Találatok a „lazas” kifejezésre:

Kérdés-válasz
Cikkek

Mehetek fogorvoshoz?

Tisztelt Válaszadó!9 hetes terhes vagyok. Ősszel lett befejezve egy fogam, amely gyökér kezelve is, majd gennygóccal is, ami a fog tövénél volt. Ősz óta nem volt vele probléma, viszont 1-2 napja, érzem, hogy van. Nem fáj, csak érzékeny(ebb).Ráadásul egy tömött fogam is érzékeny lett. Még nincs gyökér kezelve, fájni nem fáj, de hidegre-melegre érzékeny, illetve, ha valami neki ütődik.Eléggé félek a fogorvostól, jobban mondva a fájdalomtól, volt néhány rossz tapasztalatom. De szeretném rendbe tenni a fogaimat, habár sejtem, hogy a gyökér kezeltre húzás vár. Elmehetek mostanság, vagy ha nincs komolyabb panaszom, várjak amíg betöltöm a 12-13. hetet?Válaszát köszönöm!

Tisztelt Hölgyem!

Fogorvoshoz lehet menni a terhesség alatt, csak meg kell mondani a kollégának, hogy várandós. Ő tudni fogja, milyen készítményeket használhat a kezeléshez és milyeneket nem. A gyulladt fogínyt szükséges is kezelni, mert ha kialakul egy lázas állapot, az nem tesz jót a terhességnek.

Üdvözlettel: Dr. Nega Tsehai

Bővebb felvilágosításért keresse fel orvosunkat, illetve szakrendelésünket.

Kérdés:

2005 augusztusára várom a 2. babámat. Jelenleg GYED-en vagyok a kislányommal, aki január végén lesz kétéves, ezután szeretnék visszamenni dolgozni. Valószínûleg a munkahelyem tud július végéig foglalkoztatni, tehát meglesz a GYED vége és a szülés között a 180 nap munkában töltött idõm (a szabadsággal és a 15 nap betegszabadsággal együtt). Ebben az esetben mi lesz a TGYÁS és a GYED alapja? (Elõzõleg egy másik lehetõséggel együtt feltettem ezt a kérdést, de csak arra kaptam választ. Elnézést a duplázásért!)

Tisztelt Levélíró! Második gyermekének születése után a biztosítotti jogviszonytól függõ ellátások kiszámításának alapját az 1997. évi LXXXIII. tv. alapján az alábbiak szerint állapítják meg. A terhességi-gyermekágyi (TGYÁS) segély összegét elsõsorban a szülést megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján számítják, azt vizsgálják, hogy a szülést megelõzõ évben rendelkezik-e legalább 180 napi tényleges keresettel. Ha az anya a szülést megelõzõ évben nem rendelkezik legalább 180 naptári napi tényleges jövedelemmel, az ellátás összegét a jogosultság kezdõ napját megelõzõ 180 naptári napi átlag alapján kell megállapítani. Levelébõl kitûnik, hogy Önnél az utóbbi számítás szerint kell eljárni. Abban az esetben, ha valóban meglesz a jogosultság kezdõ napja elõtt a 180 naptári nap. (A betegszabadság ideje alatt távolléti díjat folyósítanak, ezért az összege beszámítható jövedelemnek.) Ha a szülést megelõzõen közvetlenül mégsem rendelkezne 180 nap jövedelemmel, akkor a TGYÁS összegét a minimálbér kétszeresének alapulvételével állapítják meg. (A minimálbér 2005-ben 57.000 Ft, vagyis 114.000 Ft-nak a harmincad része a TGYÁS alapja.) A TGYÁS a naptári napi átlagkereset 70 %-a. Ha pedig a szerzõdés szerinti jövedelme ennél is kevesebb, akkor azt veszik alapul. A gyermekgondozási díjat (GYED)is a fent ismertetett táppénzszabályok alapján állapítják meg. Fõ szabályként azt vizsgálják, hogy a GYED igénylését megelõzõ évben az igénylõ rendelkezett-e 180 nap tényleges jövedelemmel. Levelébõl kitûnik, hogy 2006-ban lesz jogosult a GYED igénybevételére. Így Önnél elsõsorban azt vizsgálják, hogy van-e a 2005. január 1-je és december 31. közötti idõtartamban 180 napi egészségbiztosítási járulék-alapot képezõ jövedelme. Levelébõl arra következtetünk, hogy várhatóan rendelkezni fog az ellátások alapját képezõ jövedelemmel a vizsgált idõszakban. Az ellátásokról és azok kiszámításáról bõvebb felvilágosítást kaphat a megállapításra hatáskörrel rendelkezõ szervtõl, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztártól.

Kérdés:

A 8 éves Kisfiam asztmás, májusban lett meállapítva a betegsége, de a kórházban a többi szülõ jelentõs kedvezményekrõl beszélt,amik az asztmás gyerekeknek alanyi jogon jár pl. tankönyv támogatás, étkezési hozzájárulás stb. Mi igaz ezekbõl, illetve mely támogatásokrantarthatunk igényt?

Tisztelt Levélíró! A gyermek után magasabb összegû családi pótlék jár, ha a gyermeket kezelõ szakorvos véleménye szerint a magasabb összegû családi pótlékra jogosító betegségekrõl és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendeletben foglaltaknak megfelel. A gyermekek után megállapítható szociális ellátásokról, a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény rendelkezik. A törvény szerint a rászoruló családok részére a helyi önkormányzat rendszeres gyermekvédelmi támogatást állapít meg, ha a gyermeket nevelõ családban az egy fõre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. A törvény kimondja, hogy a tanulói, hallgatói jogviszonnyal rendelkezõ, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülõ gyermek után évenként járó egyszeri többlettámogatás a beiskolázás költségeire tekintettel június hónapban kerül kifizetésre. A rendszeres támogatáson túl az önkormányzat a rendeletében meghatározott mértékû rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítheti a gyermeket, ha családja létfenntartási gondokkal küzd. A törvény a pénzbeli ellátások között a beiskolázási segélyt, mint önálló ellátási formát nem szabályozza. Az önkormányzat a fent említett módon tud a beiskolázás költségeihez hozzájárulni. Továbbá minden gyermek után augusztus hónapban dupla összegû családi pótlékot folyósítanak, mely szintén segítséget nyújt a gyermekek iskolai felszerelésének megvásárlásához. 2003. szeptemberétõl ingyenes tankönyvellátásra jogosultak a tartósan beteg, vagy fogyatékos tanulók, a három vagy többgyermekes családban élõ tanulók, a kiegészítõ családi pótlékban részesülõ elsõ-negyedik évfolyamra járó tanulók.

Kérdés:

Kisfiam 3 és fél éves, két éves lehetett amikor elvittem az orvoshoz, hogy nézze meg a kukiját nincs-e letapadva. Ő nem csak megnézte, de hátra is húzta a bőrt. Mondanom sem kell üvöltött a gyerek, és nem engedte, hogy hozzányúljak fürdésnél. Az orvos azt mondta kenegetni kell gyulladáscsökkentő krémmel, de ez ugye kivitelezhetetlen volt. Aztán egy évre rá megint elvittem /egy másik/ orvoshoz. A történet sokkal rosszabb volt ott ugyanis gombos szondával oldották meg ezt a problémát, azóta esély sincs, hogy a gyereknek megmossuk a kukiját. / én nem nyúlhatok hozzá, de ő sem hajlandó hátrahúzni a bőrt!/ A kérdésem az, hogy mit lehet tenni ilyen esetben ? Hogy vegyem rá, hogy mossa meg? /hozzáteszem próbáltam már mindenhogy rávenni/ Egyébként a pisiléssel nincs gond néha piros a fütyije vége, de azonkívül semmi panaszunk nincs.

Azt javasolnám Önnek, hogy egyenlőre hagyják a dolgot, ha nincs panasz, akkor legyen egy kis nyugalom a kuki körül. Ne emlegessék neki minden nap, ne akarják megmosni a fürdetésnél. Néhány hét/hónap szünet után, aztán "véletlenül" együtt fürödhet az apával, aki a mosakodás közben megmutathatja neki, ő miért mossa meg fütyijét. Megnézhetik, hol lehet baj, ha a mosakodás elmulasztása miatt lerakódások lesznek, indítványozhatja, hogy nézze meg a fia is. Ezt se erőltessék! Kiderülhet, hogy a második akció sem járt sikerrel (vagy a szondánál nem szokott visszanőni a bőr?) Én egyébként nem értem az orvosokat, főleg a körzeti doktorokat, mert egy ilyen hirtelen fájdalomokozás járhat bizalomvesztéssel, de legalábbis az orvosoktól való szorongás megalapozásával, valamint jó sok konfliktussal a szülő és a gyerek között. Nem akarom elhinni, hogy nincs valamilyen érzéstelenítési módszer, amivel kevésbé sokkolóvá lehet tenni ezt a műveletet. Épp elég lesz a napi kamillázást megoldani egy héten át, ami utókezelésként javallott.
Sajnos én sem tudok mást javasolni, mint amit írtam -az apás megoldást. Jó lett volna, ha részletesebben leírja, mi mindennel próbálkozott már meg, de ezt még pótolni lehet, ha gondolja! Talán még annyit, hogy ha nem sikerül megoldani a kérdést, akkor keressenek fel egy gyerek urológust, akivel, mielőtt megmutatnák neki a gyereket, részletesen megbeszélik az esetet és a lehetőségeket is.

Izsó Ildikó

Kérdés:

Egy héttel ezelőtt két éjszakára a nagymamára bíztuk egyéves lányunkat. A második napon belázasodott 39.5-re és kiütéses is lett a láztól. A leányzó mindeddig az én VĂˇlasz:hatáskörömbőlVĂˇlasz: nem került ki, ez volt az első eset. A gond az, hogy két hét múlva ismét esedékes lenne egy két-három napos elválás. A történethez hozzá tartozik, hogy nem a saját környezetében volt, egy percre sem volt egyedül hagyva és vele aludtak. Nálunk ezek nem megszokott dolgok. Szépen képes volt eljátszani egyedül, és az alvás sem jelentett gondot.
Jelen helyzetben az lenne a kérdésem, ezek után ha a saját környezetében marad, de a nagyival, kisebb-e az esély egy hasonló lázas állapotnak (orvosi magyarázat nincs) és írható-e a jelenlegi, szinte kibírhatatlanul nyűgös állapot az VĂˇlasz:elhagyásnakVĂˇlasz:? A véleményemmel, hogy rosszul csináltak dolgokat egyedül vagyok és nem tudom, kihez fordulhatnék Önön kívül tanácsért? Még arra is gondoltam, talán délelőttönként bölcsibe kellene járni, akkor könnyebb lehetne mindkettőnknek az elválás?

Úgy gondolom, jól érzi, hogy az Öntől való elválás gyors volt a kislánya számára. A hirtelen érzelmi megterhelés okozhat testi tüneteket (pszichoszomatikus tünetképzés). Az egyéves gyermek már kialakította az első stabil kapcsolatát a világgal, ami az anyjához fűzi. Az anya jelenti számára a biztonságot, a megnyugvást. ha nincs jelen az anyja, ennek a biztonságérzésnek az elvesztését éli át. Mivel még hosszabb ideig nem volt az anyja nélkül, azt sem tudja, hogy az anya visszatér hozzá. Ebben az estben még a megszokott környezetéből is elvitték, így a "vesztesége" kettős volt. A nagymama biztosan a legjobb gondoskodást adta a kicsinek, azonban ő nem az anyuka. Az elválás utóhatása is jelentkezett, nyűgösség formájában.
Megoldás lehet, ha lassan, fokozatosan szoktatják ahhoz, hogy az anyuka nincs mindig mellette, de ha elmegy, mindig visszajön. Először - ha megoldható - 10 percre, majd fokozatosan emelve az időpontot, egyre hosszabb időre hagyja másra gyermekét olyan környezetben, amit a gyermek ismer. Legyen türelmes, ne siettesse az időtartam növelését.
Jó megoldásnak tűnik, ha a legközelebbi elváláskor a gyermek a megszokott helyén marad, és a nagymama jön hozzá.
Az ismertetett szituációban nem tűnik a legszerencsésebb megoldásnak a bölcsőde, ha nem muszáj, most még ne adja be a kislányt.
Ügyeljen arra is, hogy a gyermek által fogyasztott ételek se térjenek el az általa megszokottól, mert a hirtelen bevezetett új ételféleség, vagy az eltérő fűszerezés is okozhat testi tüneteket.

Izsó Ildikó pszichológus

Kérdés:

Elég sok óvodában az a szokás, hogy vegyes csoportokat indítanak. Ez azt jelenti ugye, hogy 3-7 éves gyerekek egy csoportban vannak.
Én ezt nem igazán tartom helyesnek, elfogadom, hogy előnye is van, például, hogy a nagyobbaktól gyorsabban tanulnak a picik. Azonban hátránya szerintem, hogy könnyen terrorizálhatják a nagyobbak a piciket. Tudom, hogy ott vannak az óvónők, de minden percben nem tudnak odafigyelni. Én úgy gondolom, főleg a kisfiam természetét ismerve, hogy még jobban megfélemlítené ez.

A vegyes csoportokkal kapcsolatban nekem is hasonló a véleményem, kiegészítve azzal, hogy szerintem megvalósíthatatlan feladat elé kerülnek az óvónők azzal, hogy egyszerre kellene három korosztállyal foglakozniuk. A kicsik ugye mesét szeretnének hallgatni, őket még többet kellene dajkálni, nagyobb szükségük van az "anyapótlékra". A középsősök igénylik a rajzolást a kézműves foglalkozásokat, míg a nagyokkal, ugye komolyan kell törődni, mert jön az iskola. Nehezen tartom elképzelhetőnek, hogy egy 5-6 éves gyerek odafigyel az óvónőre, amikor az a feladatlapon lévő fa gyümölcseinek megszámolására bíztatja, ha közben a csoport másik fele legózik vagy a babaházban tevékenykedik fennhangon altatva vagy etetve a babát, közben pedig egy kiscsoportos sír a mamája után az óvónő ölében.
Nekem egyébként hosszas munkámba került, amíg találtam a városban olyan óvodát, ahol azonos korcsoportban nevelték a gyerekeket, aztán, mivel körzeten kívüliek voltunk,.. Egyébként a két gyerekem nagyon jól érezte/érzi magát ebben az óvodában. A vegyes csoportot is megpróbáltuk, összesen 3 napot járt oda a legnagyobb fiam, nekünk nem vált be. Pontosan azt élte át, amit Ön leírt. A nagyok nem engedték játszani, megdobták a kockával stb., úgyhogy már a reggeli ébredésnél sírt, majd gyorsan beteg lett, egy napot járt, újra lázas lett, aztán feladtam. Két évvel később ment a nagycsoportba egy másik óvodába, ahol nem érezte magát felhőtlenül, mert már egy kialakult csoportba került, ahova nehezebb volt a beilleszkedés. Az óvónéniért azonban lelkesedett, sokat tanult és nem volt beteg. A középső gyerekem négyévesen kezdte ugyanebben az óvodában, mert 3 évesen még nem ment a beszoktatás. Egy évvel később minden gond nélkül jár oviba, sok barátja van és rossz is.
A nagyobb gyerekektől tényleg sok mindent megtanulnak a kicsik, a jót is és a rosszat is. A vegyes csoportok esetében szerintem sokkal nagyobb a teher az óvónőkön, s ezzel együtt a kifáradás veszélye is.
Azt javaslom, próbáljon meg olyan csoportot keresni, ha erre lehetősége van, ahol nagyon sok a kiscsoportos gyerek - ha nem talál hagyományos csoportokkal dolgozó óvodát - mert itt nagyobb a valószínűsége annak, hogy a fia védettebben tud nevelkedni.
Izsó Ildikó

Kérdés:

Lányunk 4 éves és 4 hónapos, már a második évet kezdte az óvodában. Az év eleji szülőértekezleten tudtam meg, hogy a csoportjukba járó 24 gyerekből 5-6 lesz csak iskoláskorú jövő év végén, a nagycsoport befejeztével. Ez amiatt van, hogy tavaly a kiscsoportba bölcsődés korúakat is felvettek. Most "kisközépső" csoportnak titulálják őket, és állítólag a középső csoportos "tananyag" szerint haladnak. A lányunk nagyon jó képességű gyerek, sokat foglalkozunk vele itthon, és meg se fordult a fejünkben, hogy feleslegesen még egy évet töltsön a gyerek az óvodában (ahogy ma ez divat lett a mi ovinkban, és ahogy minden szülőt próbálnak erre rávenni, de szerintem ez csak az óvoda érdeke, hogy a csökkenő gyerekszám miatt nehogy bezárják, vagy kevesebb támogatáshoz jussanak. Ezért van tele bölcsődés korú és iskoláskorú gyerekkel az óvoda.) Becsapva érezzük magunkat, mert mi azt terveztük, hogy a lányunk 3 évet végigjár (egy csoportban), és utána megy az iskolába. (Itt megjegyzem, hogy én vegyes csoportba akartam először adni őt, de a vezetőnő nem fogadta el a jelentkezést, arra hivatkozva, hogy csak testvérpárok mehetnek oda). Nem hiszem el, hogy a majdnem 20 kiscsoportos mellett tudnának az óvónők foglalkozni a fejlettebb gyerekekkel.
A kérdésem az, hogy kérjem-e a gyerek áthelyezését egy másik csoportba ("nagyközépső"), vagy erőszakoskodjak a vegyes csoport miatt, vagy hagyjam ott ahol van. A jelenlegi csoportjában viszonylag jól érzi magát (az óvónők kedvelik, van egy nagyon jó barátnője, aki szerencsére kortársa is), bár a nyári összevont csoportból sokkal jobb kedvvel jött haza, tele élményekkel. Amúgy csak a délelőttöt tölti az oviban, mert én az 5 hónapos öccsével itthon vagyok.

Levelében nem írta pontosan, hogy lánya mikor is született, én úgy számoltam, hogy májusi születésű. Az Oktatási Törvény szerint, az a gyerek számít iskolaköteles korúnak, aki az adott év május 31-ig betölti a 6. életévét. Ebben a korban még a hónapok is nagyon sokat számítanak, nagy előnyben lehet az iskolában a fél, esetleg háromnegyed évvel idősebb gyerek.
A nagycsoport feladata az iskola előkészítés, amit vegyes csoportban is meg lehet oldani, de nagyon sok jó munkafüzet kapható a boltokban, így otthon is lehet módot találni a közös munkára. Ennek az iskolára való felkészítésnek az a feladata, hogy a gyerekek megszokják a rendszeres munkát, azt, hogy adott ideig figyelniük kell a felnőttre, akitől utasításokat kapnak, amit végre is kell hajtaniuk. Akkor iskolaérett egy gyerek, ha képes ezeknek az elvárásoknak megfelelni, és nem fárad el túlzottan a nap végére (elsősök esetében ez délben van). Nem hiszem, hogy csak a támogatás lenne tehát az egyetlen ok, ami miatt a gyerekek óvodában tartását szorgalmaznák az óvónők.
Bölcsődés korúakat nem tudom, hogy vesznek fel az óvodába, mert hivatalosan csak a betöltött harmadik életév után járhat a gyerek óvodába.
A csoportváltás előtt érdemes elgondolkozni azon, mennyire érzi jól magát a gyerek abban a csoportban, ahova jár. Ha vannak barátai, ragaszkodik az óvónőhöz, szívesen megy reggelente, nem érdemes csoportot váltani.
Kedves Asszonyom! Megértem a csalódottságukat, hiszen másra készültek, ennek ellenére az Önök helyében nem vetném el a lehetőségét annak, hogy szükség esetén még egy évet maradna a lányuk az óvodában. Tudniuk kell, hogy Önök kérhetik a beiskolázását, ha a 6. életévét május végéig betölti, de azzal is tisztában kell lenniük, hogy ha sokkal több a nála idősebb gyerek az iskolában, könnyen hátrányba kerülhet. Az egész későbbi életét, a tanuláshoz való viszonyát meghatározza az első iskolában töltött éve.
Azt javasolnám Önnek, hogy beszéljen az óvónőkkel, kérdezze meg, ők hogy látják a helyzetet. A végső döntésig még van idejük, akkor a Nevelési Tanácsadó segítségét is igénybe vehetik, ahol az iskolaérettségi vizsgálat során kiderül, hogy a lányuk a megfelelő képességekkel rendelkezik-e ahhoz, hogy sikeresen vegye az akadályokat.

Izsó Ildikó

Kérdés:

Kislányom, egészséges életvidám gyermek. Most kezdodne számára az óvoda, ám egy fél nap óvodai tartózkodás után is, hányás és láz tüneteit mutatja. A rákövetkezo második napon azonban ismét teljesen egészséges, vidám. Ez a folyamat hetente ismétlodik, a gyermekorvos minden alkalommal ellenorzi, és megállapítja, hogy semmilyen indoka nincs a láznak és a hányásnak. Kérdésem : eloidézhet -e ilyen tüneteket valamely lelki tényezo, ok.

Nehéz helyzetbe hozott kérdésével, mert egyáltalán nem lehet erre jól - legföljebb csak nagy általánosságokban - válaszolni a gyermek vizsgálata nélkül.
A hányás inkább tekintheto lelki eredetunek, a láz azonban már nem tudom ugyanezt mondani. (Nem tudom, milyen magas hoje volt gyermekének: valóban lázas, vagy csak hoemelkedése volt?)
Ugyanakkor a láz, hányás gyakran elso tünetei különbözo gyermekkori fertozéseknek, sokszor találkozunk ilyen panaszokkal. Gyermekközségbe kerülve az is jellemzo, hogy a gyermekek gyakran szednek össze akut fertozo betegségeket.
Mindenképpen javaslom, hogy beszéljék meg a problémájukat a gyermek orvosával.

Dr. Péter György

Kérdés:

Mit jelent, ha egy egy éves babának néha acetonszagú a lehelete?

Általában nem jelent betegséget. Az ilyen gyermekek viszonylag kevesebbet isznak és ez okozza a jellegzetes szagot. Emellett ok egészségesek, nincsenek kiszáradva. Gyakrabban meg kell kínálni oket folyadékkal, vagy az étrendjüket folyadékdúsabbá kell tenni. Ha azonban ez hasmenés-hányás közben-után jelentkezik, lázas állapotot követ kóros mennyiségu folyadékveszteséget jelenthet, így ilyenkor szigorú és ellenorzött folyadékbevitelre van szükség. Ha fokozott étvágy mellett fogyás, gyakori vizelés figyelheto meg az aceton szagú lehelet mellett laboratóriumi vizsgálat szükséges.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

Első terhességem alatt kislányom elfeküdte a húgycsövemet mindkét oldalon, így kb. félidősen vesegyulladást kaptam. 3 héten át nem tudták az orvosok megállapítani, hogy mitől van lázam, és mi lehet a baj, így mire kiderült, hogy ez vesegyulladás, addigra már mindketten életveszélyben voltunk és 4 kg-ot fogytam. Önök előtt nyilván ismeretes a megoldás: a terhesség hátralévő részét kétoldali uréter katéterrel és állandó antibiotikum szedéssel szenvedtem végig. A kislányom időre született, 3500g, APGAR 10/10, szóval semmi baja nem lett. Szeretném, ha írnának arról, hogy hogyan ismerheti fel a kismama saját magán ezt a ritka terhességi betegséget, és esetleg milyen kevésbé drasztikus kezelése lehetséges.

A terhesség során a húgyvezetékek elzáródása valóban nem ritkán fordul elő. Ennek oka részben hormonális, a falában lévő simaizmok elernyednek, és nem továbbítják a vizeletet. Másrész a növekvő méh mechanikusan is elzárhatja a húgyvezetékeket. Ilyenkor a vizelet pang, gyulladás, lázas állapot állhat elő. Ennek, ha spontán (pl. oldalfekvésre nem javul), valóban az a megoldása, hogy úgynevezett ureter katétert helyezünk fel, majd a szülés után ezt eltávolítjuk. A vizeletelvezető rendszer elzáródásának tünete lehet láz, deréktáji fájdalom, borzongás, a pontos diagnózis ultrahang vizsgálat során állítható fel.

Kérdés:

Miért veszélyes a láz terhesség alatt? Vetélést okozhat-e (és miért) vagy lehet magzatkárosító hatása is? Milyen magas láz vagy hőemelkedés esetén kell valóban aggódni, és a terhesség melyik időszakában?

