Találatok a „legutak” kifejezésre:

Kérdés-válasz
Cikkek

Kérdés:

Kérdésünk az lenne, hogy a babánk 40. hétre született tüdogyulladással, és az orvosok nem tudtak kielégíto választ adni.

Az újszülött korban jelentkezo tüdogyulladásnak számos oka lehet. A fertozés ill. a kórokozók átjuthatnak az anyából a magzatba a méhlepényen keresztül a véráram útján. Történhet a fertozés a szülés során. Ritkán még zárt burok mellett fertozodhet be a magzatvíz, de jóval gyakoribb az burokrepedés után foleg ha az korai, tehát az jóval a szülés elott történik. A szülés során az újszülött belélegzi az elso légzo mozgásokkal ezt a fertozött magzatvizet. De ugyanígy vért, magzati székletet is - amely a magzatvízzel keveredik- belélegezhet. Ez utóbbi különösen súlyos gyulladást okozhat. Az újszülött fertozodhet a szülocsatornában , gáton levo kórokozókkal is. A születés közben ill. után a baba ellátásakor a légutak leszívása, tisztítása közben is történhet fertozés. A fenti esetekben történnek az ún korai újszülött kori fertozések, amelyek általában a szülés után 72 órán belül, de akár a szülés elott, vagy közben is okozhatnak tüneteket. Viszonylag gyakran alakul ki tüdogyulladás a születés után intenzív osztályon ápolt csecsemok között, amelyeknek szintén számos oka van. Ezek a babák eleve betegek, sokszor súlyos állapotban élesztés után kerülnek oda, másrészt fertozodhetnek az eszközöktol az ápoló személyzettol a látogató anyától. A fertozés kimenetele függ attól hogy az mikor történik, milyen típusú és mennyiségu kórokozóval, függ az újszülött immun állapotától, hogy azt valamilyen társuló betegség, vagy fejlodési rendellenesség kíséri-e. Különösen veszélyeztetettek a koraszülött és kis súlyú babák. Közöttük több a fiú.

Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

20 hónapos kisfiamnál egy hónapja a fejbiccentő izom mellett a nyak jobb oldalán két csomót tapintottunk ki. Akkor - bár tünete nem volt - az orvosunk antibiotikumot írt fel, mert kicsit pirosnak találta a torkát és mint mondta így ha beszedtük a gyógyszert meglátjuk mennyire a gyulladásnak köszönhető a két csomó. Közben ahogy elfogyott a gyógyszer, tényleg beteg lett. Köhögött, hőemelkedése is volt, de most már rendben vagyunk, újabb antibiotikum nélkül. Eszik, alszik, eleven - ismét a régi. A csomók viszont nem tűntek el, sőt még mintha több lenne. Kérdésem, hogy meddig várjunk ezek eltűnésével, ill. egy vérképpel. És mennyire komoly probléma állhat a háttérben? Azzal nyugtatom magam - nem tudom helyesen-e - , hogy állandó láz vagy legalább hőemelkedés jelezné, ha komoly fertőzése lenne.

A nyirokcsomók észlelhetősége nyakon, áll alatti szögletben, tarkón kisgyermekkorban nem kóros. Ez általában akkor kezdődik, amikor a kicsi megkapja az első légúti fertőzést, ill. akkor válik kifejezetté, amikor a kisgyermek elkezd közösségbe járni. Ez egyrészt kori sajátosság, másrészt a gyermek légútjainak nyálkahártyáin számos baktérium - kórokozó és nem kórokozó-, valamint vírus tapad meg, amely ellen a szervezet védekezik. A védekezés- immunfelismerés, ellenanyag termelés, kórokozó elpusztítás- többek között a nyirokcsomókban zajlik. Azt is mondhatnánk, hogy a légutakba bekerült baktériumok ezekben a nyirokcsomókban akadnak el, így azok nem tudják elárasztani a szervezetet. Felső légúti betegségek után ezek a nyirokcsomók még hetekig nagyobbak maradnak, ill. vissza sem mennek az eredeti méretükre. A gyermekkorban nagyobb nyirokcsomók 12 éves kor után elkezdenek visszafejlődni ( az immunrendszer ekkorra többé-kevésbé megérik), és hamar eléri a felnőtt korra jellemző állapotot.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

Kisfiunk 2 hónapos, és mindkét füle mögött illetve a nyakán borsnyi nagyságú nyirokcsomót tapintottunk ki. Utalhat-e ez valamilyen betegségre vagy egészséges csecsemőknél is tapasztalható?

A nyakon-fül mögött-tarkón észlelt, borsónyi nyirokcsomók nemhogy előfordulhatnak, hanem általában tapinthatók csecsemő- és kisgyermekkorban, tehát teljesen egészséges gyermeknél a normál immunfunkciók jele.
A felső légutak nyálkahártyáján életünk során rengeteg kórokozó ágens szeretne behatolni. Ezért a légutak körül még egy nyirokcsomókból álló védekező rendszer is segíti a védekezést. Ez szinte gyűrűt alkot az orrgarat, torok körül, a nyakon, áll alatt, fül mögött, tarkón. Ha ezeket a területeket a gyermeken alaposan végigtapintjuk, észleljük a számos borsónyi - babnyi nyirokcsomót. Ha ekkor éppen valamilyen légúti fertőzés zajlik, a nyirokcsomók akár még nagyobbak is lehetnek, ill. több is tapinthatóvá válik. Vannak kisgyermekek, akiknél jellemző a szinte mindig "megnagyobbodott nyirokcsomók" állapota. Nekik általában nagyobb a torok-, és az orrmandulájuk is. A nyirokrendszer túltengése, amely tehát természetes és szükséges a kisgyermekkorban - hiszen az egyén ekkor találkozik először az újabb és újabb kórokozókkal - 12 éves kor után elkezd visszafejlődni a felnőttekben észlelt mértékűre. Kisbabájuknál ez tehát önmagában nem utal betegségre.
Ha emellett egyéb tüneteket is észlelünk láz vagy visszatérő hőemelkedések, fáradékonyság, végtagfájdalmak, bőrvérzések, sápadtság, nem gyógyuló légúti hurutos állapotok, feltétlenül fel kell keresni a gyermekorvost, aki a szükséges vizsgálatokat elvégzi. Ekkor már felmerülhet ui. nem gyógyuló, a szervezetben hosszabb ideje fennálló bakteriális- és vírusos fertőzés, a vérnek és a nyirokrendszernek jó- és rosszindulatú betegségei, és bizonyos örökletes ún. "tárolási" anyagcsere-betegségben is megnagyobbodhatnak (babnyira, diónyira) a nyirokcsomók.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

Feleségem a 7. hónap elején van. Már több, mint egy hete légzési nehézségei vannak. Ez megnyilvánul orrdugulásban, ill. levegőhiányban, emiatt éjjelente nem tud aludni, óránként felébred a légszomj miatt és órákig nem tud visszaaludni. Sajnos emiatt napközben is komoly gondok vannak, idegileg már teljesen kimerült.
A légutakat már 3 gégész látta, semmi gond nincs. Igaz allergiás, de főleg a nyári parlagfűre, a szakorvosok amúgy semmiféle irritációra utaló jelet nem láttak nála. A szülész írt fel nyugtatót, eleinte (2-3 napig) Valerianat, tegnap este egy seduxent vett be (szülésszel ezt is megbeszéltük).

