezdése. Ha a munkáltatója ezeket a rendelkezéseket nem tartja be, akkor Ön jogosult az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség illetékes felügyelõségénél panaszt tenni, ahol kivizsgálják az ügyet. Jogosult továbbá munkaügyi bírósághoz is fordulni jogos igénye érvényesítése céljából.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! Megkeresésére válaszolva, az alábbi tájékoztatást adom. Levelébõl kitûnik, hogy 2006. okóber 12-re várja gyermeke születését, 2005. decembere óta dolgozik, jelenleg biztosítási jogviszonyban áll. Kérdése arra vonatkozik, hogy ha a 180 biztosítási nap után megszûnik a munkaviszonya /kb.: 2006. júniusában/, utána sem betegállományt, sem munkanélküli járadékot nem vesz igénybe, abban az esetben milyen gyermekellátásokra lesz jogosult. Ha nem kerül biztosítási jogviszonyba, nem lesz jogosult a biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátásokra, a TGYÁS-ra és a GYED-re. Ebben az esetben a biztosításhoz nem kötött gyermekgondozási támogatásokat veheti igénybe. Az anyasági támogatásra abban az esetben lesz jogosult, ha terhessége alatt legalább négy alkalommal – koraszülés esetén legalább egyszer – terhes gondozáson vesz részt. Ez egy egyszeri támogatás. Az igényt a szülést követõ 180 napon belül kell benyújtani. A határidõ elmulasztása jogvesztéssel jár. Összege azonos a gyermek születésének idõpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225 %-ával, ikergyermekeknél 300 %-ával. (Az öregségi nyugdíj legkisebb összege 2006-ban 25.800 Ft.) A gyermekgondozási segélyre (GYES) a gyermek születésétõl a harmadik életévének betöltéséig lesz jogosult. Összege megegyezik az igénylés idõpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegével. A GYES szolgálati idõnek számít 8,5 % nyugdíjjárulék levonása mellett. A családi pótlék havi összege egy gyermekes család esetén: 2006-ban 11.000 Ft. Az ellátások iránti igényt a területileg illetékes Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságához kell benyújtania.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! Megkeresésére válaszolva az alábbi tájékoztatást adom. A kötelezõ egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. tv. 40. §-a és a 42/A. §-a kimondja, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre és a gyermekgondozási díjra az a biztosított anya jogosult, aki a szülést megelõzõ két éven belül rendelkezik legalább 180 nap biztosítási idõvel.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! Biztosítotti jogviszonytól függõ ellátás összegének megállapításáról érdeklõdik levelében. A terhességi-gyermekágyi segély összegét a jogosultság napját megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg, azt vizsgálják, hogy a szülést megelõzõ évben rendelkezik-e legalább 180 napi tényleges jövedelemmel. Abban az esetben, ha a jogosultság kezdõ napját megelõzõ évben nem rendelkezik legalább 180 naptári napi tényleges jövedelemmel, az ellátás összegét a jogosultság kezdõ napját megelõzõ 180 naptári napi átlag alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári év elsõ napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idõ folyamatos. Továbbá, abban az esetben, ha a fenti irányadó idõszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel (vagyis a szülést közvetlenül megelõzõ 180 napban), az ellátás naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. Ha azonban az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. A GYED-et a fent ismertetett táppénzszabályok alapján állapítják meg. Fõ szabályként azt vizsgálják, hogy a GYED igénylését megelõzõ évben az igénylõ rendelkezett-e 180 nap tényleges jövedelemmel. Ha azonban a táppénzszabályt nem lehet alkalmazni, mert az igénylõ a tényleges 180 napi tényleges jövedelemmel nem rendelkezik, gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján állapítják meg. Ha az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. Felhívom a figyelmét, hogy a táppénz, a TGYÁS, a GYED és a GYES idejére nem vonnak egészségbiztosítási járulékot, ezért nem számítható be a 180 nap tényleges jövedelembe. Levelében leírt adatokból arra következtetünk, hogy Önnek 2005-ben megvan a 180 napi tényleges jövedelme. Így valószinûleg a TGYÁS és a GYED összegét is a 2005-ös évi átlagkeresetébõl állapítják meg (kivéve a táppénzes napokat). Konkrét összeg kiszámítására nincs lehetõségünk a konkrét körülmények ismeretének hiánya miatt. Ezért javasoljuk, hogy a feltett kérdésével személyesen, vagy levélben – személyi azonosító adatainak, TAJ számának, valamint telephelye és munkahelye megnevezésének és címének megjelölésével – forduljon a területileg illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (MEP) ügyfélszolgálatához. A MEP az Ön megkeresését hivatalos ügyként kezelve, a szükséges információk ismeretében részletes és pontos tájékoztatást ad az egészségbiztosítás által nyújtható, illetõleg az Ön által igényelhetõ ellátásokról, s azok várható összegérõl.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! Biztosítotti jogviszonytól függõ ellátás összegének megállapításáról érdeklõdik levelében. A terhességi-gyermekágyi segély összegét a jogosultság napját megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg, azt vizsgálják, hogy a szülést megelõzõ évben rendelkezik-e legalább 180 napi tényleges jövedelemmel. Abban az esetben, ha a jogosultság kezdõ napját megelõzõ évben nem rendelkezik legalább 180 naptári napi tényleges jövedelemmel, az ellátás összegét a jogosultság kezdõ napját megelõzõ 180 naptári napi átlag alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári év elsõ napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idõ folyamatos. Továbbá, abban az esetben, ha a fenti irányadó idõszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel (vagyis a szülést közvetlenül megelõzõ 180 napban), az ellátás naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. Ha azonban az egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. A GYED-et a fent ismertetett táppénzszabályok alapján állapítják meg. Fõ szabályként azt vizsgálják, hogy a GYED igénylését megelõzõ évben az igénylõ rendelkezett-e 180 nap tényleges jövedelemmel. Ha azonban a táppénzszabályt nem lehet alkalmazni, mert az igénylõ a tényleges 180 napi tényleges jövedelemmel nem rendelkezik, gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján állapítják meg. Ha az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. Felhívom a figyelmét, hogy a táppénz, a TGYÁS, a GYED és a GYES idejére nem vonnak egészségbiztosítási járulékot, ezért nem számítható be a 180 nap tényleges jövedelembe. Konkrét összeg kiszámítására nincs lehetõségünk, ezért javasoljuk, hogy a feltett kérdésével személyesen, vagy levélben – személyi azonosító adatainak, TAJ számának, valamint munkahelye megnevezésének és címének megjelölésével – forduljon a területileg illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (MEP) ügyfélszolgálatához. A MEP az Ön megkeresését hivatalos ügyként kezelve, a szükséges információk ismeretében részletes és pontos tájékoztatást ad az egészségbiztosítás által nyújtható, illetõleg az Ön által igényelhetõ ellátásokról, s azok várható összegérõl.