Kérdések-válaszok
Tisztelt Hölgyem/Uram! Feleségemmel jövõ nyárra tervezünk babát. Idén februárban munkahelyet változtatott (ahol két éve folyamatosan dolgozott), ott egy péntekkel szüntették meg alkalmazotti jogviszonyát, és az új munkahelyen meg hétfõvel vették fel. Mivel az új munkahelyen jún. 30-ig tart a szerzõdése, számításaim szerint (a két munkahely között kiesõ két nap miatt) addig idén csak pont 179 nap biztosítási idõszaka lesz. Idén õszre nyert egy fél éves külföldi tanulmányi ösztöndíjat, mely január végéig tart - alighanem idén már nem lesz emiatt több munkaviszonyban töltött napja. Jövõ februártól (reméljük) lesz talán ismét munkája. Tegyük fel, hogy június elején elmegy szülési szabadságra - ekkor a megszakítás után lesz kb. 120 nap biztosítotti jogviszonya. Kérdéseim: melyik fizetés alapján, mely napok átlagából számítják a TGYÁS ill. a GYED alapját? Ha a gyerek születése után 2 v. 3 éven belül (akkor, amikor feleségem még GyED-en ill. GyES-en van) feleségem ismét szül, akkor mi alapján számolják ismét a TGYÁS-t ill. a GYED-et?
Válasz
Tisztelt Levélíró! Hivatkozással az Egészségügyi Minisztérium által Pénztárunkhoz továbbított levelére a 2006. évben érvényben lévõ jogszabályok alapján a következõkrõl tájékoztatjuk: Terhességi-gyermekágyi segély valamint a gyermekgondozási díj naptári napi összegének kiszámítása a következõk szerint történik: - a jogosultságot közvetlenül megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapot képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján ha ezen idõszak alatt a biztosított rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, - amennyiben a fenti idõszakban a jogosult nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, úgy az ellátás alapját a jogosultságot közvetlenül megelõzõ 180 naptári napi jövedelem átlaga alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a jogosultságot közvetlenül megelõzõ naptári év elsõ napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idõ folyamatos, - 180 naptári napi jövedelem hiányában az ellátás alapja a minimálbér kétszeresének harmincadrésze, ha azonban - a tényleges egészségbiztosítási járulékalapot képezõ jövedelem –ennek hiányában a szerzõdés szerinti jövedelem – a minimálbér kétszeresének harmincadrészét nem éri el, a tényleges jövedelmet –ennek hiányában a szerzõdés szerinti jövedelmet – kell figyelembe venni.