Az allergia ellen a legrosszabb a nyugtató, felejtsék el a Valeriánát és Seduxent (ez utóbbi ráadásul a légzési ingert is csökkenti). A lényeg a váladék oldása, a hörgők kinyitása. Oldaltfekvés, nyugalom. Diaphyllin (ez jó a babának is, mert javítja a vérellátását), váladékoldók, végső esetben belélegezhető gyógyszerek (pl. Bricanyl, Pulmicort). Ezek nem ártanak a babának, sőt az időelőtti fájásoknál is használatos szerek. És amit végül, de talán a legfontosabbnak írok: törekedni kell az allergén anyagok kiiktatására! Ez talán a legnehezebb, mert pollenszűrős légkondi még nem mindennapos dolog. Ha a fentiekre a panaszok nem oldódnak elviselhető szintre, nem gégészt, de allergológiában jártas tüdőgyógyászt kell felkeresni.

Kérdés:

Kisfiam 7 hónapos és születése óta szopik. Hat hónapos koráig csak anyatejet kapott, azóta próbálkozunk egyebet is enni, de a fő tápláléka most is a tej. Én asztmás beteg vagyok, amire kétféle gyógyszert szedek, Berodualt és Pulmicortot. Mindkettőt inhalációs formában. Természetesen a terhesség, majd a szoptatás vonatkozásában is kikértem a kezelőorvosom véleményét, aki azt mondta, hogy mindkét állapotban veszélytelenek ezek a gyógyszerek. Egy véletlen folytán azonban tudomásomra jutott, hogy a Pulmicortról nem állnak rendelkezésre adatok a szoptatással kapcsolatban, amit az OGYK egyik dolgozója -akit ezek után hívtam fel telefonon - a saját irodalmuk alapján meg is erősített. Az Ő információja alapján szoptatás alatt nem ajánlják ezt a gyógyszert lévén nem tudni milyen hatással van a csecsemőkre. Ezek után nem tudom szoptathatok-e tovább, vagy mihamarabb válasszam Őt el. Honnan tudhatom meg , hogy okozott-e valami károsodást az amúgy életerős, vidám kisfiúnak az én gyógyszerem? A hosszas szoptatást éppen saját asztmám miatt terveztem, azt gondoltam ez a minimum amit meg kell tennem azért, hogy elkerüljük az Ő megbetegedését.

Ön valóban jól értesült -több helyről is- hogy az említett gyógyszer anyatejbe történő kiválasztódásáról nincsenek adatok. A gyógyszernél a gyógyszerkönyvben is az szerepel, hogy a szoptatás ideje alatt alkalmazása fokozott mérlegelést, odafigyelést igényel, de nem szigorúan ellenjavallt. A kezelőorvos ilyenkor, a betegség súlyossági foka alapján dönti el, hogy a szer átmenetileg abbahagyható-e, vagy szükséges adni -jelen esetben gyulladáscsökkentőt-, és esetleg ekkor ezt un szelektívebb gyógyszerre cserélni. Ez azt jelenti, hogy a gyógyszer a légutak nyálkahártyán jól hat, azonban a vérkeringésbe viszonylag kis mennyiség szívódik fel. Ha a tünetmentességhez magas napi gyógyszer adag szükséges, akár a szoptatás felfüggesztése is indokolt. Jó lenne tehát felkeresnie az Önt gondozó pulmonológust és megbeszélnie vele a további gyógyszerelést. Nagyon fontos lenne kisfiát, aki az allergiás megbetegedésekre való hajlamot esetleg örökölte, legalább 1 éves koráig szoptatni. Ez valóban csökkenti az allergiás megbetegedések későbbi megjelenésének kockázatát. Reméljük a gyógyszer- amely egy jó készítmény- ahogy a terhessége alatt sem okozott bajt a magzat fejlődésében, úgy az elmúlt 7 hónapban sem károsította a babát. A kicsi jó fejlődése ezt mutatja. Az esetlegesen kialakuló későbbi károsodásokat leginkább gyermek endokrinológus szakorvos tudja kimutatni.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

Milyen mechanizmus szerint kerül bele a szoptatós anya tejébe az, amit megeszik, belélegez, illetve a kórokozók, amikkel fertőződött. Illetve ez utóbbiak bekerülhetnek-e és fertőzhetnek-e egyáltalán.

Étkezés után a bélbe került ételek megemésztődnek, és a bélfalon keresztül felszívódnak. Ennek során a bélfalat behálózó kapillárisokon keresztül a véráramba kerülnek. A vér pedig elszállítja a fehérjéket, aminosavakat, zsírokat, szénhidrát molekulákat, stb. a szövetekbe, ellátva azokat a szükséges tápanyagokkal. Minden szövet azt és annyit választ ki az ott keringő vérből, amire és amennyire a jó működéséhez szüksége van. De így jutnak el a mérgező anyagok is a bélből, pl. az agyba. Ezeket az agyszövet ugyan nem igényli, de ha azok a vérben és a szövetnedvben bizonyos koncentrációt meghaladnak, bejutnak a sejtekbe. A légutak nyálkahártyáján felszívódott anyagok, szintén (mint a bélfalon keresztül) a véráramba kerülnek. A szoptató anya tejét a tejmirigyek sejtjei termelik és választják ki. Ezeket a szöveteket is kapillárisok milliói hálózzák be és táplálják vérrel, ill. az abban keringő tápanyagokat átadják a mirigysejteknek. Így tehát a tej minősége függ az anya táplálkozásától, belekerülhet minden, ami az anya vérében kering, hasznos és fontos tápanyagok, vitaminok, de gyógyszerek, elfogyasztott és belélegzett (dohányzás!) mérgek is. És persze bizonyos kórokozók is. Legfőképpen akkor, ha az anyának lázas mellgyulladása van. Ilyenkor a mirigyszövetek egy részét gennykeltők támadják meg. A tejben is megjelenhetnek, főleg amikor az anya lázas. Vannak olyan vírusbetegségek, amelyekben a vírust a tej is tartalmazza. Egyes esetekben nem is szoptathat az anya megbetegedéskor. Általános tanács, hogy a lázas anya ne szoptasson. Ez reális is, ha belegondolunk, hogy lázas állapotban a szervezetben ún. viraemia vagy bakteraemia van. Ez azt jelenti, hogy a szervezetbe valahol behatolt kórokozók azt elárasztják, (ellenük a szervezet a magas hővel is védekezni próbál) ilyenkor általában megfelelő technikával a vérből is kimutathatók. Ilyenkor nagyobb a valószínűsége, hogy az anyatejbe is bekerülhetnek. Ha a láz megszűnt, a szoptatást lehet folytatni.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

Kislányom 7. életévét tölti aki tölcsérmellkassal született, de szemmel láthatóan szépen javult. Kérdésem arra irányul, hogy van-e és lehet-e szövődménye egy ilyen elváltozásnak, illetve milyen más hatással van a légutakra, vagy összefüggésbe hozható-e bármilyen asztmás vagy allergiás megbetegedéssel.