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! Biztosítotti jogviszonytól függõ ellátás összegének megállapításáról érdeklõdik levelében. A terhességi-gyermekágyi segély összegét a jogosultság napját megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg, azt vizsgálják, hogy a szülést megelõzõ évben rendelkezik-e legalább 180 napi tényleges jövedelemmel. Abban az esetben, ha a jogosultság kezdõ napját megelõzõ évben nem rendelkezik legalább 180 naptári napi tényleges jövedelemmel, az ellátás összegét a jogosultság kezdõ napját megelõzõ 180 naptári napi átlag alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári év elsõ napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idõ folyamatos. Továbbá, abban az esetben, ha a fenti irányadó idõszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel (vagyis a szülést közvetlenül megelõzõ 180 napban), az ellátás naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. Ha azonban az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. A GYED-et a fent ismertetett táppénzszabályok alapján állapítják meg. Fõ szabályként azt vizsgálják, hogy a GYED igénylését megelõzõ évben az igénylõ rendelkezett-e 180 nap tényleges jövedelemmel. Ha azonban a táppénzszabályt nem lehet alkalmazni, mert az igénylõ a tényleges 180 napi tényleges jövedelemmel nem rendelkezik, gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján állapítják meg. Ha az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. Felhívom a figyelmét, hogy a táppénz, a TGYÁS, a GYED és a GYES idejére nem vonnak egészségbiztosítási járulékot, ezért nem számítható be a 180 nap tényleges jövedelembe. Levelében leírt adatokból arra következtetünk, hogy (ha szeptemberig nem volt táppénzen) Önnek 2005-ben megvan a 180 napi tényleges jövedelme. Így valószinûleg a TGYÁS és a GYED összegét is a 2005-ös évi átlagkeresetébõl állapítják meg (kivéve a táppénzes napokat). Konkrét összeg kiszámítására nincs lehetõségünk, ezért javasoljuk, hogy a feltett kérdésével személyesen, vagy levélben – személyi azonosító adatainak, TAJ számának, valamint munkahelye megnevezésének és címének megjelölésével – forduljon a területileg illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (MEP) ügyfélszolgálatához. A MEP az Ön megkeresését hivatalos ügyként kezelve, a szükséges információk ismeretében részletes és pontos tájékoztatást ad az egészségbiztosítás által nyújtható, illetõleg az Ön által igényelhetõ ellátásokról, s azok várható összegérõl. Ha a munkahelye nem kifizetõhely, abban az esetben is az igényt a munkáltatóhoz kell benyújtani, s majd õ továbbítja a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztár részére. Tájékoztatom továbbá, hogy munkaügyi kérdésekben illetékességi megválaszolásra a Foglalkoztatási Hivatal Jogi Fõosztályához fordulhat (1089 Budapest, Kálvária tér 7.).
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! Biztosítotti jogviszonytól függõ ellátás összegének megállapításáról érdeklõdik levelében. A terhességi-gyermekágyi segély összegét a jogosultság napját megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg, azt vizsgálják, hogy a szülést megelõzõ évben rendelkezik-e legalább 180 napi tényleges jövedelemmel. Abban az esetben, ha a jogosultság kezdõ napját megelõzõ évben nem rendelkezik legalább 180 naptári napi tényleges jövedelemmel, az ellátás összegét a jogosultság kezdõ napját megelõzõ 180 naptári napi átlag alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári év elsõ napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idõ folyamatos. Továbbá, abban az esetben, ha a fenti irányadó idõszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel (vagyis a szülést közvetlenül megelõzõ 180 napban), az ellátás naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. Ha azonban az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. A GYED-et a fent ismertetett táppénzszabályok alapján állapítják meg. Fõ szabályként azt vizsgálják, hogy a GYED igénylését megelõzõ évben az igénylõ rendelkezett-e 180 nap tényleges jövedelemmel. Ha azonban a táppénzszabályt nem lehet alkalmazni, mert az igénylõ a tényleges 180 napi tényleges jövedelemmel nem rendelkezik, gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján állapítják meg. Ha az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. Felhívom a figyelmét, hogy a táppénz, a TGYÁS, a GYED és a GYES idejére nem vonnak egészségbiztosítási járulékot, ezért nem számítható be a 180 nap tényleges jövedelembe. Konkrét összeg kiszámítására nincs lehetõségünk, ezért javasoljuk, hogy a feltett kérdésével személyesen, vagy levélben – személyi azonosító adatainak, TAJ számának, valamint munkahelye megnevezésének és címének megjelölésével – forduljon a területileg illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (MEP) ügyfélszolgálatához. A MEP az Ön megkeresését hivatalos ügyként kezelve, a szükséges információk ismeretében részletes és pontos tájékoztatást ad az egészségbiztosítás által nyújtható, illetõleg az Ön által igényelhetõ ellátásokról, s azok várható összegérõl.