Terhességben a láz valóban okozhat vetélést. Magzatkárosító hatása elsősorban a láz okául szolgáló, rendszerint fertőző betegségnek lehet (sarkos példa a rubeola vírus). Mivel a terhesség normálisan is kis hőemelkedéssel jár (terhességi jel, ha a vérzés elmarad és a hőmérséklet tartósann 37 fölött van), a valódi láznak a 38 fok és azt meghaladó hőmérsékletet tekintjük. Ezt mindenképpen csillapítani kell, természetesen az okát fel kell deríteni és célzottan kezelni. Lázcsillapításra a terhesség bármely szakában az Aspyrin és az Algopyrin is megengedett; paracetamol tartalmú szerek nem! (a legtöbb reklámozott láz és fájdalomcsillapítóban ez a hatóanyag!) Lázas állapotot okozhatnak a feltétlen kezelendő vese és húgyúti fertőzések és nagyon súlyos, ha megrepedő magzatburoknál következik be fertőzés miatt láz.

Kérdés:

26 éves és 28. hetes terhes vagyok. Ezen a héten fehérjét (+) találtak a vizeletemben, a vérnyomásom 120/100 később 140/100-ra emelkedett. Azt mondták valószínű toxémia. Szeretném tudni, hogy mit tehetek a baba védelmében? Ki tudom-e így hordani? Nem szeretném a kicsit elveszíteni, mert sajnos az előző babát sem tudtam kihordani és el kellett vetetnem. Habár az orvosok akkor is azt mondták, hogy minden rendben, de 2 hónap alatt 10 kg-t fogytam és folyamatosan lázas voltam, ami szerintem nem természetes. Az abortusz után a tünetek, minden különösebb kezelés nélkül és azonnal megszűntek. Nagyon fontos nekem ez a bébi, aggódom érte és mindent megtennék, hogy egészségesen szülessen!

A terhességi toxémiát általában a vérnyomás emelkedése, és a fehérjevizelés megjelenése jellemzi, számos más tünet mellett. Sok altípusa ismert, de megelőzni egyiket sem lehet. Ha kialakul, akkor megfelelő kezeléssel a lehető legtovább igyekszünk tartani a terhességet, ez az esetek többségében sikerül is. Ha a 30-32. hetet eléri, akkor már nyugodtabb lehet, mert még, ha be is kellene fejezni a terhességet, jó felkészült centrumban az ilyen korú babákkal már nem szokott gond lenni.

Kérdés:

22 hónapja szültem, most 32 hetes terhes vagyok. Az a problémám, hogy mikor a wc-re ülök a hüvely melletti jobb oldal úgy megduzzad, hogy sokáig azt hittem elindult lefelé a baba. Ez persze butaság, de a gátfájdalom is stimmel. Ezért mindig vissza szoktam nyomni, és csak utána merek pisilni. Ez a probléma azon az oldalon van amerre a gátmetszést végezték. Az orvosom azt mondta, hogy ez aranyér. Dehát az a végbélnél van, nem? Kérdés, hogy ez a szülésnél, kitolásnál milyen problémákat vethet fel. Mert én emellett az információ mellett nem mernék bátran nyomni.
Másik probléma, szintén wc-re ülésnél, úgy érzem mintha vagy száz kiló nehezedne a medencémre a combjaimra, vagyis hihetetlenül húz lefelé a hasam, és kemény is lesz. Még levegőt is alig kapok. Ezekkel az élményekkel már alig merek ráülni a wc-re. Ilyeneket az előző terhességemnél nem tapasztaltam.

Lehet, hogy aranyér, de nagyon jellemző terhességre a nagyajkakban kifejlődő visszértágulat is, ami akár enormis méreteket is elérhet. Egy tükörrel erről egy perc alatt meggyőződhet: a tágult visszereket (ha már egyszer látott igazán visszeres lábat...) nem lehet eltéveszteni. Tünetei valószínűleg a szöveti lazaságból, a viszonylag hamar jött következő terhességből fakadnak. Remélhetőleg a szülés lefolyását nem befolyásolják, de mindenképpen beszélje meg részletesen orvosával a teendőit.

Kérdés:

Pillanatnyilag 9 hetes terhes vagyok, viszont van egy 9 mm-es vesekövem, amivel idáig még semmilyen problémám nem volt. Fél évvel ezelőtt volt egy vetélésem is, aminek okául a természetes kiválasztódást jelölték meg. A kérdésem az lenne, hogy mit javasol, mire kell odafigyelenem a vesém miatt? Sajnos nem tudom a vesekő összetételét, így sajnos azt sem tudom, hogy milyen diétát kellene betartanom. Szedem a terhességi vitamint, és igyekszem a kismamáknak megfelelő étrendet betartani, bár ez helyenként ütközik a veseköveseknek ajánlott étrenddel.

A vesekő a terhesség alatt általában nem szokott problémát okozni, csak akkor keletkezik baj, ha a vizelet elfolyást akadályozná. Ezt megelőzni semmivel nem tudja, arra kell figyelnie, hogy, ha az adott oldalon vesetáji fájdalmai vannak, vizelete megváltozna, vagy lázas állapot alakulna ki, akkor azonnal keresse fel kezelőorvosát.

Kérdés:

36. hetes terhes vagyok. A CTG vizsgálat szerint magasabb az átlagnál a baba szívfrekvenciája (kb. 150-190 között volt). Az orvosom azt kérdezte nem vagyok-e lázas? Persze nem voltam csak nagyon meleg volt, és a baba végig mozgott. Mennyire normális ez és mik a veszélyei?

Való igaz, hogy a CTG vizsgálat során a gyorsabb alapfrekvencia általában az édesanya magasabb testhőmérsékletének következménye. Ha ez múló jelenség, és a következő vizsgálatnál nem lép fel, akkor nem kell különösebb jelentőséget tulajdonítani ennek. Igazából az anyai hőemelkedésen kívül nem nagyon tudjuk mással magyarázni az ilyen leleteket. Ha tartós az állapot, akkor magzati szív ultrahangot szoktunk néha végezni.

Kérdés:

Az lenne a kérdésem, hogy van-e veszélye 12 hetes terhesen egy 1 hetes vitorlás hajó útnak? (egy 10 személyes hajóval vitorláznánk 1 hétig az Adrián).

Ha teljesen jól van, nem görcsöl, nem vérzik, és persze nincs hányingere a tengeri hajózástól, akkor azt hiszem, hogy vállalható a vitorlázás, a babának biztosan nem fog ártani.

Kérdés:

2 éves kislányom néhány napja levessel együtt kb. 3 deci folyadékot vesz magához, állandóan száraz a pelenkája. Semmilyen betegségre utaló tünete nincs, otthon van a mamájával. Úgy tűnik, hogy nem is fogzik (16 foga van már régóta). Eddig ivott vizet, gyümölcslevet, teát, kakaót.
Mi lehet az oka és mi a teendő ? Nem akarjuk megvárni míg kiszárad.

A napi 3 dl folyadék valóban kevés a 2 éves gyermeknek. Az ő napi folyadék igényük 1,3-1,5 l . Hogy a hirtelen folyadék elutasításnak mi lehet az oka, arra vizsgálat és a körülmények ismerete nélkül még csak ötleteim sincsenek. Ilyet vírusos, vagy bakteriális fertőzés lappangási szakában, lázas állapotban, fertőzéses eredetű gyomor-bél betegségek során észlelünk leggyakrabban. Konkrét betegségekre inkább a túlzott folyadék fogyasztás utal, ilyenek a cukorbetegség, bizonyos hormonális megbetegedések, stb. A szomjúság érzés bonyolult szabályozási mechanizmuson keresztül készteti a szervezetet folyadék felvételre, mint pl. a vér natrium szintje, bizonyos hormonok szintje ugyanitt, a vese állapota. Ennek hibás működése idegrendszeri megbetegedések részjelensége is lehet, de ez is inkább túlzott folyadék felvétellel jár. Feltétlenül itassák kislányukat akár sokszor kis adagokkal, ill folyadék dús ételekkel kínálják Őt. Ezek híg főzelékek, levesek, akár este is, gyümölcspépek, ivójoghurt, tejbedara, akár most szörp is. Ha nem sikerül változtatni a helyzeten keressék fel orvosukat mert szükséges lehet orvosi és laboratóriumi vizsgálat.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

A kisfiam, aki kilenc éves elmúlt, nagyon rossz evő. Ez azt jelenti, hogy nem eszik gyümölcsöt, csak igen ritkán almát, illetve nagyon kevés ételt hajlandó megenni. Nem vehető arra rá, hogy új ízeket kipróbáljon. Ennek ellenére egészségével nincsenek gondok, aktívan sportol. (A manduláját lehet, hogy ki kell venni, orvos szerint határeset, nagy és némi elváltozás van rajta, de még csak egyszer volt tőle lázas) Testalkata vékony, de nem átlagon aluli.
A kérdésem az, ha nem eszik gyümölcsöt és csak nagyon kevés egyéb ételt, akkor ez a későbbiekben nem hat-e ez kedvezőtlenül az egészségére, valamint lehetséges-e az étvágy fokozása "természetes" eszközökkel.

A viszonylag egyoldalú, és vitaminszegény táplálkozás semmilyen életkorban nem tesz jót az egészségnek, de egy praepubertásba lépő, fejlődő szervezetnek bizony ez kifejezetten hátrányos lehet. Az elégtelen táplálkozás nem feltétlenül eredményez súlycsökkenést. Gyakori tünet azonban a fáradékonyság, vagy éppen nyugtalanság. Az ilyen gyerekek gyakran étvágytalanok, gyakoriak náluk az emésztési zavarok (nyálkás székletek, székrekedés, stb.). Az iskolai teljesítményük is változó lehet. Az izomzat fejlődése sem optimális, gyakran az izomzat laza. Ma már ismert tény, hogy a csontozat végleges szerkezete kb. 22-24 éves korig alakul ki, utána az azt alkotó anyagok csak cserélődnek. Gyakori ezeknél a gyermekeknél a vashiányos vérszegénység is. Néha még szabálytalan fogzást, növekedési zavart és a serdülés késői indulását is észleljük. Szerintem a már 10-dik éves kisfiával, főleg ha még sportol is, ezeket a következményeket és a táplálkozását meg kellene beszélniük, és az ő segítségével azt egészségessé alakítaniuk. Addig is biztosan szüksége van "mesterségesen" vitamin, nyomelem, ásványi anyag (kalcium!) bevitelre, pótlásra. Az étvágyfokozásnak más, természetes eszközéről nem tudok, és a jelenleg gyermekgyógyászatban alkalmazható gyógyszerekkel elérhető eredmények igen szerények.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

Lányom 14 hónapos. 76cm és 8 kg. Reggel és este szopizik. Délelőtt általában megeszik egy fél kiflit, talán egy pl.barackot. Délben 1oo gr. főzeléket, hússal. Délután 1oo-2oo gr joghurtot. Este 18 h körül 15o ml tejpépet vagy fél szelet kenyeret valamivel, mostanában pl. egy paradicsomot. Lefekvés előtt ismét szopi. Van olyan nap mikor egy picit többet eszik. Mondjuk még egy fél kiflit és délben 2oo gr főzeléket, de igen sokszor még az előbb leírtaknál is kevesebbet. Pl. este csak egy paradicsomot volt hajlandó megenni. A doktornénink elküldött vér- és vizeletvizsgálatra, ami szerint kis vashiánya van Boginak. Felírt neki Maltofer-t, amiből naponta 6 cseppet kap, valamint egy kávéskanál Vitacolánt is. Viszont gyermekem rengeteg folyadékot iszik, még a szopikon kívül. De.-t 25oml tea. Délben 2ooml gyümilé. Du.-n25oml tea. Napközben még elosztva 2ooml víz. Ez a mennyiség nem a nagy hőségben fogy. A Maltofert 2 hete szedi, de változást nem tapasztalok az étkezés javulásában.

14 hónapos kislányának magassága átlagos, testsúlya azonban az átlagsúlytól is elmarad 1.5 kg-mal. Elolvasva a kicsi étrendjét (az összetétel szempontjából), az egy 7 hónapos baba étrendjének felel meg, leszámítva a kiflit, kenyeret. De még egy ilyen kicsi babának is naponta szüksége van már gyümölcsre. Az arányokkal azonban már nagyobb a baj. A kislány 350-500 g-nyi pépes ételt kap, ezzel szemben az étkezések között, ill. körül majdnem 1 liter folyadékot. Ebben a kétszeri szopás nincs is benne. A kivételesen meleg nyári napokat kivéve ennyi teára, gyümölcslére nincsen szüksége a gyereknek. Folyamatosan ízesített folyadékot fogyasztva a gyerek nem igazán éhezik meg, étvágytalannak fog tűnni. A főétkezésekkor fogyasztott adagjai, melyek a megfelelő táplálékbevitelt biztosítanák (vasat is a húsételekkel!), nem elegendőek. Mindennek súlyfejlődésbeli elmaradás, hiányállapotok (vas, kalcium, C-vitamin) és a fogak romlása lesz a következménye. Ez a kislány már elmúlt 1 éves. Kétszeri szoptatáson kívül kapjon kisgyermeknek való reggelit (kenyér, kalács+rávaló), délelőtt sok friss gyümölcsöt (nem levet!), délben és este főzeléket megfelelő mennyiségű hússal, sajttal. Délután joghurtot, túrót gyümölccsel, vagy tejpépet, esetleg, ha kér, kiflit is. Folyadékot csak vizet, ha valóban szomjas a gyermek! Kéthetes vasszedéstől még ne várjon javulást, főleg ha nem sikerül az arányokon változtatnia.
Levele pontosan rámutat arra, ami nemritkán előforduló probléma a gyümölcslevek elterjedése óta. A kicsik nagyon rászoknak ezekre és étkezés helyet is ezzel laknak jól, akár folyamatosan iszogatják egész nap , akár az un normál étkezés helyett követelik ki azt maguknak. Ha a gyümölcslé, tea helyett ásványvizet adunk ezeknek a gyerekeknek, azonnal kiderül hogy Ők nem is olyan szomjasak, és nem kérnek annyi folyadékot. Kislányuk is jóval kevesebbet ivott ekkor. Azonban az étvágy visszatéréséhez idő kell. Egy egészséges gyermek- ha nem szokott rá az ízesített italokra -amely náluk úgy működik, mint a colázás a nagyobbaknál- pontosan érzi, hogy szomjas és akkor kér inni, és pontosan annyit amennyire szüksége van. Nem szárad ki. Persze más a helyzet a nyári meleg napokon, ekkor több folyadékkal kínáljuk a kisgyermekeket. Azt tanácsolom, hogy a meleg elmúltával igenis vonják meg a kislánytól a teát, gyümölcslevet és csak vizet kapjon. Az étrendjét úgy állítsák össze, hogy sok lédús ételt tartalmazzon. Ő biztosan tiltakozni fog ellene, de legyenek kitartóak, az Ő érdekében történik így. A vas szedése mellett a vasraktárak kb. 8 hét alatt telnek fel, valamint a vas szedése, mint írtam az arányok megváltoztatása nélkül önmagában nem változtatja meg lényegesen a gyermek étvágyát, a vashiányt viszont legalább rendezi.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

Mennyi folyadékot kell a napi tejadaggal együtt fogyasztani egy gyereknek 1 éves kor után?

1 éves kor után egy egészséges, vegyesen táplált kisdednél nincs előírva a napi beviendő folyadékmennyiség. A napi 5 dl tejen kívül a kisgyermek a gyümölcsökkel, levesekkel, tejtermékekkel, főzelékekkel folyadékot is fogyaszt. Sűrűbb, szárazabb ételek után, nagy melegben az egészséges kisgyermek maga kéri a folyadékot, ill. a szülő kínálását elfogadja, és igénye szerinti mennyiségeket iszik. Vannak kis- és nagyobb folyadékigényű gyermekek, mint ahogy felnőttek is. Sajnos a kisgyermekek egy része, szokásból és nem szomjúság miatt túl sok édes folyadékot fogyaszt. Ez étvágycsökkenéssel és a fogak romlásával járhat. Tehát étkezések után kínálja meg kisgyermekét folyadékkal, és bízza rá, hogy mennyit iszik. Más a helyzet lázas, hányós, hasmenős betegnél.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

Kislányom 8 hónapos múlt. 6 hónapos koráig csak szopott. Utána úgy tűnt, hogy a sütőtökön kívül mindent szeret. Körülbelül két hete azonban nem fogad el semmilyen főzeléket vagy ha mégis, akkor nagyon keveset. Gyümölcsöt bármilyen mennyiségben hajlandó megenni. Még mindig 4-5x szopizik egy nap. Pár napja viszont lázas és köhög, úgyhogy leginkább csak anyatejet kér. Ezért most nem is "erőltetem" a főzelék féléket. Ha meggyógyul hogyan próbáljam meg újra a főzelékfélék adását?

A korábban főzeléket szívesen elfogadó babáknál a hirtelen elutasításnak több oka lehet. Nem írta le, fogzik-e a baba. Ez hirtelen étvágycsökkenéssel járhat, és rosszul tűrik a szájba kerülő kanalat is. Viszont szívesen szopnak, és a korábban kedvelt gyümölcsöt is elfogadják. Lehetséges, hogy egy kitörő betegség napokig, akár 1-2 hétig is lappanghat, tehát a baba már nem egészséges, pl. étvágytalan. Ilyenkor a csecsemő visszaáll egy korábbi ún. táplálkozási sémára, mint az Ön babája is, és ezt okosan el is fogadja. Ha nagyon erőltetné a lazán hurutos csecsemőt, akár hányás, hasmenés is lehetne a vége. Tanácsom: várja meg a teljes gyógyulást és akkor próbálkozzon újra, akár új főzelékekkel. Sőt, 9 hónapos kortól már rántást is alkalmazhat. Lehet, hogy így jobban fog ízleni a főzelék.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

Ha például kamilla, ánizs, vagy más gyógynövény teát adok a 6 hónapos kisfiamnak cukor nélkül, az árt-e a kicsi fogának. A Hipp, illetve Milupa teák (granulátumok), ha csak fele annyit teszek bele, mint ami rá van írva, mennyire okoz fogszuvasodást. Tudjuk, és mindennapos problémánk az elalvás, mert a kicsink nem hajlandó csak teával elaludni.

Az utóbbi évtizedben egyre inkább igyekszünk lebeszélni az édesanyákat arról, hogy a csecsemőjüket rászoktassák a teázásra. Mint ahogy Ön is tapasztalja erre a plussz folyadékra nem a baba szervezetének van szüksége ( kivéve a nyári nagy meleget, beteg, lázas állapotot ), hanem a folyadék kellemes, többnyire édes ízére vágynak. Sajnos idővel egyre gyakrabban kérik azt, és belőle egyre nagyobb mennyiséget fogyasztanak, főleg este, éjszaka, még rosszabb esetben egész nap, még séta közben is. A teák, a szörpök, a gyümölcslevek ilyen mértékben fogyasztva néhány év alatt tönkreteszik a fogakat. Hogy a kamilla, ánizs, vagy az egyéb gyógyteák eredeti anyagaikkal mennyire változtatják meg a nyál vegyhatását, és okoznak fogszuvasodást nehéz lenne megmondani, mivel ezeket ritkán adják a szülők ízesítés nélkül. Biztosan csak a forralt víz nem árt a fogaknak, és ebből a babák nem is isznak többet, mint amennyire szervezetüknek szüksége van. Tudom, hogy nagyon nehéz, de még most 6 hónaposan kellene megakadályozniuk, hogy kisbabájuk rászokjon a teázásra. Később ez sokkal nehezebb feladat szülőnek, kisgyermeknek egyaránt és ha a fogacskák már foltosodni, romlani kezdenek szinte már késő is. Szomjoltásra a pici kapjon forralt vizet, esetleg az anyuka eset még egyszer tegye mellre a nehezen elalvó babát, vagy ha tápszeres a kicsi akár kapjon még egy kisebb adagot abból.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

Kisfiam tíz hónapos nagyon kevés folyadékot iszik és a szilárd ételekből is elég kis mennyiséget fogyaszt. Naponta ált. 400-500 ml. folyadékot iszik. Lefejt anyatejet adok neki reggel kb.200 ml. (reggel nem akar szopizni csak este) Napközben csak a teát fogadja el abból is csak pár kortyot. Próbáltam neki adni vizet, gyümölcslevet de semmi. Este pedig szopizik egy kicsit 50-100? ml.és üvegből kap még anyatejet 200ml. Mennyi lenne az átlagos napi folyadékbevitel? Mit csináljak hogy igyon? Kanállal képtelenség. Most jön a felső két metszőfoga és még a megszokott mennyiségnél is kevesebbet iszik. Ráadásul még hőemelkedése is volt. Okozhat-e valamilyen károsodást ha keveset iszik (pl.vese)? Lehet hogy neki elég ennyi folyadék?

Mint korábbi válaszaimban is írtam, nincs előírt napi folyadékmennyiség bevitel az egészséges csecsemő részére. A babák a szülő által számított mennyiségnél egyébként is több folyadékot fogyasztanak, hiszen a gyümölcspépek, főzelékek, joghurtok is tartalmazzák azt. Egy vegyesen (akár viszonylag keveset) táplálkozó babánál a kánikulát és persze a lázas betegségeket kivéve nem forszírozzuk mindenáron a plusz folyadékot. Megkínáljuk a szilárdabb ételek után, esetleg ezek között is egyszer-egyszer, és ráhagyjuk, hogy mennyit fogyaszt. Neki ennyi folyadék elég, a veséje ezzel jól működik. Ha azonban jön a meleg, és a kicsi nem iszik többet (habár ez ritka), átalakítjuk az étrendjét. Bevezetjük a sűrű leveseket, hússal, zöldséggel, galuskával, ivójoghurtot adunk, lédús gyümölcsökkel kínáljuk, és bizony sokszor megkínáljuk a néhány korty teával, vízzel, gyümölcslével. A fogzó baba nyűgös, tehát kínálgatást, bárilyen noszogatást rosszul tűr, főleg ha ennek során kanál, pohár, vagy a cumi hozzáér a duzzadó, fogzó ínyhez. Ezt most vegyék figyelembe.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

9 hónapos kisfiamat nemrég szoktattam rá a teázásra, amit citrommal és mézzel ízesítek. Károsíthatja-e a méz a fogait, és egyáltalán jó-e neki a méz.

Ma már abban az esetben ha nincs kánikula, vagy nem él a baba száraz meleg lakótelepi lakásban, ill. ha nem lázas beteg nem ajánlunk plusz folyadék bevitelt. Teát főleg nem, citrommal, mézzel sem, anélkül sem. 1 éves korig egyébként is kérjük a méz használatának mellőzését, amire jó okunk van. A méz tartalmazhat egy veszélyes-és csak kicsikre veszélyes- baktériumot. C-vitaminhoz a csecsemő friss gyümölcs fogyasztása révén jusson. Ha megszomjazik, vagy étkezések után, ha igényli, 1 éves korig forralt vizet, ezután ásványvizet ill gyümölcslevet adjunk. A gyakori, fentieken túli itatás gyümölcslével, teával elveszi a gyerek étvágyát, akár hasmenést okozhat, és előbb utóbb károsítja e gyermek fogait, főleg ha annak fogyasztása este, éjszaka történik. Nagyon rá tudnak szokni erre a kicsik. A teában, gyümölcslében levő cukor ill. savak hatására a fogzománc- főleg a frontfogaké- tönkremegy, másfél - 2 éves kor körül foltossá válik, majd elfeketedik letöredezik, végül gyökérig elpusztul. Szomorú látvány ez, nem beszélve a rágás, harapás hiányosságainak következményeiről.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

Kérdésem a kisfiam itatásával kapcsolatos. Most 8 hónapos, és nagyon keveset hajlandó inni, szinte csak 1-1 kortyot. Az étrendje: reggel szopik és tápszert kap, de. gyümölcsöt kap túróval v. joghurttal, délben főzeléket csirkehússal du. gyümölcsöt túróval, este tápszert. Szilárd étel után mindig próbálunk neki vizet adni, nagy nehezen iszik 1-1 kortyot. Próbáltuk cumisüvegből, csőrös pohárból rendes pohárból. Ma próbáltam 100 %-os narancslevet hígítva, ez sem ment. A cukros teát ill. bébiitalokat el szeretném kerülni, ha egy mód van rá. Mi a teendő?

Nem hiszem, hogy aggódnia kellene kisfia folyadékfogyasztása miatt. Ő igazán szilárd ételt még nem eszik, még a tízóraija, ebédje, uzsonnája is tetemes mennyiségű folyadékot tartalmaz. A csecsemők egy része ilyen étrend mellett nem, vagy alig fogyaszt plusz folyadékot. A nyári melegnek is vége van már. Egy egészséges csecsemő, ha szomjas, iszik, ha nem, nem fogadja el a folyadékot, ha nincs rászoktatva. A szoktatás pedig nem veszélytelen. Vannak kisgyermekek, akik az állandó ivás miatt normál ételeikből nagyon keveset fogyasztanak (látszólag étvágytalanok lesznek), miközben fogaik lassan romlani kezdenek. Kínálja meg tehát kisfiát időnként, ha lehet, nem édes folyadékkal, de ne erőltesse. Csak akkor kérjük a szülőtől, hogy akár kicsit erőszakosabban kínálja a kicsit folyadékkal, ha az lázas beteg, vagy hány, ill. hasmenése van.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

Milyen mechanizmus szerint kerül bele a szoptatós anya tejébe az, amit megeszik, belélegez, illetve a kórokozók, amikkel fertőződött. Illetve ez utóbbiak bekerülhetnek-e és fertőzhetnek-e egyáltalán.