A tölcsér mellkas un. pectus excavatus egy fejlődési rendellenesség amely az elülső mellkasfalnak a szegycsontnak és a hozzá kapcsolódó bordáknak a különböző mértékű, ismeretlen eredetű behúzódása. Családi halmozódás gyakran megfigyelhető. Az elváltozás sok esetben már csecsemőkorban észlelhető és ez a serdülőkorig fokozódhat. A fiú:lány arány=2-4:1. A tölcsér mellkas többféle formáját ismeri az orvostudomány és csoportosítja is ezeket. A deformitás klinikai tüneteket, panaszt többnyire nem okoz. Inkább esztétikai kifogások merülnek fel ellene. Az ilyen gyermekek egy részének azonban a fizikai teljesítőképessége tartós terhelés esetén csökken, amely nehézlégzésben, szapora szívműködésben, gyors elfáradásban nyilvánulhat meg. A teljesítőképesség csökkenéséért valószínűleg a szív elfordult helyzetéből adódó keringés változás lehet a felelős. A kezelés ha lehet, konzervatív-melyet időben kell kezdeni-, gyógytorna, légzésgyakorlatok, úszás. Ha mindezek eredménytelenek szóba jöhet műtét, amely azonban nem kis műtét. A műtét végzésének optimális idejéről is igen megoszlanak a vélemények. Aszthmával, allergiás megbetegedéssel szövődhet, de nem oka annak.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

A kislányom 6 éves és igen beteges. Nem régiben arcüreg gyulladása és hörghurutja volt, minek kapcsán vért vettek tőle. A vér vizsgálat kimutatta, hogy a chlamydia fertőzése erősen pozitív.
8 hónapja 3 hetet kórházban töltött légúti problémái voltak és akkor más fertőzés mellett szintén volt chlamydia fertőzése is. Akkor is és most is antibiotikum kúrát írt elő a kezelő orvosa. (Első alkalommal 15 napig, most pedig 10 napig kellett Klacidot szednie) Hogyan fertőződhet meg egy öt éves gyerek, én úgy tudtam, hogy ez nemi úton terjed?

Az Ön által ismert chlamidia a chl. trachomatis. Ez terjed testnedvekkel, és okozza a húgy-ivarszervek gyulladását, kötőhártya-gyulladást. A chl. pneumoniae, mint a neve is mutatja, a légutakat fertőzi meg (gége, torok, nyirokcsomók), és akár tüdőgyulladást is okozhat. Ez utóbbi cseppfertőzéssel fertőz. A kórokozó behatol a sejtekbe, így nehezen pusztítható el, tehát bizony indokolt az akár 2-3 hetes antibiotikus kezelés. Sajnos az sem ritka, hogy ezt bizony idő múlva meg kell ismételni. Szerencsére a betegek időben, megfelelő ideig kezelve meggyógyulnak szövődmény nélkül.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

11 hónapos kisfiam 4 hónapja fullad./kevert típusú légzésprobléma/Koraszülött volt,33 hétre született.4 hónapja kórházba került a fulladása miatt, ott kiderült, hogy alacsony az immunszitje. /Secr.IgA./Az alacsony immunszint hajlamosítja a légúti betegségekre. Sokat fullad, állandóan taknyos. Két testvére van, nehéz védeni a fertőzésektől. Mit tudna javasolni az immunszint növelésére, erősítésére?

Az IgA- hiány lehet öröklött megbetegedés, de külső tényezők is kiválthatják. A betegek egy része magától meggyógyul, ill a spontán gyógyulás lehetősége szinte minden betegben fennáll. A secretórikus IgA- hiányban előfordul, hogy a keringő vérben az IgA szintje normális. Még nem ismert a hiány oka: hogy a secretórikus sejtek száma kevés-e ,ill. azok nem választják el a megfelelő mennyiségű ellenanyagot. Az is lehet, hogy a gyakori légúti fertőzésnek nem közvetlenül a secretórikus IgA- hiány az oka, hanem a társuló un. IgG- hiány. Ezeknél a betegeknél gyakori az egyéb immunglobulin szint-, immunsejt- működésbeli eltérés is. Ezek a gyermekek nem kaphatnak immunglobulin készítményt, de még vérkészítményeket is csak óvatosan, mivel szervezetük a találkozás után ellenanyagokat kezd termelni az IgA ellen. Ez tovább rontja a helyzetet. A z IgA hiányban szenvedő gyermekeknél valóban a fertőzésmentes környezet biztosítása, tünetek esetén a korai orvosi vizsgálat szükséges. Esetleg meg lehet próbálni olyan orrba, szájba fújható szerek, ill szájon át szedhető kapszula használatát, amelyek az immunrendszert esetleg stimulálják a felső légutakban leggyakrabban megbetegedést és szövődményt okozó kórokozókkal szemben.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

Kisfiam 9 hónapos, és még mindig nem múlt el az un. strídorja. Tapasztalatom már azt mutatja, hogy ez nem is az a sokat emlegetett strídor. Tünetei a következők:
Ülve alváskor (ld. autós ülés, pedig a legkényelmesebbet vettük) fulladozó hangot ad. Ez hasonlít a sípolásra, vagy hörgésre, és a nyakon megfigyelhető a gégénél, ahogy nagyon szaporán lélegzik és a bőr ki be nyomódik. Minden alkalommal, ha autóval megyünk teljesen leizzad az erőlködéstől, mert alig kap levegőt.
Hasonló tünetei vannak, ha sokat játszik, mászik, vagy babycompozik, tehát amikor elfárad, hasonló hörgő hangokat hallat. Olyan, mintha amikor nem tartja elég erősen a nyakát függőleges helyzetben (ld. alszik, vagy fáradt) nyomná a gégéjét valami és e miatt nehezen jut át a levegő. Mi lehet ez?