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! Megkeresésére válaszolva, az alábbi tájékoztatást adom. Levelébõl kitûnik, hogy Ön nappali tagozatos hallgató, s kisbabáját 2006. októberére várja, aki után szeretné igénybe venni a TGYÁS-t és a GYED-et. Az 1997. évi LXXXIII. tv. alapján terhességi-gyermekágyi segélyre és gyermekgondozási díjra az a biztosított anya jogosult, aki a szülést megelõzõ két éven belül rendelkezik legalább 180 nap biztosítási idõvel. Ha munkát vállalna, abban az esetben a 180 nap biztosítási idõbe be kellene számítani azt az idõt, amelyet – egy évnél hosszabb ideig – felsõfokú oktatási intézmény nappali tagozatán töltött. Tehát mindenképpen el kellene helyezkednie ahhoz, hogy biztosítási jogviszonyban álljon, s meglegyen szülésig a 180 nap biztosítási jogviszonya. Ha nem tud munkába állni a szülés elõtt, nem kerül biztosítási jogviszonyba, s nem lesz jogosult a biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátásokra, a TGYÁS-ra és a GYED-re. Az Ön esetében, ha nem fog rendelkezni biztosítási jogviszonnyal, az alábbi gyermekgondozási támogatások vehetõk igénybe. Az anyasági támogatásra abban az esetben lesz jogosult, ha terhessége alatt legalább négy alkalommal – koraszülés esetén legalább egyszer – terhes gondozáson vesz részt. Ez egy egyszeri támogatás. Az igényt a szülést követõ 180 napon belül kell benyújtani. A határidõ elmulasztása jogvesztéssel jár. Összege azonos a gyermek születésének idõpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225 %-ával, ikergyermekeknél 300 %-ával. /Az öregségi nyugdíj legkisebb összege 2006-ban 25.800 Ft.) A gyermekgondozási segélyre (GYES) a gyermek születésétõl a harmadik életévének betöltéséig lesz jogosult. Összege megegyezik az igénylés idõpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegével. A GYES szolgálati idõnek számít 8,5 % nyugdíjjárulék levonása mellett. A családi pótlék havi összege egy gyermekes család esetén: 2006-ban 11.000 Ft. Az ellátások iránti igényt a területileg illetékes Magyar Államkincstár Igazgatóságához kell benyújtania.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! A biztosított jogviszonytól függõ gyermekellátásokra az alábbiak szerint lehet jogosult. Az 1997. évi LXXXIII. tv. alapján fõ szabály szerint terhességi-gyermekágyi segélyre (TGYÁS) jogosult az a nõ, - aki a szülést megelõzõ két éven belül legalább 180 napon át biztosított volt - és a biztosítás tartama alatt szül, - vagy a biztosítás megszûnését követõ 42 napon belül szül, - vagy a biztosítás megszûnését követõ 42 napon túl táppénz folyósításának az ideje alatt, - vagy a folyósítás megszûnését követõ 28 napon belül szül. Tehát TGYÁS-ra jogosult, ha a szülést megelõzõ két évben rendelkezik 180 nap biztosítási idõvel, és a fenti jogosultsági feltételeknek megfelel. A passzív táppénz is biztosítja a folyamatos biztosítást. A TGYÁS a szülési szabadságnak megfelelõ idõtartamra jár, 168 napon keresztül, melyet a szülés várható idõpontja elõtt 4 héttel korábban is igénybe lehet venni. A fenti jogszabály alapján a terhességi-gyermekágyi segély összegét a szülést megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg, azt vizsgálják, hogy a szülést megelõzõ évben, illetve a szülést közvetlenül megelõzõen rendelkezik-e legalább 180 napi tényleges jövedelemmel. Ha az anya a fenti irányadó idõszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel az ellátás naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. Ha azonban az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. Levelébõl kitûnik, hogy 2006-ban szül. Önnél az irányadó idõszak 2005. 01. 01-2006. (szülés elõtti napig) tart. Vagyis az Ön esetében, ha a szülést megelõzõen közvetlenül rendelkezik 180 nap jövedelemmel, akkor a TGYÁS összegét a fenti példa szerint a 2006. év átlaga alapján számolják (a táppénzbõl nem vonnak egészségbiztosítási járulékot, ezért nem számítható tényleges jövedelemként). Ha a fenti idõszakban nem rendelkezik 180 nap jövedelemmel, akkor a TGYÁS összegét a fenti példa szerint a 2006-ban érvényes minimálbér kétszeresének alapulvételével állapítják meg. Ha pedig a szerzõdés szerinti jövedelme ennél is kevesebb, akkor azt veszik alapul. GYED-re az jogosult, aki a GYED igénylését megelõzõ két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a biztosítás idõtartama alatt szül, illetve akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének idõtartama alatt szûnt meg. A GYED-et a fent ismertetett táppénzszabályok alapján állapítják meg. Fõ szabályként azt vizsgálják, hogy a GYED igénylését megelõzõ évben az igénylõ rendelkezett-e 180 nap tényleges jövedelemmel. Ha azonban a táppénzszabályt nem lehet alkalmazni, mert a tényleges 180 napi keresettel nem rendelkezik, gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján állapítják meg. Ha az egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. Tájékoztatom továbbá, hogy a GYED-re is a biztosított szülõ jogosult. Ha passzív táppénzrõl, vagy szülés elõtt 4 héttel megy TGYÁS-ra, abban az esetben ahhoz, hogy a GYED-et igénybe tudja venni, igényelnie kell a munkaügyi központtól a munkanélküli járadék (álláskeresési járadék) megállapítását. A járadékban részesülõ személy biztosítottnak számít, így ha a járadék folyósításának ideje alatt igényli a GYED-et, jogosult lesz az ellátásra. A GYED megállapításának igénybejelentése elõtt kérnie kell a munkaügyi központtól a GYED igénybevétele miatt a járadék szüneteltetését, a szüneteltetésrõl szóló határozatot és a munkaügyi központ által kiállított foglalkoztatói igazolást. A biztosítotti jogviszonyhoz kötött gyermekellátások konkrét összegének kiszámítására nincs lehetõségünk, ezért javasoljuk, hogy a feltett kérdésével személyesen, vagy levélben – személyi azonosító adatainak, TAJ számának, valamint munkahelye megnevezésének és címének megjelölésével – forduljon a területileg illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (MEP) ügyfélszolgálatához. A MEP az Ön megkeresését hivatalos ügyként kezelve, a szükséges információk ismeretében részletes és pontos tájékoztatást ad az egészségbiztosítás által nyújtható, illetõleg az Ön által igényelhetõ ellátásokról, s azok várható összegérõl.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! Megkeresésére válaszolva az alábbi tájékoztatást adom. A TB ellátásokról szóló 1997. évi LXXX. tv. végrehajtásáról rendelkezõ 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 4. § (6) pontja alapján a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj tekintetében a biztosítottnak legalább heti 36 órát elérõ, legfeljebb 40 órás biztosítási jogviszonyát meghaladó foglalkoztatása esetén- biztosítási idõnek azt az idõtartamot kell figyelembe venni, amely alatt a biztosított a 4 százalékos egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt. Levelébõl kitûnik, hogy 2006. október 11-ére várja kisbabája születését. Ez alapján a biztosítotti jogviszonyhoz kötött ellátások összegének kiszámításához az irányadó idõszak 2005. 01. 