Étkezés után a bélbe került ételek megemésztődnek, és a bélfalon keresztül felszívódnak. Ennek során a bélfalat behálózó kapillárisokon keresztül a véráramba kerülnek. A vér pedig elszállítja a fehérjéket, aminosavakat, zsírokat, szénhidrát molekulákat, stb. a szövetekbe, ellátva azokat a szükséges tápanyagokkal. Minden szövet azt és annyit választ ki az ott keringő vérből, amire és amennyire a jó működéséhez szüksége van. De így jutnak el a mérgező anyagok is a bélből, pl. az agyba. Ezeket az agyszövet ugyan nem igényli, de ha azok a vérben és a szövetnedvben bizonyos koncentrációt meghaladnak, bejutnak a sejtekbe. A légutak nyálkahártyáján felszívódott anyagok, szintén (mint a bélfalon keresztül) a véráramba kerülnek. A szoptató anya tejét a tejmirigyek sejtjei termelik és választják ki. Ezeket a szöveteket is kapillárisok milliói hálózzák be és táplálják vérrel, ill. az abban keringő tápanyagokat átadják a mirigysejteknek. Így tehát a tej minősége függ az anya táplálkozásától, belekerülhet minden, ami az anya vérében kering, hasznos és fontos tápanyagok, vitaminok, de gyógyszerek, elfogyasztott és belélegzett (dohányzás!) mérgek is. És persze bizonyos kórokozók is. Legfőképpen akkor, ha az anyának lázas mellgyulladása van. Ilyenkor a mirigyszövetek egy részét gennykeltők támadják meg. A tejben is megjelenhetnek, főleg amikor az anya lázas. Vannak olyan vírusbetegségek, amelyekben a vírust a tej is tartalmazza. Egyes esetekben nem is szoptathat az anya megbetegedéskor. Általános tanács, hogy a lázas anya ne szoptasson. Ez reális is, ha belegondolunk, hogy lázas állapotban a szervezetben ún. viraemia vagy bakteraemia van. Ez azt jelenti, hogy a szervezetbe valahol behatolt kórokozók azt elárasztják, (ellenük a szervezet a magas hővel is védekezni próbál) ilyenkor általában megfelelő technikával a vérből is kimutathatók. Ilyenkor nagyobb a valószínűsége, hogy az anyatejbe is bekerülhetnek. Ha a láz megszűnt, a szoptatást lehet folytatni.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

Kisbabánk 2 hónapos és kizárólag anyatejet vesz magához. (Se tea, se cukros víz, stb.) Mi azt hallottuk, hogy ha egy baba csak anyatejet iszik, nem hízhat el. A gyerekorvos azonban azt mondta, túlsúlyos a gyermek, éjszaka ne szoptassa az anyja. A baba 2800 grammal jött haza a kórházból, most 5600 gramm. Mit tegyünk?

Igen, a szakirodalom szerint a csak anyatejjel táplálkozó csecsemő nem hízik el kórosan. Véleményem szerint 2 hónapos korban az 5600 gr nem számít túlsúlynak. Ha havonta 1 kg-nyit gyarapszik a csecsemő, az 3 hónapos korig normálisnak tekinthető. Gyakran tapasztalható, amit Önök írtak, hogy az anyatejes babák nem fogadnak el egyéb folyadékot. Ez nem baj, ha nincs kánikula, vagy a pici nem lázas beteg. Szerintem nyugodtan szoptathatja még a kicsit az édesanyja éjszaka, ha a baba igényli azt.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

Sokat olvasok arról, hogy a tej mennyisége csak azon múlik, hogy mennyit eszik a baba, mennyit szoptat az ember. Akkor én hol rontottam el?
Kislányom megszületése után a kórházban nagyon sokára indult meg a tejem, pedig a baba állandóan éhes volt. Pechemre olyan szobába kerültem, ahol a többi mamából "ömlött" a tej, csak az én kicsim volt állandóan éhes. Ez nagyon kiborított. Egy ismerős ápolónő megszánt és éjszakánként adott egy kis tejet a babának, így pár órácskát tudott ő is és én is aludni. Aztán otthon az első hónap folyamatos szoptatással telt, de elhittem, hogy így van rendjén. Teljesen lestrapálódtam az éjszaka is 1-2 óránkénti etetés miatt, de próbáltam kitartani. Aztán mikor már két napja semmit nem tudott aludni a baba az éhségtől, csak amikor már teljesen kimerült, úgy döntöttünk adunk neki tápszert. Szopás után még 150 grammot (!) megevett és végre álomba merült. Ezek után is próbáltam folyamatosan szoptatni, néha elég is volt neki a tej, de végül 5 hónaposan már nem volt türelme az addigra már igen megcsappant mennyiséget kiszívni és elválasztotta magát. Nagyon bántott, sokat sírtam, mert a jelenlegi anyatej-propaganda miatt bűnösnek éreztem magam, amiért tápszert adok, de nem volt szívem éheztetni a kicsit. Akkor most én rontottam el valahol, vagy tényleg előfordulhat, hogy az anyatej termelődés nem a nagykönyvben megírtak szerint működik?

Az anyatej termelődése valóban a szopott tej mennyiségétől függ. Sajnos sok minden befolyásolhatja a szopott tej mennyiségét.
Keveset szophat a baba, ha:
*nem egészséges (sárga, lázas, vagy más ok miatt aluszékony, gyenge, vagy a szájában van valami anatómiai eltérés, vagy fájdalmas fertőzés támadta meg a nyálkahártyát)
*ha nem jó technikával szopik (vagyis nem kapja be jól a bimbót és a bimbóudvart)
*ha cumit, cumisüveget kap
*ha az anya túl feszült, esetleg depressziós, ezért nem működik nála a tejkilövellõ, vagy oxitocin reflex
*ha az anyának - fejlődési rendellenesség folytán - egyik mellében sem alakultak ki tejmirigyek (ezt onnan lehet tudni, hogy terhesség alatt, és szülés után egyáltalán nem duzzad meg a mell, az eredeti állapothoz képest)
Nagyon szomorú vagyok, amikor ilyen levelet olvasok, mert tudom, hogy nagy esély lett volna a jobb befejezésre, ha egy szakember ott állt volna melletted, megnézte volna, mi a baj, és lelki vigaszt is adott volna.
Ne legyen lelkifurdalásod! Már az is nagy dolog, hogy a babád eleinte szopott!
Remélem a következő gyermeknél másképp lesz minden. Majd segítek találni valakit, aki tényleg melléd áll.
Sződy Judit

Kérdés:

Van egy 1 éves és 8 hónapos kislányom, és június elejére várom a következő babát. A kislány csak 2 és fél hónapos koráig szopott, és szeretném, ha a következő baba szoptatása tovább tartana. Ehhez szeretném az Ön segítségét kérni.
A szülés utáni napokban - hetekben úgy tűnt, nagyon sok tejem van. Már az első szoptatás sikeres volt, és, habár az orvosom azt mondta, hogy csak a negyedik-ötödik nap indul be a tejbelövelés, nekem már az első naptól folyt a tejem. Mivel császároltak, nem lehettem a babával egy szobában, és csak három óránként hozták enni, akkor is legtöbbször aludt. Azt olvastam, hogy nagyon fontos az első etetések sikere. Nálunk csak a legelső szoptatás járt eredménnyel (volt egy kedves nővér, aki segített), a többi elég gyatrán ment. Lehet, hogy már itt elrontottam a dolgokat? A gond az volt, hogy nagyon ritkán sikerült, hogy a baba az egész melludvart befalja. A mellbimbóm lapos. Próbáltam masszírozással vagy kevés tej kifejésével kifele fordítani, de így meg összeráncosodott az udvar, és ezért nem tudta befalni. Igaz, hogy már a terhesség alatt lehet edzeni a mellet, hogy a bimbó kifele forduljon? Hogyan? Próbáltam már most masszírozni, de ugyanaz a ráncosodás a következménye.
Azt mondta az orvos, a megmaradt tejet ki kell fejni. Rendszeresen fejtem is, de az egyik mellből már a korházban nehezebben jött, később pedig egyáltalán nem tudtam semmit sem kiszorítani belőle. Teljesen kiüríteni pedig egyáltalán nem sikerült egyiket sem - se nekem, se a babának. Így aztán egy idő után begyulladt a mellem és belázasodtam. Azután még annyit sem szopott a baba abból a mellből, és lassan kezdett elapadni a tej. Csak egy mellből nem volt elég, és kezdtem hozzápótolni. Ez volt aztán az anyatej halála. Közben rengeteget idegeskedtem. Tudom, hogy ez szintén árt. De hogyan lehet nyugodtan ülni, amikor apad a kezdetben soknak bizonyuló tej, és senki nincs, aki segíthetne?
Az, hogy közben nehezebb fizikai munkát is végeztem (imádok kertészkedni, de azért vigyáztam, hogy ne vigyem túlzásba), szintén befolyásolta a tej mennyiségét?
8 hetes kora után éjszaka nem kelt fel a baba enni. Reggel elég volt a tej, délelőtt is jól evett, délben már kevesebbet, du. 4-től 8-ig pedig sírt. Ez idő alatt próbáltam többször mellre tenni - sikertelenül. Mit kellett volna tennem? Tudom, mind múlt idős kérdések, de már most nagyon aggódom a következő baba szoptatásáért, és szeretném jobban csinálni, mint az elsőnél. Kérem, ha lehet, mondja meg, hol rontottam el?

Nagyon jól érzed a hibákat. Valóban arra kellene törekedni, hogy minél hamarabb mellre kerüljön a baba, és arra is, hogy gyakran szopizzon. Ha még elég kicsike, erősen él benne a szopási reflex, és ügyesebb is. Ezért fontos, hogy az első napokban sokat és sokszor szopjon. Amikor még nem lövellt be a tej, a mell még lazább, ezért könnyebben be tudja kapni a kicsi a bimbóudvart is. Ha van segítséged, akkor könnyebben fog menni a dolog, ezért érdemes kérni a nővéreket, hogy segítsenek, és nem kivárni, hogy észrevegyék, hogy segítségre van szükséged. Nem tudom, van-e nálatok olyan kórház, amelyik elnyerte az UNICEF-tõl a bababarát címet. Ha igen, akkor javaslom, hogy ott szülj. Az ilyen kórházakban császármetszés után is éjjel-nappal együtt lehet a baba, és a mama, és mindig van, aki segítsen, ha gondjuk van.
Még egy kis bíztatás: a mellbimbód már biztosan jobb formájú, mint az első szülés után, hiszen a nagyobbik gyerek már valamennyit dolgozott rajta. Könnyebb dolga lesz a kicsinek, mint a nagynak volt.
Sződy Judit

Kérdés:

Két hónapos kislányunk, eddig csak szoptattam, de begyulladt a mellem. 40 fokos lázam volt két napig, lázcsillapítót nem szedtem, a gyerekorvos tanácsára, de Augmentin 625 tablettát szedek napi 3x1-et.
Masszírozom, fejegetem, semmi eredménye. Fáj még, de a legszomorúbb, hogy a tejem eltűnt a másik mellemből is. Lázasan is végig szoptattam, de a kettőből összesen 50g-ot tudott a baba szopni. Természetesen a hiányzó mennyiséget babatápszerrel pótoltuk.
A negyedik napnál tartok, kétségbe vagyok esve, mit tegyek?

A mellgyulladásnál kevés kellemetlenebb dolog van, nagyon megviseli az ember szervezetét. A gyulladt mellben természetes, hogy kevesebb tej termelődik, mivel a gyulladás miatt nem tud ürülni. Ha az anya nagyon rosszul érzi magát, előfordulhat, hogy legátlódik a tej ürülése mindkét mellből, ezért lecsökken a tejtermelés. A teendő ilyenkor az, hogy nagyon gyakran mellre kell tenni a kisbabát (éjjel, nappal, legalább kétóránként, először mindig a gyulladt mellre), mivel a gyakori szoptatás indítja be újra a tejtermelést. A gyógyszert végig kell szedni, az orvos utasítása szerint, akkor is, ha már nem érzi betegnek magát.
Az érintett mellet szoptatás előtt meleg borogatással, vagy meleg fürdővel és enyhe masszírozással (krémes, vagy babaolajos kézzel!) lehet fellazítani, így jobban kiürül belőle a tej. Ez elősegíti a gyógyulást. Ha nagyon fáj, szoptatás után a gyulladt részre tehet hideg borogatást. Ez fájdalomcsillapító, de csökkenti a kialakult ödémát, így a csomókat is. A hideg borogatás azonban ne tartson tovább tíz percnél, mert a tejtermelést is csökkentheti.
Ne aggódjon amiatt, hogy teljesen el fog apadni a teje. Gyakori szoptatással, és a tápszeradag fokozatos csökkentésével a tej "visszatéríthető", még akkor is, ha valaki teljesen abbahagyta már a szoptatást.
Most részletesen leírom, hogy mi a bevált módszer.
Szoptatás előtt néhány perc meleg borogatás, jó hangulat (kellemes zene, finomságok, egy pohár turmix, joghurt, gyümölcslé, vagy amit szeret), kényelmes elhelyezkedés (fekve, vagy ülve is szoptathat, lényeg az, hogy jól támassza meg magát párnákkal, vagy találjon egy kényelmes fotelt) és egy kis önbizalom szükséges.
Tegye mellre a babát, és finoman simítgassa a mellet a baba szája felé (krémes, vagy olajos ujjakkal, hogy a bõr ne súrlódjon). Ha a kicsi jól kifogyasztotta a mellet, és magától elengedi, akkor böfiztesse meg, és tegye át a másik mellre.
Ha ezt is "kiette", újra böfiztetés, és újra az "első" mell, majd a "második" következik.
Tudom, hogy ez a "dupla szoptatás" értelmetlennek tűnik, mert ilyenkor már az anya teljesen üresnek érzi a mellét. A javaslat mégis megalapozott: amikor a baba újra elkezd szopni, kiváltódik az úgynevezett tejkilövellő reflex, ami mindig újabb tejadaghoz juttatja a kicsit, ha nem is nagyon sokhoz, de valamennyihez igen. Jó tudni azt is, hogy szoptatás alatt folyamatosan termelődik a tej, mégpedig ez sokkal kalóriadúsabb, mint az, ami két szoptatás között gyűlik össze. A szoptatásnak ez a módja erősen serkenti a tejképződést, kb. egy hét alatt visszahozza a babának szükséges tejmennyiséget - ha legalább kétóránként megszoptatja a mamája, és közben fokozatosan csökkenti a tápszeradagot.
Remélem tudtam segíteni. Javaslom, hogy olvassa el a Babaneten a Pótlás, szoptatás közben című cikket. Ez talán még több bizalmat ad a továbbiakhoz.
Sződy Judit

Kérdés:

Most várom az első gyermekemet és természetesen szeretném szoptatni. Néhány ismerősömnek szülés után begyulladt a melle és ez állítólag borzasztóan fájdalmas. A védőnőm szerint fejni kell, így lehet elkerülni, de például a barátnőm azt állítja, hogy rengeteget fejt, mégis begyulladt.
Most fejni kell vagy nem kell fejni? Ha igen, akkor a baba mennyi idős koráig?
Nagyon szeretném, ha a szoptatás nekem is szép és hosszan tartó élmény lenne, de az az igazság, hogy a környezetemben nemcsak ilyenekkel találkozom.

A mellgyulladás nem a fejés hiánya miatt alakul ki. Úgy előzheted meg, hogy
- szülés után minél hamarabb mellre teszed a babát,
- mindig megkínálod, ha kér, éjjel is,
- minden alkalommal megkínálod mindkét mellel (lehet, hogy nem fogja elfogadni, de kínáld meg!)
- nem hordasz szoros melltartót, vagy olyan ruhát, ami bevág, szorít.
Ha a tejbelövellés (2.-4.nap) időszakában feszes, kemény lenne a melled, egy kicsit fejj le szoptatás előtt, hogy a baba be tudja kapni a mellbimbót, a bimbóudvarral együtt. Ne masszírozd, dögönyözd durván a melled, mert ez is tejcsatorna-elzáródáshoz vezethet (ebből lesz a mellgyulladás), hanem szoptatás közben, olajos vagy krémes kézzel simítgasd a baba szája felé az esetleg kialakult csomókat. Ilyenkor jót tesz, ha szoptatás előtt meleg fürdőt veszel, vagy meleg borogatást teszel a melledre, mert ez föllazítja a mellet, könnyebben jön a tej.
Mellgyulladáshoz az vezet, ha elzáródik egy tejcsatorna, és nem tud kiürülni a tej, vagy, ha kórokozó kerül a sérült bimbón át a mell szövetébe. Ebben az esetben a gyógyulást az érintett mellből való gyakori szoptatás hozza, és mindaz, amit a tejbelövellés körüli teendőknél is írtam. Ha lázas, influenza szerű állapotba kerül az anya, antibiotikumra lehet szükség, de ez nem árt a babának. Különben az egész lezajlik három nap alatt.
A fejésbe vetett hit azért alakult ki, mert régen nem igény szerint, hanem három, sőt négyóránként szoptattak az anyák. Ez a hosszú időszak elég volt ahhoz, hogy túltelítődjék a mell, és maga a felgyülemlett tej okozta a tejcsatorna elzáródását. Fejni csak akkor kell, ha nem igény szerint szoptatsz, ha tejet akarsz adni, ha el kell menned otthonról, és nem tudod vinni a babát, vagy, ha a kicsi kórházba kerül (koraszülött. stb.)
A szoptatáshoz önbizalomra is szükség van, és sok sok információra, ami a hiedelmek helyébe kerül. Javaslom, hogy vedd fel a kapcsolatot a La Leche Ligával, és járj el az anyacsoportokra, még szülés előtt.
Sződy Judit

Kérdés:

Kislányom június végén lesz egy éves. Kb. másfél-két hónapja elkezdett nem enni. Eleinte még jól ment egy-egy reggeli vagy ebéd vagy vacsora, de azután volt egy másfél hét, amikor semmit sem volt hajlandó enni. Azt hozzá kell tennem, hogy mivel tehéntej allergiája van, ezért úgy döntöttem, hogy ha tudom, egy éves korág szoptatom, ami sikerült is. Négy hónapos korától kap gyümölcsöt és zöldséget és kb. hat hónapos korától három étkezésre csak ezeket kapja. Az említett másfél hét leteltével ismét jól-rosszul evett. Sajnos két hete megint semmit nem hajlandó megenni. Akkor jöttünk haza Magyarországról és két napig lázas volt, második nap hasmenése volt. Azt gondoltam, biztosan a hosszú utazás viselte meg vagy a melegben valami fertőzést kapott. A láz két nap után elmúlt, a hasmenés még egyszer előjött. Viszont most már ott tartunk, hogy semmit nem enged a szájába rakni, még a fogát sem tudjuk megmosni. Csak szopni hajlandó és a vizet vagy a gyümölcslevet issza meg. Kb a probléma megjelenésekor kezdett el négy felső foga jönni. Olvastam és hallottam, hogy a fogzás mindenféle problémát okozhat, többek között evési problémákat is. A kérdésem, hogy mennyi ideig hagyjuk, hogy nem eszik? Nagyon erőltetni sem az evést sem a fogmosást nem merem, nem akarom, hogy a későbbiekben esetleg utáljon enni és fogat mosni emiatt. Május 30-án mérték a súlyát utoljára, akkor kiderült, hogy két hónap alatt csak 150 gr-ot hízott. A másik kérdésem kapcsolódik az előzőekhez: szeretném megkezdeni az elválasztást, de hogyan tegyem, amikor semmi mást nem hajlandó elfogadni?

A válaszom: ne aggódj a baba egészségéért, semmi baja nem lesz, ha anyatejet kap csak. Sajnos evésre erőszakkal rávenni szinte lehetetlen egy gyereket, ne is kísérletezz vele. Inkább csinálj falatkákat, amiket ő maga meg tud enni, ha épp kedve van. (Banánszeletek, krumpilpüré-golyók, zabpehely-labdácskák, puha kenyérkockák). Tedd ezt elé, hátha a kíváncsisága ráviszi, hogy megkóstolja. Az evés körül ne csináljatok cirkuszt, mert az még élesíti a helyzetet. A gyerek ugyanis hamar rájön: az evés az anya gyenge pontja, ezzel lehet
megkülönböztetett figyelmet kiváltani. Akkor továbbra sem fogok rendesen enni, mert így sokat foglalkoznak velem.
A másik kérdésedre a válasz: a ti speciális esetetekben (hogy a baba nem eszik mást), a legjobb lenne, ha a kicsit néhány órára ráhagynád olyan valakire, akit szeret. Te szépen elmennél kirakatot nézni, vagy bármi. Ez alatt az idő alatt lehet, hogy enni fog, ha nincs kéznél az anyu. Ha ezt rendszeressé teszed, talán szívesebben fog enni, és lassan el tudod
választani. A fokozatosság a lényeg!
Sződy Judit

Kérdés:

Kislányom 5 és fél hónapos. Én meg elkaptam az influenzát. Ilyenkor mi a helyzet a szoptatással, mi jut át az anyatejbe? -Nem kaphatja el tőlem? Egyelőre ő még nem beteg.

Az influenzát akkor is elkapja, ha szoptatod, meg akkor is, ha nem. Viszont az anyatejben benne vannak azok az ellenanyagok, amiket a te szervezeted termel az influenza ellen. Úgyhogy mindenképpen azt ajánlom, szoptass tovább, még, ha belázasodnál, akkor is.
Sződy Judit

Kérdés:

Szeretném megkérdezni, hogy egy anya szervezetében jelenlevő, ajakherpszt okozó vírus a szoptatás időtartama alatt, az anyatejjel átjut-e a baba szervezetébe, vagy már eleve úgy születik ilyenkor a baba, hogy "megörökölte" az anyukától ezt a (hajlamot?) vírust ?

Nem kizárt, hogy az ajak herpesz megjelenésekor, különösen, ha az egyén kimerült, menstruál, lázas betegség is megjelenik, vagy valamilyen trauma éri, vírus kerül a keringésbe, onnan pedig bekerülhet az anyatejbe. Ennek azonban borzasztó kicsi a valószínűsége, tehát a szoptató herpeszes anyát a szoptatástól nem tiltjuk el. Fontos azonban a száj és bőrsebek fedése, ezek kézzel való érintésének kerülése, mert fertőzés előfordulhat a fertőző nedvvel való érintkezés során. Még kis kiterjedésű övsömör esetében sem választjuk el a babát, csak akkor, ha az nagy kiterjedésű, és ezért az anyának vírus ellenes gyógyszert kell szednie. Ez utóbbi az anyatejbe biztosan átmegy. Az ajak herpesz vírusát nem örökli meg a baba. Ezt a herpeszt a herpesz vírus -1 típusa okozza. A nemi szervek herpeszes fertőzését a herpesz vírus -2 típusa okozza. Ez utóbbi sajnos már méhen belül megfertőzheti a babát, vagy a szülés során. Ilyen esetekben a babán a fertőzés tünetei - bőr, szem, idegrendszer, máj - hamarosan megjelennek. Szervezetükből ilyenkor a vírus, ill. az ellenanyagok röviddel a szülés után kimutathatók.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

Kisfiam 3 hónapos, csak anyatejet kapott eddig és ezt szeretném minél tovább folytatni. Ezen a héten egy séta alkalmával jól megfáztunk mindketten. Ő már jobban van, bár még kicsit szürcsög, de én belázasodtam. Barátaink azzal ijesztgetnek, hogy elmehet a tejem. Mit csináljak, hogy ez ne történjen meg?

Ne higgy a barátaidnak. Nyugodtan szoptass lázasan is. A tejed akkor apadna el, ha abbahagynád a szoptatást. És attól csökkenhetne, ha a babád a nátha miatt nem tudna jól szopni. Ha csökken, gyakori szoptatással visszahozható néhány nap alatt. Az elapadt tejet is vissza lehet hozni, de az már nagyobb munka. Ne aggódj.
Sződy Judit

Kérdés:

Szeretném megtudni, hogy szoptatás ideje alatt szedhetem-e az ECHINACEA - biborkasvirág kivonat - gyógynövény cseppet az immunrendszerem erősítésére. Szülés után az immunrendszerem sajnos nagyon leromlott, sokszor vagyok náthás, lázas stb. Ezen szeretnék változtatni, ill. erősíteni az immunrendszerem.