Leveléből az derül ki, hogy összekeveredett a croup (a sokat emlegetett) és a csecsemő-kisgyermekkori strídor fogalma, vagy esetleg nem tájékoztatták Önöket pontosan ez utóbbiról a vizsgálatok során. Az előbbi, tehát a croup is jár strídoros légzéssel, aminek a jellegzetességeit Ön pontosan leírta, de szerencsére ritkán, csak súlyos esetekben, és az is csak átmeneti. Ezt a betegséget vírus fertőzés okozza, főleg jellemző rá az ugató köhögés, néha rekedtség, a társuló hurut, esetleg láz, előrehaladott esetben a strídor is. A kisgyermekkori szerzett strídort idegentest és trauma is okozhatja. Az újszülöttkorban vagy kiscsecsemőkorban jelentkező strídornak, amely ritka, a szülők többsége nem is hallott a létezéséről, a szakirodalomban átnézésre kb. 17-18 okát találtam. Ez kialakulhat a gége és légcsőporcok puhasága miatt, de okozhatja a gége és hörgő számos apró fejlődési rendellenessége a nyakon található szervek, csontok fejlődési rendellenességei, nyirokér- és érfejlődési eltérések, stb. A strídor általában már születés után észlelhető, néha azonban csak 2 hónapos kor után alakul ki. A tünetek néha viszonylag enyhék, máskor súlyosak, gyakran testhelyzettől függenek. Bizony nem ritkán akár 1 éves korig is jelentős strídor maradhat fenn, amely a légutak növekedésével fokozatosan enyhül, majd eltűnik. Azonban sajnos előfordul, hogy a strídor a gyermekkort végigkíséri, amely ekkor már inkább sírás, fizikai megerőltetés vagy légúti hurutok alkalmával jelentkezik.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

A lányom most 5 éves. Szerencsére egészséges gyerek, ritkán betegszik meg. Ha mégis, általában csak a köhögése miatt marad ki az óvodából. Ilyenkor ritkán kell gyógyszeresen kezelni, mivel sem hőemelkedése, sem egyéb tünete nincs. Néhány nap alatt rendbe is jön, én mégis szeretném tudni, hogy van-e valamilyen köhögéscsillapító szer, ami ilyenkor segítene, mert talán így a közösségből sem kellene kimaradnia.

Sajnos nem tudok Önnek mindenki számára és minden esetben eredményes köhögéscsillapítót ajánlani. Az egyértelműen köhögéscsillapító gyógyszerek ráadásul vénykötelesek is. Nem sokféle létezik belőlük az ún. nyákoldókkal-köptetőkkel szemben. Ezekből óriási választék áll a beteg rendelkezésére a gyógyszertárakban, és ezek vénymentesek is, akár gyári, akár gyógyszertári készítmények. Az előbbieket tehát a köhögés csillapítására - száraz köhögés - esetén használjuk. Ezek általában a központi idegrendszeren keresztül csökkentik a köhögési ingert, vagy esetleg a légutak kitágításával. Túladagolva mellékhatásokat okozhatnak. Utóbbiakat hurutos köhögés esetén, a nyák oldása céljából adjuk, főleg nappal, ezek a váladékot feloldva annak kiürítését segítik, a gyógyulást gyorsítják. Amikor egy óvodás kisgyermek hurutos, köhög, még ha láza nincs is beteg, többnyire valamilyen felső légúti megbetegedésben (vírus) szenved. Egyrészt fertőz, másrészt sokkal gyorsabb a gyógyulás, ha otthon pihen, és a tüneteit kezelik, orrát kiüríttetik vele a szülei. Amennyiben a köhögés erős, de a szülő nem tudja eldönteni, hogy az milyen jellegű, feltétlenül szükséges az orvosi vizsgálat, ahol a gyermekorvos a fentiek figyelembevételével ajánlja vagy írja fel az éppen megfelelő orvosságot.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

11.hónapos kisfiamnak 8.hónapos korában a Svábhegyi gyermekszanatóriumban meg állapították, hogy a bal főhörgőjén 70%-os szűkülete van. Szeretném megtudni, hogy ez a születésekor miért nem derült ki. S kb. hány éves korára növik ki a gyerekek ezt a betegséget. (Amúgy az is kiderült, hogy csecsemőkori asztmája van, amire napi 1 puff Flixotide 125 kap a BABYHALER-en keresztül.)

A csecsemőkorban észlelt hörgőszűkületnek is számos oka lehet, eltérő alakú vagy túlságosan puha porc, nyálkahártya redők, eltérő lefutású erek, külső szövetszaporulat nyomása. A bal oldali tüdőfélben gyakrabban észlelhető. Az októl függően vagy már korai csecsemőkorban észlelhető, néha azonban csak iskoláskorban derül ki. A tünetek enyhe légzészavartól a visszatérő hörghurutokon, tüdőgyulladásokon át a súlyos légzészavarokig változhatnak, természetesen a szűkület okától és helyétől függően. A prognózis is ettől függ, ill. főleg attól, mi okozza a szűkületet. Erről a gyermeknél elvégzett bronchoszkopia után lehet nyilatkozni. Nyilván ez a kisfiúnál is megtörtént. Van amelyik rendeződik, van amelyik nem ill. akár műtétre is sor kerülhet. Különösen gondos ápolást igényelnek azok a gyerekek, akiknél még az asthma is jelen van. Ez a betegség ugyan a nagyobb és a kisebb hörgőket érinti és nem a főhörgőt, de ennek szűkülete a lényegesen több váladék kiürülését akadályozhatja. Ezért a tünetek a kezelés ellenére/ mellett tovább fennállhatnak. Nagyon fontos tehát, hogy megfelelő inhalációs szerekkel amilyet az ön kisfia is kap, a légutak nyálkahártyájának gyulladását, így a hörgőgörcsöt és a fokozott váladéktermelést megakadályozzuk.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

A kislányom 18 hónapos. Eddig sem volt túl jó étvágyú, de most meg van fázva és a gyógyszerek (Rhinathiol) teljesen elvették az étvágyát, egész nap alig eszik valamit és ezek mellett a Vitacolan szirupot is kapja, mégsem eszik. Van-e valamilyen szer, ami meghozhatná az étvágyát?

Egy amúgy sem túl jó étvágyú kisgyermek étvágyát bármely betegség nagymértékben ronthatja. Egy hurutos megbetegedést leggyakrabban vírusfertőzés okoz, amely még láz hiányában is megviseli a szervezetet. A gyermek nyűgös, bágyadt, rosszul alszik, ízeket, illatokat nem érez, leginkább csak folyadékot fogyaszt szívesen. Ha a váladéktermelés a légutakban kifejezett - márpedig ez a kisgyermekekre jellemző -, akkor a hátracsorgó és felköhögött nyák lenyelése az étvágytalanságot még tovább fokozza. Természetesen tovább ronthatnak még ezen a beadott gyógyszerek is, - ezek édesek, irritálhatják a gyomornyálkahártyát, megváltoztatják a bélflórát, akár hasmenést is okozhatnak, stb. - de ezeknek étvágycsökkentő hatása az előzőekhez képest elenyésző. Ilyenkor a vitaminok adása ezt nemigen befolyásolja, legfeljebb a hiányokat próbálja pótolni, étvágyjavító szerek adása pedig a gyógyulásig teljesen felesleges, nem ajánlott.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

16 hónapos kisfiam gyakorlatilag február óta nem nevezhető teljesen egészségesnek. Bár rendkívül eleven, jókedvű és jó étvágyú (egyáltalán nem néz ki betegnek), mindig akadt valami, ami nyugtalanságra adott okot. Nagytestvére időnként hazahoz valamilyen fertőzést az óvodából, amin rendszerint a kicsi is átesik. Egy ilyen fertőzés után miután négy hétig próbálta kezelni a gyermekorvos, a fülészeten észrevették, hogy orr-, arcüreg, és középfülgyulladása van (bár a közérzete ekkor is remek volt). Ezt két hét alatt ki is kezelték antibiotikummal. Ezen kívül is többször kapott az elmúlt hónapok során antibiotikumot. Jelenleg csak egy dolog aggaszt: véletlenül észrevettem, hogy állandóan hőemelkedése van (végbélben mérve általában 37,8C, amikor az alap hőmérséklete 36,8C). 15 hónapos oltásra készültünk, amikor megmértem. Akkor piros is volt a torka, de miután helyrejött, sem szűnt meg a hőemelkedése. Ez már legalább egy hónapja így van. Gyerekorvosunk azt mondta, hogy bizonyos esetekben fennállhat ilyen betegségek után hónapokig is ez az állapot, és mivel a gyerek szemmel láthatóan remekül van, leghelyesebb, ha abbahagyom a hőmérőzést.