01-2006. október 10-ig tart. A terhességi-gyermekágyi segély összegét a jogosultság napját megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg, azt vizsgálják, hogy a szülést megelõzõ évben rendelkezik-e legalább 180 napi tényleges jövedelemmel. Abban az esetben, ha a jogosultság kezdõ napját megelõzõ évben nem rendelkezik legalább 180 naptári napi tényleges jövedelemmel, az ellátás összegét a jogosultság kezdõ napját megelõzõ 180 naptári napi átlag alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári év elsõ napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idõ folyamatos. Továbbá, abban az esetben, ha a fenti irányadó idõszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel (vagyis a szülést közvetlenül megelõzõ 180 napban), az ellátás naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. Ha azonban az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. A GYED-et a fent ismertetett táppénzszabályok alapján állapítják meg. Fõ szabályként azt vizsgálják, hogy a GYED igénylését megelõzõ évben az igénylõ rendelkezett-e 180 nap tényleges jövedelemmel. Ha azonban a táppénzszabályt nem lehet alkalmazni, mert az igénylõ a tényleges 180 napi tényleges jövedelemmel nem rendelkezik, gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján állapítják meg. Ha az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. Felhívom a figyelmét, hogy a táppénz, a TGYÁS, a GYED és a GYES idejére nem vonnak egészségbiztosítási járulékot, ezért nem számítható be a 180 nap tényleges jövedelembe. Levelében leírt adatokból arra következtetünk, hogy (ha a 4 órás munkaviszonya megfelel a fent leírtakban ismertetett biztosítási idõnek) Önnek 2005-ben megvan a 180 napi tényleges jövedelme. Így valószinûleg a TGYÁS és a GYED összegét a 2005-ös évi átlagkeresetébõl állapítják meg (kivéve a táppénzes napokat). A GYED összegét pedig a 2006-os év átlagkeresetébõl (kivéve a táppénz +TGYÁS napokat), ha meglesz a 180 napi tényleges jövedelme. Konkrét összeg kiszámítására nincs lehetõségünk, ezért javasoljuk, hogy a feltett kérdésével személyesen, vagy levélben – személyi azonosító adatainak, TAJ számának, valamint munkahelye megnevezésének és címének megjelölésével – forduljon a területileg illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (MEP) ügyfélszolgálatához. A MEP az Ön megkeresését hivatalos ügyként kezelve, a szükséges információk ismeretében részletes és pontos tájékoztatást ad az egészségbiztosítás által nyújtható, illetõleg az Ön által igényelhetõ ellátásokról, s azok várható összegérõl.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! Megkeresésére válaszolva az alábbiakban tájékoztatom. A GYED összegének megállapításánál fõszabályként azt vizsgálják, hogy a GYED igénylését megelõzõ két évben rendelkezett-e 180 nap tényleges jövedelemmel. YE (A táppénz és a TGYÁS összege után nem vonnak egészségbiztosítási járulékot, ezért ezek összege nem számítható tényleges jövedelemként.) Levelébõl kitûnik, hogy 2007-ben igényli a GYED-et. Önnél a GYED összegének megállapításához az irányadó idõszak 2006. 01. 01- a GYED igénylése elõtti napig tart. Mivel 2006. októberétõl TGYÁS-t vesz igénybe, ezért a figyelembe vehetõ idõszak 2006. 01. 01- 2006. október (születés elõtti napig tart). Ha ebben az idõszakban rendelkezik 180 nap tényleges keresettel, abban az esetben az lesz a GYED összegének kiszámítási alapja. Ha ez idõszakban táppénzt vett igénybe, a táppénzes napok száma levonásra kerül. Önnél a GYED összegének megállapításához az irányadó idõszak 2006. 01. 01-a GYEd igénylése elõtti napig tart. Ha nem rendelkezik a tényleges 180 napi jövedelemmel (vagyis a szülést közvetlenül megelõzõ 180 napban), az ellátás naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. Ha azonban az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. Konkrét összeg kiszámítására nincs lehetõségünk, ezért javasoljuk, hogy a feltett kérdésével személyesen, vagy levélben – személyi azonosító adatainak, TAJ számának, valamint munkahelye megnevezésének és címének megjelölésével – forduljon a területileg illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (MEP) ügyfélszolgálatához. A MEP az Ön megkeresését hivatalos ügyként kezelve, a szükséges információk ismeretében részletes és pontos tájékoztatást ad az egészségbiztosítás által nyújtható, illetõleg az Ön által igényelhetõ ellátásokról, s azok várható összegérõl.
Kérdés:
Tisztelt Levélíró! Levelébõl kitûnik, hogy 2004. június óta nem áll munkaviszonyban, ezért csak a biztosítási jogviszonyhoz nem kötött ellátásokról tájékoztatom. Az Ön esetében, mivel nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, az alábbi gyermekgondozási támogatások vehetõk igénybe. Az anyasági támogatásra abban az esetben lesz jogosult, ha terhessége alatt legalább négy alkalommal – koraszülés esetén legalább egyszer – terhes gondozáson vesz részt. Ez egy egyszeri támogatás. Az igényt a szülést követõ 180 napon belül kell benyújtani. A határidõ elmulasztása jogvesztéssel jár. Összege azonos a gyermek születésének idõpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225 %-ával, ikergyermekeknél 300 %-ával. /Az öregségi nyugdíj legkisebb összege 2006-ban 25.800 Ft.) A gyermekgondozási segélyre (GYES) a gyermek születésétõl a harmadik életévének betöltéséig lesz jogosult. Összege megegyezik az igénylés idõpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegével. A GYES szolgálati idõnek számít 8,5 % nyugdíjjárulék levonása mellett. A családi pótlék havi összege kettõ gyermekes család esetén: 2006-ban 12.000 Ft. gyermekenként. Az ellátások iránti igényt a területileg illetékes Magyar Államkincstár Igazgatóságához kell benyújtania.
Szifilisz gyorsteszt: így zajlik a szifilisz szűrése
A szűrés gyors, fájdalommentes és életet menthet.
Szülés utáni inkontinencia – nem vagy egyedül, ezt teheted ellene
Nem túl gyakran beszélünk róla, de nagyon is gyakori: a nők közel harmadánál jelentkezik valamilyen vizelettartási probléma a szülés után. A jó hír az, hogy legtöbbször átmeneti dologról van szó, és néhány hét vagy hónap elteltével magától megszűnik. De sajnos nem mindenkinél. Van, akinél még egy év után is jelen van a kellemetlen tünet.
Mitől lehet túl erős a menzesz?
Túl erősnek nevezhető, ha átázik a betét, ha darabos, vagy ha nagy fájdalommal jár a menzesz?
Méhnyakrák, méhtestrák, petefészekrák: ezekre a jelekre figyelj, mert daganatot jelezhetnek!
A nőgyógyászati daganatok sokáig alattomosan, szinte észrevétlenül fejlődhetnek
Azt mondták neki, vetesse el a babát – ma egészséges gyermeke van
A fiatal nő szerencsére orvost váltott.
4 nőgyógyászati probléma, ami ősszel robban be - ezek a tüneteik
Az őszi idővel érkező hormonális változások is kiválthatnak olyan problémákat, amikkel mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni!
Szabad-e vérnyomáscsökkentőt szedni a terhesség alatt?
Ha babát vársz, a vérnyomásodra különösen oda kell figyelned – függetlenül attól, hogy korábban is magas volt-e vagy csak most, a terhesség alatt jelentkezett először.