Az immunrendszerre nem feltétlen a leromlott kifejezés a megfelelő. A terhesség egy fiziológiás immunhiányos állapot, ami a méhen belül fejlődő magzatot is védi, hiszen, mivel "félig" testidegen, az immunrendszer megkísérelné kilökni, mint ahogy a korábbi időkben az átültetett szervekkel történt. A szoptatás idején a szervezet védekező képessége visszatér a normális kerékvágásba, ugyanakkor tudni kell, hogy számos immunglobulin nagy dózisban átkerül az anyatejbe, hiszen a baba hetekig az anya által így biztosított védőanyagokra van utalva, saját termelése csak 2-3 hónap táján indul be érdemben. A gyógynövény kivonatokkal általában az a bajom, hogy pontos (mennyiségi és minőségi) összetétele nem ismert, általában több száz, sokszor be sem azonosítható alkaloidot is tartalmazhatnak. Nem tudható, hogy ebből mi kerül be az anyatejbe, de valószínűsíthetően az alkaloidok túlnyomó többsége, ennek a babára gyakorolt hatása nem felmérhető. Javaslom helyette: a változatos és egészséges táplálkozást, a sok friss gyümölcsöt és zöldséget. Ha kell, szedje tovább a terhes vitamint, gondoljon a szülési vérveszteség miatti vashiányra is. A légúti vírusbetegségeket pedig el kell kerülni, tehát ilyen beteget ne engedjen környezetébe. A szoptatás befejezése után nem látom akadályát - ha orvosa is megállapítja szükségességét -, hogy a cseppeket szedje.

Kérdés:

Kisfiam 5 hónapos. Születése óta váladékozik mindkét szeme, a szem fehérje általában tiszta, tünetei: alvás utáni csipásodás, napközbeni könnyezés, alvás után néha összeragadnak a szemecskéi.
2 hónapos korában megpróbálták átmosni a könnycsatornáit, de a művelet sajnos nem sikerült (mondván, túl kicsi még a baba, ezért nem tudtak megfelelően behatolni az eszközzel), ezért egy hónap múlva megismételték, pontosabban csak szerették volna, mivel ekkor megállapították, hogy hiányzik a könnypontja (ha jól tudom, az orrba vezető nyílás...?). Most újra kontrollra kell vinnünk (a tünetek továbbra is fennállnak), de nagyon félek, mert a legutóbbi alkalom után 2 hétig nyöszörgött álmában a Kicsi, idegenektől megijedt és hetekre abbahagyta a gügyögést is... Ráadásul azt mondták, ha most sem sikerül a járatokat kitisztítani, akkor altatásban fogják megcsinálni, tudomásom szerint erre pedig a legtöbb orvos csak a baba 1 éves kora után vállalkozik. Azt mondják, eddig lehet, hogy azért nem sikerült, mert nagyon pici volt a baba, és a növekedéssel nagyobb az esély a sikerre. Nem szívesen teszem ki a Kicsit ismét ennek a "kísérletezésnek"...
Kérdéseim:
- ha nincs könnypontja, milyen eljárással lehet azt létrehozni?
- lehetséges, hogy most már képesek lesznek könnypontot fakasztani? mennyire fájdalmas ez a babának?
- árthat-e a baba látásának a lassan 5 hónapja tartó folyamatos kamillázás, időnként antibiotikumos cseppek használata (szemorvos kérésére)?
- az esetleges altatásban végzett beavatkozás során mi történik?
- el lehet-e végezni az altatásos beavatkozást egy éves kor előtt ?
- az altatásnak milyen következményei lehetnek-e a Kicsire?
- öröklődhet-e ez a fajta rendellenesség (a Kicsi édesapjának is el volt záródva születésekor a könnycsatornája...)?

Első két kérdése: Ha nincs könnypontja lehet-e valamilyen eljárással létrehozni, lehet-e fakasztani és mindez fáj-e a babának?
A könnypont a szemhéjszél belső végében, a belső zugtól kb 3-4 mm-re kifelé helyezkedik el, mind az alsó, mind a felső szemhéjszélen. Ez a kicsi tűhegynyi nyílás belemerül az úgynevezett könnytócsába, mely a szemrés belső harmadában lévő kis könnycseppet jelenti. Ez a kis cseppecske mindig jelen van, ha nem tud lassan az orr felé lefolyni a könnyelvezető csatornába akkor kigördül a szemrésből, vagy elpárolog és mert ezzel folyamatosan nedvesebben tartja a szemhéjszélet, jó táptalaj a baktériumok számára, amelyek szereik a meleg nedves területet és a por piszok mely a levegőben száll az is szívesen megül ezen a nedves területen. Nem tud az orr felé letisztulni, így fenntart egy folyamatos irritációt és ez az oka a könnycsatorna eredetű
kötőhártyagyulladásnak.

A látást nem befolyásolja, bár valóban nem jó, ha hónapokig antibiotikummal kell kezelni egy kisbaba szemét. Megszokja az ott élő baktériumtörzs a gyógyszert és komoly fertőzéskor már rezisztens lesz arra az antibiotikumra, amit használtunk.

Nem lehet könnypontot csinálni, ha az nem nőtt! Valószínűleg azért nincs könnypontja, mert nincs utána könnycsatorna sem, ezért tehát nem tudok arra felelni, hogy fáj-e a babának ez a művelet, hisz nincs ilyenkor teendő. Illetve későbbiekben valóban lehet egy különleges műtéttel
könnycsatornát ültetni a szemhéjszél és az orrüreg közé, azonban ez kb 1-4 éves korban és valóban műtéttel és valóban altatásban. Mindezt azonban gondos előzetes UH, MRI és CT vizsgálatoknak kell megelőzni. Konzíliummal eldönteni, hogy ez a legcélravezetőbb megoldás. Nagyon ritkán van erre a beavatkozásra szükség.

Azt gondolom, hogy inkább arról lehet szó az önök gyermekénél, hogy nagyon pici a könnypont és a rendelkezésre álló eszközökkel nem sikerült a könnycsatornát megtalálni feltárni. Erre abból következtetek, hogy ön csipásodásról váladékozásról ír, mely inkább csak meglévő könnycsatorna esetén tapasztalható, hisz ahol nincs ilyen kis eldugult csatorna ott a termelődött könny azonnal kigördül a szemrésből és eltávozik. Sőt a szervezet kiváló regulációja révén, megérzi, hogy elegendő kevesebb könny termelése és éppen annyit termel csupán amennyi elpárolog. A könnycsatorna teljes hiánya esetén általában ezzel a formával találkozunk, és nincs szükség semmiféle beavatkozásra sem.
Így tehát az önök kisbabájának valószínűleg egy finomvékony szondával sikerül a könnycsatornáját kitisztítani, mindenképpen javaslom tehát, hogy próbálkozzanak ismét esetleg, ha van energiájuk, jöjjenek el klinikánkra konzíliumra. Jobb túlesni ezen a konzíliumon mihamarabb, mint naponta izgulni azon, hogy helyesen kezelik-e. A konzílium, még nem azt jelenti, hogy be kell avatkozni. Ha félti a gyermeket a fájdalomtól akkor is érdemes megbeszélni, hogy mi a teendő ebben az esetben. Senkihez a szülő engedélye nélkül nem szabad hozzányúlni- emiatt tehát ne féljen. Fontosnak tartom a pontos felvilágosítást, és javaslom hogyha kis bizonytalansága is van inkább kérdezzen újra, talán nem voltunk elég világos beszédűek.

A könnycsatorna elzáródás hajlama öröklődhet, de amint sejtem a leveléből az Édesapa problémáját is sikerült kisgyermekkorban megoldani az akkori orvosoknak.

Az altatás természetesen, ha nem szükséges a műtét, akkor elkerülendő. Semmiképpen nem javasolnám egy normál könnycsatorna szondást altatásban végezni, hisz a beavatkozás kellemetlensége lényegesen kevesebb, és a kockázata is, mind egy altatásnak. Az átmosás, szondázás esetén csupán annyi a rossz a csecsemőnek, hogy határozottan megfogjuk a fejecskéjét, és nem hagyjuk hogy mocorogjon addig amig a könnycsatorát átmossuk. Ez nem tarthat tovább 10-15 mp-nél. Természetesen gyakran nagyon nehéz a kicsi könnypontba beletalálni az eszközzel, így mikroszkóp, nagyító szükséges lehet.
Azonban koraszülötteken és csecsemőkön is végzünk műtétet, pl. szürkehályog stb. miatt... és ehhez a beavatkozáshoz megfelelő kivizsgálás után elaltatja az aneszteziológus a csecsemőt. Nem tapasztaltam emiatt problémát, mert csak optimális körülmények közt szabad elvégezni a műtétet. A könnycsatorna bármilyen zavara nem ok arra hogy elaltassunk egy kis csecsemőt. Természetesen, ha pl sérülés éri ezt a területet, akkor a helyreállító műtétet altatásban végezzük.

Dr. Sényi Katalin

Kérdés:

A kisfiam 4,5 éves. Korábban nem volt semmi gond a látásával, bár sejtettük, hogy lesz gond, mert az apukája gyerekkorban kancsal volt, és én is szemüveges vagyok, születésekor pedig eléggé súlyos oxigénhiányos állapota volt. Karácsony előtti héten (Lázas beteg volt akkor éppen) elkezdett eléggé ijesztően kancsalítani, nem állandóan, de eléggé sűrűn. Elvittük egy szemészhez, aki azt mondta ragasztani kell a szemét ( az egyiket), és + 3,0-ás szemüveget írt fel. Bevallom, nem egészen voltunk elégedettek a doktornővel, és elvittük máshová, a kancsalrendelésen dolgozó doktornőhöz, akit több helyről is ajánlottak, mint nagyon jó gyerekszemészt. Az első vizsgálaton ő azt mondta, hogy a látása jó, pupilla tágításon kell majd megnézni, milyen rejtett hibája van a szemének, addig nem kell tenni semmit. Tegnap megvolt a második vizsgálat is, ahol azt mondták, hogy erősen távollátó. Azért lepődtem meg (bár lehet, hogy nem okkal), hogy hogyan lehet, hogy valakinek a látásával nincs gond, és mégis távollátó. Vagy én értelmeztem rosszul? Az egyik szemére + 4,0-es, a másikra + 5,0-ös szemüveget írtak, amelyikre a 4,0-est, arra + 1,0-és cilindert is (bár nem tudom, ez mit jelent), és valami 180 fok is volt ehhez felírva. Az első doktornő computerrel nézte, most a hagyományos módszerrel. Ebből adódhat az eltérés? Melyik módszer a jobb? Viszont ragasztani nem kell a szemét. Milyenek lehetnek az esélyeink? Elhagyhatja vajon a szemüveget?

A 4,5 fel eves gyermek panaszai hasonlóak az előző kisbabáéhoz, csak 3 év különbség van közöttük. A szabály változatlan a fellépő tünet miatt (és már korábban is lehetett volna vizsgálni az Édesapja miatt) iskolás korig a teljes alkalmazkodás bénításban mérhető maximális hypermetropias ( + Dioptriás) távollátóknak való szemüveget fel kell írnunk. Az a kancsalság mely terhelésre, lázas állapotra egy rejtett kancsalságból láthatóvá válik, az már kisebb korban is megvolt, csak kompenzálta, helyettesítette a gyermek. Képes akár 10 Dioptriát is lealkalmazkodni egy kisgyerek és rejtve marad a vizsgáló orvos és a szülő előtt is a gond. Legfeljebb azt veheti észre a szülő, hogy más gyerekekhez képest kevésbé szeret apró dolgokkal játszani, rajzolni, színezni. Az Atropinos tágításban felírt maximális szemüveg viselésével az esetek egy részében az ilyen jellegű kancsalság azonnal megszűnik és visszatér a kétszem a korábbi együttlátáshoz. A második vizsgáló orvos valószínűleg ezt várja és ezért nem rendelt szemtapaszolást is a szemüveg mellé. A tapaszolásra csak tompalátás vagy nagy kancsalsági szög esetén van szükség.
A szemüveget kinőheti ( kb 3 D-t) és viselni is csak annak kell akinek panaszt okoz. Van azonban olyan emberke, aki nem növi ki. A computeres mérés nem pontos (bár vannak nagyon jó computerek is) ezért a kétfelé mérés és az orvosi vizsgálat együtt dönti el milyen szemüveggel gyógyítható a legeredményesebben a gyermek.
A cylinderes fénytörési hiba a szaruhártya vagy a szemlencse alakja miatt mérhető. Nem látszik a szemüveglencsén az, hogy cylinderes vagy sem, úgy kell elképzelni, hogy a függőleges tengelyben a szaruhártya görbülete laposabb ott plusz töröerő fokozásra van szükség.
A legfontosabb, hogy a gyermek mindkét szemmel külön külön, majd pedig együtt is jól lásson közelre és távolra, teljesen lényegtelen, hogy hány dioptriás szemüveggel, mert annak értéke
változhat, kontakt lencsét kaphat, felnőtt korban meglézerezhető akár (most nem). Így a mostani feladat a jó látás elérése és a kétszemes látás fejlesztése.
Dr. Sényi Katalin

Kérdés:

Kamaszodó fiamnak az elmúlt és az idei tanév elején is árpa keletkezett a szemén. Múlt évben az első alkalommal orvosnál jártunk, gyógyszeres kezelés kapott ( Irgamid), majd 1 hónap múlva újra jelentkezett a tünet, ekkor a korábban kapott krémmel kezeltem, pár nap alatt elmúlt. Idén a tanév elején ismét jelentkezett az árpa, a fenti krémmel kezelem.
Azt nem tartom kórosnak, hogy a gyermekkor alatt néhányszor előfordul, de hogy 1 éven belül harmadik alkalommal kap a szem ilyen íipusú gyulladást, kicsit aggaszt.
Mi okozhatja az árpa kialakulását? Kamaszfiú, kissé gátlásos, de tiszta és harmonikus környezetben él.

Az árpa a könnytermelő mirigyek elzáródása miatt kialakuló gyulladás.
A szemhéjban is van sok kis mirigy. Ha a szemet fertőzés éri, akkor általában kötőhártyagyulladás lép fel. Az árpa azonban akkor gyakoribb, ha a szem túlzottan igénybe van véve, megterheljük.( pl. Ha kifejezetten sokat használjuk, mereven nyitva tartjuk keveset pislogunk, órák hosszat ülünk a TV, a számítógép előtt.) Ekkor a szervezet próbál könnytermeléssel védekezni és a vérbőség is felléphet. Ilyenkor a normál, a szemrésben normál
körülmények közt élő baktérium flóra felszaporodik, ehhez meg hozzájárulhat az egész szervezetet ért megterhelés: testi- lelki trauma (pl. iskolakezdés) de ugyanígy nehezítő tényező, lázas állapot, betegség, legyengültség, vércukorszint emelkedés, szemüveg hiánya.
Mindezek alapján nem elegendő az árpát elmulasztani, gyógyítani és kezelni, hanem az okot is vizsgálni kell.
Vérkép vizsgálattal tisztázni az általános ellenálló képesség helyzetet, a vércukor szintet stb. Látásélesség vizsgálattal és szem törőerő méréssel tisztázni kell van-e valamilyen szemüveggel korrigálandó eltérés. Meg kell vizsgálni váladékvizsgálattal, van-e kóros mennyiségű baktérium a kötőhártya zsákban. Meg kell vizsgálni a gyermek általános ellenálló
képességét.
Egy évben 3x előjövő árpa még nem jelent túl nagy gyakoriságot, különösen, ha a serdülő kort érinti. Ilyenkor sokkal gyakoribban a pattanások. Amikor a hormonháztartás rendbe jött, megváltozik mindez. Javaslom, hogy erősítsék a gyermek ellenálló képességét, tiszta kézzel nyúljon a szeméhez, kímélje a szemet, ne terhelje túl magát (sötétben olvaséssal pl. )
Még mindig leggyakrabban kamillás borogatást, meleg vizes borogatást és Irgamid kenőcsöt rendelünk az árpára. A betegségnek van heveny- (akut) és elhúzódó (krónikus) formája. Van a hónapokig tartó jégárpa is. Kicsit eltérő a kezelés módja.
Dr. Sényi Katalin

Kérdés:

Két és fél éves kisfiamnak gyakran váladékos a szeme. A doktornő, aki rendszeresen jár a bölcsödébe minden alkalommal megállapítja a kötőhártya gyulladás tényét. A váladékon kívül semmi szokatlan nincs a szemén. Az első alkalom után elvittük a kisfiút egy másik gyermekorvoshoz aki lehetőségként megemlítette, hogy előfordulhat a nyálkahártya váladéka (ugyanis kicsit náthás volt) fél úton kifelé megtapad és a benne lévő baktériumok okozzák a szem váladékozását. Felírt egy barna színű orrcseppet aminek segítségével már az első orrszívásnál egy hatalmas váladékcsomót tudtunk kiszívni és a szemén a váladék másnapra eltűnt. Azt hozzá kell tennem, hogy előtte egy hétig kenegettük Irgamid kenőccsel de semmi hatása nem volt. Az elmúlt héten ugyanígy jártunk. Azt tanácsolta a bölcsődei doktornő, vigyem el a kenőcsöt a bölcsiben és kenessem be a gondozónőkkel minden alvás előtt a szemét.(?) Megmondom őszintén ezt a megoldást nem tartom elfogadhatónak.
Esetleg tudna nekem egy rövid tájékoztató jellegű leírást küldeni a kötőhártya gyulladásról? (mik a tünetek? meddig tart? stb.)

A kötőhártya gyulladását baktériumok vírusok protozoonok okozhatják. Más és más a megjelenési formája a betegségeknek, már a megjelenési formából is lehet következtetni az okokra, de pontos diagnózist az úgynevezett "leoltással" a váladék tenyésztéses vizsgálatával nyerhetünk. Néhány nap alatt kiderül, milyen baktérium vagy más törzs okoz gyulladást, milyen telepeket találunk a leoltás után a tárgylemezen és az is kiderül ilyenkor, hogy melyik antibiotikum a leghatásosabb az éppen ott kinőtt telepek elpusztítására. Úgy mondjuk, hogy a leoltással kiderül, melyik gyógyszerre érzékeny és melyikre rezisztens a kórokozó. Ezt a vizsgálatot akkor végezzük el, ha a visszatérő, makacs nehezen gyógyuló esettel állunk szemben, illetve, ha a klinikai tünetek alapján nem egyértelmű a fertőzés természete.
A kötőhártya gyulladások közé sorolhatók a száraz szem tünet, mely nyákos váladékozással, vörös szemmel és széles skálájú panaszokkal jár: ilyen például: "mintha lenne a szemünkben valami, mintha homok lenne benne, legszívesebben csukva tartjuk ég, viszket.... Kimutatható a könnytermelés vizsgálatával, a könnyfilmfelszakadási idõ vizsgálatával, az úgynevezett Schiermer próbával, amikor az orvos megvizsgálja, hogy van-e elegendő könnye a betegnek adott idő alatt, ingermentes környezetben, esetleg érzéstelenített szemen, illetve inger hatására: fényre, hidegre, szélre. A kezelése a megfelelõ minőségű műkönny, valamint a könnytermelés javítása, A vitamin kúra stb.
Szintén kötőhártya gyulladás tüneteit mutatja az allergiás szem is. Ilyenkor is vörös lesz a szem, bár a váladékozás minimális, inkább csak könnyezés van, fáradt égő érzés, viszketés.....
Az allergia a kötőhártya cytologiai vizsgálatával fénymikroszkópos vizsgálattal eosinophyl sejtek szaporulatával, valamint a jellemző tüneteivel mutatható ki. Gyakran van szezonális formája, tavasszal ősszel gyakoribb. Antiallergiás kezelést kaphat a beteg helyileg szemcseppekben és általánosan tabletták formájában allergológus segítségével.
Vörös szem tünetet okozhat még sok más súlyosabb szembetegség, mint a zöldhályog, mely fájdalommal, látásromlással borús szaruhártyával jár glaukomás roham esetén, amikor az általános tünetet vegetatív rosszullét, hányás hányinger is kíséri. Kezdődő esetben a pupilla tág, a fájdalom bizonytalan, látásromlás és látótér kiesés még nem jelentkezik.
Vörös szem tünetet okoz a szem mélyebb részeinek gyulladása is, az érhártya betegsége az uveitis, iritis néven ismert kórkép. Ilyenkor alig van váladékozás ellenben fájdalom, mély lilás szemvörösség jelentős látásromlás, szűk pupilla, a szivárványhártya színének megváltozása jelzi az orvos számára a baj okát.
Heves vörös szem tünetet okoz a sérülés is, ez lehet egyszerűbb esetben egy nagy erőlködés, köhögés, nehéz széklet, kiugró vérnyomás emelkedés utáni kötőhártya alatti vérzés, mely minden kezelés nélkül is 1 hét alatt jelentősen javul, nyom nélkül felszívódik. Lehet egy idegentest okozta, ütés okozta bevérzéstől is. Itt nagy jelentősége van annak, hogy megvizsgáljuk van-e még idegen test a szemben a vérzés alatt, van mélyebben, illetve annak hogy kiderítsük a vérzés alatt nem történt-e a szem burkain repedés, mert az azonnali ellátást igényel. Így a szemsérülésekor akkor járunk el helyesen, ha azonnal felkeressük a legközelebbi szemészeti szakrendelőt.

A kisgyermekek gyakran nem mondják el a szemük sérülését, illetve nem is tudják mi is történt velük, pl belefújt a szél valamit a szemükbe. A szülő csak azt látja, hogy a gyermek az egyik szemét gyakran dörzsöli, az a szeme vörösebb könnyezik. Mindig kell porszemcsére vagy más idegen anyag szembe jutására gyanakodnunk ilyenkor, a gyermeket megnyugtatva alaposan meg kell tekinteni a szemét, meg lehet mosni langyos, vagy hideg vízzel a szemecskéket, hátha kipislogja a sérülést okozó anyagot. Amennyiben ez nem hoz megnyugvást még azon nap el kell vinni szemészeti szakrendelőbe a gyermeket.
Az ön gyermeke esetében azonban a könny elvezetéssel kapcsolatban fellépő vörös szem tünetről, illetve kötőhártya gyulladásról van szó. Azt írja, hogy a gyermek náthás volt és nehezen tudja még kifújni az orrát, orrszívóra volt szükség, hogy a tünetek mérséklődjenek.
Tudjuk, hogy a könny folyamatosan termelődik és az orrba a könnyelvezető csatornán át jut. Ha meghatódunk akkor szipogunk, temetésen mindenki az orrát fújja. Könnyen belátható, hogy ha az orr nyálkahártyája beduzzad a nátha miatt és amúgy a náthát sem tudja jól kifújni a gyermek, akkor a normál könnytermelés sem fog tudni az orr felé jól elvezetődni. Mindig a gyermek szemének csillogása, a könny elvezetésének lassulása jelzi, hogy a gyermek lázas ("úgy csillog a szeme") erre figyelnünk kell. Amennyiben a nátha nem tud letisztulni, a fertőzés a könnycsatornán át a szem felé visszafelé is terjedhet, bár ezt a csatornában lévő billentyűk jelentősen akadályozzák. Ezért vannak. Egy két éves gyermek gyakran dörzsöli a szemét és a nem egészen tiszta kezecskéjével is megfertőzheti saját magát. Így tökéletes a megfigyelése, nem a szemkenőcs vagy a szemcsepp fogja a gondjaikat megoldani, hanem, ha a náthás orrocskáját leszívjuk, letisztítjuk. Irgamid kenőcsöt nem szívesen adom a szembe, mert a szem nem szereti a kenőcsöket, nem ehhez van szokva, hanem a könnyszerű folyadékokhoz így a szemcseppekhez. Csak súlyos maródásban súlyos hámhiányban indokolt a szembe kenőcsöt helyezni. A kicsurgó könnye persze kimarhatja a szemhéjszélét és vörös lesz a szeme környéke. Erre a bõrfelületre, kezelésképpen lehet Irgamid kenőcsöt használni. Javaslom a gyermek szoktatását: zsebkendőbe köhögjön, tüsszentsen és a szemét csak teljesen tiszt törlővel, zsebkendővel szabad megtörölni, lehetőleg kézzel ne dörzsölgesse.
Dr. Sényi Katalin

Kérdés:

Milyen problémát okozhat, ha a pupillatágítás alatt a gyerek náthás? Amikor az időpontot kaptuk a doktor úr nem mondta ezt a a kitételt, hogy ha náthás ne tágítsam a pupilláját. Most, hogy olvastam egy előző válaszát, nagyon meg vagyok ijedve, hogy ebből probléma lehet.

