Találatok az „erzestelenites” kifejezésre:

Kérdés-válasz
Cikkek

Kérdés:

Kisfiam 3 és fél éves, két éves lehetett amikor elvittem az orvoshoz, hogy nézze meg a kukiját nincs-e letapadva. Ő nem csak megnézte, de hátra is húzta a bőrt. Mondanom sem kell üvöltött a gyerek, és nem engedte, hogy hozzányúljak fürdésnél. Az orvos azt mondta kenegetni kell gyulladáscsökkentő krémmel, de ez ugye kivitelezhetetlen volt. Aztán egy évre rá megint elvittem /egy másik/ orvoshoz. A történet sokkal rosszabb volt ott ugyanis gombos szondával oldották meg ezt a problémát, azóta esély sincs, hogy a gyereknek megmossuk a kukiját. / én nem nyúlhatok hozzá, de ő sem hajlandó hátrahúzni a bőrt!/ A kérdésem az, hogy mit lehet tenni ilyen esetben ? Hogy vegyem rá, hogy mossa meg? /hozzáteszem próbáltam már mindenhogy rávenni/ Egyébként a pisiléssel nincs gond néha piros a fütyije vége, de azonkívül semmi panaszunk nincs.

Azt javasolnám Önnek, hogy egyenlőre hagyják a dolgot, ha nincs panasz, akkor legyen egy kis nyugalom a kuki körül. Ne emlegessék neki minden nap, ne akarják megmosni a fürdetésnél. Néhány hét/hónap szünet után, aztán "véletlenül" együtt fürödhet az apával, aki a mosakodás közben megmutathatja neki, ő miért mossa meg fütyijét. Megnézhetik, hol lehet baj, ha a mosakodás elmulasztása miatt lerakódások lesznek, indítványozhatja, hogy nézze meg a fia is. Ezt se erőltessék! Kiderülhet, hogy a második akció sem járt sikerrel (vagy a szondánál nem szokott visszanőni a bőr?) Én egyébként nem értem az orvosokat, főleg a körzeti doktorokat, mert egy ilyen hirtelen fájdalomokozás járhat bizalomvesztéssel, de legalábbis az orvosoktól való szorongás megalapozásával, valamint jó sok konfliktussal a szülő és a gyerek között. Nem akarom elhinni, hogy nincs valamilyen érzéstelenítési módszer, amivel kevésbé sokkolóvá lehet tenni ezt a műveletet. Épp elég lesz a napi kamillázást megoldani egy héten át, ami utókezelésként javallott.
Sajnos én sem tudok mást javasolni, mint amit írtam -az apás megoldást. Jó lett volna, ha részletesebben leírja, mi mindennel próbálkozott már meg, de ezt még pótolni lehet, ha gondolja! Talán még annyit, hogy ha nem sikerül megoldani a kérdést, akkor keressenek fel egy gyerek urológust, akivel, mielőtt megmutatnák neki a gyereket, részletesen megbeszélik az esetet és a lehetőségeket is.

Izsó Ildikó

Kérdés:

Vákuumos abortusz /6 hetes terhesség/ elvégezhető-e altatás nélkül is, ugyanis az altatástól félek.

Elvben van lehetőség arra, hogy helyi érzéstelenítésben vagy felületes bódítással kombinált érzéstelenítésben végezzék, erről a műtét előtt az altatóorvossal kell konzultálnia és önnek joga van ilyet kérni.

Kérdés:

Barátnőmet mandulával műtötték a terhesség 2. hetében! Akkor még nem tudtuk hogy terhes! Szeretném megkérdezni jelenthet e ez valami kockázatot a babára nézve?

A terhesség 2. hetében elvégzett mandulaműtét szinte biztosan nem okoz semmi bajt, főként, ha helyi érzéstelenítésben végezték. Ilyen kis terhességi korban egyébként a mindent, vagy semmit törvénye szokott érvényesülni, azaz, vagy elhal a terhesség, vagy, ha megmarad, akkor semmi károsodás nem lép fel.

Kérdés:

Okozhat-e a babának bármilyen problémát, ha a várandósságom alatti fogkezelésnél érzéstelenítést kérek?

Válaszom egyszerű: NEM. Nyilván célszerű közölni a fogorvossal, hogy várandós és a terhesség pontos korát is, mert ez a gyógyszer megválasztásában befolyásolni fogja őt. Ezen túl az érzéstelenítést kisebb kockázatnak tartom, mint az elmaradása miatt elviselendő fájdalmat!

Kérdés:

Egy korábbi kérdésben olvastam, hogy az egy évvel korábbi szülésnél történt gátmetszés hege fáj, és ezen műtéttel próbálnak segíteni. A válasz alapján ez nem rutinműtét. Nekem is ez a problémám, csak a gátmetszés 3 és fél éve volt. Közben született még egy gyerekem, ő gátvédelemmel. Azonban a második szülés alatt a legfájdalmasabb az első szülés gátsebének húzódása volt. Azóta még fokozódott a fájdalom. Az orvosom műtétet javasolt, de azt mondta, nekem kell dönteni, én érzem. A kérdésem az lenne, hogy a műtét hogy zajlik, lehet-e helyi érzéstelenítéssel, vagy mindenképp altatásban. Az újabb vágás hege nem lesz ugyanígy érzékeny? Egy normális gátmetszés hege meddig lehet érzékeny? Mennyire valószínű, hogy spontán elmúlik, illetve, hogy a műtét segíteni fog?

Az az igazság, hogy korábbi gátmetszés fájdalma miatt műtétet szinte alig végzünk, amint Ön is írta, ez nem rutin eljárás, az elvégzése az illető orvos szakmai (sebészi) jártasságára van bízva. Ez vonatkozik arra is, hogy altatásban, vagy helyi érzéstelenítésben végezhető a műtét. Azt sajnos semmi nem garantálja, hogy az újabb heg nem lesz érzékeny, ez nagy mértékben az adott betegtől függ, amint az is, hogy a gátmetszés meddig érzékeny. 3 év után már biztosan nem szokványos a dolog. Én őszintén szólva nem nagyon hiszek ebben a műtéti megoldásban, de, ha annyira komoly a fájdalom, akkor mérlegelhető az elvégzése.

Kérdés:

A második gyermekemet várom. Már csak pár hetem van a szülésig. A szüléstől nem félek, viszont nagyon rossz emlékeim vannak a gátvarrásról. Hiába kaptam két adag fájdalomcsillapítót, a szülés fájdalma eltörpült a gát varrásának kellemetlensége mellett. Hogyan lehet megoldani, hogy minél kisebb fájdalommal járjon a gátmetszés varrása.