Fogamzásgátló után: amikor nem a várandósság, hanem a panaszok jönnek
Elhagytad a fogamzásgátlót, mert babát szeretnél, de fájdalmas tüneteid jelentkeztek? A nőgyógyász elmondja, mi lehet az oka.
5 könyv, amit mindenképpen olvass el, ha babát vársz!
Amikor megtudod, hogy kisbabád lesz, az öröm mellett rögtön felmerülnek a kérdések: hogyan készüljek fel a szülésre, mit tehetek a baba egészségéért, és vajon hogyan fogom ezt jól csinálni? Nem könnyű eligazodni a sok információ között, ezért jól jönnek azok a könyvek, amelyek hitelesen és érthetően adnak választ a legfontosabb kérdésekre.
Babázz lazán! – A könyv, ami leveszi a terhet a válladról
Babát vársz, vagy már a kis lurkóval éled a mindennapokat? Tele vagy kérdésekkel, de nem hiszel a „tökéletes szülő” receptjében? A Babázz lazán! segít megtalálni a saját utad a gyereknevelésben. Könnyed, bátorító és tele van humorral – pont, amire egy kismamának szüksége van!
Az allergia is okozhat menstruációs zavarokat? A nőgyógyász válaszol
Talán nem is gondolnád, de az allergia a ciklusodra is hatással lehet.
Magas vérnyomás a terhesség alatt: később a szívet is tönkreteheti
A megváltozott állapot előidéz egy olyan helyzetet, amiben a kismama vérnyomása tartósan megemelkedik, ami ártalmas lehet a kismamára és a magzatra nézve is.
Sport várandósan: tényleg megcsavarodhat a köldökzsinór?
Mit lehet sportolni várandósan? Vannak mozgásformák, amik nem ajánlottak, és mire kell figyelni?
Inkontinencia, vagy magzatvízszivárgás: valóban olyan könnyű összetéveszteni?
Honnan lehet tudni, hogy a magzatvíz szivárog, vagy az inkontinencia tüneteit tapasztaljuk? A szülész-nőgyógyász elmondja!
Ennyi mindenről árulkodik a kismama hasának mérete, helyzete és formája
Mennyit számít a terhes pocak mérete, formája, és utalhat problémára, vagy a baba nemére?
Ősszel valóban felerősödhetnek az endometriózis tünetei?
A betegség nemcsak fájdalmas, de terméketlenséget is okozhat. Több helyen is olvashatjuk, hogy az ősz az endometriózisra is hatással van, fokozza annak tüneteit, míg máshol azt állítják, hogy az évszaknak és a betegségnek nincs kapcsolata egymással.
Engedélyezték a szülés utáni depresszió elleni gyógyszer forgalmazását
Eddig nem volt kifejezetten erre a problémára engedélyezett kezelés, a szokásos antidepresszánsok pedig gyakran nem hatnak elég gyorsan.
Így fogyott le Kulcsár Edina a negyedik gyermeke után
Óriási átalakuláson ment keresztül Kulcsár Edina, látványosan lefogyott.
Fogamzásgátlóval beállított ciklus: ezért nem lehet a végső megoldás
Sokan, ha eltérést tapasztalnak a menzeszükben, fogamzásgátló tablettára támaszkodnak, hiszen az “beállítja” a menzeszt. Ez azonban önmagában így nem igaz, és ennél a módszernél jobb lehetőségek is adottak.
Ezt teheted, ha szülés után is megmarad a terhességi cukorbetegség
Mit lehet tenni, ha a szülés után is megmarad a terhességi diabétesz, lehet-e ennek veszélye? A diabetológus elmondja.
Lombik kisokos: hogyan, mikor és hol lehet igénybe venni?
Sokan úgy képzelik, hogy a lombikprogram gyors és biztos megoldás a gyermektelenségre, pedig ez közel sem ennyire egyszerű.
Szeptemberi horoszkóp: Átalakulást hoz a nap- és holdfogyatkozás
Pezsgő hetek várhatnak ránk szeptemberben, hiszen a fogyatkozások sokszor nagyobb volumenű változásokat generálnak, így az idei ősz energetikai átrendeződéssel kezdődik.
Szülés utáni regeneráció: az anyai test nem „magától” áll helyre
Mit érdemes tenni a szülés után, hogy a regeneráció minél hatékonyabb legyen? Dr. Bajzik Éva, rehabilitációs szakorvos és manuálterapeuta tanácsai.
Augusztusi horoszkóp: a kulcs a jelen pillanat megélésében lesz
Augusztusban töltsünk minőségi időt a szeretteinkkel, legyünk jelen a pillanatban, kapcsolódjunk a környezetünkhöz és az érzéseinkhez. Engedjük el a megfelelési vágyunkat, és próbáljunk meg spontán módon reagálni az új helyzetekre.
Időutazó baba: 1994-ben lefagyasztott embrióból született egészséges kisfiú az USA-ban
Az anya 62 évesen döntött úgy, hogy a három évtizede tárolt embriónak "lehetőséget ad" az életre.
Ezek a kötelező és az ajánlott vizsgálatok, szűrések a három trimeszter alatt
Mikor, milyen vizsgálatokra számíthatsz? Hol és mikor kell megjelenned? Mire derülhet fény az egyes vizsgálatok során? És mit kell tenni, ha valami nem úgy alakul, ahogy kellene?
Ezért láthatunk másképp, amikor babát várunk
Az émelygés, a szokatlan ételundor vagy a fáradtság sokunk számára ismerős, de kevesen gondolnak arra, hogy a szem is reagálhat a várandósságra.
21 hetesen született, most már 1 éves a baba, aki rácáfolt az orvostudományra
Az orvosok szerint túlélési esélyei szinte nullák voltak, de a baba megcáfolta az orvostudományt, és most az első születésnapját ünnepli.
Szoptatási kisokos: hogyan készüljünk fel, mire érdemes figyelni?
Honnan lehet tudni, hogy a baba éhes? Az időzített vagy az igény szerinti szoptatás jobb? Hogyan és meddig érdemes szoptatni? Válaszok a cikkben!
Hogyan készülj fel a szülésre? Itt vannak a legfontosabb tudnivalók!
Hogyan zajlik a szülés? Mikor végeznek császármetszést? Mi az a hipnoszülés? Hogyan lehet enyhíteni a fájdalmat? Válaszok a cikkben!
Erről árulkodik a kismama hasának formája és elhelyezkedése
Túl nagy? Vagy túl kicsi? Túl fent van? Széles? Utalhat a terhes has mérete és elhelyezkedése problémára, vagy a baba nemére? A szakember válaszol.
Felejtsd el a babaváró bulit, itt a fészekrakó parti, amit imádni fogsz!