Sajnos azok a csecsemők, kisdedek, akiknek közösségbe járó nagytestvérük van, sokkal gyakrabban betegek, mint testvér nélküli társaik. Mire meggyógyulnának, testvérük már hozza is haza a következő, általában felső-légúti betegséget okozó kórokozót. Így a légutak hurutos, duzzadt állapota szinte hetekig nem szűnik meg, ez pedig az arcüreg, a fül, az orrmandula gyulladását eredményezheti. Valóban előfordulhat, hogy gyógyulás után is fennállhat 1-2 hétig hőemelkedés, azonban ilyen esetben célszerű laboratóriumi vér- és torokváladék (bakterológiai) vizsgálatot végeztetni. Ha a 15 hónapos oltás esedékes, ezt előtte feltétlenül javasolnám. Amennyiben ezek az eredmények nem utalnak krónikus gyulladásra, az oltást a kicsi nyugodtan megkaphatja, ha az eredmények nem negatívak, további kivizsgálás vagy kezelés javasolt.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

7 hónapos kisfiam nemrég átesett egy megfázáson, akkor az orra gyakori eldugulása miatt rájött a szájon át légzésre. Azóta a megfázás elmúlt, az orrából már semmit sem tudok kiszippantani, de néha még mindig a száján keresztül veszi a levegőt. Ez csak ébrenlétkor fordul elő, akkor sem mindig, alváskor pedig teljesen normálisan lélegzik. Jelezhet-e ez valamilyen problémát, ami miatt esetleg orvoshoz kell fordulni, vagy csak egy rossz szokás?
2 hónapos korában strídort diagnosztizáltak nála, ami valószínűleg még most is fennáll, mivel gyakran szörcsög. Lehet-e a kettő között összefüggés?

A szájlégzést kisgyermekkorban leggyakrabban a megnagyobbodott orrmandula okozza. Ez a felső légúti hurutos megbetegedések során megduzzad, nyákot termel, mivel a gyulladásban általában részt vesz. Ez az állapot a kisgyermekkorban igen gyakori, és az akut betegségtünetek után is hosszabb-rövidebb ideig fennáll. Ha a felső légúti fertőzések sorozatosan követik egymást, (közösségbe menés) az orrmandula duzzanata meg sem szűnik, sőt az előbb-utóbb olyan méretet ér el, ami folyamatosan akadályozza az orrlégzést, akár halláscsökkenést is okozhat, kialakulhat emiatt középfül, vagy arcüreg gyulladás is. Valószínűleg kisfiúknál is kissé megnagyobbodott állapotban van az orrmandula. A légutak nyálkahártyájának duzzanata egyébként éjszaka és reggel a legkifejezettebb, ahogy ezt Ön is észleli. Ilyenkor hallható szörcsögés, köhécselés is a hátrafolyó váladéktól, amit a gyulladt nyálkahártya termel.
A strídorral az előbbiek nincsenek összefüggésben, hacsak annyira nem, hogy a strídoros babák általában nehezebben szabadulnak meg a termelődött nyáktól, jobban és általában hosszabb ideig köhögnek. A strídor az októl függően inkább nehezített légzést, amely terhelésre és bizonyos testhelyzetben fokozódik, köhögést, ezek miatt súlyosabb esetben akár táplálási nehezítettséget okozhat. Ha a helyzet nem változik, vagy egy újabb hurutos megbetegedés után romlik, kérjék ki gégész szakorvos véleményét.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

Újszülött korban gégemetszést végeztek a barátnőm kisgyermekén. Most féléves.(Piere Robin syndromás). A stoma zárásának lehetőségei után kutatunk.

A Piere Robin syndroma egy komplex arc fejlődési rendellenesség. A legalapvetőbb jellemzője a az állkapocs csont fejlődésének zavara, miáltal az a megszokottnál többé kevésbé hátrább áll, így az áll (hátrafelé) lecsapott.
Ezen túlmenően azonban több funkcionális rendellenesség is társul hozzá. Ezek egyik a nyelv variáns elhelyezkedése, úgy is lehet fogalmaz, relatíve tömegesebb volta, ami - elsősorban újszülöttkor, kora csecsemőkorban - légzési nehezítettséget okoz, ha hátraesik. Ennek elkerülésére kényszerülnek esetenként a nyelv kivarrására. Amennyiben légzési nehezítettség olyan fokú, hogy az tartósan lehetetlenné teszi a felső légutak szabad átjárhatóságát, akkor kell végezni a gégemetszést, hogy a levegőhöz való juttatás - felső, funkcionálisan elégtelen szakasz kikerülésével - megoldható.
Később az arc - a mandibula - fejlődésével ezen aránytalanságok rendeződni szoktak, azonban sok esetben kényszerülnek különböző arc-sebészeti, szájsebészeti korrekciós műtétre.
A leírtakon kívül a syndromához társulhatnak fogászati és szemészeti zavarok is.
A stoma - a gégemetszés helyének - zárása akkor lehetséges, ha már szabad légutak biztosíthatók. Erre pontos, minden szempontból előre meghatározott időpontot nem lehet megállapítani. A stoma egyébként minden további nélkül záródik, nem ez okozza ezen betegség ellátásának legnagyobb problémáját.
Sajnos konkrét esetekről nem tudok beszámolni, mivel gyermekgyógyász lévén közvetlen tapasztalataim ezzel kapcsolatban nincsenek. Ez inkább gyermeksebészeti-, gégészeti- szájsebészeti (korrekciós) probléma.

Dr. Péter György

Kérdés:

Kisfiam császármetszéssel született a 36.hétre. Én 40 éves vagyok, ő az első gyerekem. A baba szívdobbanbását zörejes hang kíséri, ami abból adódik hogy van egy 1-1,5 mm átmérőjű lyuk a szívén. Az orvosok szerint nincs vele semmi teendő, van aki szerint majd kinövi, van aki szerint örökre így marad és mindig vigyázni kell, hogy a vérébe ne juthasson fertőzés, mert akkor meg kell műteni, ha gyulladás keletkezik./ Ezt mondták/
Kérdésem, mi történik, ha majd járni fog, elesni és itt-ott megüti, lehorzsolja magát. Kaphat-e ettől olyan jellegű fertőzést, amely a műtét szükségességét eredményezheti. Mik azok a veszélyforrások, amelyek miatt baj lehet a dologból? Most 7 hónapos, 8 kiló felé közeleg, ez ahhoz képest szép, hogy 2,60-al született. Eddig semmi különösebb baja nem volt, eltekintve a 3 és fél hónapig tartó állandó hasfájástól.