A kérdésre az a válaszom, hogy attól, hogy a gyermek náthás és éppen pupilla tágítást is végzünk nála nem tudok különösebb súlyos problémáról, így az aggodalmukat nem látom megalapozottnak. Meg kell nyugtatnom, hogy a két dolog együttes hatása nem rontja sem a nátha gyógyulási esélyeit, sem a csepp tágító és alkalmazkodó képesség bénító hatását.
Félreértette a korábbi erről szóló írásomat, legfeljebb annyit szoktam mondani, hogy ha éppen lázas beteg a gyermek, vagy valami oknál fogva legyengült állapotban van, akkor egy nem azonnali sürgős vizsgálatot (és a szemüveg felírása az ilyen) elhalaszthatunk egy-két héttel a betegség gyógyulásáig, hiszen ilyenkor a gyermek is nyűgös, sokkal nehezebben kooperál, nehezebb a vizsgálat is, mert nem elég nyugodt.
Dr. Sényi Katalin

Kérdés:

Egy éves kisfiunk bal szemével egy picit befelé néz. Szerettük volna megvizsgáltatni szemész szakorvossal, de ijesztőnek találjuk, hogy a vizsgálathoz szemcseppel ki kell tágítani a pupilláját. A doktornő megnyugtatott, hogy ez a babának nem fájdalmas, mi mégis bizonytalanok vagyunk, nincs-e ennek valami káros következménye, velejárója.
Szükséges-e vizsgálni az ilyesmit még csecsemő korban? Van-e jelentősége, hogy minél előbb kezelni lehessen, ha valami problémát találnak?

Az 1 éves kisfiú kancsalsága arra hívja fel a figyelmünket, hogy a gyermek időnként valamiért nem használja egyszerre mindkét szemét.
Ennek lehet az az oka, hogy rosszabbul lát egyik szemével, vagy az is hogy gyengébb valamelyik szemizma. A látási zavart lehet kezelni azzal, hogy takarjuk a vezér szemet és gyakoroltatjuk a gyengébben látó szemet, s ha képes kiélesíteni a képet akkor szemüvegre sincs azonnal szüksége. Azonban annak eldöntése, hogy milyen problémával állunk szemben alapos kivizsgálást igényel, szükséges megtágítani a szembogarakat és átvizsgálni a szemfeneket, meggyőződni annak épségéről, valamint eldönteni azt van-e nagy dioptriás különbség a két szeme között. Erre a vizsgálatra már 8 hónapos kortól alkalmasak a kis csecsemők és az ezen időszak után is fel-fel lépő vagy állandóan látható valódi kancsalság kezelendő, mégpedig azonnal.
Minél hamarabb kezdjük kezelni annál biztosabban megúszhatjuk a tompalátást. Ez a tompalátás olyan baj, hogy az agy választ a két szem közül és egyik szem vezérszemmé, a másik kancsalító szemmé válik, majd a tartós használat hiányától ellustul és tompán fog látni, homályosan a legjobb szemüveg sem segít már rajta. Ezt az állapotot nem szabad megvárni, mert a kezelése hosszadalmasabb és gyakran eredménytelen.
Kérem tehát ne habozzanak, végezzék el a szükséges pupilla tágítást és menjenek kontroll vizsgalatra a gyerekkel. Nem kell megijedni ettől a feladattól. Napi kétszer l-l csepp 0,5% vagy 0,25% Atropin cseppel 5 napig cseppentve kellő alkalmazkodásbénulást érhetünk el, és az orvos pontos szemüvegbemérést végezhet. A gyermek mindent ugyanúgy fog látni ezen időszakban is, csak újságot-olvasni nem fog tudni, de azt hiszem ezt most még nem neki kell elvégeznie. A tágító csepp mellékhatása ha kicsurog az arcra, bőrre, illetve, ha az orrba becsurog a könnycsatornán keresztül, hogy a kisereket kissé megtágítja, és így átmeneti ideig 15-30 percig kipirosodhat az arcocskája a cseppentés után. Ez azonban nem jelent problémát. Megelőzhetjük ezt is azzal, ha csak l cseppet cseppentünk a kötőhártyazsákba és ha folyadékot itatunk a cseppentés után vele. Így az esetleg orrba garatba mégis bejutott csepp felhígul.
Általános mellékhatása olyan ritka és nem okoz semmilyen marandó károsodást, így erről nem szükséges most szólni, csupán annyit, hogy ha a gyermek egyébként náthás beteg vagy lázas, akkor el kell halasztani egy héttel a tágításos vizsgálatot, új időpontot kell kérni.
A kezelés mihamarabbi elkezdését szükségesnek tartom, mert jól kezelhető a korán felismert kancsalság és fénytörési hiba.
Dr. Sényi Katalin

Kérdés:

Kisfiam egyik szeme születése óta váladékozott (gyulladt nem volt). Hat hónapos korában mondták, hogy el kéne vinni átmosatni, mert nem fogja kinőni. Végül nem vittük el és nyolc hónapos kora óta (Kb. két hete) egyik-napról a másikra megszűnt a probléma, azóta semmi váladék nem jön a szeméből. Ezek szerint mégis kinőhette, vagy várhatom még, hogy újra jelentkezni fog a váladékozás?

A nyolc hónapos korra megszűnt váladékozás lehet valóban attól, hogy megindult a könny a könnycsatornában az orr felé, de lehet attól is, hogy csak éppen annyi könnye termelődik, amennyi elpárolog és nincs könnyezéssel váladékozással járó tünet 2 hete. Egy megfázás,
lázas állapot még előhozhatja. Azonban azt tanácsolom, hogy ha most nincs semmi tünete, akkor örüljön és nem kell átmosásra elvinni csak, ha mégis jelentkezne újra. Azonban még nincs lezárva az ügy.
Figyelnie kell. Van rá példa, hogy minden beavatkozás nélkül megszűnnek a panaszok, van olyan is hogy néhány hét szünet után újra jelentkeznek.
Dr. Sényi Katalin

Kérdés:

Lányom 4 hónapos, eddig kizárólag szopott (igény szerint), az első két hónapban kb. 1-1 kg-ot, a harmadikban 700 gr-ot, a negyedikben 400 grammot hízott, születési súlyát már megduplázta. Voltak időközben olyan időszakok is, amikor nagyon kevés tejem termelődött, gyakran szoptattam, de amikor még így is nagyon éhesnek tűnt, megpróbáltam neki felengedett fagyasztott tejet adni. Ő azonban soha nem fogadta el. Három hónapos korában kb. 2 hétig borzasztó keveset evett, mindig sírt ha próbáltam mellre tenni, de túléltük ezt az időszakot is, újra megjött az étvágya. Igaz, közben az én tejtermelésem csökkent le, igazából azóta (3 hete) sem sikerült helyrehoznom a "hozamot", estére szinte alig van tej. Rengeteget idegeskedem emiatt, ami persze szintén nem kedvez erőfeszítésem sikerének. Ezenkívül rettenetesen nyomaszt, hogy kizárólag tőlem függ a lányom jóllakottsága, hogy "muszáj", hogy legyen tejem, egész nap azt nézem, van-e bennem elég tej. Jól esne végre kimozdulni itthonról a lány nélkül is így 4 hónap után, anélkül, hogy idegeskednék, hogy nehogy megéhezzen, míg haza nem érek. Szóval, rettenetesen rossz lelki állapotban vagyok, rémálmaim vannak, mostanában már néha nappal is sírógörcs környékez. A férjem tehetetlen, és én is....
Így elhatároztam, hogy megpróbálom rászoktatni a lányom, hogy akármilyen más formában is egyen, ne csak mellből. Így azt hiszem nagyon megkönnyebbülnék. Neki is álltam, de nem sok sikerrel. Sára nem fogad el semmit továbbra sem, se cumisüveget, se poharat. A kérdésem erre vonatkozna (elnézést a hosszú bevezetőért), van valamilyen ötletük, hogy hogyan lehetne mégiscsak rávenni pohárból ivásra, és van valami tapasztalatuk, hogy mennyi ideig tart egy ilyen folyamat?

Ismerős ez az érzés, ami hatalmába kerített. És az is, ahogy a lányod reagált rá.
Először is szeretnélek megnyugtatni a fejlődése felől: az teljesen normális, hogy a kezdeti rohamos hízás után lelassult a gyarapodás. Hivatalosan még lenne két hónapotok a születési súly megduplázására. Amúgy a dekáknak sokkal kisebb jelentőségük van, mint annak, hogy mit látsz a babán: van napi öt-hat pisis pelusa? Van széklete legalább négy-öt naponta? Akkor minden rendben. Ezért nem akar más módon ennivalót elfogadni.
Azt javaslom, hogy tedd meg, hogy elmész nélküle egy vagy másfél órára először. Ne csak sétálni, mert akkor egész úton azon fogsz aggódni, hogy mi van otthon. Menj vásárolni, vagy egy barátnődhöz - valami mozgalmas legyen benne. Ha egy négy hónapos baba két órán át nem kap enni, abból biztosan nem lesz semmi baj. Sőt: rá fog jönni, hogy milyen érzés rendesen megéhezni, és, ha hazamész, biztosan intenzíven és hosszan fog szopni. Ez új élmény lesz mind a kettőtök számára.
Még valami: ne törődj a melleddel. A mell teltsége csak az első hetekben jelentős - később már szinte észre sem venni, hogy melyik melledből szopott a baba, és melyik, az ami még érintetlen. Ez teljesen normális. A mellek teltségét az első időkben nem a bő tejtermelés okozza, hanem egy élettani ödéma, ami a mell hirtelen megnőtt vérellátása miatt alakul ki. Amikor ez elmúlik - olyan hat hetes kor körül - a mell hirtelen üresnek tűnik. Természetesen, ha két szoptatás között hosszú idő kimarad, a mellek teltebbé válnak. Ez azért van, mert ilyenkor a folyamatosan termelődő első tej felhalmozódik. Ám a dolog csalóka: az első tej főleg tejcukrot tartalmaz, viszonylag híg, míg a hátsó tej - ami szoptatás közben termelődik - zsírosabb és fehérjedúsabb. Ez az, amitől igazán jól lakik a baba. Ha túl gyakran szoptatod, és mindig rövid ideig, akkor főleg a hígabb első tejből kap a baba. Ez olyan, mintha neked minden étkezésnél csak levest adnának. Ugye, nem laknál jól? Ha két szoptatás között vársz másfél - két órát, és a baba hajlandó hosszabb ideig szopni, akkor a sűrűbb hátsó tejhez is hozzájut. Ezért javaslom, hogy nyugodtan menj el otthonról. A babavigyázót kérd meg, hogy vigye el a lányt sétálni, vagy kösse magára hordozókendőben, és úgy járkáljon vele. Ez megnyugtatja a kicsit, és nem fogja átüvölteni az anyátlan időszakot. Az, hogy este kevesebb a tejed, szintén természetes. Olyankor valóban a nagyon gyakori szoptatás a jó. Este mindenkinek kevesebb, de laktatóbb a teje.
Azt javaslom, próbálj még kivárni legalább egy hónapot, és akkor kezdd el finoman kínálgatni a babát mással is - ez a lehetőség gondolom megnyugtat majd. Tapasztalatom szerint nem fogja rávetni magát az ennivalóra a kisbabád - de legalább te tudod, hogy már mást is ehetne.

Sződy Judit

Kérdés:

Kislányom 10 éves. 1,5 éves korában egy rossz diagnózis folyományaként vizes mellhártyagyulladása volt. Kórházban kezelték, csapolták a tüdejét, az utolsó pillanatban. Azóta szinte minden évben többször beteg lesz, lázas stb. Kb. 4-5 éves kora óta egyre gyakrabban hasfájásra, görcsökre panaszkodik. Néha hány és hasmenése is van, láza viszont nincs. Négy alkalommal éjjel kellett ügyeletre vinni, ahol minden alkalommal valamilyen étkezési problémát vagy az influenza hasra-gyomorra húzódását állapították meg. Utóbbi alkalommal ultrahangos vizsgálattal is ellenőrizték. Mi erősen gyanakszunk vakbélre, de az orvosok ezt kizárják. Miért? Úgy tudjuk a vakbél gyanú kizárásához nemcsak ultrahang, hanem vizelet és vérvizsgálat is kell. Miként zárhatnánk ki ezt a betegséget? Hová vihetném lányomat ha egy ilyen vizsgálatot szeretnék? Mi lehet egyéb ok ha nem vakbél?

Gyermeke visszatérő hasi panaszainak a hátterében nagyon valószínűtlen, hogy vakbélgyulladás állna. A vakbélgyulladás csaknem minden esetben heveny betegség. Ez azt jelenti, hogy a kezdeti tünetek (hányinger, rossz közérzet, bizonytalan hasfájás, esetleg hőemelkedés) jelentkezését követően 24-48 órán belül a betegség annyira előrehalad, hogy műtét nélkül a vakbél kilyukad, perforál. Ezen a típusos történeten kívül általában jellegzetes a vizsgálati lelet is (hol és mennyire érzékeny a has és ez hogyan változik). Általában ennyi elég a vakbélgyulladás igazolásához vagy kizárásához. Kétes esetben segítséget jelenthet az ultrahang vizsgálat és a laboratóriumi leletek, de ezek nem feltétlenül szükségesek a vakbélgyulladás igazolásához vagy kizárásához. Nagyon ritka az, hogy a vakbélgyulladás (inkább vakbél körüli összenövések, hegesedés) elhúzódó, visszatérő panaszokat okoz. Ezért ilyen panaszok esetén elsősorban egyéb dolgokra kell gondolni. Nagyon sok betegség, állapot okozhat ilyen panaszokat, ezért ilyenkor gastroenterológiai kivizsgálás lehet szükséges. Csak néhány azok közül a kórképek közül, amelyek ilyen panaszokat okozhatnak: székrekedés, emésztési zavarok, húgyuti vagy bélrendszeri fertőzések, lányoknál petefészekcysta. Csak ha ezt az összes lehetőséget kizárták és a panaszok mindig a jobb alhas területén jelentkeznek akkor merül fel a krónikus vakbélgyulladás lehetősége, amit igazolni csak a hasüreg tükrözésével lehet. Ezen az úton a vakbél el is távolítható, a körülötte lévő összenövések oldhatóak. 2004.11.04 2002.12.16

Kérdés:

A kislányom 1999.dec.7.-en született. Húsvét előtt pár nappal nagyon belázasodott, 40 °C fölé emelkedett a láza. Sokáig vizsgálták, és csak nemrég jöttek rá, hogy VĂˇlasz:reflux vesicorenalisVĂˇlasz: a betegsége diagnózisa. Ránk ijesztettek hogy műteni kell. Emlegettek valamilyen instilaciot, amit nem értünk. Berendeltek minket 3 hét múlva a kórházba, és narkózissal fogják végrehajtani a beavatkozást. Nagyon aggódunk, lehet egy 6 hónapos 7,5 Kg súlyú kisbabát altatni ? Milyen beavatkozást akarnak csinálni, homályosan emlegettek egy optikus csövet, amit bevezetnek a húgyhólyagba, és valamilyen spriccelést is a gyenge izomra. Nagyon örülnénk neki, ha valamilyen válasszal tudnának szolgálni erről a beavatkozásról, ill. a betegségről is.

Leírásuk alapján kislányuk betegsége az ún. vesico-ureteralis reflux (továbbiakban VUR). Ez a leggyakoribb húgyúti rendellenesség gyermekkorban. Lényege, hogy a vizelet a húgyhólyagból visszafolyik a húgyvezetékbe is (normálisan ez nem fordul elő). Ennek különböző súlyosságú formái vannak. A legenyhébb esetben csak a húgyvezetékbe terjed, súlyosabb esetben azonban a vesébe is visszakerül a vizelet. Az elváltozás súlyos esetben a húgyvezeték és a vesemedence, vesekelyhek tágulatával jár együtt. Tartós fennállás esetén a VUR súlyosan károsítja a vesét, emellett a felszálló fertőzések, vesemedence gyulladások kialakulását is elősegíti (legtöbbször így derül ki). Csecsemőkorban viszonylag nagy számban észleljük a VUR spontán javulását, megszűnését, de a VUR-t mindenképpen kezelni kell. A kezelés első lépcsője a tartós (akár évekig tartó) vizeletfertőtlenítés, mely szájon át folyamatosan szedett gyógyszerekkel oldható meg. Ennek hatására az esetek jelentős részében megszűnik a visszafolyás. A kezelésnek nem szokott komoly mellékhatása lenni tapasztalatunk szerint. Olyan gyógyszereket alkalmazunk, amelyek nem okoznak gyomor-bél panaszokat. Súlyosabb, illetve gyógyszeres kezelésre nem reagáló esetekben valamilyen beavatkozásra van szükség. Egy viszonylag új módszer a szülő által már említett "endoszkópos" eljárás. Ennek lényege, hogy altatásban a húgycsövön keresztül egy cső formájú optikát vezetünk a húgyhólyagba. Ezzel egyrészt megvizsgáljuk a hólyagban az anatómiai helyzetet, a húgyvezetékek nyílását, melyek ilyenkor általában tátongóak. Ezt követően az eszköz segítségével a húgyvezeték nyílásába a nyálkahártya alá különböző "szövetbarát" anyagokat lehet fecskendezni, melyek beszűkítik a tátongó nyílást. Ez a beavatkozás az elváltozás súlyosságától függő arányban, de többnyire megszünteti a VUR-t. Ha a beavatkozás eredménytelen, akkor meg lehet ismételni, vagy a legsúlyosabb esetekben illetve ha az endoszkópos beavatkozásra valamilyen egyéb okból nincs lehetőség "nyílt" műtétet kell végezni. Ilyenkor a hólyag megnyitása után korrigáljuk az anatómiai helyzetet - a húgyvezetékeket újra "beültetjük" a hólyagba. Ez az előbbinél sokkal nagyobb beavatkozás kb. 10-14 napos kórházi bentfekvéssel jár (szemben az endoszkópos beavatkozás 1-2 napos kórházi tartózkodásával). A nyílt műtét szinte minden esetben megszünteti a VUR-t.

Kérdés:

A kisfiam most 17 hetes és állítólag cisztája van a jobb oldali heréje felett. Nagyon gyorsan alakult ki szinte egy pár óra alatt. Amikor tisztába tettem, akkor láttam meg a duzzanatot a zacskójában. Elvittük az orvoshoz és azt mondta, hogy valami vezeték nyitva maradt egy picit és ezért alakult ki nála ez a duzzanat. Egyébként nem fáj neki és már kéthete ugyanakkora, nem változott a mérete. Az orvos szerint nem kell operálni mert 90% hogy magától visszahúzódik. De ha 2 év múlva is ott van akkor meg kell operálni. Állítólag a herével semmi probléma azt nem fenyegeti semmi veszély. A kérdésem, hogy indokolt-e az ilyen hosszú várakozási idő és valóban visszahúzódhat-e magától? Későbbiekben kialakulhat-e újból ez a duzzanat? Van-e kockázata a hosszú várakozási időnek?

A here feletti tömlő legtöbbször ún. vízsérv. Ez úgy alakul ki, hogy a hasüreg mögött kifejlődő here, ahogy a lágyékcsatornán keresztül "leszáll" a herezacskóba, úgy magával húzza a hashártyát. Ennek "normálisan" csak a here körüli része marad meg, a többi felszívódik. Amennyiben ennek a tömlőnek a here és a hasüreg között egy része megmarad, abban felszaporodhat a folyadék. A műtéttel valóban érdemes várni - két okból is. Egyrészt az eseteknek egy jelentős részében valóban magától eltűnik, másrészt nincsenek benne hasüregi szervek (belek) így nem fordul elő kizáródás. Amennyiben a vízsérv tömlője a hasüreg felé zárt akkor van esély rá, hogy "felszívódik", ezért a várakozás feltétlenül indokolt. Ebben az esetben a műtét elvégzése egy éves kor után jön szóba. Amennyiben a vízsérv nyitott a hasüreg felé akkor nincs esély a spontán "gyógyulásra", hamarabb is szóba jön a műtét. Azt tudni kell, hogy lázas betegség, vírusfertőzés során a vízsérv mérete nőhet, ami aztán visszahúzódik.

Kérdés:

Kicsink (6 hónapos) influenzás volt pár hete, és unasyn nevű antibiotikumot kapott. Most be szeretnénk neki adatni a meningoccocus (agyhártyagyulladás) elleni védőoltást. Az lenne a kérdésem, hogy az antibiotikum és a védőoltás beadása között mennyi időnek kell eltelnie? Már az első adag vakcina is védettséget nyújt a betegség ellen?

Nem az antibiotikum adás és a védőoltás beadása között kell bizonyos időnek eltelnie. Az antibiotikumot a kisgyermek azért kapta, mert beteg volt (gondolom még lázas is). A betegség feltehetően nem influenza volt, mivel az, az idén ősz óta még nem okozott megbetegedést hazánkban, valamint az, vírus okozta felső légúti hurutos megbetegedés. Antibiotikumot ilyen megbetegedés esetén csak akkor kap a beteg, ha a bakteriális felülfertőződés gyanúja merül fel a betegség kb 4-5. napja után, vagy a betegség eleve nagyon súlyos tünetekkel indul és ez utóbbi várható. Bármely betegség megelőzésére adott védőoltás (az agyhártyagyulladást okozó baktériumok ellen adott oltások is ilyenek) beadását az orvos csak akkor végzi el, ha a gyermeket megvizsgálva meggyőződött arról, hogy a gyermek teljesen egészséges. Nem tanácsos az oltást beadni valamely betegség lappangási szakában, ill a lábadozási szakban sem. Tehát hogy kisbabája teljesen egészséges-e és alkalmas-e a védőoltás megkapására orvosuk tudja eldönteni, vizsgálat után. Nem véletlenül kell ugyanazt a védőoltást 1 éves kor alatt 3x adni, amelyet 1 éves kor után csak 1x kell. A csecsemők immunrendszerük éretlensége miatt nehezebben tudnak bizonyos fajta ellenanyagokat termelni. Ezért szükséges az ismétel oltás( ez esetben össz. 3x . Megfelelő védettség csak 3 oltással érhető el.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

Kislányom egy éves, most aktuális a mumpsz, rubeola, himlő oltás koktélja. (Külföldön élünk, itt ekkor kapják) Szeretném megtudni, hogy ez az oltás nem veszélyes e a szülőkre nézve. Mi nem kaptunk védőoltást, és egyikőnk sem esett át ezeken a betegségeken. Mit tehetnénk? Oltassuk be mi is magunkat?

Ezen oltás után a kisgyermek kb. 1 hét múlva bágyadt, nyűgös, étvágytalan lehet. Előfordul azonban hogy belázasodik és rajta ezeknek a betegségeknek a tünetei enyhe formában megjelenhetnek (nátha, köhécselés, nyirokcsomó duzzanat, kanyarószerű bőrkiütés, a fül alatt mumpszszerű duzzanat). Ezek néhány nap alatt elmúlnak, legfeljebb tüneti kezelést igényelnek. A kisgyermek azonban a környezetét nem fertőzheti meg, nem veszélyes terhes anyákra sem. Tehát emiatt nem érdemes Önöket beoltani.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

A korábbi oltással kapcsolatban bizonyosan vannak tapasztalatok a mellékhatások terén, de mi a helyzet az új vakcinával?
- Mik lehetnek az oltás ellenjavallatai?
Kislányom 6 és fél éves első osztályos tanuló, tehát rendszeresen zárt közösségbe jár. Ön javasolja-e az oltás beadását, és ha igen melyiket. Az oltás után mennyi ideig tart a mellékhatásként fellépő láz?

A szórványos, elsősorban agyhártya-gyulladás tüneteit okozó B típus ellen hatékony védőoltást eddig még nem tudtak kifejleszteni. Tehát, ha valaki a jelenlegi vakcinák bármelyikével is oltott, azért még a "szabályos" járványos agyhártya-gyulladást megkaphatja.
Oltási ellenjavallat a készítmény egyes összetevőivel szemben észlelt túlérzékenység, akut lázas betegség.
Ezen túlmenően minden egyes oltás elvégzését adott esetben, a körülmények ismeretében az oltást végző orvosnak kell mérlegelnie.
Először azt döntse el, kívánja-e gyermeke oltását. Elvileg a nem konjugált - "régi" - vakcina három-öt évre védettséget ad az A és C típus ellen, tehát az megfelelő, erre már számos klinikai tapasztalat van. A konjugált ("újabb") készítmények - a leírtak szerint - életre szólóan adnak védettséget.
A mellékhatás 48 - 72 óráig jöhet.
Dr. Péter György

Kérdés:

3 éves kisfiam a DPT II (délelőtti) beadásának napján este lázgörcsöt kapott. 38,5 fokos lázát próbáltam épp hűteni hűtőfürdővel. Egy percig sem tartott, spontán magához tért egy tíz perces ernyedtség után. Gyermekorvosunk mentővel bevitette a kórházba, ahol másnap hazaengedtek, és pár nap múlva ambulánsan EEG-vizsgálatot végeztek rajta (eredményét várjuk). A családban nem tudok ilyen esetről (egyetlen "agyi" betegség: anyai nagyapjának féltestvére szkizofrén). A neurológus "kopogtatásos" vizsgálatán semmiféle eltérést nem talált, majd két hónap múlva megyünk kontrollvizsgálatra. Háziorvosunk azt javasolja, többé ne kapjon szamárköhögés elleni oltást, mert akár az is kiválthatta.
Meglepett minket, hogy annak ellenére, hogy volt már magas láza, "csak most" jelentkezik a lázgörcs. Az oltás előző beadásainál, bár mindig belázasodott, nem tapasztaltunk görcsöt. Az eset óta kisfiunk magatartása nem változott meg.
Kérdéseim a következők:
1. Elképzelhető-e, hogy valóban az oltás egyik komponense váltotta ki a görcsöt?
2. 15 hónapos öccsénél - akinek szintén volt már 40 fok feletti láza is - valószínű-e a lázgörcs megjelenése?
3. Az oltás elhagyása mennyiben csökkenti a szamárköhögés elleni védettséget?