Egyre többen választják a fészekrakó partit, ugyanis ez nem a pelenkatortáról szól, hanem arról, amire tényleg szükséged van kismamaként. Egy praktikus és érzelmileg támogató alternatíva a hagyományos babaváró bulik helyett.
Hüvelyi fertőzés a terhesség alatt: így előzheted meg - az orvos tanácsai
A hüvelyi fertőzések sajnos még odafigyelés mellett is gyakran előfordulnak, és nem árt tudni, mi a teendő ilyenkor.
Hasmenés, fáradékonyság és látászavar: így jelez a folsavhiány
A B9-vitamin néven is ismert anyag sok fontos funkcióban tölt be kulcsszerepet, kezdve a vérképzéstől egészen az agyai működésekig. A folsavhiány nem egy könnyen felismerhető hiányállapot, de vannak olyan tünetek, melyek felhívják rá a figyelmet.
Bőrviszketés terhesen: ebből tudhatod, hogy allergia okozza, vagy csak a bőröd feszül
A terhesség alapvetően komoly kihívást jelent a szervezetnek, és néha nehéz eldönteni: terhességi tünetről, vagy allergiáról van szó.
Stressz a várandósság alatt: a baba fejlődésére is káros lehet
Egy friss kutatás szerint a stressz nemcsak közvetlenül a kismama szervezetét roncsolja, hanem hatással van a baba fejlődésére, sőt, a gyermek későbbi egészségére is.
Immunerősítés várandósan: ezt tanácsolja az orvos
Hogyan érdemes erősíteni az immunrendszert várandósan?
Emiatt küzd egyre több pár terméketlenséggel Magyarországon
Nőként sok mindenre felkészítenek minket, de arra ritkán, hogy a termékenységünk véges.
Várandósgondozási kiskönyv: digitálisan is elérhetővé vált az EgészségAblakban
Az elektronikus dokumentum tartalmazza a várandósság alatti vizsgálatok, szűrések és laboreredmények adatait, és a szülésig végigkíséri a kismamát.
Hüvelyi fertőzés a 3. trimeszterben - így előzheted meg a bajt!
A bakteriális vaginózis ilyenkor is jelentkezhet, a magzatra nézve pedig komoly kockázatokat rejt magában!
Allergia várandósan: mit tehetünk a pollenallergia ellen terhesen?
Gond lehet a szteroidokból az orrcseppben, tablettában? A kismamák számára az allergiaszezon egy kissé másképpen néz ki, mint a terhességet megelőző időszakban.
Puffadás: honnan lehet tudni, hogy betegség okozza?
Nem minden esetben a túl sok evés vagy a puffasztó élelmiszerek okozzák a kellemetlen tünetet.
Anyatejes táplálás: így befolyásolja a baba bélmikrobiomját
Az anyatej számos olyan összetevőt tartalmaz, amely megóvja a babát a fertőzésektől és a gyulladásoktól, továbbá hozzájárul immunrendszerük és egészséges bélmikrobiotájuk kialakulásához.
PCOS: ezekre a vizsgálatokra menj el, ha rendszertelen a menzeszed!
A termékeny korban lévő nők közel 20 százalékát érinti a PCOS, de sajnos nem mindenki kapja meg időben a kezelést.
Férfi meddőség: ez a 6 leggyakoribb ok, ami meghiúsíthatja a családtervezést
A férfiak életmódbeli szokásai erősen befolyásolják a gyermektervezés sikerességét. Lássuk, melyek ezek!
Túlzott hízás a terhesség alatt - a gyermekünk egész életére hatással lehet
A túlsúly a magzatra is hatással van, ráadásul ez a hatás akár egész életén át elkíséri és betegségek kialakulásához is vezet.
Ez a 3 leggyakoribb hüvelyfertőzés a terhesség alatt - így előzheted meg őket
A terhesség során az immunrendszer visszafogott működése miatt sajnos a hüvelyfertőzések is gyakrabban jelentkeznek. Ezek ijesztőek lehetnek, de megelőzhetők és kezelhetők is. Ugyanakkor érdemes tudni, hogy mivel is állunk szemben.
Fogy a magyar, egyre alacsonyabb a születésszám, de vajon miért?
Európa minden országában gondot okoz a népesség fogyása. Ez idehaza sincsen másképpen, és sajnos tavaly sem lett jobb a helyzet.
Császármetszés után: erre figyelj, hogy hamarabb felépülj!
Az anyukák közel egyharmada császármetszéssel hozza világra gyermekét. Bár az esemény örömteli, a hasi műtét jelentős fizikai megterhelést ró az anyára, és a regenerálódás folyamata is eltér a hüvelyi szülés után megszokottól. De ha tisztában vagy a várható lépésekkel, a felépülés gördülékenyebbé válhat.
Endometriózis és teherbe esés – milyen esélyek vannak?
Az endometriózis sajnos meddőséghez is vezethet, ami az egyik legsúlyosabb következmény. Jó hír azonban, hogy a legtöbb esetben még ezzel a betegséggel is sokan képesek teherbe esni.
Terhességi cukorbetegség: ilyen hatással van az anyára és a magzatra
Az anya vércukorszintjének megfelelő karbantartása kritikus a magzati szövődmények elkerülésében.
Lilás foltok a lábon, hajhullás, fáradtság, vetélés - a magas prolaktinszint is okozhatja
A prolaktin - amelyet gyakran "anyasági hormonnak" neveznek - sok esetben túlzott termelődése azonban akadályozhatja a teherbeesést. Miért emelkedhet meg a prolaktinszint, és hogyan kezelhető ez a probléma?
Nincs elég tejem, mit tegyek? Ezek a praktikák, gyógynövények segíthetnek!
Hogyan indítható be az anyatej termelődése? Szükséges-e fejni? Milyen házi módszerek és gyógynövények segíthetnek?
Ez mutatja, hogy beágyazódás zajlik a kismama szervezetében
Nőgyógyász mondja el, hogy pontosan milyen jelek utalnak a beágyazódásra.
Vérszegénység a terhesség alatt - ezt teheted, hogy megelőzd!
A vashiány a magzat esetében az agyi fejlődés, az immunfejlődés, vagy éppen a súlygyarapodás elmaradásával is járhat, de sajnos a terhesség során a vashiány növeli a vetélés és a koraszülés kockázatát is.
Meddőség: ez az élelmiszerekben is megtalálható toxin is felelős lehet - új kutatás
A gombatoxinok a véráramból a tüszőfolyadékba kerülhetnek, ahol gyulladást, oxidatív stresszt és hormonzavart okozhatnak.