A gátsebet el lehet jól érzésteleníteni! Valószínű, hogy valami technikai hiba történt és/vagy fokozott vérzés volt, ami kimosta a sebfelszínen át az érzéstelenítő folyadékot. Ha úgy érzi, kevéssé hatékony a helyi érzéstelenítés, kérjen vagy újabb adagot, vagy kiegészítő más fájdalomcsillapítót is. Hasznos az is, ha megpróbálja valamivel lekötni a figyelmét, mert ha figyelünk a fájdalomra, egyre borzasztóbbnak fogjuk érezni. Nagyon sok helyen ezért a kisbabát a varrás idején az anyuka mellkasán hagyjuk, és ha a szülésnél részt vett, a papa is odaülhet a szülőnő fejéhez és beszélgethet vele.

Kérdés:

Szeretnék olvasni a szülés közben alkalmazott epidurális érzéstelenítés előnyeiről és hátrányairól. Orvosom nem ajánlja, ismerőseimtől viszont pozitív visszajelzéseket kaptam erről a módszerről.

Azt mondják, az érme vagy írást vagy fejet mutat, amikor leesik. Persze néha fennmarad. Kétféle orvos van: aki szent híve az epidurálnak és van, aki százféle okból ellene van. Én talán a fennmaradt érme lehetnék. A tények: az EPA egy orvosi beavatkozás, amelynek értelemszerűen van számszerűsíthető kockázata önmagában is. A szülészen kívül szakképzett aneszteziológus jelenlétét is igényli, még akkor is, ha sok helyen maga a szülész gyakorlott benne és elvégzi, de ha szülészeti szövődmény merül föl, az ő feladata onnantól Ön és gyermeke, tehát "anesztest" kell hívnia. Ha talál. Valóban hatékonyan csökkenti a fájdalmat, de tudjuk, hogy az egyének fájdalom érző és tűrő képessége rendkívül különböző. Huszonéves tapasztalatom, hogy a gyermeküket igaz megéléssel váró anyák kevesebb fájdalmat éreznek, mint akik ambivalensek, vagy urambocsá, kissé negativisztikusak a gyermek érkeztével. (ennek hátterében a jó ég tudja, hányféle lelki tényező lehet, de tipikus szélső példa, amikor előbb a terhesség, aztán kapkodva az esküvő...) Sokkal fájdalmasabb az a szülés, amely előtt "kellően informálódva" valamennyi ismerősünk zömmel rémtörténetét meghallgattuk az ő vagy barátnője szüléséről. Ami mérlegelendő: mi ér többet: az Ön teljes fájdalommentessége és ezzel párhuzamosan (mivel csökkennek vagy hiányoznak bizonyos ingerek) a kisebb együttműködési képessége, avagy tudatosan megélni, bekalkulálva egy adag fájdalmat is, és világra hozni egy új életet. Sok császáros kismama az altatás után évekkel azt mondja: csak azt sajnálja, hogy nem ismeri azt az élményt, amikor a baba kibújik és felsír. A EPA ennél egy fokkal bensőségesebb, de azért tényként szögezzük le, hogy egyértelműen magasabb a szülésbefejező műtétek száma. Az is igaz persze, hogy a menet közben esetleg szükségessé váló császárnak szinte rögtön neki lehetne állni. A döntés az Öné. Azért biztos érzi, hogy titokban szimpatizálok az Ön természetességre törekvő kezelőorvosával...

Kérdés:

Lehet, hogy császárral szülöm meg az első babámat a -5-ös dioptriám miatt.
(Még hátra van egy szemfenék vizsgálat, úgyhogy reménykedem.) Viszont az már most is nagyon izgat, hogy császár után tudnék-e szoptatni, vagy eleve hátránnyal indulok majd a műtét miatt azokhoz az anyákhoz képest, akik természetes úton szülték a picijüket. Mindenképpen szoptatni akarok, csak számítsak-e a műtét miatt nehézségekre?

Császár után is kiválóan lehet szoptatni. A következő dolgok hátráltathatják az ügyet, de mind elkerülhető:
*ha altatás van, a baba aluszékony lehet néhány napig, nehéz szopáshoz ébreszteni. - kérj spinális vagy epidurális érzéstelenítést!
* szülés után nem adják oda a babát az anyának, sőt, van ahol még fél napig sem teszik mellre - mondd meg előre, hogy szeretnél a szülés után két órán belül szoptatni. Ehhez segítség kell, hiszen nem mozoghatsz, valakinek tartania kell a babát. Ha nem adnak segítséget, hívd oda egy közeli barátnődet, rokonodat (jó, ha gyakorlott anya).
* a gyermekágyas időszakban sem nagyon szoktak segíteni, inkább rábeszélnek, hogy küldd be a babát a csecsemőosztályra. - ne hagyd magad! Szervezd meg a segítséget, és próbálj minél több időt a babával tölteni, és igény szerint szoptatni. Ha aluszékony a kicsi, próbáld két-három óránként ébreszteni. Érd el, hogy ne adjanak neki pótlást, cumisüveget, csak, ha feltétlenül
szükséges (túl nagy súlyesés, alacsony vércukorszint).

Amint látod, elő kell készíteni a terepet. Ennyin múlik. Amúgy a császár nem predesztinál szoptatási kudarcra.

Sződy Judit

Kérdés:

Mi lehet az oka annak, hogy 11 éves kislányomnak (-5 a szemüvege) nagy a szemnyomás értéke?

11 éves nagyleány -5,0 D sph szemüveget visel, most úgy tudják megemelkedett a szemnyomása, kéredzik van-e összefüggés a két dolog között. A Rövidlátás azt jelenti hogy közelre tökéletesen, de távolra csak szemüveggel lát a gyermeke. A -5,0 D sph szemüveg alapján már néhány éve kezdődő rövidlátásra gondolok.
A szemnyomást gyermekeknél csak akkor szoktuk rutinszerűen mérni, ha a szemészeti kontroll során gyanújelet látunk zöldhályogra, azaz magasabb szemnyomás értékre. Ennek
lehet tünete, a gyakori könnyezés, a szem csillogó elülső felszínének a szaruhártyának a finom borússága, a gyakori szemkörüli és szemen észlelt tompa nyomás, vagy az esetleges látótér kiesés, melyet a gyermekeknél nagyon nehéz észrevenni, de aki gyakran átesik széken vagy beüti magát az asztal sarkába, nem veszi észre a papucsot stb, az lehet hogy figyelmetlen szeles, de lehet látótérkiesése is. Ezek a leggyakoribb okok ami miatt a szemész megnézi a szemnyomást és természetesen akkor is, ha belevilágítva szemtükörrel a szemfenékre, halvány laposan benyomott látóidegfőt talál a szemfenék vizsgálatkor.
Az ő esetében csak erre az utóbbira gondolhatok, mert az anyuka nem említett semmi panaszt, semmit az előbbiekből.
A rövidlátók látóidegfője is nagyon gyakran halvány és gyakran utánozza a magas szemnyomásra jellemző képek, ezért azután többszöri szemnyomásmérést fogadok el én is csak igazán kórosnak. Hiszen a szemnyomás mérése érzéstelenítéssel történik és a 11 éves gyermek gyakran nem szívesen veszi a cseppentést és azt, hogy bár érzéstelenítettük a szemecskéit, mégis csak egy eszközzel megérintjük a szemét, úgy lehet megítélni a magas szemnyomást.
Nem tudom, hogy kell-e cseppentenie valamilyen szemnyomás csökkentő cseppet? Van olyan betegség, mely egyszerre okoz rövidlátást és magasabb szemnyomást, de a szemüvegtől csak akkor lehet magasabb szemnyomása, ha valójában nem kell neki a szemüveg és feleslegesen viseli, akkor előfordulhat, hogy le tudja az egész szemüveget alkalmazkodni, és ezzel az alkalmazkodással együtt jár egy vérbőség, és az tud okozni magasabb szemnyomást... ez azonban nem valószínű, hiszen nem tapasztaltam még soha téves szemüvegfelírást.