A szívben észlelt lyuk a későbbiekben aszerint viselkedik, hogy hol helyezkedik el. A pitvarok között, a kamrák között, annak izmos, vagy hártyás részén. Tehát a prognózisra és a feltételezhető okokra csak a gyermek- kardiológus tud választ adni, aki a gyermeknél a műszeres vizsgálatokat is elvégezte (UH, EKG). Ha a szívben bármilyen olyan fejlődési rendellenesség van, amely a vér áramlási turbulenciáját okozza (lyuk, billentyű szűkület, vagy egyéb fejlődési rendellenesség) amíg ez nem rendeződik, vagy műtéttel nem oldják meg, (de az utóbbi után is esetleg egész életen át) fokozottan oda kell figyelni a bakteriális fertőzések megelőzésére, ill. azok gyors és megfelelő kezelésére. Gyermekkorban elsősorban a légutak, húgyutak, felnőttkorban az előbbiek ill. még a prosztata, fogak gyulladása, nőgyógyászati fertőzések estén kell időben elkezdeni az antibiotikus (ab) kezelést. Műtétek előtt is szükséges az un antibiotikus prevenció. Külső sérülések ritkán eredményeznek olyan helyzetet amikor ab adás szükségessé válik, ez csak nagy kiterjedés, mélyre hatolás esetén indokolt, amikor a kórokozók a véráramba juthatnak. Ha a fenti esetekben nem történik meg időben a megfelelő ab-s kezelés a kórokozók a várárammal a szívbe juthatnak és megtelepednek a szívhiba, billentyűhiba helyén. Ott gyulladás indul, amely hegesedést, zsugorodást eredményez. Ezt sokszor már csak szívműtéttel lehet helyrehozni.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

11 hónapos kisfiam 4 hónapja fullad./kevert típusú légzésprobléma/Koraszülött volt,33 hétre született.4 hónapja kórházba került a fulladása miatt, ott kiderült, hogy alacsony az immunszitje. /Secr.IgA./ Az alacsony immunszint hajlamosítja a légúti betegségekre. Sokat fullad, állandóan taknyos. Két testvére van, nehéz védeni a fertőzésektől. Mit tudna javasolni az immunszint növelésére, erősítésére?

Kérdés:

Már lassan 2 éve "kínlódunk" 2 éves 8 hónapos kislányunkkal.
Minden hónapban belázasodik (nagy láza van), hol a garat piros, de általában mandulagyulladás van. Még 2 éves sem volt mikor kivették a polipját. Kivizsgáláson voltunk, háttérbetegsége nincs, azt mondták fejletlen az immunrendszere. És majd kinövi. Meg szeretném kérdezni, mikor várható ez a "majd"? És esetleg mit tehetnék az egészsége érdekében, mert minden hónapban antibiotikumos és lácsillapítós kezelésre szorul.
Adom neki az Immunogripet (kasvirág kivonat) vitaminokat, Bromhovaxomos kúrát...de sajnos nem nagyon használ.

Aggodalmát megértem, azonban sajnálom, de így és itt, a gyakorlatban jól használható tanáccsal nem szolgálhatok. Nem tudom ugyanis, hogy gyermekének milyen betegségei voltak.
Elvileg: azt tudni kell, hogy a gyermekek gyakran szenvednek különféle lázas, fertőzéses eredetű betegségekben, és ezek többsége a légutakat érinti, és ehhez képest kisebb arányban az egyéb szerveket. Ez adódik a környezetünkben levő mikrobák (vírusok, baktériumok) és az emberei szervezet kölcsönhatásából. Hangsúlyoznám, ha a gyermeknek láza van, még nem jelenti azt, hogy antibiotikumot kell szednie. Ugyanis a gyermekkori fertőzések zöme vírus eredetű, ekkor pedig elegendő a tüneti kezelés - lázcsillapítás, vitaminok.
Vannak alkati sajátosságok is, ki gyakrabban, ki ritkábban beteg. Függ ez attól is, hogy jár-e a gyermek közösségbe vagy sem.
Valóban úgy van, hogy az idő előre haladtával, a gyermek növekedésével ezek száma csökken. Még azt sem mondanám, hogy azért mert egy ilyen korú gyermek immunrendszere éretlen, abban az értelemben persze, hogy ezek hátterében esetlegesen immunrendszeri megbetegedés állna. Hanem egyszerűen ez az élet rendje. Ha megengedi, egy saját magam által használt megfogalmazással ezt úgy mondanám, ez az "ára" annak, hogy a későbbiekben kevesebbszer legyünk betegek.
Természetesen ez csak akkor érvényes, ha a gyermeknek nem súlyos fertőzései halmozódnak, és nincs klinikai vagy egyéb gyanú a háttérben levő esetleges alapbetegségre.
Azt gondolom, hogy a gyermeket ellátó orvos az esetlegesen túl gyakran halmozódó fertőzések mögött levő betegség gyanújánál elvégezné a megfelelő vizsgálatokat. Említett problémáját leginkább a gyermekét ismerő és kezelő orvossal tudná átbeszélni.

Dr. Péter György

Kérdés:

Szeretném megkérdezni, mi ez: "Streptococcus pyogenes "?

A Streptococcus pyogenes a környezetben igen elterjedt, és komoly kóroki jelentőséggel bíró baktérium. Általában légúti illetve bőrfertőzéseket okoz, illetve a másodlagos módon kiváltója egyéb, az egész szervezetet érintő betegségeknek, mint a vesegyulladás, a régóta ismert - és adott esetben súlyos szövődményekkel, maradványtünetekkel járó - rheumás láz, valamint a skarlát.
Általában cseppfertőzéssel terjed, és okozza a felső légutak fertőzéseit: torokgyulladás, garatlob, tüszős mandulagyulladás. Ugyancsak direkt bakteriális bőr-fertőzés az orbánc.
Ezzel szemben a második betegségként számon tartott vesegyulladásban, rheumás lázban már nem direkt baktérium-hatásról, hanem a baktérium által termelt, biológiailag aktív anyagok, enzimek által okozott hatásról van szó.
(Megemlíteném, hogy korábban - évtizedekkel ezelőtt - a rheumás láz következményeként igen sok szerzett, a szívizom- illetve a billentyű-károsodás fordult elő.)
Ugyancsak a bőr kapillárisait (kis ereit) érintő toxin az okozója az általában jellegzetes klinikai képpel kiütéssel, lázzal járó skarlátnak.
A korábbiakhoz képest az általa okozott betegségek előfordulása, súlyossága mérséklődött.
A Streptococcus pyogenes fertőzések túlnyomó többségében még ma is szuverén gyógyszerei a különböző Penicillint tartalmazó készítmények.
Dr. Péter György

Kérdés:

A mumpszról szeretnék megtudni többet. 3 éves a kisfiam, a családorvos szerint mumpszos. De az arca, nyaka alig van kidagadva. Szóbeszéd-e, hogy impotens lehet?