Második trimeszter: ezt teheted, hogy csökkentsd a koraszülés kockázatát - a szülésznő tanácsai
Vannak olyan velejárói is a terhesség második szakaszának, melyek meglepőek, félrevezetőek lehetnek, kiváltképp a téli időszakban.
Férfi meddőség: ha a párod is érintett, fogadjátok meg a szülésznő tanácsát!
A meddőség nem csak a nőket, a férfiakat is érinti, ráadásul egyre nagyobb arányban. Napjainkra az esetek 40%-ban a férfi, 40%-ban a női oldalon van a gond, a fennmaradó 20%-ban pedig mindkét fél esetén problémák merülnek fel a termékenységben.
Egyre kevesebb baba születik Magyarországon
Az alacsony születésszám annak is köszönhető, hogy egyre több a meddő pár hazánkban is.
A tejsavó meddőséget okoz a férfiaknál? A szakember válaszol
A mai napig tartja magát az az elképzelés is, hogy a tejsavó meddőséget okozhat a férfiaknál. De ebből vajon mi igaz?
A várandóssággal kapcsolatban kérdezed a mesterséges intelligenciát? Erre vigyázz!
Sokan nem számolnak azzal, hogy a mesterséges intelligencia nem egy másik ember, főleg nem szakember, a generatív szöveg pedig veszélyes is lehet az olyan kérdések esetében, amik a terhességet érintik, vagy a várandósvitaminok kiválasztására vonatkoznak.
Valóban hizlal a B-vitamin? A szülésznő elmondja
Érdekes kérdés, hogy gondot okozhat-e az, ha valaki étrendkiegészítőt, vitaminkészítményt szed, pontosabban ráerősíthet általa a hízásra? A válasz összetett.
Meddőség, elhízás, depresszió - ezek a PCOS tünetei
A PCOS sok nő életét keseríti meg, és sokszor társulnak hozzá olyan tünetek, amelyeket csak tüneti kezeléssel "orvosolnak".
Miért születik kevés baba karácsony napján? Ez a tudomány válasza
A KSH adatai alapján a karácsonyi időszakban harmadával kevesebb gyerek születik, mint az átlagos hétköznapokon. Arra, hogy ennek pontosan mi az oka, a legújabb kutatások adják meg a választ.
Hogyan hat a terhesség a kismama ízületeire?
A terhesség egy csodálatos, ám kétségtelenül kihívásokkal teli időszak minden nő életében. Ahogy a magzat növekszik, a kismama teste ehhez folyamatosan alkalmazkodik, ennek során pedig számos élettani változás következhet be, így a terhesség – egyebek mellett – az ízületekre is hatással lehet: ezt vizsgáljuk az alábbiakban.
Testápolás és kozmetikumok a terhesség időszakára - amit minden kismamának érdemes tudnia
A terhesség egy gyönyörű, ám sok szempontból kihívásokkal teli időszak, amikor a test hatalmas változásokon megy keresztül. Ezek a változások megkövetelik, hogy különös figyelmet fordítsunk a bőr és a test ápolására. A megfelelő kozmetikumok nemcsak a kényelemérzetet növelhetik, hanem segíthetnek megőrizni a bőr rugalmasságát és egészségét is. Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat ezzel kapcsolatban, melyek elengedhetetlenek ebben az időszakban.
Karácsony várandósan: mit ehetünk, ihatunk az ünneppek alatt?
Tiltólistás a kávé, de egy picit sem lehet? És egy kevés bor? Esetleg egy kis érett camambert? Tatár beefsteak? A szakértő válaszol.
8 év meddőség után 4 gyermekes szülővé vált egy házaspár
Egy házaspár 8 év sikertelen próbálkozás után sem adta fel, és 3 hónapon belül 4 kisbabás családdá váltak.
Hazaértek a babájukkal a kórházból, amikor telefont kaptak: nem a saját gyermekük van náluk
Kiderült, tévedésből nem a saját babájukat vitték haza a kórházból.
Ha az idő valódi tényező, a kulcsszó: autopalyamatrica 2025
Egy gyermek érkezése alapjaiban változtatja meg addigi életünket és amellett, hogy a fókusz is teljesen áthelyeződik, az időbeosztás kapcsán is nehezebb lehet lavírozni a mindennapokban. Mivel sokszor valóban minden perc számít, ne a közlekedési nehézségeken múljon a dolog.
7 dolog, amit soha senki nem mondott el nekem az anyaságról
Amikor várandós lettem, mindenki tanácsokat adott - akkor is, ha nem kértem. Az anyaság nem olyan, mint amilyennek elképzeltem - sokkal nehezebb, sokkal fárasztóbb, de ezerszer csodálatosabb is.
Hogyan hat a lelkiállapotunk a teherbeesés esélyére?
Az, hogy egy párnak milyen gyorsan sikerül teherbe esnie, számos tényezőtől függhet. Például attól, hogy mennyire tudatosan terveznek, attól, hogy milyen életmódot élnek vagy éppen attól, hogy milyenek a fizikai adottságaik.
Gyermekágyi pszichózis tünetei: ha ezt tapasztalod, kérj segítséget!
Gyakran előfordul, hogy a kismamák édesanyja vagy nagymamája is hasonló problémával küzdött, de évtizedekkel ezelőtt kevesebb figyelmet fordítottak erre a súlyos pszichiátriai betegségre, így annak diagnosztizálása és kezelése is ritkábban történt meg.
Megfázás terhesen - így változik a kezelésed
Mit javasol a szakember a várandósság alatti megfázás, nátha és láz esetén?
"Minden vágyam volt az anyaság, szégyellem, de mégsem élvezem"
Rájöttem, hogy azok az anyukák, akikre próbáltam hasonlítani, akikre felnéztem, soha nem beszéltek a nehézségeikről, az alváshiányról, a szégyenről és a problémákról.
Koraszülés: mi lehet az oka, hogyan lehet megelőzni?
Hazai viszonylatban átlagosan mintegy 12-14%-a babáknak koraszülött, ezzel pedig nem állunk jól a világátlaghoz viszonyítva sem. Sajnos azonban ez a szám csak átlag, vármegyénként ettől jóval magasabb adatokkal is találkozni lehet, ráadásul a koraszülés a vezető csecsemőhalálozási ok Magyarországon.
A legkisebb lépésektől a legnagyobb kalandokig - idén is szuper programokkal vár a BabaMama és KidExpo!
November 22-23-24-én minden a gyerekekről és szüleikről fog szólni a Papp László Budapest Sportarénában! 120 kiállító, színes programok, beltéri sípálya, játszóházak és könyvbemutatók, karácsonyi családi fotózás, ingyenes szakértői tanácsadások és kedvezményes vásárlási lehetőségek, sőt egy 2 millió forint összdíjazású várandós nyereményjáték is vár az idén 16 éves BabaMama és KidExpón. Az esemény nagyszínpadán találkozhattok sztáranyukákkal, gyerekorvosok kerekasztal beszélgetéseivel és fantasztikus koncerteket is hallgathattok. A belépés 12 éves korig ingyenes, a felnőttek pedig értékes üdvözlő- és távozó csomagot kapnak.