Dr. Sényi Katalin

Kérdés:

Tizenegy éves kislányom bal szemének belső sarkában egy éve van egy eltűnő, majd kiújuló kötőhártyaciszta. A doktornő szerint könny van benne. Kérdésem: mitől alakulhatott ki? Anna lányom roppant érzékeny, a doktornő javaslatára, miszerint ki kell szúrni, majd összefagyasztani a cisztát, hisztériás rohamot kapott, hallani sem akar róla. Lehet -e másképp (szemcseppel, gyógyszerrel) orvosolni ezt a kis eltérést?

A kötőhártya cysta jóindulatú elváltozás. Megszűnhet és ki is újulhat. Okozhatja egy kis könnytermelő mirigy kivezető csövének elzáródása, melyek normálisan a kötőhártya szövetében vannak. Ezek a kis mirigyek egészítik ki a könnymirigy munkáját, teszik teljessé a könnyfilmet, mely a szem nedvesen tartásához és a tökéletes jó látáshoz szükséges. Fájdalmassá válhat az a szem, mely nem kap elég könnyet folyamatosan. A szemhéj belső felszínén betokolódott mirigyváladék árpát okoz, a kötőhártyán cystát. Persze a cystának más fajtája is létezik. Mindenképpen azonban jóindulatú az elváltozás.
Fontos azonban tudni, hogy a cystának fala, ürege, bennéke van. Nem elég a bennéket kipréselni, kinyomni, kiengedni, mert az üreg újból megtelítődhet, hanem a tokot is el kell távolítani, ne újuljon ki.
Klinikánkon csepp érzéstelenítés mellett végezzük ezt el a felnőtteken, rövid ambuláns műtét formájában kis bódítással, rövid narcosissal a kisgyermekeken. Véleményem szerint, ha lényeges panaszt nem okoz várhatunk a cysta eltávolításával, esetleges szemszakorvosi kontroll mellett. Vigyázni kell arra, ne nőjön nagyon nagyra, ne csípődjön ki a zárt szemhéj elé, mert ez krónikus kötőhártyagyulladáshoz vezethet.

Véleményem szerint, ha úgy, ahogy írta néha eltűnik, megjelenik, és nem okoz panaszt várhatunk, esetlegesen meg kellene nézni valóban cysta - e, nem folytatódik-e a szemgolyó mellett a belső zugban hátrafelé.
Ehhez egy ártatlan, nem kellemetlen szemészeti UH vizsgálatra lenne szükség. Ezt készséggel elvégezzük, vagy nagyobb intézetekben elvégzik. Amennyiben valóban cysta, nem sokat segítenek a szemcseppek, legfeljebb a társuló kötőhártya gyulladást tudják csökkenteni. Semmiképpen nem kell a gyógyszert túladagolni, mert akkor annak is lehet mellékhatása. A klinikánkon ezt az elváltozást, ha szükségesnek látjuk ambuláns műtéti napokon egy napos befekvéssel narcosisban microskoppal távolítjuk el. Szövettani vizsgálatot is végzünk. Ezzel az ügy lezáródik és elfelejthető, mind a szülők, mind a gyermek számára. Nem marad rossz élmény. Szépen gyógyul a seb, kb. 1 hét-10 nap alatt.
Minden fentitől függetlenül a szervezet képes meggyógyítani is a benne keletkezett elváltozásokat. Felszívódhat a cysta is. Ezért mondtam, hogy ha most nagyon meg vannak rettenve, várhatnak is kicsit, csak legyen szemész kontroll is.

Dr. Sényi Katalin

Kérdés:

Kisfiam 2,5 éves. Fitymája le volt tapadva, de fájdalomra soha nem panaszkodott. Viszont az elmúlt hónapokban hol bedagadt, hol elmúlt. A pisilés nem okozott gondot. Háziorvosunk szerint ez természetes jelenség. Saját megnyugtatásunkra felkerestünk egy gyermeksebészt. Megvizsgálta és gennyes, gyulladt volt a fütyije. Helyi érzéstelenítést kapott és megszüntették a letapadást. Ennek már két hete, továbbra sincs semmi panaszunk. Viszont a doktornő jelezte, hogy kisfiunknak túl rövid a kötőféke, amit altatásos műtéttel el kell távolítani. Az lenne a kérdésem, hogy szükséges-e műteni, vagy van valami más megoldás?

Amennyiben a fitymafék túl rövid, az megakadályozza a fityma teljes hátrahúzását, ill. a fityma hátrahúzásakor lehúzza a makkot. Ez amíg csak pisilésre használja a fütyijét nem okoz problémát, de később merevedéskor és a nemi élet során kellemetlenséget, fájdalmat okozhat. A fitymafék átvágása fájdalmas, ezért gyermekeknél altatásban végezzük. A beavatkozás a lehető legkisebb sebészeti beavatkozás. A bemetszésnek azt lehet mondani, hogy szinte nincs kockázata, akár a vérzésnek, akár a fertőzésnek egészen minimális a kockázata.

Kérdés:

Kislányom szeme alatt 2 cm-rel egy borsó nagyságú zsírcsomó van. Állandóan begyullad ezért az orvosok úgy döntöttek, hogy kiveszik. A gyerek 18 hónapos. Arra lennék kíváncsi, hogy ez a beavatkozás milyen veszélyekkel jár? Az altatásnak nincsenek-e rá nézve veszélyei?