A mumpsz az egész szervezetet megbetegítő heveny vírusfertőzés, amelynek első és feltűnő tünete a nyálmirigyek különböző mértékű duzzanata. A fertőzés a légutakon át terjed. Lappangási ideje általában 17-18 nap. A betegnek a duzzanatok megjelenése mellett lehet láza, rossz közérzete, izomfájdalma, hasi fájdalma, rágási fájdalma. A duzzanat kb. 3-7 nap alatt múlik el. Szövődmények a betegség során kialakulhatnak, amelyekért a vírus a felelős. Ilyenek lehetnek az un. parenchymás szervek gyulladásai: here, mellékhere, petevezeték, pajzsmirigy, hasnyálmirigy, vese, valamint szívizom-és agyhártyagyulladás. Előfordulhat halláskárosodás, szemészeti szövődmény, izületi gyulladás. Szerencsére a szövődmények nem gyakoriak, viszonylag jóindulatú betegség a mumpsz. Magyarországon pedig a 15 hónapos kisdedek évek óta megkapják a betegség elleni védőoltást ( MMR - kanyaró, mumpsz, rubeola oltás formájában ). A here-és mellékheregyulladás serdülőkor előtt ritkán fordul elő. Ezután azonban relatíve gyakori, 14-35%. Az esetek harmadában mindkét here érintett. A gyulladás kb. a 8-ik napon indul. A közérzet rossz, a láz magas lehet, jellemző az alhasi fájdalom és az érintett oldali here duzzanata, a herezacskó ödemája (vizenyője), livid (lilás) elszíneződése. A lefolyás általában 4 nap. A megbetegedett here kb. 30-40 %-ban elsorvad, csökkentve ezzel a megtermékenyítő képességet, melynek valószínűsége 13 %. Teljes sterilitás azonban ilyen okból igen ritka. Impotenciát nem okoz a betegség.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

2 és fél hónapos kisfiunk van. Erős, egészséges, kiegyensúlyozott kisbaba. Egyedül a fürdéssel van gond, körülbelül 5 napja, amint beleér a lába a vízbe elkezd sírni (inkább üvölteni), amikor kivesszük a vízből a sírást mintha elvágták volna. Próbálkoztunk hidegebb, melegebb, kevesebb mennyiségű vízzel . Mindhiába. Az édesapjával ketten fürdetjük, ő fogja, én pedig mosdatom. Körülbelül 3 héttel ezelőtt ügyetlenkedtünk és véletlenül belekortyolt a fürdetővízbe, borzasztó sírás lett belőle. De nem hinném, hogy így 3 héttel később ez lenne a probléma ?!

Egészen biztosan valamilyen átélt kellemetlen élmény váltja ki ezt a fürdetéskor észlelt heves tiltakozást. Ez lehetett egy megbillenés, a légutak pillanatnyi víz alá kerülése / amint arról Önök is beszámoltak , a víz nem megfelelő hőmérséklete, a víz fülbe, szembe kerülése, a f ej mosása , vagy valami olyan apróság amit Önök észre sem vettek, viszont a baba esetleg több elszenvedett kellemetlenség után szinte fél a fürdéstől. Ez biztosan el fog múlni, hiszen előbb-utóbb inkább nehéz a kicsiket kicsalogatni a vízből Akár azt is megpróbálhatják átmenetileg, hogy 2-3 napig a hajatok gondos tisztogatása után csak mosdókesztyűvel mossák le Őt. Utána újra és újra próbálják meg a babát kevés vízbe tenni.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

Kislányom 1 éve allergiás. Minden egyes megfázás alkalmával nagyfokú csalánkiütés jelenik meg rajta és a szeme is ödémásodik. Azt már megfigyeltük, hogy csak a megfázások alkalmával jön elő az allergia, egyébként tünetmentes. Claritine és Calcimusc hatására van amikor elmúlik, viszont van hogy csak injekció hatására./Di-Adreson a./ Viszont volt már hogy ennek hatására is nagyon nehezen múlt el. Arra szeretnék választ kapni, hogy ilyen esetben létrejöhet-e anafilaxiás sokk, és hogy van-e esélyünk arra hogy esetleg úgymond kinövi a kisgyerek. Sok orvos látta már a gyermeket de eddig még nem derült ki hogy esetleg mi okozza a tüneteket.

A választ hátulról kezdeném: ilyen esetben nem szokott létrejönni anafilaxiás shock.
Az egyebekről: azt bizonyára már végiggondolták, hogy a tünetekben nem játszik-e szerepet esetleg gyógyszer. (pl olyan, amit nem is igazán tartanak annak, kiegészítő szerek, reklámozott csodaszerek) Ha ez kizárható, akkor szóbajön az a helyzet, hogy éppen a fertőzés illetve az annak kapcsán létrejövő, nem igazán megfogható noxák okozzák az allergiás reakciót.
Az allergiás reakciók tulajdonsága, hogy nem egy ütemben zajlanak, a bőrjelenségek jönnek-mennek, a duzzanat itt-ott kialakul, majd csökken, esetleg másutt újra fellép. Közvetlen veszélyt a légutakban kialakuló duzzanat illetve valóban az anafilaxiás reakció jelenti.
De van olyan betegség is, aminél a fertőzés tulajdonképpen csak provokáló tényező. Van-e esetleg a családban hasonló történet?
Ugyancsak lehet vizsgálni az allergiás készséget, laboratóriumi módszerekkel.
Az hogy kinőhető-e ez az állapot, csak akkor derülhet ki, ha tudjuk, miről van szó. És ugyancsak akkor lehet esetleges kezelésről gondolkodni.
Dr. Péter György
2003.12.28

2002.07.19

Kérdés:

Kislányaim az idei "iskolaévben" 2-3 hetente betegek. A nagyobbik most kezdte az óvodát , a kisebbik 20 hónapos. Neki a botallo vezetéke nyitva maradt, nyáron majd megműtik, katéteresen. Minden alkalommal emiatt főleg antibiotikumot kapnak. Én próbálok nekik vitamint adni, orrukat kiszíni, ha náthásak....
Mit tehetnék értük, hogy ne legyenek állandóan betegek. Illetve ez elfogadható -e , hogy ennyiszer betegek, és havonta egyszer biztos kapnak antibiotikumot.