Meglehetősen konkrétan fogalmazatott kérdéseire a következőket válaszolnám:
1. Igen, elképzelhető. A Per - a szamárköhögés - komponens összefüggésbe hozható a lázgörccsel. Persze az összefüggés nem bizonyítható minden kétséget kizáróan.
Ugyanakkor elfogadott álláspont, hogy akiknek korábban már volt komolyabb görccsel járó rosszulléte, azoknál a Di-Te oltóanyagot használjuk.
2. Ez az összefüggés nem áll meg. A nagyobb gyermeknél zajló görcs alapján nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az öcsnél is lehet erre számítani.
(Persze ez nem jelent egyértelmű kizárást sem.)
3. Az az érzésem, hogy az alapimmunizálás ad védettséget, bár bizonyára nem véletlen alakult ki ez az oltási séma. Azonban arra vonatkozó - akár számszerű - adatokat nem ismerek, amelyek azt mondanák meg, hogy milyen mértékű és mennyire tartós így a védettség.
De azt is megjegyezném, hogy a hazai járványügyi helyzetet figyelembe véve, napjainkban már nem jelent komoly veszélyt a szamárköhögés. (Bár elvileg lehet számolni behurcolt esetekkel.)
Dr. Péter György
2004.05.24

2002.05.24

Kérdés:

Kislányom 20 hónapos. Ma a délutáni ébredés után alighogy ráállt a jobb lábára, elkezdett sírni és utána sem volt hajlandó ráállni. Elvittük a baleseti ügyeletre, ahol egy ultrahangvizsgálat után azt mondták, nincs kóros folyadék a csípőízületben, az orvos ízületi nyáknyulladást diagnosztizált. Egy hét ágynyugalmat írt elő. Estére be is lázasodott, 38 fok. Lehet a lábfájás kezdődő felső légúti betegség előjele, vagy esetleg komolyabb a baj?

Ismeretes a gyermekkorban - és nem is igen ritka - az úgynevezett, vírus okozta átmeneti izületi gyulladás - synovitis transitorica. Ez szokott az Ön által leírtakhoz hasonlóan zajlani: jó állapot, hirtelen kezdet, esetleg megelőző vírus fertőzésre utaló jelek. Enyhe gyulladásgátló kezelésre gyorsan gyógyul. Akkor azonban, típusos esetben, az ultrahanggal minimális izületi folyadékgyülem kimutatható.
Ugyan távgyógyítás nincs, de leginkább ez a betegség jut eszembe először.
De természetesen, más irányban is kell gondolkodni, hiszen a klinikai zajlás alapján esetleg módosítani kell az eredeti elgondolást.
Ezt arra értem, ha nem gyógyul, ha tartósan lázas, ha klinikai állapota romlik. Ennek megítélése, esetleg további klinikai, laboratóriumi, képalkotó vizsgálatok segítenek a folyamat természetének tisztázásában. De természetesen ez kifejezetten szakmai feladat.
Dr. Péter György

Kérdés:

Kislányom másfél éves. Még nem jár önállóan.
Tulajdonképpen mindent "későn" csinált, a hasrafordulástól kezdve a felállásig. 10 hónapos volt, hogy elkezdett kúszni. (A fiam szintén ilyen lassú volt, 11 hónaposan mászás helyett gurulva közlekedett, egyévesen állt fel, 15 hónaposan indult el önállóan). Egy éves korában elkezdett beszélni, és az időtájt állt fel. Kapaszkodva kb. 15 hónapos kora óta megy. Többször elesett (mint minden baba), nem tudom, ettől "megijedt-e". Szellemileg rendben van, kapcsolatteremtő készsége jó, szeret táncolni, énekel (ha egyedül van, akkor is, de engem is szívesen kísér). Kézenfogva nagyon szeret gyalogolni, tulajdonképpen egész nap azt tenné - de ez kb. egy hete van (mármint hogy állandóan a kezünket fogná és menne). Önállóan max. két métert tesz meg. Nagyon bizonytalanul lépeget.
Kancsalság miatt 11 hónaposan voltunk szemészeten, ahol azt mondták, láthatólag nincs látsáproblémája (látásélesség), a kancsalságot is kinőtte azóta. Hintázni, mértleghintázni nagyon szeret, a csúszdára egyedül felmászik és fekve lecsúszik.
Mi a még normálisnak mondható felső határ az önálló járáshoz?

A járás, mint humánspecifikus mozgásforma az egyedfejlődés során viszonylag későn alakul ki, a 10-15. hónapban. Ehhez azonban megfelelő tónusú izomzat, az izmok megfelelő rugalmassága, szabad, jó állású izületek szükségesek, valamint az egyensúlyozó rendszer, a látás és mindezek idegi szabályozásának jól koordinált működése szükséges. A csecsemőnél a 8. hónap után érnek meg a feltételei a járás lépésciklusának idegrendszeri szabályozásához. Ha az önálló járás a 15. hónap után sem alakul ki, érdemes a kisgyermeket szakembernek megmutatni. Először gyermekneurológusnak, (ha mód van rá, a fejlődésneurológiában jártasnak), ezután pedig az ő ajánlásával gyógytornásznak. A vizsgálatok során kiderülhet, hogy az önálló járás az izomműködés koordinációjának zavara, vagy esetleg az izmok tónuszavara, vagy akár az izületek lazasága, vagy éppen merevsége miatt késik-e. Ennek megfelelően határozzák meg és végzik megfelelő ideig a rehabilitációs programot (komplex gyógytorna).
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

Kis unokám 4 éves elég gyakran meg van fázva. Kapott gyógyszereket, inhalálták a szülei. Megröntgenezték, ott azt mondták, tüdőgyulladása van, ezzel párhuzamosan vér, vizelet vizsgálatot is csináltak az teljesen negatív. Nem értem mi történik az unokámmal.

Előfordulhat bizonyos kórokozók fertőzése esetén, hogy a tüdőgyulladás korántsem típusosan zajlik, nem lázas a beteg, legfeljebb köhög, bágyadtabb, kissé gyengébben érzi magát. Ilyen esetekben gyakran hallgatózással (fizikális vizsgálat) sem hallható eltérés, sőt még a szokásos laboratórium vizsgálatok is negatívak, főleg a betegség kezdeti szakában. Amennyiben a tüdőgyulladás az elvégzett röntgen vizsgálat alapján kiderül - amelyet sokszor gyanú, vagy egyéb ok miatt, pl. műtét előtt végeznek - azt kezelni kell.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

Kisfiamnak most is arcüreg és középfülgyulladása, bronchitise van. 6 napig lázas volt (délutánonként és éjszaka). Már tegnap nem volt lázas, de most is csúnyán köhög.

Az arcüreg-gyulladás vezető tünetei valóban a sokszor rohamos, kissé érces, de hurutos jelleggel is bíró, jobbára éjszaka jelentkező köhögés. Emellett általában bő sárgás orrfolyás is látható. Ennek részben konzervatív, részben aktív, gégészeti kezelése van.
Elsőt illetően: orrcsepp, orrszívás, adott esetben antibiotikum, melegítés, különböző spray-ek használata. Ebben még igen hasznos segítséget nyújthatnak a megfelelő sós kamrák is. Második út - amelyre még ma is rákényszerülhetünk - a melléküregek alkalmas eszközzel, gégész által történő átöblítése.
Dr. Péter György

Kérdés:

Kisfiam 12 hetes a jobb füléből sárga váladék folyik, nem lázas, ha hozzáérek a füléhez nem húzza el és nem is sír és szerintem nem is fáj a füle. Lehet, hogy huzatot kapott, vagy a fürdővíz ment bele?

Ha váladékfolyást észlelünk egy csecsemő füléből, mindenképpen gégészeti vizsgálatot javaslunk. Elsősorban azért, mert főleg kiscsecsemőkorban előfordulhat, hogy csak nagyon diszkrét, alig észrevehető tünetekkel zajlik egy középfülgyulladás, aminek egyik tünete lehet a kialakuló fülfolyás. Ha ezt elhanyagoljuk, későn kezeljük, komoly szövődményei lehetnek. Előfordulhat azonban váladékfolyás hallójárat-gyulladás következtében is. Ebben a korban a hallójáratba-fülbe jutó vizet nehéz kitörölni - szinte nem lehet -, a járat bőre felázik, rajta gombák, baktériumok telepszenek meg, ennek következtében kialakul a gyulladás, váladékfolyás. Legjobb esetben a fürdetéskor fellazult, már termelődő fülzsír ürül a baba hallójáratából. A fentiek megállapítása érdekében gégészeti vizsgálatot javaslok.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

A kislányom 3 éves. Nagyon sokszor volt már mandulagyulladása, ezen az éven szinte egész télen hurutos is és piros a torka. Legutóbb egy hónapja lázgörcse volt (nekem és a férjemnek is volt kiskorunkban) és azóta is egyfolytában 38 fok körüli a testhőmérséklete és piros a torka. Elvittem egy fül-orr-gégészhez, aki azt mondta nagyon gócos és a nyirokcsomói is meg vannak duzzadva. Azt javasolta, hogy injekciózással hozzuk rendbe, mert valamit tenni kell, mivelhogy lázas is és azután góctalanítja. A gyermekorvos ennek ellenére nem látta úgy, hogy injekció kellene, de 4 napja azóta is hőemelkedése van. A vérképe jó és a vizeletében sem találtak semmit. Az Ön véleményét kérném, hogy ilyen korban ennyi mandulagyulladás után javasolná e a góctalanítást (orrmandulája sincs).

Azt írja az anyuka, hogy a 3 éves kislánynak sokszor volt már mandulagyulladása, ezen a télen pedig szinte állandóan hurutos volt és piros volt a torka. Fontos lenne azt tudnunk, hogy az egész télen észlelt torokgyulladások közül vajon melyik volt mandulagyulladás. A mandulagyulladás - tüszős - pl. önmagában hurutossággal nem is jár együtt, ha náthás, köhögős a gyerek, társuló fertőzést jelent. A nyirokcsomók bizony bármilyen felsőlégúti gyulladástól megduzzadhatnak, ez nem jelent önmagában mandulagyulladást, vagy gócot. Mindettől függetlenül lehet, hogy van egy beteg mandulája a kislánynak, habár lehet, hogy az orrmandulája is visszanőtt. Tudni kell azonban azt, hogy 4 éves kor alatt csak nagyon indokolt esetben szabad torokmandulát kivenni, mert kiderült, hogy az idegrendszer egy bizonyos sejttípusa itt érik. Egyébként is gyakran említjük, hogy korai mandulaműtétek után a kisbetegek sokkal gyakrabban jelentkeznek köhögéssel, alsó-légúti fertőzésekkel. A jó labor-eredmények is az ellen szólnak, hogy itt komolyan felmerül a góc.
Ma már nagyon ritkán adunk körzetben injekciós kezelést. Kitűnően felszívódó, széles hatásspektrumú antibiotikumok vannak, amelyek alkalmazása egyre egyszerűbb (napi 1x, 2x szedés). Szinte azt mondhatnám, nincsenek ilyen jó készítmények injekcióban gyógyszertári forgalomban, tehát a kolléga ezt, és a babaleletet mérlegelve döntött az injekció ellen, helyesen. Inkább javasolnék a laborvizsgálatok mellé orr- és torokváladék-vizsgálatot, sőt, a gyakori betegeskedés miatt allergológiai-immunológiai szakvizsgálatot, valamint láztalan állapotban, tünetmentesen egy újabb gyermekgégészeti szakvizsgálatot. Csak ezután dönthetnénk felelősséggel a még fontos torokmandula sorsáról.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

Lányom 2év 8 hónapos. télen gyakran volt gond a fülével, ki is vették az orrmanduláját. Most hogy jött a tavasz, azután a nyár, ezek kezdtek megszűnni. A gondom, hogy most szinte állandóan mandulagyulladása van. Már sokféle antibiotikumot kapott. Van amikor csak fájdogál neki, aztán 1 hét múlva gennyes, de nem lázas, rá 2 hétre köhög és lázas, aztán megint hetente kisebb mandulagyulladás, cataflám, zaditen, panadol, bioparox, vitaminok stb.... aztán jönnek az antibiotikumok hasmenésig, aztán egy kis lactobact és minden kezdőik előröl. Mit tehetnék, hogy ennek vége legyen egyszer s mindenkor?

Egészen biztosan a torokmandulája beteg állandóan a kislánynak? Tudniillik a torok gyulladása nem mindig egyenlő mandulagyulladással, igaz az is gyakran gyulladt a torokkal, gégével , garattal együtt, de előfordul, hogy csak a garat gyulladt, vagy a gége. A mandula a gyulladásban ilyenkor csak annyiban vesz részt, hogy mint fő védekező szerv a torokban segít leküzdeni a fertőzést. Van azonban amikor elsősorban a mandula beteg. Ez a gennyes, tüszős mandula gyulladás, amelyet egy baktérium okoz, az előbbieket inkább vírusok. Tehát nem vagyok biztos benne, hogy a gyakori felső légút betegségekért csak a mandula felelős. Sokkal inkább javasolnék egy immunológiai-allergológiai kivizsgálást, ahol kiderülhetne nincs-e gond a gyermek immunrendszerével.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

Kisebb lányom ez év márciusában múlt két éves. Szeptembertől került bölcsődébe. Az első ott töltött napok után elkezdett folyni az orra, amit sajnos még ma sem tud rendesen kifújni. Antibiotikumos kezelésre először november 10-én került sor, mert belázasodott.1-2 nap után látványosan javult, de sajnos 1 hét múlva más fertőzést szedett össze és megint antibiotikumra lett szükség. Közben feltűnt, hogy a nagyon halk beszédet nem mindig hallja. A fül-orr gégész orrmandula műtétet javasol. Feltétlenül szükséges ez az első probléma miatt ? Eddig nem volt beteges, fül-orr gégésznél is most voltunk először.

A közösségbe kerülő kisgyermekek közül sokan az első 1-2 évet szinte állandó betegeskedéssel töltik. Ezek általában láz nélkül, vagy lázzal járó hurutos megbetegedések. Nagyon sok baktérium és főleg vírus létezik amelyek ilyenkor kórokozóként szerepelnek. Vannak azonban olyan gyerekek is akik ősztől tavaszig szinte ki sem gyógyulnak az állandóan hurutos állapotból. Ennek általában az az oka, hogy az orrmandula krónikusan gyulladt állapotban nagy méretet elérve állandóan váladékot termel és akadályozza az orrlégzést. A szülő előbb-utóbb észreveszi, hogy a gyermek nem jól hall, horkol, nyitott a szája állandóan. Majd az esetek egy részében megérkezik az első arcüreg vagy középfülgyulladás is. Ebben az esetben a problémák még csak most kezdődtek, és ha a halláscsökkenést csak a náthás állapot alatt észlelték és az említett szövődmények még nem jelentkeztek lehet még várni. Minél fiatalabb korban történik a műtét annál valószínűbb, hogy az visszanő. Ha viszont a tünetek fokozódnak, a szövődmények megjelennek nem érdemes a műtétet halogatni.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

Hat hónapos kisfiam kb. két hónapja köhögni kezdett. Eleinte csak ritkán és alig, de azóta fokozatosan válik egyre gyakoribbá és erősebbé. Közben egy hétig antibiotikumot is kapott. Most már hangosan, szinte kiabálva köhög, úgy fél óránként. Orra nem folyik, nem lázas. Viszont mintha szörcsögne valami az arcában? orrában? És sokat tüsszög. A helyzet reggel a legrosszabb, és álmából is fel-fel ébred a köhögésétől. A doktornő szerint piros kicsit a torka és váladékot lát hátul lecsorogni a torkán. A tüdeje tiszta. De amikor izgatott (és csak akkor), húzósan liheg, szinte hörög. Lehet mindez egy vírustól? A gyógyszer miért nem hatott? Lehet hogy allergiás?

Csecsemő és kisded korban előfordul, hogy egy komolyabb felső légúti megbetegedés után hosszabb-rövidebb ideig "szörcsög", hörög a baba. Az ok leggyakrabban az orrmandulák megnagyobbodása ill. az ennek következtében fennálló fokozott nyáktermelés. A megduzzadt orrmandulák elzárhatják kifelé a nyák útját, az hátul marad az orrgaratban, a baba légvétel közben szörcsög. Ez a váladék sokszor nehezen vagy nem szívható ki. Hátrafelé viszont lefelé csorog, főleg éjszaka. Ez okozhat erős rohamszerű köhögéseket, amely ébredés után általában fokozódik, tüsszögés orrfolyás kíséretében. A csecsemőt a garatban levő váladék nem irritálja annyira, mint a nagyobb gyereket, nem krákog, nem rögtön köhögi azt vissza. Így az a légcsőbe csorog tovább, és csak akkor köhögi fel azt a kicsi, ha az már légzési akadályt okoz. Ennek a váladéknak légzéskor keletkező hangját- hörgést- hallja a szülő, főleg ha a baba nyüzsög, eszik. Szinte rászólna, köhögjön egyet. A tüdő ilyenkor többnyire tiszta. Rosszabb esetben 6 hónapos kor után akár arcüreggyulladás, vagy induló allergia(étel, pollen, házipor stb. is lehet ennek hátterében.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

Attól féltem, hogy 3 hónapos kisbabám annak ellenére, hogy éppenhogy csak befejezte az antibiotikumot, ismét fülgyulladást kapott. Nos, az orvos nem állapított meg semmi bajt, de azt mondta, az állandóan eldugult orr allergia is lehet. Számomra hihetetlen, hogy pici baba már allergiás lehet! Az orvos azt mondta, csak szívjam ki az orrát minden este alvás előtt, de előtte csepegtessek orrcseppet az orrába. Van orrszívó porszívóm, azzal szoktam szegényt terrorizálni. Ha bekapcsolom a porszívót, már sikít szegény. Kérdésem: nem káros, ha heteken, hónapokon keresztül porszívózom szegény orrát? Mi mást lehet tenni az allergia ellen (ha ez tényleg az) ilyen kicsi korban? (Csak szopik, nagyon jól fejlődik mind testileg, mind szellemileg, de az apja nagyon allergiás.)

A korábbi évtizedekben az allergiás tüneteket korosztályok szerint csoportosítani lehetett. Csecsemőkor: un .atópiás bőr ,ekzema. Kisded és kisgyermekkor :un. asthmatikus hörghurut, ekzema. Kamaszkor:szénanátha. Később: ekzema, szénanátha, asthma. Az utóbbi években tapasztalható, hogy a későbbi életkorban jelentkező állapotok egyre fiatalabb korban lépnek fel. De ilyen kicsi szénanáthás típusu allergiás babát még nem láttam, és a szakirodalomban sem olvastam róla. A csecsemőkori orrdugulásnak más oka is lehet. A téli időszakban a száraz meleg levegőt rosszul tűrő orrnyálkahártya is megduzzadhat és váladékot termelhet (főleg kisgyermekkorban). A kisbabák nagy része bukogat, így a tej ill. a savas gyomortartalom, ha a szájon nem is mindig jön ki, az orrgaratba feljön. Ott részben mint folyadék hallható marad (szörcsög a csecsemő), ill. nyákot termeltet az orrgarattal. Úgy észleljük mintha a baba náthás lenne. Persze lehet orrdugulás, náthás állapot vírusos vagy bakteriális fertőzés következménye is, de akkor a baba nyűgös, rossz étvágyú, lázas lehet. Ha nem ez utóbbiról van szó, valóban elegendő lehet a baba orrát tisztán tartani. A porszívó orrszívó nagyon jó és hatékony lehetőség, de én csak akkor ajánlanám, ha valóban leszívható mennyiségű váladékról van szó. Az állandó szívás szülőt csecsemőt pszichésen egyaránt megviselhet. A folyamatosan használt orrcsepp pedig hosszú idő után tönkreteheti az orrnyálkahártyát-ezután ezért fog állandóan dugulni. Ennyire pici csecsemőnek allergia elleni gyógyszereket nem nagyon szoktunk alkalmazni. Az ő allergiáik inkább étel eredetűek (tej), így a megfelelő diétát (tápszert ) alkalmazva a tünetek általában megszűnnek. Javaslom, hogy keressenek fel gyermekkórházi gégészt, akivel vizsgálat után az esetleges allergológiai vizsgálatok szükségességét megbeszélhetik, és az ott elvégezhető.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

Az én kisfiam 7hónapos lesz másodikán. 4 hónapos korától egyik antibiotikumot a másik után kapta, állandóan lázas volt (40C), ment a hasa. Nem tudták mi a baja, vizsgálatokat nem kértek. Ez volt november elején. A hónap végén kiharcoltam egy vizelettenyésztést, mert a vérvételt nem engedélyezte a doktornőnk. Azt mondta, hogy ilyen idős korban az értékek még nem mutatnak reális képet a gyermek állapotáról. Nos a vizelettenyésztés eredménye: E.Coli. Ekkorra az én kisfiam már 30 dekát fogyott, sugárban hányt, állandó lázzal küszködtük végig a napokat. Antibiotikum váltás, az 5. fajta tápszer kipróbálása, semmi javulás. dec. 18.-án 41,5 C volt a láza, kivittem a kórházba, ott kapott injectiót, ellátták, megmérték a súlyát és az én valamikor kis pufók 7300 grammos kisfiam már csak 6700gramm volt. 2 hét alatt leadott még 30 dekát. Nem tudott az oldalára fordulni, gyenge volt, nyűgös, a hasa mint a léggömb, ha hozzáértünk ordított, szörnyű volt látni. Az ügyeletes orvos azt mondta, hogy hagyjam benn a kórházban, mert a kiszáradás szélén táncolunk. Nem mertem otthagyni, mert már nem bíztam az orvosokban, és mert tudom milyen nálunk a kórházi ellátás. Hazavittem, kortyonként diktáltam bele az ételt, melyet ki is hányt azonnal, szerencsére a folyadékot nem, így egy nap 3 dl teát meg tudtam vele itatni, de a többszörösét ürítette. Jött a megyei kórház, ott sem tudták megmondani mi a baja, de kapott rizsnyákos hasfogót, ezt szívesen megitta, javulgatott. 1 hétig lázmentes, enni nagyon keveset evett, inkább csak bébiételeket, de evett. Visszatért az ereje, és a színe.
Karácsony után 2 nappal ismét hasmenés, 40 fokos láz, hányás. Ügyelet, antibiotikum rendelés, miután azt mondtam, hogy nem kaphat a gyerek antibiotikumot az orvos elgondolkodott, és közölte, hogy nem is olyan csúnya a gyerek torka itassam. Nem tudta mi a baja.
Január 2.-án változatlan panaszokkal elmentünk orvoshoz, mire a háziorvosunk egy diétás tápszert adott végső elkeseredésében, a Nutrilon Low Lactose nevezetűt. A kisfiamnak másnap reggelre minden panasza megszűnt, azóta egészséges, mint a makk.
Egy baj van csak, mivel a tejtermékeket nem eheti a Laktóz érzékenysége miatt, és 100ml tápszerben csak 51mg Kálcium van, és 540mg kellene egy nap, de csak 2X hajlandó egy nap tápszert enni akkor is csak 150-180 ml-t, akkor hogy pótoljam neki ezt a fontos anyagot?
Milyen vizsgálatok vannak, és hol végzik őket, amik kimutatják, hogy az enzim termelődik-e nála, vagy hogy kinövi, vagy sem? Nagyon aggódok, hogy jól csinálom -e az étkezésének az összeállítását, és hogy a csontosodása megfelelő-e!