A beavatkozás rutin, "kisműtétnek" számít. Komoly veszélye nincs. Bármilyen szövődmény (pl. vérzés, fertőzés) veszélye minimális. Minden altatásnak van minimális kockázata, de azt kell mondani, hogy az ilyen kis beavatkozásokhoz szükséges altatás-érzéstelenítés szinte soha nem okoz semminemű problémát. Gyermekénél sokkal kisebb gyermekek, akár újszülöttek, koraszülöttek is biztonságosan altathatók, hosszú ideig tartó, komoly megterhelést jelentő műtétekhez is.

Kérdés:

Mit tegyünk, ha a fiunknál fiatal korban nem vettük észre a fitymaszűkületet?
Ő most 19 éves. Meddig lehet elvégezni a műtétet? Pontosan milyen kezelést igényel? Mik a veszélyei?

A fitymaszűkület minden életkorban előfordul. Természetesen a leggyakrabban gyermekkorban észlelik a szülők és fordulnak vele orvoshoz. Amennyiben műtét szükséges a kezelésére, azt bármilyen életkorban el lehet végezni, de természetesen sokkal kellemetlenebb egy fiatalembernél, mint egy néhány éves gyermeknél. A műtét lehet körülmetélés, mely a legegyszerűbb és egyben a legbiztosabb megoldás is vagy lehet valamilyen plasztikai megoldás. A műtétnek komoly veszélye nincs. Ebben a korban már akár helyi érzéstelenítésben is elvégezhető, bár én ha megoldható inkább az altatásban végzett műtétet javaslom.

Kérdés:

Kisfiam most lesz 7 éves. A fitymája ezidáig a makkon félig volt hátrahúzható. Minden fürdésnél hátrahúztuk és megmostuk. Kb. 1 hónapja zuhanyfülkében fürdik egyedül és a fütyimosás úgy néz ki, hogy elmaradhatott. Kulcscsonttörése lett, így ismét én fürdettem és azt vettem észre, hogy a fityma egyáltalán nem húzható hátra. Vizelési nehézsége nincs. A kérdésem arra irányul, hogy mit tehetnénk, hogy a műtétet elkerülhessük?

Több lehetőség van. Ha csak le van tapadva a fityma a makkhoz, akkor azt helyi érzéstelenítés után le kell választani. Ha igazi fitymaszűkület alakult ki, akkor enyhébb esetben segíthet kenőcsös kezelés, de súlyosabb esetben csak a műtét a megoldás. Ennek eldöntése csak orvosi vizsgálat után lehetséges.

Kérdés:

Kisfiam 2 éves. Több szakirodalomban is azt olvastam, hogy 4 éves koráig ne próbáljuk hátrahúzni a fitymát, mert sérülést vagy fitymagyulladást okozhatunk. Ezért nem is próbálkoztam vele. 22 hónapos korában a hímvessző eleje bepirosodott (nem váladékozott), ezért elvittem a körzeti gyermekorvoshoz. Miután a fitymát ő sem tudta hátrahúzni, fitymaplasztikát végzett (érzéstelenítés nélkül). Rettenetes volt, ahogy az azt követő hét is. Most már csak fürdetéskor kellene megtisztítani, de - tekintettel az előzményekre - a kisfiam kétségbeesetten sír, így az esti fürdőzésből is tragédia lesz. Szóval most felhúzogassam a fitymát vagy sem? Ha nem erőltetem lehet, hogy később újra műteni kell?

A háziorvos nem fitymaplasztikát végzett, hanem csak leválasztotta a makkhoz tapadt fitymát. Érzéstelenítés nélkül sajnos ez is fájdalmas és mivel utána egy hámfosztott terület marad vissza, ezért egy-két hétig sok problémát okoz utána. Ennyi idő után elvileg már behámosodik a terület, így kisebb a visszatapadás veszélye. Ekkor már, ha szűkület nincs, akkor fájdalmat sem okoz a fityma hátrahúzása. Sajnos ettől a gyermekben a félelem a beavatkozástól még ugyanúgy meg van. Esténként azért, ha le van már választva a fityma, akkor ki kell öblíteni alatta, ezért óvatosan hátra kell húzni. Ahhoz, hogy gyermeke félelmét legyőzze, néhány napot hagyjon ki, utána pedig a fürdés részeként finoman húzza hátra és öblítse le vízzel.

Kérdés:

Kisfiam hamarosan 8 éves lesz és a nyári szünet első hetében fogják operálni a "férfiasságával". A műtét plasztikai jellegű lesz, de félek a pszichés következményektől, mivel több alkalommal esett át ilyen (de műtétet nem igénylő ) traumán. Rettenetesen fél és Én is, hogyan tudom majd átsegíteni ezen a fájdalmas időszakon? Milyen későbbi pszichés következményei lehetnek a műtétnek? Mivel magyarázzam meg a műtét szükségességét?

Leveléből nem derül ki pontosan, ezért csak feltételezem, hogy fitymaszűkület miatt kerül műtétre a gyermekük. A műtétet nyilvánvalóan altatásban fogják elvégezni, így maga a műtét nem fáj. A műtét után néhány napig kellemetlen a vizelés, de fájdalomcsillapítót kaphat. Talán úgy tudja megmagyarázni gyermekének a műtét szükségességét, hogy ezáltal megelőzhető lesz az, hogy a korábbiakhoz hasonló kellemetlenségeken, traumákon menjen keresztül. El kell neki mondani, hogy a műtét végleges megoldást ad a problémákra és csak átmeneti kellemetlenségeket okoz. A levelében említett plasztikai műtétet nem lehet halogatni, mert a lassan közeledő serdülőkor mindenképpen szükségessé teszi. Akkor kellene pszichés problémákkal számolnia, ha most nem végeznék el a beavatkozást. Levelében azt kérdezte, hogyan magyarázza meg a műtét szükségességét. Azt javasolom Önnek, hogy ugyanúgy járjon el, mintha mandulaműtétre mennének. Beszéljenek arról, hogy mindenképpen el kell végezni ezt a műtétet, mivel az eddigi beavatkozások nem segítettek, bár megpróbálták az egyszerűbb megoldást választani. Mesélje el, hogy mi történik majd a fiával, beszéljék meg, hogy mit jelent a plasztikai műtét, mit csinál majd az orvos. Ön feltétlenül győződjön meg arról, hogy helyi érzéstelenítésben végzik-e a műtétet, ha igen, akkor nyugtassa meg a fiát. Mindenképpen azt javasolom, hogy beszéljenek a dologról, mert kevésbé félelmetes az, amiről már tudunk valami konkrét dolgot. Még egy javaslat, ami Önnek szól: próbáljon megnyugodni, és nem félni. A fia ugyanis pontosan megérzi az Ön kimondatlan félelmét és jobban hisz annak, mint amit mond neki, így a gyerek szorongása is jócskán megnő, a nyugtatások pedig hatástalanok lesznek. Mindenképpen szükséges, hogy nyugodtan és kiegyensúlyozottan, nem eltúlozva és nem bagatellizálva nézzenek a műtét elé. Így tudja a legtöbb segítséget adni gyermekének. Izsó Ildikó

Kérdés:

Kislányom - 4 hónapos - a BCG oltást "túlreagálta". Az oltás helyének első begyulladását illetve kikezelését követően a oltás helye megint begyulladt. Gyermekorvosunk szerint sebészi beavatkozás szükséges a teljes gyógyuláshoz. Szeretném megkérdezni, hogy ez mivel jár ? Altatják őt vagy helyi érzéstelenítést használnak ? Bent kell maradnia a kórházban vagy rögtön haza lehet hozni?