Amit Ön megírt, sajnos "típustörténet". A korábban közösségbe nem járó kisgyermek az első óvodai évben találkozik először a felső légutakban megbetegedést okozó kórokozókkal. Ahogy Ön is írta, rosszabb esetben akár 2-3 hetente is beteg lehet. A nátha, torokfájás, esetenként köhögéssel, lázzal, hányással is társulhat. E betegségek túlnyomó többségét, kb. 2/3-át vírusok okozzák. Ilyen esetekben antibiotikus kezelés nem, ill. csak szövődményes esetben szükséges. Gyulladás-, ödémacsökkentőt, váladékoldót, orrcseppet ajánlunk csak. Ha a betegségnek egyértelműen bakteriális fertőzés az oka, ill. kb. a 4-5. nap után az ún. bakteriális felülfertőződés gyanúja felmerül, az antibiotikus terápiát elkezdjük. Más a helyzet akkor, ha a kardiológus ún. endokarditisz profilaxis miatt szívhibás gyermekeknél ezt elrendeli. Ilyenkor, a nem tisztázható eredetű lázas megbetegedés esetén az antibiotikus terápiát el kell kezdeni. Remélhetőleg a tél és az évek elmúltával a nagy testvér betegségeinek száma csökkenni fog, mivel a kisgyermek immunrendszere érik. A nyáron elvégzett műtét után a kicsinél sem kell azonnal antibiotikumhoz nyúlni. Esetleg a következő közösségi év előtt érdemes a gyerekeknek (2 éves kor felett) egy immunrendszert stimuláló kapszulát, ill. abból egy meghatározott idejű kúrát kapniuk. Ennek eredményeként a gyermekek remélhetően könnyebben birkóznak meg a felső légutak bakteriális fertőzéseivel.

Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

3 éves lányom mindig is hajlamos volt a felsőlégúti megbetegedésekre, de mióta közösségbe jár, gyakorlatilag egyik érte a másikat. A fül-orr-gégész "természetesen" mandulaműtétet javasol, a gyerekorvos azt mondja, érdemes még várni, addig is próbáljuk meg a Broncho Vaxom OM nevű immunizáló szert. Mióta szedi, tényleg sokkal ritkábban beteg, és enyhébb lefolyásúak a fertőzések. Kérdésem az, hogy okozhat-e ez a szer bármiféle máj-, vese-, idegrendszeri vagy egyéb károsodást rövid ill. hosszú távon? Szedheti- e a kritikus hónapokban egész óvódás kor alatt, vagy jobb volna később egy mandula-műtét, esetleg várható, hogy úgymond kinövi ezt a hajlamot?

A mandulaműtét alatt vélhetően az orrmandula-műtétet érti. Azt tudni kell, hogy a gyermekkori felső légúti betegségek kialakulásában alapvető az orrmandulák állapota, mivel azok igen fontosak a felső légutak megfelelő szellőzésének biztosításában. Részben okként: tudniillik, ha nagyok, azok gátolják a megfelelő orrlégzést, illetve következményként is, mivel a felső légúti fertőzések során megduzzadnak, és ismételt betegségeknél ez a duzzanat egyre kifejezettebb lehet. Tehát mondhatjuk, hogy egy önerősítő kör jöhet létre, és a megfelelő időpontban, megfelelő, megfontolt javallatok alapján felállított műtéti indikáció jó eséllyel segíthet ennek feloldásában. Tehát én sem le- sem rábeszélni nem akarom és nem is akarhatom a műtétről, ez csak egy általános megjegyzés.
A műtét szükségességének felvetésében a gyermek kezelő orvosának, a gyermek gégésznek, azután a végső elhatározásban természetesen a szülőnek van szerepe.
A Broncho-Vaxom immunstimulásként számon tartott gyógyszer. Tudomásom szerint érdemi mellékhatás nélkül, tehát ilyen értelemben biztonságos készítmény. Az viszont kérdés, mennyire gyakran érdemes szedni.
Nem akarom elbizonytalanítani, de azt számba kell venni, hogy - mint írta - a gyermekek közösségbe kerülésekor valóban egymást érhetik a különböző, jobbára enyhe felső légúti fertőzések. Ez a "természet rendje", ugyanis itt aztán bőven lehet találkozni különböző, cseppfertőzések útján betegítő kórokozókkal. És a kor előrehaladtával ez a gyakoriság csökken, mivel egyre több ellen válunk védetté, kialakul egy megfelelő immunizáltsági állapot. Ezért van az, hogy késő óvodás illetve iskolás korban már nem oly gyakran betegek a gyerekek.
Dr. Péter György

Kérdés:

Kislányom már 4 hete itthon van, a bölcsibe elkapta a bárányhimlőt. Előtte szedte a Broncho
Vaxomot, de már egy hónapja nem adok neki. Most, hogy majd újra megy bölcsibe adjam neki megint vagy valami más immunerősítőt ajánl?

Az említett "immunerősítő" gyógyszert kúraszerűen érdemes szedni. A 30 db kapszulát 30 napon át, majd 1 hónap szünetet hagyva a következő 30-at 3x10-esével, közben 20 napos szünetekkel. Ilyen szedés mellett várható, hogy a gyógyszer stimulálja az immunrendszert a légutakban leggyakrabban megbetegedést okozó kórokozókkal szemben. Mivel Ön nem írta meg, hogy a kapszula szedése hogyan zajlott, nem tudok rá válaszolni, hogy a betegség lezajlása után folytassák-e vagy sem. Hasonló jellegű, immunrendszert stimuláló szer nincsen patikai forgalomban, más igen, de annak mellékhatásai is lehetnek, csak nagyon indokolt esetben ajánljuk. Azonban tél vége is van, kislánya fertőző betegségen esett át, tehát megfelelő vitaminpótlás 1-2 hónapon át (étvágytól függően) indokolt.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

Tudna-e ajánlani hatékony immunerősítő vitaminkészítményt a gyerekeknek?

A megfelelő vitamin, nyomelem és vasbevitel (lehetőleg természetes és csak feltételezhető hiány esetén mesterséges pótlás) az immunrendszer megfelelő működéséhez elengedhetetlenül szükséges. Azonban ezek nem közvetlenül erősítik, készítik fel az immunrendszert az esetleges fertőzések leküzdésére. Létezik azonban kapszulában, orrsprayben is olyan készítmény a gyógyszertárakban, amelynek megfelelő idejű használata esetén a beteg a felső légutakban megbetegedést okozó bakteriális kórokozókkal szemben ellenállóbb lesz. Tehát vírusos fertőzések után kevésbé alakulnak ki a 4-5. napon bakteriális szövődmények, ill. talán még a légúti vírusfertőzések is kevésbé betegítik meg ezeket a gyerekeket a tapasztalat szerint. Ezek azonban vénykötelesek, tehát ezt orvosukkal kell megbeszélniük.
Dr. Gömöri Ágnes

5 aromás téli fűszer, ami gyógynövénynek is beillik

Ezek a fűszerek nemcsak jó ízt kölcsönöznek az ételeknek, hanem természetes módon segíthetik az immunrendszert, az emésztést és a légutak egészségét is.

X EZT MÁR OLVASTAD?
	7 fiúnév, amit büszkén viseltek a századelőn dédapáink