Kérdések-válaszok
Az első pillanattól fogva ügyelünk a mama étrendjére, a hosszas, ám gyakran eredménytelen böfiztetésre, próbáltunk szoptatást, "gyors" és "lassú" cumisüveget, anyatejet, tápszert, rendszeres és igény szerinti szoptatást, Espumisan cseppet napi 10 cseppet 2-3 adagban elosztva, zenehallgatást, hasmasszírozást, puffadás csökkentő "Mecsek" teát. Minden eredménytelen maradt. A nappalok nehezek, az éjszakák szívbe markolóak.
Sajnos azt vagyok kénytelen megállapítani, hogy a sok okos tanácsadó és műszer mellett a gyerekre és a problémájára senki nem figyel oda. "A sok bába között...". Fáj a hasa és erre nézve még mindig semmi használható információhoz nem jutottunk, máig sem tudja senki megmondani még csak az okát sem.
A fáradtság és az aggodalom szép lassan teljesen kimeríti a mamát, jómagam is tulajdonképpen pihenni járok be a munkahelyemre. Mit tehetnénk még? Kihez fordulhatunk? Hol lehet egy teljeskörű vizsgálatot elvégezni? Talán tej-érzékenység, emésztőrendszeri probléma, tej minőség probléma?
Válasz
Mint már egy korábbi válaszomban is leírtam, a kis csecsemők tejcukorbontó enzimmennyisége az élet első 3 hónapjában szinte nem mérhető a bélben, ill. bélfalban. Mérhető mennyiségűvé ez igazán a 6. hónap során válik. Sajnos minden bizonnyal ez az oka a főleg az első 2-3 hónapban tapasztalható hasfájásnak, amely gyakori jelenség. Az enzimatikus úton nem emésztődő tejcukor ui. erjed, ennek pedig savanyú bomlástermékek keletkezése, és gázképződés a következménye. Mindezek bélfeszülést, görcsöt eredményeznek. A szülők gyakran beszámolnak arról, hogy a bélmozgások, esetleg székletürítés már a baba szoptatása közben is jól hallhatóak. Ez természetes jelenség. Ha azonban a bél tele van a fent említett termékekkel, a hasgörcsök beindulnak, a csecsemő sírni kezd, a szopást átmenetileg, vagy végleg abbahagyja. Csecsemőjüket, mint levelében írta, a kórházban kivizsgálták, ezek szerint a panaszok mögött betegség, szervi eltérés nem húzódik meg. Ezek után, ha a hajnövekedéssel a kiscsecsemőkori hasfájás azért nem is egyenértékű, de a szakemberek kellemetlen életkori sajátosságnak tekintik, amely szerencsére a 3. hónap körül mérséklődik, szerencsés esetben elmúlik. A tanácsok is a szoptatásra, pótlásra, etetési technikára, testhelyzetre stb. azért olyan sokfélék, mert szinte mindegyik hasfájós babánál egyénenként kell megtalálni azt, amellyel ez az időszak elviselhetőbbé tehető. Görcsoldókból is van választék, habár azok inkább 1-2 hónapos kortól ajánlottak. Én a negatív vizsgálati eredmények birtokában úgy gondolom, nem kellene babájukat egyéb, esetleg megterhelő vizsgálatokkal terhelni, habár nem hiszem, hogy ezt szakember javasolná, hanem próbálják meg ezt a néhány hetet nagy türelemmel, esetleg családi segítséggel, a megfelelő táplálási ritmus megtalálásával és görcsoldókkal valahogy átvészelni.
Dr. Gömöri Ágnes