A BCG oltás után, amelyet a babák az újszülött osztályon megkapnak, 2-4 hét múlva kicsi vörös, néha kékes-vöröscsomó keletkezik az oltás helyén, amely max. 1cm-nyi. Ez a maximális nagyságát 4-6 hét múlva éri el, középen kis hólyag képződhet, amely kiürül, majd pörkölődik és kis heggel gyógyul (legkésőbb 4 hónap múlva!). Nemritkán előfordul, hogy ez a beolvadás-ürülés többször is lezajlik. Ez még nem jelent "túlreagálást". Néha azonban nagyobb gennyedző fekély képződhet, a hónalji vagy nyaki nyirokcsomói is beolvadhat. Ez utóbbiak azonban szövődménynek számítanak és valóban sebészeti kezelést tehetnek szükségessé. Hogy ez mivel jár, azt az elváltozás nagysága, mélysége dönti el, éppen akkor, amikor a sebész látja. Természetesen ettől függ az érzéstelenítés módja is. Ha bódítani, altatni kell kisgyermeket, az éjszakát mindenképpen tanácsos még a kórházban tölteni. Szoptatott baba mellett már szinte minden kórházban ott maradhat az anya.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

Több mint két éve szeretnénk gyermeket, eddig sajnos hiába. Most említette az orvos a petevezeték átjárhatóság vizsgálatát, és látom, ezen az oldalon is sokan érdeklődnek emiatt. A klinikán a kontrasztanyagos megoldást végzik, fájdalomcsillapításként egy szem gyógyszert adnak, és akik már túl vannak rajta, azt mondják, rendkívül fájdalmas a vizsgálat. A családunkban van egy olyan probléma, ami érint engem és másokat is, orvosnál, kórházban leesik a vérnyomásunk, elájulunk stb. Ez sokszor tévénézés közben is előfordul, a Vészhelyzet is időnként "sok", de én ájultam már el kórházban, amikor csak látogatni mentünk, allergiavizsgálaton (azt mondták, előttem emiatt senki sem ájult még el). Tehát a HSG vizsgálattól emiatt is félek. Az orvosomat kérdeztük egyéb fájdalomcsillapítási módszerekről, esetleg bódításról, rövid altatásról, de azt mondta, egy másfél perces vizsgálatért fölöslegesnek tartja. Mi az Ön véleménye? Érdeklődni szeretnék laparoszkópiás vizsgálatról (mert ezt altatásban végzik).

Az orvosa jól fogalmazott. "Feleslegesnek tartja". Ön viszont korántsem osztja a véleményét. Ha ragaszkodik hozzá, hogy a tablettánál hatékonyabb fájdalomcsillapítást és feszültségoldást kapjon, akkor ezt hasznos ha az orvosával is megosztja. Célszerű részletesen megindokolni, hogy miért döntött így, hogy az orvosa is támogassa elképzelését. Ha ez utóbbi így sem lehetséges, akkor Ön még mindig dönthet úgy, hogy ilyen formában nem egyezik bele a vizsgálatba. Akkor viszont a probléma megoldása miatt célszerű másik orvost, esetleg másik intézményt választani.
Laparoszkópia: intubációs, (általában gépi) lélegeztetéssel kiegészített altatás. Szoros monitorizálást és teljes gyógyszerpalettát igényel. A beavatkozás hegei minimálisak ugyan, a műtét alatt azonban a láthatóság kedvéért széndioxiddal töltik fel a hasüreget, ami a feszítő érzés miatt fájdalmas, illetve a rekeszizom felnyomása miatt nehezíti a légzést, lélegeztetést.

Kiegészítés:
Az altatásban végzett beavatkozásoknál (ahol, ugye aneszteziológus fordul elő) mindenképpen biztosítanak feszültségoldást, már az altatás előtt. A feszültséget egyébként oldhatja a korrekt, érthető felvilágosítás, a kérdések megválaszolása is. Amennyiben egy kezeléshez, diagnosztikai beavatkozáshoz a szokásostól eltérő érzéstelenítési igény van, arra ha nem is az első szembejövő intézményben, de általában lehetőség van (altatásos fogászatot is keresni kell). Amennyiben az igényelt eljárás esztelen kockázatot jelent, akkor azt az aneszteziológus részletes indoklás mellett megtagadja (pl nagyon rossz általános állapotú beteg altatása, akinek az altatás jelentősen ronthat az állapotán, olyan terület műtétekor, ami EDA-val is érzésteleníthető.) Összességében aneszteziológusa válogatja. A jövő útja a beteg megfelelő bevonása. Van ahol ez rugalmasan, készségesen halad, van ahol nehézkesebben, értetlenül.
Dr. Berta Gabriella

Kérdés:

6 éves kislányomnál véletlenül derült ki, hogy alacsony a trombocita száma. Minden más érték jó volt kivéve a trombocita számot. 7 hete 53000 volt. Rá egy hétre 64000. rá két hétre 70000, és utána 3 hétre, vagyis most visszacsökkent 50000-re. A haematológus most 5 hét múlva rendelt vissza, de azt mondta, hogy ha ez így marad, nyár elején csontvelővizsgálatra lesz szükség. A kislányom egyébként teljesen jól van, semmi látható nyoma nincs ennek a betegségnek, amit a doktor úr ITP-nek nevezz. Szeretnék tanácsot kérni, mit tehetek én ( vitamin, táplálék kiegészítő stb). Illetve szeretnék több információhoz jutni ezzel a betegséggel kapcsolatban. Nagyon kétségbe vagyok esve, soha semmi komoly baja nem volt, még csak injekcióra se kellett soha hordani, így most lelkileg is megviseli ez az állandó vérvételre járás. Elkerülhető vajon a csontvelővizsgálat? A doktor úr még annyit mondott, hogy úgy néz ki ez krónikus betegség lesz, ha akut lett volna már meggyógyult volna. Mivel véletlenül derült ez ki, mindig arra gondolok, hogyha nem lett volna a vérvétel akkor élünk tovább a normális mederben és nem foglalkozunk vele. Tudom, hogy komolyan kell venni, de nem elég az állandó kontroll? Feltétlenül kell csontvelővizsgálat? Olvastam, hogy általában magától is helyreáll a trombocita szám, hosszabb rövidebb idő alatt, illetve ez a 6-12 éves gyerekeknél gyakrabban előfordul.