Megtörténtek az első gyorsított örökbefogadások a kórházban hagyott csecsemőknél
4 gyermeket fogadtak örökbe Csongrád-Csanád vármegyében, egyet-egyet pedig Pest, Győr-Moson-Sopron és Bács-Kiskun vármegyében.
Összecseréltek két babát egy kórházban, hosszú órák teltek el, mire kiderült az igazság
Ráadásul az egyik újszülött fiú, a másik lány volt.
5 kilós babát hozott világra egy anyuka
A baba születése után az anyuka csak annyit mondott: fáradt vagyok.
Ennyibe kerül egy lombik Magyarországon 2024-ben
Ma Magyarországon 300 000 meddő pár él, de hála a mesterséges megtermékenyítésnek, az ilyen esetekben is van esély a kívánt gyermekáldásra. Hogy mégis mennyibe kerül egy lombik, ha valaki magán vagy állami utat választja? Nézzük!
Ezért ne puszilgassuk az újszülöttet
Bár óriási a késztetés, nem szabad puszilgatni az újszülött babát. Hogy miért? Egy szülésznő elmagyarázza!
Vetélés, koraszülés és fejlődési elmaradás - ezt okozhatja a vashiány
A vashiány sajnos jóval több gondot okoz a kismamáknál, mint a fáradtság, és a magzatra is komoly hatással van.
Szülés után 12 órával mutatta meg a testét az édesanya - mindenkit levett a lábáról
Nem kevés idő, amíg szülés után a nők teste regenerálódik. Egy frissen szült édesanya mutatta meg, hogyan néz ki a női test pár órával a szülés után.
Jósló fájás vagy szülési fájás - mi a különbség a kettő között?
Mi a helyzet akkor, ha a fájások a 24. héten jelentkeznek? Vagy ha jóval a szülés kiírt időpontja előtt?
Így ápold a bőröd a szülés után - 5 bevált tipp, amiről jó, ha tudsz! (x)
Hogyan ápoljuk a mell érzékeny bőrét, mit kezdhetünk a striákkal, a pigmentfoltokkal, milyen krémek, gyógynövények, vitaminok segíthetnek? Bevált praktikák jönnek!
Második trimeszter: 4 tanács a szülész-nőgyógyásztól, amit érdemes megfogadnod
A második trimeszter talán a legnyugodtabb része a terhességnek: már jó eséllyel elmúltak a reggeli rosszullétek és még nem kell számolni a hatalmas pocak jelentette kihívásokkal, de a második trimeszternek is megvannak a veszélyei, vagyis azért odafigyelést mindenképpen megkövetel ez az időszak is.
Szülés után hamburgerre vágynak a nők - állítja egy új kutatás
A kutatás eredményeit az egyik gyorsétterem is felhasználta a reklámkampányához, ami igen megosztóra sikeredett
Meddőség: miért érint egyre több férfit, és mit lehet tenni ellene?
Mostanra a gyermekért küzdő párok mintegy 50%-nál a férfi oldalán, vagy ott is keresendő a probléma, vagyis a meddő férfinek nem kell egyedül éreznie magát, még fontosabb, hogy kaphat szakszerű segítséget.
Terhességi hízás: az apákat is érintheti
Tudjuk, hogy a terhesség hízással jár, de hogy ez miért érinti az apákat, az már nem ilyen egyértelmű. Hiszen ők nem hordanak a szívük alatt egy kisbabát, nem kell “kettő helyett enni”, akkor mire a hízás - és mit lehet tenni ellene?
Városi legenda, vagy igaz? Tévhitek, amik félrevezethetnek a terhesség alatt
A keményedő has a szülés előjele? Normális a hüvelyi folyás a terhesség alatt? Amit tapasztalok az vizeletszivárgás, vagy magzatvíz? Az első terhesség során sok olyan tévhittel találkozhatunk, amiket jobb tisztázni.
6 hónapos babával ment szórakozni egy 24 éves anya, a baráti társasága kiakadt
A fiatal anya nem akart lemaradni a baráti összejövetelekről, így minden alkalommal magával vitte a pici babáját.
Gyermekvállalás: az apa életmódja ronthatja a születendő gyermeke egészségét
Összefüggést találtak a férfiak táplálkozási szokásai és az utódaik anyagcsere problémáinak lehetőségei között. A problémát a mitokondriális stressz okozza, melynek kialakulásában az apa tápanyagellátottsága komoly szerepet játszik.
Az iskola vécéjében szült egy tanárnő - az igazgatónő segített neki
A baba koraszülött, a 30. héten jött a világra. Egy ponton az igazgatóhelyettes is becsatlakozott.
"Utáltam a szoptatás minden pillanatát" - anyák a szülés utáni depresszióról
Minden okom megvolt a boldogságra: a babám, a férjem és az új otthon - mindenem megvolt, de hallani sem akartam arról, hogy mennyire hálásnak kellene lennem.
Hüvelyfertőzés a terhesség alatt: a babádat is veszélyeztetheti - így előzheted meg
A hüvelyfertőzések felszállóvá is válhatnak, azaz érinthetik a méhet és a magzatot is. Ez vetélés, vagy a későbbiek során koraszülés veszélyét is magában hordozhatja. A nőgyógyász elmondja, hogyan előzheted meg nagyobb eséllyel.
Ketogén diéta: ezért nem jó ötlet, ha gyereket szeretnél
A ketogén diéta évek óta népszerű, pedig komoly gátakat képezhet a családtervezésben.
Gyerektervezés: ezeket a praktikákat ajánlja a szülész-nőgyógyász
Mennyit számít, ha fekve maradunk az együttlétek után, segíthetjük-e ételekkel a teherbeesés esélyét, és mi az, amivel biztos, hogy ártunk?
HPV elleni oltás: életet menthet, ha már gyerekkorban beadják
A HPV fertőzés daganatok, fertőzések kialakulásához vezethet. A vírus tünetmentesen is fertőz, így könnyedén továbbadható, ám ha a szexuális élet megkezdése előtt minden fiú és lány kapna ellene oltást, visszaszorítható lenne.
Zsibbadás, zavartság, elrévedés: így ismerd fel az epilepsziát
Vannak kevésbé karakteres tünetek, amelyek fölött elsiklik a laikus, vagy más betegség tüneteként könyveli el, holott azokat szintén epilepszia okozza.