Az ITP vagy immun-thrombocytopenia nem túl ritka betegség gyermekkorban.
Általában fertőzések után alakul ki, de előfordul, hogy minden kimutatható előzmény nélkül észleljük a thrombocytaszám csökkenését. Ezek a vér alkotórészek az elsődleges vérzékenység elleni védelemben szerepelnek, tehát ők képeznek dugót, ha valahol sérülés, sebzés ér minket. Különböző anyagokat is termelnek illetve tartalmaznak, amelyekkel a további véralvadási folyamatban is részt vesznek. Hiányuknak tehát alapvetően a vérzékenység, illetve a fokozott vérzési hajlam lehet a következménye. A betegség lényegéhez tartozik, hogy a többi vérsejtvonal érintetlen maradjon, tehát a fehérvérsejt és vörösvérsejt szám normális.
Van, hogy bőrvérzés, más esetekben azonban egyéb okból történt labor vizsgálat hívja fel a figyelmet az eltérésre.
Az irodalomban nem teljesen letisztult, hogy minden esetben kell-e végezni csontvelő vizsgálatot. Igen fontos orvosnak, betegnek szem előtti tartania, hogy egyéb, komolyabb vérképző rendszeri betegség is kezdődhetnek az ITP-hez hasonló módon. És ezek elkülönítéséhez, a további terápiás tennivalók megítéléséhez kell adott esetben a csontvelő kép ismerete. Vannak olyan vélemények, hogy amennyiben haematológiai rendszer betegség a klinikai kép, a beteg vizsgálata és a perifériás vérkép alapján teljes biztonsággal kizárható, akkor nem kell ez a vizsgálat. Ugyanakkor fordítva is igaz, ha bármi kétség felmerül, akkor el kell azt végezni. Ugyancsak szokás ez, ha gyógyszeres kezeléssel kell az egyébként kritikusan alacsony vérlemezke szintet emelni, hogy az esetleges vérzés veszélyét csökkentsük. Tehát a csontvelő vizsgálat elvégzéséhez igen sok szempontot kell mérlegelni.
Egyébként a vizsgálat - véleményem szerint - inkább híre miatt oly félelmetes, mivel ma már igen jó eszközök állnak rendelkezésre a beavatkozásnál, másrészt meg az érzéstelenítésnek is megvannak a különböző módszerei. És nem utolsó sorban, adott esetben a beteg további sorsát, ellátását alapvetően meghatározó információk nyerhetők e vizsgálattól, és akkor pedig azt el kell végezni.
Az ITP lehet akut és krónikus. Az, hogy melyikbe fog tartozni, azt az idő dönti el. Krónikusnak tekintjük, ha a fél évnél tovább áll fenn.
A thrombocytaszám egyébként változhat, nem jelent minőségi különbséget, ha korábban 70 és most 50 ezer a szám, bár a változás iránya és mértéke adott esetben fontos jelző lehet.
Az ITP hátterében immunológiai/autoimmun folyamatok állnak, a vérlemezkék száma az ellenük képződő ellenanyagok káros hatása áll. Sokszor spontán gyógyul, más esetekben azonban szükség lehet különböző terápiás beavatkozásra. Magam nem ismerek olyan diétás, kiegészítő kezelési módszert, amely a vérlemezkék számát emelné.
Egyébként és összefoglalóan azt mondhatom: bízzon a szakemberekben. Bizonyos határok között Önnek kell eldöntenie, hogy hova fordul, hol vizsgáltatja, kezelteti gyermekét.
Dr. Péter György

Kérdés:

Kisfiam jelenleg 14 hónapos. 4 hónapos korában 5 db, folyadékkal teli, kb. 1 mm átmérőjű hólyagocska jött ki a törzsén. A hátiorvos futószemölcsre gyanakodott, de a bőrgyógyász azt mondta, hogy ez jellegzetes víruskiütés, ami ilyen picin nagyon ritkán fordul elő.1éves koráig sem múlt el, ezért akkor helyi érzéstelenítés után "lekaparták ". A hegecskék szépen begyógyultal, majd kb. 3 hét múlva egyre -másra jöttek elő a hólyagocskák. A gyermek-bőrgyógyász írt fel egy jódos ecsetelőt, de azt mondta, hogy a vírus ellen igazán nincs megoldás. Valamint Isoprinosint kell(ene) a babának szedni. Mára jó sok hólyagocska van leginkább a törzsén. Nem viszketnek ( nem vakaródzik a baba )a gyerek jó étvágyú, nem beteges. Talán annyit, hogy mióta 1 éves korában lekaparták a hólyagokat kb azzal egyidőben kezdett ismét fogzani, ma is bújt ki egy foga.
Kérdésem: VALÓBAN nincs ellenszer víruskiütés ellen? Elmúlnak egyáltalán? Használ egy immunerősítő ilyen esetben ?

Bevezetőként a legfontosabbat: a leírás alapján természetesen egyáltalán nem tudom, mi a baja gyermekének. (A bőrjelentségeket látni kell, és azok igen változatosak lehetnek.) Tehát az Ön konkrét problémájára nem tudok válaszolni.
Tehát általánosságban: a vírusos bőrjelenségek ellen, legyenek azok bár a bőr megbetegedései vagy a szervezet egészét érintő folyamat részjelenségei, esetleges helyi kezelésen túl, nem kell gyógyszert alkalmazni. (Vannak persze a gyermekkorban is néhány kivétele: pl. csökkent immunitású betegek bárányhimlője, vagy a központi idegrendszer érintő herpes vírus fertőzések, stb.) Nos, tehát a gyakorlatban elmondható, hogy oki - érdemben hatékony - szer nem áll rendelkezésre.
A vírusos bőrjelenségek általában spontán, illetve adott esetben helyi kezelés mellett elmúlnak.
Az immunerősítő szer önmagában nehezen definiálható az orvosi gyakorlatban. Tehát nem gondolom, hogy ilyen "hatású" készítményt kell(ene) használni.
Dr. Péter György

Kérdés:

Budapesten szeretnék szülni olyan kórházban, ahol epidurálisan lehet szülni. Kérdésem még, hogy az epidurális érzéstelenítést lehet-e menet közben kérni (ha az ember úgy dönt hogy nem bírja a fájdalmat).

Természetesen lehet menet közben is kérni. Olyan helyen érdemes nekilátni a szülésnek, ahol 24 órában lehet EDA-t kérni. Több ilyen is van (teljesen nem vagyok naprakész), pl a Szt Rókus Kórház is ilyen. A szülés folyamán 2-3 ujjnyi méhszájnál szokták a katéter-behelyezését megtenni. Ekkor már biztosan szül a kismama és még sok idő van hátra a vajúdásból. 4 ujjnyi és annál nagyobb méhszájnál már nem teszik be, mert azt mondják, hogy a komplikációmentes szülés mindjárt célegyenesbe fordul és amire az első adag érzéstelenítő hatni kezdene, addigra kitolásban van a méh és akkor előnytelen az EDA hatás.
Dr. Berta Gabriella

Kérdés:

28 éves vagyok. A 36-odik hétben. Nagyon foglalkoztat az a kérdés, hogy gerincsérv esetén van-e veszélye az epidurális érzéstelenítésnek vagy sem.

Sajnos azt kell mondjam (ilyen kevés információt tudva), hogy nem javasolt.
Nyilván fontos a gerincsérv helye, kiterjedése, hogy egyáltalán anatómiai szempontból nem ütközik-e a terület az EDA szúrás helyével. Ha ez lehetővé is tenné a technika alkalmazását, akkor kerül elő az a probléma, hogy a jelentős neurológiai hiányossággal nem járó gerincsérv rosszabbodásának vezető tünete a fájdalom. Éppen az a tünet, amit az EDA csillapít, vagy
eltüntet. Ebben rejlik a veszélye, ugyanis a hirtelen rosszabbodás észrevétlen maradhat EDA hatása alatt. Egyébként pedig esetleg azonnali kezelés lenne szükséges, ami így késedelmet szenved.
Az adott esetben a kiválasztott kórházban fel kellene keresni az EDA-t végző aneszteziológust, vagy EDA-ban jártas aneszteziológiai-intenzív osztály esetén az osztályvezető főorvost és vele megbeszélni a lehetőségeket és kompromisszumokat. Ő tudja megmondani, hogy milyen neurológiai szakvélemény és képalkotó eljárással végzett régi, vagy új vizsgálati lelet szükséges a helyzet pontos megítéléséhez.
Dr. Berta Gabriella

Kérdés:

A szülészem az EDA híve. Én nem tudok dönteni a helyességéről. A szüléseim (2 volt eddig) bár fájdalmasak voltak, de nem mondanám elviselhetetlennek őket. A problémám egyedül az ezt követő varrással van , amit jóval fájdalmasabbnak éltem meg , mint magát a szülést. Amikor a szülészemtől azt kérdeztem nem létezik-e hatásos érzéstelenítés varráshoz, ő rögtön az EDA-t javasolta, mivel nála szinte csak így szülnek a mamák. Másmilyen fájdalomcsillapítást varráshoz nem javasolt. Azt szeretném megkérdezni, hogy valóban az EDA az egyetlen megoldás erre a problémára?

A gátmetszés varrása egy érdekes dolog. Helyi érzéstelenítése nagyon nagy szakértelmet igényel. Még személyesen nem láttam olyan nőgyógyászt, aki fájdalommentességet ért el vele. Viszonylag nagy mennyiségű, kis koncentrációjú Lidokain-oldatot használnak általában. Úgy kell feltölteni a területet az érzéstelenítővel, hogy a varrás mozzanatai fájdalmat ne okozzanak, de a sebszélek ne deformálódjanak a beadott érzéstelenítő mennyiségétől, és ne lépjék túl a maximális dózist. További részleteket nőgyógyászok tudnak megosztani önnel. Akinek ez a beavatkozás jelentős fájdalommal és negatív emlékkel járt, vagy látott már varrás alatt jajgató, ficergő mamát, az más megoldást kereshet. Ilyen az EDA. Ha a szüléshez egyébként használják egy esetben, akkor a kitolási szakasz után (az addigra már érzéstelenítőt nem tartalmazó kanült és ED teret) ismét feltöltik a megszokott mennyiségű érzéstelenítővel, épp a varrás miatt.
Altatás? A legkevésbé jellemző módszer. Akkor ajánlott, ha egyéb beavatkozás is szükséges. (Pl.: méhűri betapintás, kézzel történő lepény leválasztás). Aminek területe nem érzésteleníthető helyileg, EDA kanül nincs benn, vagy nagyon kell sietni veszélyeztető állapot miatt (pl.:atóniás vérzés). Varrás érzéstelenítés választás: nőgyógyász vagy nőgyógyász és anesztes döntése. Alapvetően helyi érzéstelenítés. EDA kanül esetén epidurális érzéstelenítés. Az altatás ellen szól, hogy egy spontán szülés után azért kábának és kis időre magatehetetlennek lenni, mert pár öltést be kell helyezni, az nem tűnik jó választásnak. Az altatás olyan anyagoknak a keringési rendszerbe juttatásáról szól, amik átmennek az előtejbe is, akármilyen kis mennyiségben, akármilyen kevés tejbe. Ha lehet anélkül is...

dr. Berta Gabriella

Kérdés:

Második gyermekemet várom, 18 hetesek vagyunk. Az első babám 2 éve császármetszéssel született. Az orvosom szerint sajnos 99 százalék, hogy császár lesz. Az elsővel kapcsolatosan szörnyű élményeim maradtak, főleg a spinális érzéstelenítés miatt. Két nappal a szülés után "vissza kellett szúrni" mert a szúrás helyén folyt a gerincvíz, elviselhetetlen fejfájást okozva. Ezt a visszaszúrás megszüntette, de ennek helyén hat hónapig komoly gerincfájdalmaim voltak. Tudom, hogy altatásban is lehet végezni a műtétet, de inkább arra lennék kíváncsi hogyan lehet elkerülni a csorgást a spinál után? Engem 6 órával utána felkeltettek és lezuhanyoztattak, lehet, hogy kevés volt ez a hat óra? Lehet kérni, hogy 12 vagy 24 órát maradjak fekve? Az sem egy álom, de jobb mint a tortúra... EDA-ban végezhető-e a műtét?

A postspinális fejfájás valamennyire alkati kérdés, mert a hősidőkben is volt olyan, akinek nem fájt a feje spinál után, holott akkor még nem voltak annyira ideálisak a körülmények.
A jelen álláspont szerint az ideális kombináció a nagyon vékony, nem hegyes tűvel való szúrás, a viszonylag rövid (6 órás) fekvés, sok folyadékfogyasztás. Tehát nem biztos, hogy a 6 órás fekvés kevés volt, az is számítana, hogy milyen tűvel történt a szúrás (amit az aneszteziológiai
jegyzőkönyvben rögzítenek).
Ettől függetlenül ismert előzmények után nyugodtan lehet kérni a hosszabb idejű fekvést.
A műtétet epidurális érzéstelenítésben is el lehet végezni. A szövődménymentes EDA esetén elenyészően kicsi a beavatkozást követő fejfájás. Azonban, mivel az EDA-t vastagabb tűvel, de egy réteggel kívülebb szúrják, ezért olyan kórházban javaslom ezt a technikát kérni, ahol az aneszteziológusoknak nagy gyakorlata van az EDA kanül behelyezésében. A kevésbé gyakorlott kollegák esetén érthető módon gyakrabban (természetesen így is ritkán) fordul elő a hajszálnyit mélyebb szúrás. Ez a tű hegyének spinál-térbe jutását jelenti, ami a tű vastagsága miatt gyakran jár postspinális fejfájással.
Természetesen járható út az altatás is. Gerincvelőközeli érzéstelenítést (is) csak akkor végeznek bárkin, ha beleegyezik. Hátrányai: a babát nem látja rögtön, az első sírás hangjaitól (és egyes helyeken az első simogatástól, puszitól) meg van fosztva. Utána kába, nem tud olyan hamar, olyan közel kerülni az újszülötthöz . A nőgyógyász szemszögéből: gyorsan, nagyon gyorsan kell dolgozni (a baba kiemeléséig), hogy a baba ne legyen lusta levegőt venni a beléjutott gyógyszerek miatt. Az aneszteziológus szemszögéből: gondosan kell mérlegelni minden gyógyszert, minden milligramot, hogy a babát akkor se kelljen kezelni, ha pl az összenövések miatt hosszabb ideig tart a baba kiszabadítása.

Dr. Berta Gabriella

Kérdés:

Szoptatási időszak alatt lehet-e és ha igen milyen módon fogászati kezelést kapni. Gondolok itt a fájdalomcsillapítók utóhatására. A kisbabám 1 hónapos. Lehet-e az érzéstelenítőnek bármi káros hatása a babára?

A szoptatási időszak alatt természetesen lehet fogászati kezelést végezni. A helyi érzéstelenítésben alkalmazott anyagok (injektio) nincs hatással a tejelválasztásra, és a babára sem fejt ki káros mellékhatást. A gyógyszerként tabletta formájában alkalmazott fájdalomcsillapítók esetében lehet káros mellékhatás, azonban ezen a téren rengeteg gyógyszer közül lehet választani. Ezek között természetesen van olyan is, amelyik nem kerül az anyatejbe, így nyugodtan alkalmazható.

Üdvözlettel: dr.e-Fog
www.fogorvos.com

Kérdés:

Hallottam, hogy létezik egy olyan fogászati eljárás, mely szerint a éppen kibújó őrlőfogakat meglehetne védeni a szuvasodástól. Egyfelől azt is hallottam, hogy ennek van optimális ideje.
Szeretném megtudni, hogy ez mikor a legoptimálisabb és valójában milyen eljárásról van szó. A kisfiam 5 és fél, most már inkább 6 éves. Nemsokára elérkezik a fogváltás ideje.

A módszer neve barázdazárás. Ennek a megelőző eljárásnak a során a nagyörlő fogak felszínére kerül egy fluorid tartalmú lakk réteg. Ennek a lakkrétegnek a feladata a fog felszínén található egészen apró barázdák kitöltése. Ez azért fontos, mert ezen barázdák alja, nagyon nehezen vagy az alakjuk miatt egyáltalán nem tartható megfelelő mértékben tisztán. A szuvasodási folyamatok pedig szinte kizárólag itt kezdődnek. A lakkréteg elzárja ezt a felületet, így nagymértékben lecsökken a rágófelszínen kialakuló szuvasodás lehetősége. A kezelés érzéstelenítést, fúrást nem igényel, foganként körülbelül 5 perc a beavatkozás időigénye. Az optimális időpont a maradó fogak megjelenése után egy évvel történő kezelés.

Üdvözlettel: dr.e-Fog
www.fogorvos.com

Kérdés:

A várandósok fogápolásáról szeretnék kérdezni. Sajnos gyerekkorom óta nagyon romlanak a fogaim; az iskoláskori érzéstelenítés nélküli tömések ugyan sokáig nem buzdítottak a fogorvoshoz járásra, de 18 éves korom óta félévente megyek. Ennek ellenére volt már tályogom, csonthártya-gyulladásom (a kontroll után két nappal!), fogínyvisszahúzódásom, és most terhesen is ez utóbbira emlékeztető tüneteim vannak, pedig aligVĂˇlasz:három hete az orvos mindent rendben talált. A fogápolással lelkiismeretesem foglalkozom, de olyan szorosan egymás mellett vannak a fogaim, hogy a fogselyem sem megy át köztük. Használok szájvizet is. Mit tehetek még, hogy ne betegedjenek meg a fogaim? Érdemes lenne egy átfogó kivizsgálást kérnem valahol?

A terhesség időszaka alatt a hormonális változások következtében a száj immunrendszerének működése jelentősen megváltozik. Ez azt eredményezi, hogy a szájban normális állapotban jelenlévő és kóros elváltozást nem okozó baktériumok, a gyengébben működő immunrendszer miatt ínygyulladás szerű állapotot eredményeznek. Ennek tünete, hogy pl. fogmosáskor vérzés tapasztalható az ínyszél mentén. Ennek a folyamatnak a megállítására két dolgot kell tenni az első a rendszeres fogmosás, - a www.fogorvos.com oldalon talál információkat, hogyan kell helyesen mozgatni a fogkefét - akkor is ha vérzés tapasztalható, valamint a Corsodil, vagy Clorhexamed nevezetű szájöblítő rendszeres használata. Mindkettő kicsit rossz ízű, és a huzamos használat mellett elszínezheti a fogak felszínét. Ezen elszineződést azonban egy fogorvos által végzett szájhygienes kezelés segítségével könnyedén maradéktalanul eltávolítható.
Még a várandósság ideje alatt tanácsos lenne egy szűrővizsgálaton résztvennie.

Üdvözlettel: dr.e-Fog
www.fogorvos.com

Anyajegy vagy melanoma? Így különböztetheted meg a kettőt egymástól

A jóindulatú anyajegy és a kezdődő melanoma a korai szakaszban gyakran nagyon hasonló. Elmondjuk, mit kell figyelni, és mikor kell orvoshoz menni!

X EZT MÁR OLVASTAD?
	Karácsony a kórházban: gyerekek, akik nem ünnepelhetnek otthon