Azt hiszem, hogy kisfiánál nem a tejcukorbontó enzim hiányának kimutatása, ill. a megfelelő napi kalciumbevitel megoldása az elsődleges és sürgető probléma, hanem annak tisztázása, hogy mi okozta a gyermek magas lázait, emésztési zavarait, leromlását. Tejcukor-emésztési zavar lázzal nem jár! A probléma megoldásának kulcsa tehát a látszat ellenére könnyen lehet, hogy nem itt keresendő. Levele alapján - habár külön ki kell hangsúlyozni, hogy a gyermek fizikális vizsgálata és az elvégzett, akár 1-2 vizsgálat eredményének ismerete nélkül határozott véleményt mondani nem lehet és nem szabad - gyermeke panaszait nagy valószínűséggel húgyúti fertőzés indította. Ez csecsemőkorban, ha az a vesemedencét is érinti, pontosan a leírt tüneteket (akár hasmenés is!) produkálja. Ráadásul a vizelet tenyésztés is pozitív volt. Ilyen esetben feltétlenül alapos gyermek nephrológiai (urológiai) kivizsgálás javasolt, akár a tünetek javulása vagy szünetelése esetén is. Sajnos egy ilyen nem rendszeresen kontrollált húgyúti fertőzés úgy működhet, akár egy időzített bomba, bármikor fellángolhat. A kivizsgálás, kontrollok, kezelési programok pontos rendjét szakmai előírás szabályozza. Amennyiben a csecsemő húgyúti fertőzését elhanyagolják, nem kezelik (antibiotikumokkal) megfelelő ideig, a gyermek veséi tönkremehetnek. Egy súlyos, több hétig tartó magas lázas állapot, tartós gyógyszeres kezelés előidézheti az ún. posztinfekciózus laktóz intoleranciát, vagyis a lactase enzim csökkent mennyiségét vagy hiányát. Ez ilyenkor átmeneti, de akár 1-2 hónapig is eltarthat, megnehezítve a csecsemő, ill. kisgyermek táplálását. Nem kizárt azonban, hogy családjukban, ill. gyermeküknél ez valójában is fennáll, és most realizálódott. Tehát a korrekt gyermek nephrológiai kivizsgálás után akár gasztroenterológiai kivizsgálás is szóba jöhet, ill. ajánlott. Ha módjuk van rá, keressék fel a legközelebbi egyetemi intézetet - gyermekklinikát.

Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

Szűrés (hasi UH) alapján kislányomnál vesetágulatot találtak (15 mm) amikor másfél hónapos volt. Azóta még kétszer megvizsgálták. (Most 5 hónapos) A tágulat tovább nem nőtt számottevően, de azért vizelet vizsgálatot kértek, ahol baktériumos fertőzést állapítottak meg. Egyébként állapota jó, nem lázas, jókedélyű. Kapcsolatban lehet-e a baktériumos fertőzés a vesetágulattal? Ha igen, milyen következményei vannak? Mennyire gyakori, hogy ilyen korban baktériumos fertőzést kapnak a kislányok? Esetleg én nem csináltam valamit helyesen? (Elölről hátrafelé tisztítom, minden étkezésnél tisztába teszem.)

A vizelet fertőzései és a leírt üregi tágulat egymással oda-vissza kapcsolatban vannak. Értem ezalatt, hogy a húgyutak bármiféle anatómia rendellenessége azok fertőzéséhez vezethet. Különbséget kell azonban tennünk a gyulladásos folyamat - tehát amikor a vizeletben gennysejtek is vannak - és a szakma által tünetmentes baktérium-ürítésként emlegetett eltérés között, miszerint ez utóbbinál csak baktérium mutatható ki a vizeletben. Ehhez azt is értékelni kell, hogy milyen számban tenyészik ki az a bizonyos kórokozó. Ugyan csecsemőnél illetve olyan gyermeknél, akinek esetleges fejlődési rendellenessége van, ez utóbbit is komolyabban kell értékelni.
Ugyanakkor a fordítottja is igaz: esetleges húgyuti fertőzés a vese üregi tágulatához is vezethet. Az Ön által említett eltérés nem progresszív jellegű, tehát azt lehet gondolni, hogy komolyabb fejlődési rendellenességről nincs szó, de a pontos értékítélethez kevés a rendelkezésemre álló adat. Nem gondolnám, hogy Ön hibát vétett, és ennek következménye lehet a gyermekénél észlelt folyamat. A húgyúti fertőzés elég gyakori megbetegedés, és ezen belül a leányok - az anatómia szituáció folytán - gyakrabban érintettek.
Legfontosabb tennivaló az ilyen betegek megfelelő gondozása és szükség esetén kezelése.
Dr. Péter György

Kérdés:

5 és fél éves kislányomnak második alkalommal egy hónap különbséggel escherichia coli baktériumot mutatott ki a tenyésztés. Első alkalommal antibiotikumot kapott két hét magas láz után. Jelenleg nincs láza, most bepisil. A csiraszám mindkét alkalommal 10.5. első alkalommal genny volt a vizeletében, jelenleg az nincs. Mit tegyünk? Elégedjünk meg megint az antibiotikummal? Mi lehet az okozója?

1 hónapon belül újra jelentkező húgyúti fertőzés esetén, főleg amikor azt láz is kíséri - ez már a vesemedence gyulladás egyik jele - a gyermek kivizsgálása szükséges. Már a magas lázas állapot is kórházi kezelést igényel. A kivizsgálás gyermekosztályon, vagy gyermeknephrológiai szakrendelésen zajlik. A húgyúti fertőzéseket baktériumok okozzák, leggyakrabban az E coli. A baktérium a húgyutakba kerülhet véráram útján - ez inkább kiscsecsemőkorban fordul elő -, illetve alulról kúszik fel az üregrendszerbe. Kisbabáknál fiú, a későbbiekben lánytúlsúly mutatkozik a megbetegedési arányban. Azoknál a gyermekeknél, akiknél már az első fertőzés is súlyosan zajlik (ill. minden csecsemőnél), ill. akiknél a betegség visszatér, keressük a kivizsgálás során a hajlamosító tényezőket. Ilyenek: fejlődési rendellenességei a veséknek, a vesemedence szájadékoknak, a húgyvezetékeknek, a hólyagnak, ill. a vizelet egyéb okból létrejövő ürülési zavarai. Mindezek következtében pl. létrejöhet a vizeléskor a vizelet visszafelé áramlása, melynek következménye pangás, majd a vizelet befertőzése lehet. Ugyanezt okozhatja vesekövesség is. Ezeken kívül is még számos oka lehet a visszatérő fertőzéseknek, amelyek azonban - főleg ha a vesemedencét is érintik - előbb-utóbb maradandó szöveti károsodásokat, végső esetben a vese tönkremenetelét okozhatják. Kérjék tehát gyermekük szakorvos által történő kivizsgálását. Az antibiotikumot azonban addig ne hagyják abba.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

Ausztráliából írok. A lányom februárban lesz hét éves. Idén márciusban költöztönk ide miután 1999 októberében volt férjem elköltözött tőlünk. Újra férjhez mentem itt és nagyon boldog vagyok. A lányomnak lett két testvére és azt gondoltam minden rendben van. De az utóbbi időben rendszeresen belázasodik, közel 39 fokos láza lesz pillanatok alatt, de semmilyen betegsége nincs. Orvos nem talál nála semmit. Lehetséges ez idegi alapon?

Az orvosi gyakorlatomban többször találkoztam már látszólag megmagyarázhatatlan és indokolatlan lázat produkáló gyermekkel.
Abból kell kiindulni, hogy a láz számos akut gyermekkori betegség első tünete lehet: fertőzések, immunológiai-, hormonális-, anyagcsere-betegségek esetleg egyéb, szisztémás kórképek esetén.
A második alapvető gondolat, hogy ilyen esetekben mindig betegséget kell keresni, és az kizárni. Ebben a gyermek általános állapotán túl, a klinikai vizsgálatok mellett segítségünkre lehetnek a különböző laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok, konzíliumok: fülészet, szemészet stb.
Ugyanakkor a vizsgáló orvosnak lehet olyan érzése is, hogy itt nem egy konkrét szervi betegségről van szó, hanem esetleg pusztán lázról, önmagában. Azt nem úgy fogalmaznám, hogy idegi, vagy inkább psychés alapon lesz a gyermek lázas, hanem esetleg valami psyhés konfliktusát a gyermek úgy reagálja le, hogy valami módon lázat produkál. Ez azonban legtöbbször könnyen kiszűrhető: ott vagyunk mellette, amíg a lázát méri, vagy egyszerre
két lázmérővel mérjük a lázát. Ekkor nincs biztos lehetőség a lázmérő felcsiholására.
De először mondom, szervi irányban kell gondolkodnunk. Ugyanakkor az említettek akár rögtön egy-egy gyanús esetben mindjárt a folyamat elején segítséget nyújthatnak a differenciálásban.
Azonban rögtön azt is leszögezném: ha kiderül, hogy a gyermek önmaga - és mások számára - direkt produkált lázat, azon is erősen elgondolkodnék: miben tudok a gyermek mellék állni az ekként kifejezett konfliktusában.
Dr. Péter György

Kérdés:

Kisfiam 25 hónapos. A március 15-i hétvégét üdüléssel töltöttük egy családi bababarát hotelben. Szombat reggelre 38 fokos láza lett és vagy lehúzta teljesen a lázcsillapító vagy 38 fok körüli volt másnap reggelig. Ekkor már elkezdtünk összepakolni és indultunk haza. Ettől kezdve teljesen láztalan lett. Más tünete nem volt, étvágyával, kedvével nem volt gond. Tavaly nyáron Ausztriában nyaraltunk, akkor ugyanígy belázasodott a második napon. Orvosnál is jártunk, aki megvizsgálta, de semmi bajt nem talált. Egy hétre mentünk, így maradtunk még. Kisfiam két napig volt lázas. Kérdésem az: Lehet-e a lázas állapot nála amiatt, hogy nagyon sok inger éri, izgatott a sok új ember, gyerek és dolog miatt? Esetleg valami vírus ami egy-két napi lázzal jár? Egyébként a két év alatt egyszer volt csak beteg, 11 hónaposan, akkor antibiotikumot is kapott.

Hallottam már olyan kisgyerekekről, akik a környezet túlzott ingergazdagságára, nagyobb környezetváltozásra, főleg pedig a szülők távollétére lázzal reagáltak. A láznak okát orvosi vizsgálattal nem találták. A tudomány is elfogadja ezt ún. centrális láz címén, ill. annak lehet ez egyik formája. Én azonban a praxisomban még nem találkoztam ilyen esettel, főleg nem ismétlődővel. Léteznek, valóban olyan, főleg vírusfertőzések, amelyek egy-két napos - néha igen magas - lázzal is járhatnak, ezután hirtelen megszűnik a láz, és semmilyen egyéb tünetet nem észlel sem a szülő, sem az orvos. Ahogy a gyerek nő, az immunrendszere érik, egyre valószínűbb, hogy egy-egy ilyen fertőzést a szervezet lázzal (ez a szervezet egyik védekező mechanizmusa) leküzd, és már gyógyul is. Ilyen esetben terápiára nincs szükség, lázcsillapításon, vitaminon, bőséges folyadékbevitelen kívül. Nyaralás közben a kisgyermeket ekkor óvni kell a napfénytől és a nagy melegtől.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

Már lassan 2 éve "kínlódunk" 2 éves 8 hónapos kislányunkkal.
Minden hónapban belázasodik (nagy láza van), hol a garat piros, de általában mandulagyulladás van. Még 2 éves sem volt mikor kivették a polipját. Kivizsgáláson voltunk, háttérbetegsége nincs, azt mondták fejletlen az immunrendszere. És majd kinövi. Meg szeretném kérdezni, mikor várható ez a "majd"? És esetleg mit tehetnék az egészsége érdekében, mert minden hónapban antibiotikumos és lácsillapítós kezelésre szorul.
Adom neki az Immunogripet (kasvirág kivonat) vitaminokat, Bromhovaxomos kúrát...de sajnos nem nagyon használ.

Aggodalmát megértem, azonban sajnálom, de így és itt, a gyakorlatban jól használható tanáccsal nem szolgálhatok. Nem tudom ugyanis, hogy gyermekének milyen betegségei voltak.
Elvileg: azt tudni kell, hogy a gyermekek gyakran szenvednek különféle lázas, fertőzéses eredetű betegségekben, és ezek többsége a légutakat érinti, és ehhez képest kisebb arányban az egyéb szerveket. Ez adódik a környezetünkben levő mikrobák (vírusok, baktériumok) és az emberei szervezet kölcsönhatásából. Hangsúlyoznám, ha a gyermeknek láza van, még nem jelenti azt, hogy antibiotikumot kell szednie. Ugyanis a gyermekkori fertőzések zöme vírus eredetű, ekkor pedig elegendő a tüneti kezelés - lázcsillapítás, vitaminok.
Vannak alkati sajátosságok is, ki gyakrabban, ki ritkábban beteg. Függ ez attól is, hogy jár-e a gyermek közösségbe vagy sem.
Valóban úgy van, hogy az idő előre haladtával, a gyermek növekedésével ezek száma csökken. Még azt sem mondanám, hogy azért mert egy ilyen korú gyermek immunrendszere éretlen, abban az értelemben persze, hogy ezek hátterében esetlegesen immunrendszeri megbetegedés állna. Hanem egyszerűen ez az élet rendje. Ha megengedi, egy saját magam által használt megfogalmazással ezt úgy mondanám, ez az "ára" annak, hogy a későbbiekben kevesebbszer legyünk betegek.
Természetesen ez csak akkor érvényes, ha a gyermeknek nem súlyos fertőzései halmozódnak, és nincs klinikai vagy egyéb gyanú a háttérben levő esetleges alapbetegségre.
Azt gondolom, hogy a gyermeket ellátó orvos az esetlegesen túl gyakran halmozódó fertőzések mögött levő betegség gyanújánál elvégezné a megfelelő vizsgálatokat. Említett problémáját leginkább a gyermekét ismerő és kezelő orvossal tudná átbeszélni.

Dr. Péter György

Kérdés:

Van egy immáron kétéves kislányom. Kb. havonta de legkésőbb kéthavonta egy délután alatt felmegy a láza általában alvás alatt- 38-40fokra. Ekkor beadok neki egy lázlehúzó kúpot, és 20 perc múlva elmúlik minden és vissza se jön hetekig. Előszőr, ill. az első pár alkalommal a háziorvosunk azt mondta a foga jön és ilyenkor ez elő szokott fordulni. De az elmúlt két hónapban már nem a foga jött és mégis. A háziorvost helyettesítő háziorvos néni pedig meglátva az előzményeket azonnal elküldött minket vizelet vizsgálatra, aminek az eredménye teljesen negatií volt. Tehát teljesen érthetetlen. A 4 kis szemfoga nincs még kinn, de nem is látszik, hogy jönne. A vérvételi eredményeket még nem kaptam meg. Tanácstalanok a doktor nénik az esetünkben. Van esetleg valami ötlete, mi lehet ez?

A visszatérő lázas állapotok hátterében ennyi idős gyermeknél legnagyobb valószínűséggel fertőzést illetve fertőzéseket kell keresnünk. Előfordulhatnak ilyen betegségek egy napos láz kíséretében is.
Természetesen, akinél gyakran ismétlődnek ilyen betegségek, az már kivizsgálást igényel - pláne, ha a szokványos gyermekorvosi vizsgálattal lázat magyarázó eltérést nem találunk. (Említette, hogy gyermeke is átesett ilyen vizsgálaton.) Azt meg kell állapítanunk, hogy a vizelet vizsgálata szorosan hozzá tartozik ilyen esetek kivizsgálásához, de nemcsak a húgyutak lehetnek a fertőzés forrásai.
Másként kell megítélni ilyen történetet pl. egy közösségbe járó kisdednél, és másként egy otthon ellátottnál.
Ugyancsak meg kell említenem, hogy sokszor az ilyen lázak több különböző fertőzés egymásutániságából adódnak, és azok mögött nem lehet kimutatni egy azonos betegséget. De természetesen a fordítottja is igaz lehet. A kérdés megítéléséhez az is hozzátartozik, milyen a gyermek klinikai állapota, a fejlődés üteme, a lázon kívül volt illetve van-e egyéb panasza, tünete.
Sajnálom, de ötletet nem tudok adni. (Illetve nem is akarok.) Egyszerűen azért, mert a gyermek vizsgálata és a körülmények ismerete nélkül erre semmi jogosítványom nincs. Ugyancsak azt gondolom, hogy a kérdésben leginkább a gyermek kezelő orvosát kell megkérdezni, mivel a probléma megítélése - szakmai szempontból - az ő illetékességébe tartozik.
Dr.Péter György

Kérdés:

Kis unokahúgomnak állandó visszatérő láza van, kb. 3-4 hetente 40-41 fokig felmegy hirtelen ez tart 2-3 napig, majd leesik. A láz közben hányási ingerei vannak és a vérsüllyedése felmegy 170-200-ra a normális 9- helyett. Svédországban élünk, és a kislányt hetenként vizsgálják, allergiapróba és immunpróba is beleszámítva, de még mindig nem jutottak eredményre. A kislány most 3 éves, a láz kb. 1,5 fél éve kezdődött.

Sajnálom, de a gyakorlatban jól használható választ nem tudok adni, mivel nem ismerem a gyermek eddigi vizsgálatait illetve kórtörténetét. Egy ilyen eset számtalan további kérdést vet fel, és széleskörű kivizsgálást igényel. Mikor lázas, található-e ilyenkor szervi eltérés, kapott-e gyógyszereket, milyeneket stb-stb.
Visszatérő lázak mögött elsősorban fertőzéseket - először a gyakrabban előfordulókat majd a ritkábbakat - azután immunológiai, autoimmun esetleg rosszindulatú betegségeket - valamint még ritkábban - anyagcsere- és hormonális rendellenességeket kell keresni illetve vizsgálni.
Furcsállom az említett mértékű süllyedést, mivel ismereteim szerint annak maximális léptéke - alapvető biológiai törvényszerűségek miatt - 140-150-nél nem lehet magasabb. (Tudniillik a süllyedés vizsgálatánál a vérben az alakos elemek és a plazma - illetve annak összetevőinek - arányát vizsgáljuk.)
Az, hogy lázas és fokozott a süllyedése mind a négy előbb említett betegségcsoportban előfordulhat. Bár tudom, hogy a svéd egészségügyi rendszer a magyarországitól eltérő, de csak azt tudom mondani, hogy ilyen gyermek intézeti kivizsgálást igényel.
Dr. Péter György

Kérdés:

Első kislányomnál volt egy érdekes betegségünk. 3 napig tartó magas lázzal kezdődött, amit nem kísért sem nátha, sem köhögés. Utána a negyedik napon pici kiütések jöttek ki rajta, különböző testrészeken sorba. Majd ezzel a betegségnek vége is lett.
Most a második kislányom is lázas két napja, sem köhögés, sem nátha nincs. Lehet hogy ő is hasonló betegségen fog átesni? Mi lehetett ez?

Az Ön által leírt tünetek egy jól ismert gyermekbetegségre illenek rá, amelyet úgy neveznek, hogy exanthema subitum. Csecsemők és kisgyermekek akut vírusbetegsége. 3-4 napig tartó magas, egyéb tünetek híján megmagyarázhatatlannak tűnő láz, majd a láz hirtelen megszűnése után kialakuló és általában az egész testet ellepő, gyorsan halványodó kiütések jellemzik. Előfordulhat, hogy a kiütések megjelenése nem feltűnő.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

Hogy vehetem észre a kisfiamnál az agyhártyagyulladásra jellemző bevérzéseket. A gyereken sokszor vannak kék foltok (beüti magát), a bevérzések hasonlítanak-e ehhez, vagy milyenek?

Az agyhártya-gyulladásban szenvedő gyermek állapota rossz, rendszerint lázas, nem etethető, tudata sokszor zavart, hány. Feltűnően nyugodt, vagy éppen ellenkezőleg igen nyugtalan, sírási hangja megváltozik. Esetleg görcsei vannak.
Általában fogalmazva, komoly beteg benyomását kelti.
A bőrvérzések: ezek általában apró, pontszerű, esetleg színes gombostűfejnyi piros, a bőrből nem kiemelkedő elváltozások, melyek a bőr széthúzásával nem tüntethető el. Bárhol előfordulhatnak a testen, de legelőször általában a lábakon - hydrostatikus nyomás - szokott jelentkezni. Máskor viszont - éppen köhögés kapcsán - az arcokon, a nyakon, szemhéjakon.
Oka többféle lehet: a vérlemezkék számbeli vagy funkcióbeli hiányossága, vagy az apró erek kapillárisok - fokozott törékenysége. Pl. fertőzések kapcsán.
A folt nagyobb kiterjedésű kékes - lila (livid) elszíneződésű területek. Ezek valóban lehetnek sérülés következményei, ennél fogva leginkább az annak kitett területeken fordulnak elő. Ha nem szokványos helyen - pl. felkar, törzs - jelentkeznek, az már a szervezet hiányos működésére utalhat. A vérlemezke-hiányban is lehetnek nagyobb bevérzések is, de ugyanezek jelentkezhetnek alvadási zavarokban is.
Ezen kívül még többféle, vérzéses jellegű, ill. rokon eredetű bőrelváltozások lehetnek. Ide sorolhatók a súlyos fertőzések következtében kialakuló barátságtalan, livid színű kisebb - nagyobb bevérzések.
Mindezen bőrjelenségek esetén feltétlenül gyermekorvosi vizsgálat szükséges.
Dr. Péter György

Kérdés:

Hogyan különítik el a mumpszot egy "egyszerű" nyirokcsomó duzzanattól? Mert a fiam lázas és mindkét oldalon megduzzadt az álla alatt inkább, főleg bal oldalt. Fáj is neki érintésre, főleg a bal füle tövénél, alól. És azt mondja a gyerekorvos, hogy nem tudja biztosan mi is a baj.
Különben az oviban mumpsz járvány van, a gyerekeknek több mint fele beteg.

A mumps és a nyirokcsomó-gyulladás elkülönítése a gyermekorvosi vizsgálat, a körülmények ismeretében a legtöbb esetben lehetséges. (Persze adott esetben jelentkezhetnek nehézségek.)
Másutt helyezkedik a fültő-mirigy, mint a nyirokcsomó, a nyirokcsomók áltatában többen vannak, míg a parotis egyes szerv. Más a tapintatuk. Az akut gyulladás jeleit mutató nyirokcsomók fájdalmasak, a mumps esetén azonban a fájdalom talán nem oly heves. A nyirokcsomó-gyulladás többször kísérő betegség, más szervi eltérésekkel is járhat, míg a mumps önálló kórkép. Mumps esetén megduzzadhat a kivezető nyílás környéke a szájban. Sokszor féloldali. (Bár ebben nincs nagy különbség a két betegség között.)
A romániai oltási rendet nem ismerem, de a magyarországiban 15 hónapos korban kötelező az úgynevezett MMR - rubeola, mumps, kanyaró - védőoltás, tehát a természetes úton történő fertőződés lehetősége kisebb.
Dr. Péter György

Kérdés:

Kisfiam 10,5 hónapos. Most volt először beteg: száraz köhögés, piros torok, hőemelkedés. Már korábban (1-2 hónapja) is gyakran nyűglődtünk hígabb székletével (átmenet a hasmenés és a normál között), amelyen kívül semmi egyéb tünete nem jelentkezett. Orvosunk szerint nem volt annyira komoly a dolog, hogy gasztroenterológus is megnézze. A mostani felső légúti betegségére kapott Klacid hatására (?)azonban már a második napon teljesen rendeződött a székletproblémája - is. Pedig már aggódtam, hogy az antibiotikum fokozni fogja az emésztési gondokat. Elképzelhető, hogy az antibiotikum megoldotta az emésztési problémát is? Én valamilyen enyhe bélfertőzésre gondolok.

Levele alapján két lehetőségre gondolok. Az egyik: valóban lehetséges, hogy kb. két hónapja egy bizonyos baktérium telepedett meg a baba bélrendszerében, amelynek jellemzője a hasmenés mellett is jó általános állapot, láztalanság, sokszor még a változatlan étvágy is. Igaz, ennek a fertőzésnek feltűnő jellemzője a széklettel ürülő, néha akár véres nyák is. Ez utóbbi azonban nem mindig van jelen. Ez a fertőzés az említett antibiotikumra gyógyul, a panaszok - hasmenés- gyorsan megszűnnek. A másik lehetőség: a babák a 8.-ik hónap környékén már nagymennyiségű, sokszor puffasztó rostot tartalmazó ételeket fogyasztanak. Ezeket is egyre inkább darabos formában kóstolgatják, ugyanakkor nincs még mivel megrágniuk. Ez a darabos rostanyag a székletet lazítja, a beleket gyorsabb mozgásra készteti. Mindennek eredményeként gyakran számolnak be a szülők akár másfél, kétéves korig is arról, hogy kisgyermeküknek naponta két-három laza széklete van. Betegség esetén a baba áltálában étvágytalan, és a szülő is a rostszegény diétás ételekkel kínálja őt. Ezek inkább kevesebb, összeállóbb székletet eredményeznek. A lázas állapot, a sokszor csökkent folyadékfogyasztás következtében is a gyermek széklete sokszor akár keménnyé, nehezen üríthetővé is válhat.

Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

Kisfiam 2 és fél éves, szalmonella fertőzést kapott. Ennek most 4. hete. 3 hete minden nap egyszer, az utóbbi 2 napon kétszer is lázas volt (a legmagasabb eddig 38,9 Celsius). A széklete még mindig híg, "taknyos". 5 napig (az elején) kapott antibiotikumos kezelést. Ezt befejezve 2 napig kiütései voltak, majd eltűntek, illetve még egy napra (1 héttel később) visszajöttek. A körzeti orvos szerint ezt már nem okozhatja a szalmonella hanem esetleges vírusfertőzés. Az általa javasolt terápia lázcsillapítás és más semmi. Valóban ennyi lenne, vagy tehetünk-e valamit?

Levelére nem könnyű válaszolni, hiszen arról Ön nem számolt be, hogy megismételték-e a széklet bakteriológiai vizsgálatot, és az negatív-e már, vagy éppen még pozitív. Ha a kisgyermek ugyanis még hordozza a baktériumokat, és még tünetei is vannak, időnként, sőt akár rendszeresen is lázas lehet. 1 éves kor alatt ilyenkor általában antibiotikumot adunk. Ha a nagyobb gyermek ill. felnőtt állapota nem rossz, a hasmenés tűrhető, az antibiotikum adásától eltekintünk, mivel annak adása után érdekes módon a kórokozó a szervezetben akár tünetmentesen, sokáig bent marad. Úgy mondjuk ezt, hogy a fertőzött egyén tünetmentes ürítő marad. Hogy egy kisgyermeknél az alkalmazott antibiotikum, vagy a bélgyulladás alatt az áteresztő bélfalból könnyen felszívódó allergizáló molekulák, vagy egy még közbejött vírusfertőzés okozta-e a kiütéseket, nehéz eldönteni, sokszor szinte lehetetlen. Mindezek megítéléséhez a gyermek vizsgálata (kiütések jellege, ideje) a kórtörténet és a széklet eredmények ismerete szükséges.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

A kisfiam 14 hónapos és kb. 1 hónapja hasmenése van. A kedve nem rosszabb, látszólag semmi baja, sőt közben átesett egy lázas betegségen. Még napjában 3-szor szopott a hasmenés kezdete előtt, de azóta annyiszor ahányszor csak kér, főként mert szerintem keveset iszik. Természetesen azóta nem hízott, de ez nem nagy probléma, hiszen 10 és fél kg. Lehet, hogy egyébként sem hízott volna.
Hasmenése napjában 2-5-szor van. Az idő során változott a szaga és az állaga is. Néha borzalmasan büdös, és lágytól a teljesen folyósig változik. Az ennivaló szinte emésztetlenül van benne. Természetesen voltunk vele orvosnál. Diétán van, amit mar nagyon utál, minden egyebet enne. Amikor tudtom nélkül megetették hússal nem láttam semmi változást. Kapott homeopátiás kezelést is.
Kérdéseim az alábbiak:
A doktornőnk csináltatott széklet vizsgálatot, ami negatív lett (baktériumra). Erre a homeopátiás doktornőnk azt mondta, hogy legalább három vizsgálatot kellene csináltatni, a tényleges negatív eredményhez, mert a baktériumok nem minden alkalommal ürülnek. Kérjek-e további széklet vizsgálatot?

Az okok tisztázására véleményem szerint gasztroenterológiai vizsgálatra lenne szükség (a gyermekek emésztési, felszívódási tehát gyomor-bél problémáival foglalkoznak). Azt tanácsolom kérjen beutalót a háziorvostól a szakrendelésre. Ott egy alapos kikérdezés és vizsgálat után elrendelik a további vizsgálatokat. Széklet: nemcsak baktériumra, gombára, féregpetére, protozoonra, emésztettségre is. Laboratórium: ezek sokfélék, sokirányúak. A májműködés, az emésztési és felszívódási viszonyok, az estleges táplálékallergiák vizsgálatára irányulnak. Szükség esetén hasi ultrahang vizsgálatot is végeznek. Az eredmények összegzése a gyermek fejlődése és fizikai állapota alapján dönti el a szakorvos, hogy betegségről van-e szó, vagy a táplálkozás 1 éves korban bekövetkező alapos változásából eredő átmeneti állapotról.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

Amikor megszületett a kislányom azt mondták a kórházban, hogy a többiekéhez képest nagy a kutacsa. Meg is ultrahangozták - igaz nem szakember -, de azt mondták, hogy nincs semmi kórós elváltozás. A születésekor a fej körmérete 33 cm volt. Most 5 hónaposan 41 cm. De még a kutacsa most is nagy: kb.3 cm széles és 4,5 cm hosszú. Azt szeretném kérdezni, hogy ez mennyire rossz? Vagyis lehet e neki ebből valamilyen baja? A másik kérdésem pedig az, hogy néha beesettnek látom a kutacsát. Olvastam, hogy ez lehet folyadékhiánytól is. De én hiába próbáltam neki bármilyen folyadékot adni az anyatejen kívül, nem fogadta el.

Kislányának fejkörfogata születéskor is, és most 5 hónaposan is átlagos. Kutacsa azonban valóban nagyobb volt születéskor is, és jelenleg is tágasabb az átlagosnál. A fentiek alapján az agy fejlődésének az agyvíz keringésének zavara nemigen merül fel, szóba jöhet azonban a D-vitamin, ill. a csontosodási folyamatok valamilyen zavara. Esetleg ritka anyagcserezavar, vagy hormonműködés-zavar következménye lehet ez. A fentiek azonban igen ritkák, ehhez képest sokkal gyakrabban látunk az átlagosnál nagyobb kutacsot, amely megfelelő D3-vitamin adás mellett idővel megkisebbedik és záródik, igaz, ilyen esetekben esetleg csak később, másfél éves kor után. Ha a kisebbedés nem következik be, érdemes újabb UH vizsgálatot végezni, ill. D-vitamin anyagcserével, csontanyagcserével foglalkozó szakorvosnak megmutatni a babát.
Függőleges helyzetben tartott csecsemőnél a kutacs általában nincs "szintben". Ez nem jelent folyadékhiányt. Meg lehet ilyenkor kínálni a babát folyadékkal, de ha egyébként nem beteg, nem lázas, ne erőltessék azt mindenáron.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

Hatéves gyermek száj herpeszét hogyan lehet gyógyítani ? És hol?

Az ajkak ill. a szájnyálkahártya herpeszes fertőzését a Herpeszvírus-1-es típusa okozza. Lappangási idő: 2-12 nap. A fertőzés könnyebben kialakul hámhiányos állapotokban (fogzás, szájnyálkahártya sérülés). Az előző fertőzés bekövetkezése után az egyének általában vírushordozók maradnak, és némelyiküknél bizonyos időközönként újra megjelennek a herpeszes hólyagok. Ezt provokálhatja erős napfény, kimerülés, lázas állapot vagy egyéb vírusfertőzés, ill. felnőtt nőkben a menstruáció. A hólyagokat helyileg is lehet és érdemes kezelni, erre többféle kenőcs létezik a patikákban. Jó hatású az éppen viszkető felületre (hólyag még nincs!) jégkocka ráhelyezése. Elérhető ma már vírusellenes kenőcs is, habár mindezek használata akkor eredményes, ha az éppen kialakuló elváltozásokat kezelik vele. Gyakran visszatérő és kiterjedt elváltozások esetén gyógyszeres kezelésre is mód van. Ez állhat a gyermek szervezetének vírusokkal szembeni védekezésének erősítéséből, másrészt magának a vírusellenes szernek az adagolásából. Ma már nem is egyféle, akár már 6 éves kortól adható gyógyszer van. Természetesen ezek vénykötelesek, az adagolás idejét és dózisát a kezelőorvos határozza meg. Keressenek fel gyermekgyógyász vagy bőrgyógyász szakorvost.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

Gyermekem 19 hónapos és két napja piros foltok vannak a testén lábán és a hasán, a legtöbb arcán nincs és a kezén sincs. Első nap hasmenése volt és igen bűzös szaggal. Bár a foltok nagyobbak, kisebbek és elmúlnak, előjönnek. Mi ez? nem lázas és nem vakaródzik és enni is jól eszik. Nincs állat a környezetünkben. és nem is érintkezett vele. Elvittem egy patikába megmutatni, ott adtak allergia elleni gyógyszert, de nem látom hatását.

Kislánya bőrjelenségeinek okát, ill. a pontos diagnózist vizsgálat nélkül nem lehet megállapítani. Csecsemő-és kisdedkorban szinte bármely vírusfertőzés fennállásakor előfordulhatnak a törzset, arcot, végtagokat, vagy csak egyes testrészeket érintő kiütések. Ezek sokfélék lehetnek, elhelyezkedhetnek csoportosan, lehetnek különállóak, összefolyhatnak. Napokig fennállhatnak, és helyüket, színüket (halványabb, erősebb vörös) változtathatják. Kísérheti akár erős viszketés is. Az esetek nagy részében ilyenkor a nyálkahártyák _ garat, orr, szem kötőhártyája_ érintettségét is észleljük. Gyakran a nyaki nyirokcsomók is megduzzadnak, akár hőemelkedés, láz is kísérheti. A hasmenések túlnyomó többségét is vírusok okozzák, tehát a bőrelváltozást akár közvetlenül ezek is előidézhetik. Azonban ilyen esetben az sem kizárt, hogy a hasmenés- bélnyálkahártya gyulladás- során a bélfal áteresztővé válik olyan nagy, főleg fehérje molekulát számára, amelyek egyébként nem jutnak át rajta, és ezek allergiás reakciókat váltanak ki. Nem tudhatom, milyen allergiaellenes gyógyszert kaphatott a baba, azonban bármelyik gyógyszer szájon áttörténő alkalmazása esetén néhány napnak el kell telnie, amíg hatását tartósan kifejti. Másrészt ameddig az allergiát kiváltó hatás nem szűnik meg, jelen esetben a bélnyálkahártya gyulladás diéta nélkül, addig eredményesség és tartós tünetmentesség nehezen várható. Az sem kizárt, hogy gyermeke valamilyen ételre allergiás, és közvetlenül az váltotta ki a hasmenést és az azóta fennálló kiütést is. Próbálja figyelni kislánya étrendjét, esetleg vezessen be diétát. Ha a panaszok nem múlnak, keressék fel orvosukat.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

Gyermekem október óta negyedszer kap súlyos több aftás szájfertőzést, gyermekbetegséggel egy időben. Nagyon súlyos, ilyenkor 10 napig nem eszik és ecsetelni kell, mert különben nem múlik el csak terjed. Szeretném megtudni, hogy hogyan előzhetném meg hogy ki újuljon a betegség és mitől van ez. Talán gyenge az immunrendszere?

A visszatérő lázas betegségek, esetleg nyálkahártya sérülések kapcsán jelentkező "stomatitis recurrens" -t nem herpes vírus okozza. Ilyenkor is megjelennek a fájdalmas aftózus fekélyek a szájban, mint a herpes vírus fertőzés esetén, de az okot pontosan nem ismerjük, ill. nagyon ritkán deríthető ki pl. immunrendszeri eltérés formájában. Emiatt a megelőzés és korrekt kezelés is csak ritkán valósítható meg. Előfordul, hogy az elváltozás sok évig visszatér, de lehetséges, hogy hónapok múlva elmarad. Feltétlenül javasolnám immunológus szakember felkeresését, aki a gyermeknél ki tudja deríteni az immunrendszer esetleges hibáját. Amennyiben kimutatható eltérés nincsen, -és reméljük így lesz- mód van az immunrendszer stimulálására is gyógyszeresen. Ez utóbbi azonban a herpes vírus által okozott elváltozások kivédésében, a betegségtünetek enyhítésében igazán hatékony. Ilyen esetekben is meg lehet próbálni, ha a szakember is indokoltnak tartja.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

6 hetes kislányomnál 3 hetes korában szájpenész és ezzel együtt pelenkatáji gombás fertőzés jelentkezett. A szájpenésztől sem sikerült teljesen megszabadulnunk (erre előszőr borax glicerint kapott, most Pimafucint használunk). Igazán a fenekén levő gombák aggasztanak, mivel átterjedtek mindkét lábszárára és olyan, mintha felfele is terjedne. Canestennel kenem, a lábát napi kétszer, a pelenka alatt minden pelenkázásnál kenem, de nem látok javulást. Próbálkoztunk Mycosolonnal is, ezt négy nap elteltével abbahagytuk, mert nem javult és féltünk mellékhatásoktól. Olvastam, hogy ilyenkor segít, ha pelenka nélkül levegőztetik. Mennyi ideig kell levegőztetni? Hogyan lehet biztosítani, hogy ne fázzon meg? Milyen melegen kell tartani a gyereket? Próbálkoztunk infra lámpával, de az egyenetlenül melegít, félek, hogy megégeti. Van esetleg más módszer is, hogy megszabaduljunk a gombáktól?
Az anyatej mellé tápszert is kap, mivel nincs elég tejem. A mellemet szoptatás előtt borax glicerinnel kenem.

Az ún. szájpenész a csecsemőkor első felében igen gyakran észlelt elváltozás, amelyet a Candida albicans nevű gomba okoz. A béltraktusban él, a szájüregben, nedves hajlatokban, hüvelyben élősködik. Fertőzés akkor következik be, ha a szervezetben valamilyen oknál fogva az immunrendszer gyengébben működik. Ilyen a kiscsecsemőkor, időskor, cukorbetegség, rosszindulatú- vagy immunrendszeri betegségek ill., ha a bőr és nyálkahártya védekezőképessége helyi okoknál fogva csökken (pl.: protézist viselőknél, csecsemők a pelenkás területén a felázás, dörzsölés miatt). Már újszülöttkorban sok csecsemő fertőződik és hordozza a gombát. Innen fertőzi saját bőrét. Abban az esetben, ha az Ön által leírt (végtagokon, háton) terjedő formát észleljük, a baba szinte biztosan hordozza a bélcsatornájában a gombát. A kezelés, tehát nemcsak külső, hanem belő kezelést is jelent. A száj borax-glicerin, vagy Pimafucinos kitörlése kb. 6x, lehetőleg szopás után, a popsi Pimafucinos, vagy Canestenes kezelése, minden tisztálkodáskor. A látható bőrelváltozások elmúlása után is néhány hétig célszerű ún. Boraxos popsikenőcsöt használni. A test bőrét Pimafucin, vagy eleinte Pimafucort kenőccsel kenhetjük az elváltozások helyén, és ilyenkor feltétlenül adjunk szájon át Nystatint. A kapható tablettából a baba súlyának megfelelő adagokat készítenek (por). A beteg bőrnek bizony jót fog tenni a levegőztetés. A legjobb megoldás az infralámpa, ahogy Önök is hallották. Ezt viszont megfelelő távolságra és magasságra kell szerelni, nagyon stabilan, biztonságosan, a pólyázó fölé. Itt fektessék hason a babát pucér popsival, ill. bőrrel és tegyenek rá egy pelenkát. Ez jól szellőző anyagból készült. Így alhat a baba akár 1 óra hosszat is. Minden használati tárgyat, cumit, kanalat, az Ön mellét borax-glicerinnel minden használat, ill. szopás után töröljön át.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

Kisfiam 3 és fél éves. 2 éves kora után kezdtünk bölcsibe járni, és azóta sokat betegeskedik. Legutóbb a bölcsibe belázasodott, és onnan vittem orvoshoz. Az orvos azt mondta vírus okozza a betegséget és lázcsillapítót, és köptetőt írt fel. A gyerek két napig nagyon magas lázzal, feküdt egész nap. A láza két nap után lentebb ment, de éjszakára még mindig több lázcsillapítóra volt szükség. 5 nap után visszavittem és megállapították, hogy bal oldali tüdőgyulladása van.
Szeretném megkérdezni, hogy miért nem adnak mostanában a gyerekeknek antibiotikumot, ha vírus okozza a betegséget?? Azt megértem, hogy mikor "csak" köhög, vagy fáj picit a torka akkor nem adnak, de amikor már 38 fölé megy a láza a gyereknek, akkor nem lenne ajánlatos segíteni a szervezetének egy kis antibiotikummal? Sajnos mi többször jártunk már így, hogy mindenféle szövődmények megjelenése után kaptunk csak antibiotikumot. Igazából jó orvosnak tartom a gyermekorvosunkat, de mostanában elbizonytalanodtam, vajon nem az orvos hibája-e, hogy ha gyengébb a kisfiam immunrendszere és hajlamos könnyen összeszedni a komolyabb betegségeket, akkor miért nem lehet ezt antibiotikumos kezeléssel elkerülni??

Igen fontos kérdést boncolgat, amelynek számtalan szakmai és azon túlmutató, orvos-beteg, beteg-bizalom tárgyát is érintő vetületei is vannak.
Alapvetően azt kell mondanom, hogy a vírus betegségeket nem kell, és nem is lehet antibiotikummal kezelni. - A vírusokra a szokványos terápiák - antibiotikumok ugyanis nem hatnak.
Ugyancsak nem lehet és nem érdemes megelőzésképpen gyógyszert adni, hiszen a gyógyítás - mint az a kifejezésből is kitetszik - egy meglevő betegség kezelését jelzi. (Természetesen vannak kivételek, és megelőző módszerek, kezelések, de az most adott témakörünkön kívül esnek.)
Nem akkor kell adni antibiotikumot, ha magas a beteg láza, hanem akkor, amikor a vizsgálatok amellett szólnak, hogy az adott betegség igazoltan bakteriális eredetű, vagy annak alapos gyanúja áll fenn. És ez lehet akkor is, ha csupán 37,5 vagy akár 39 a beteg láza, köhög vagy nem köhög stb. Azt is tudni kell tovább, hogy a gyermekkori fertőzéses eredetű betegségek zömét vírusok okozzák és igenis nagyon megszívlelendő gyakorlatnak tartom, hogy vírus betegség gyanújánál nem adnak antibiotikumot. A feleslegesen adott, nem jól megválasztott antibakteriális kezelés nagyon komoly következményekkel jár. Mondhatnám komoly biológiai
környezetszennyezés, amelynek következményei jóval túlmutatnak a jelen határokon: a baktériumoknak a gyógyszerekkel való ellenálló képességének fokozódása, stb.
Tehát - ugyan nincs semmi jogom és szerepem a gyermekorvosok munkájának megítélésében - azt szeretném kifejezni, hogy az orvos iránti bizalmukat inkább fokoznia kell annak a ténynek, hogy csak indokolt esetben ad antibiotikumot. És a vírus eredet erre nem lehet példa.
Az immunrendszer fejlődik. Az immunitás azon alapszik, hogy a gyermek élete során több fertőző ágenssel találkozik, és az ellen a szervezet megfelelő ellenanyagokat, védekező rendszert épít ki. Ebben különböző sejtes és a savóban levő összetevők vállalnak szerepet. Például vannak olyan (memória) sejtek, amelyek "emlékeznek" egy már régebben lezajlott fertőzésre, és adott esetben utasítást, lenyomatot adnak a fertőzés ellen való védekezés számára.
Nos, az immunrendszer "fejletlensége" nem róható fel az antibiotikumok nem elégséges használata következményének.
Sőt! Az igazság fordítva inkább megáll, tehát az immunrendszer érését segíti elő, ha csak megfelelő időben, megfelelő indokkal, megfelelően megválasztott gyógyszereket adunk.
A gyógyszerek kémiai anyagok, melyeknek szervezetbe való juttatását csak megfelelő megfontolás után lehet és szabad segíteni, elrendelni.
Záró gondolat: érzésem fordított: napjainkban több, szélesebb hatásfokú antibiotikumokat használunk a megszokotthoz, tudományosan megalapozotthoz képest. És ez inkább a hibás gyakorlat.

Dr. Péter György

Kérdés:

Kisfiam 1 éves korában kapott először lázgörcsöt. Éppen édesanyámnál voltunk, amikor a délutáni ébredése után az ölembe ültettem és éreztem, hogy magas a láza. A popsiban levonva 38,2 fokot mértünk. Amíg anyukám hozta a lázcsillapító kúpot az ölembe vettem őt. De még mielőtt beadhattuk volna a kúpot az ölemben hirtelen el kezdett rángatózni, tekintete fennakadt. Ekkor gyorsan anyuák kezébe adtam mindkettőjüket a fürdőbe tereltem és rájuk nyitottam a hidegzuhanyt. ( Ezelőtt még csak olvastam erről a lázgörcsről, tudtam mi a teendő, de annyira megijedtem, hogy nem is voltam tudatában, hogy mit kell tennem.)
Amikor már jól átáztattam midkettőjüket, törölközőt csavartam a gyerekre és (mivel nem tudtam, hogy a mentő mikorra érne ki) beültünk a kocsiba és elmentünk a germekorvosi rendelőbe, ami csak 3 percre van tőlünk. Ott végre szakszerűen elkezdték hűteni. A lemerevedéstől addig amíg a gyerek teljesen magához tért és tisztán újra felismert eltelt kb 12-15 perc. Az orvos hívta a mentőt és bevitték Őt az Intenzív osztályra. Ott rákötötték a szükséges infúziókat. Majd kis idő múlva jött az orvos és elmondta, hogy agyvizet kell tőle venni, mert agyhártyagyulladásra gyanakonak. A minta alapján kiderült, hogy nem, hanem valamilyen vírus okozta a görcsöt a gyereknél. Az orvosi vélemények és az EEG alapján elláttak diazepam desitin-nel és 7 nap múlva hazaengedtek. Reméltük nem lesz rá szükségünk, de nem így történt. 1,5 hete vasárnap ismét lázasnak éreztem a kisfiamat mire hoztam a lázmérőt addigra ismét lázgörcsöt kapott. A férjem hívta a mentőket akik 10 perc alatt kiértek. Addig hidegvizes borogatással próbáltuk a görcsöt oldani. A mentőorvos megmérte alázát (37,8) beadta neki a diazepam kúpot és adott a compjába is egy görcsoldót. (azért a combjába, mert nem talált rajta vénát). Bevittek minket az ügyeletes kórházba. Másnapra elmúlt a láza. A főorvos a vizit után azt mondta, hogy a gyerek kruppos. Bár a nővérek szerint a gyerek a reggeli üvöltéstől rekedt be (mivel nem lehettem bent nála) mégis kapott rá légzéskönnyítőt (ez mondjuk nem árt). Keddre a vizit után azt mondták, hogy asztmás és szerdán hazaengedtek receptként gondos lázcsillapítást írtak fel. Itthon a háziorvostól kaptunk antibiotikumot és fluimucilt. A kisfiam szerdán este 10-től reggel 6 ig slejmet hányt, majd másnap mindent amit megevett, vagy megivott (valószínűleg, hogy annak a slejmnek a hatására amit szegény folyamatosan próbált lenyelni és a gyomra nem bírta). Pénteken úgy tűnt, hogy jobban van, de délutánra belázasodott. A hűtőfördő és a kúp felváltva követte egymást. Szombaton hasmenése is lett neki, úgyhogy a kúp helyett szirupot kapott. Az elmúlt vasárnap reggel megmértem a lázát (37,5). Gondoltam csinálok neki teát és utána visszamérem. Kimentem a konyhába, szegénykém totyogott utánam, és ott összesett. Végtagjai lemerevedtek szeme fennakadt és elkezdett rángatózni. Amíg a férjem hívta a mentőket, elkezdtem hűteni - bár láza nem volt - és beadtuk a diazepam kúpot. 15 percen belül megérkezett a mentő addigra a gyerek magához tért és üvöltött, mert a vizes borogatás eléggé rosszul érintette. Ismét bevittek minket a fent említett ügyeletes kórházba, ahonnan árirányítottak minket - a hasmenése miatt - egy másikba. Itt 4 napot töltöttünk és megtudtuk, hogy előző héten a másik kórházban összesedtünk egy komoly vírust (rota). Csak úgy engedtek el ha megígérjük, hogy _ bár az orvos most szabadságon van, de - mindenféleképpen felkeressük a neurológust. Tegnap érkeztünk haza. Most a gyerek nagyon jól eszik, iszik van széklete.
Ami engem foglalkoztat, hogy ezek a görcsök nem okozhatnak e nála epilepsziát illetve, hogy az első két görcse után az alacson 37,5-ös láz esetében már nem epilepsziáról van e szó hiszen csak az első lázgörcs után készült EEG. Illetve mit tudok tenni, mielőbb tisztázni tudjam a gyerek állapotát.
Az én kis nagyon kedves és mindig mosolygó fiacskám néha annyira el tud bambulni, hogy már attól félek már megint görcse van. Sokszor nagyon nehezen tér magához ezekből a bambulásokból. Ezt csak mellékesen jegyeztem meg, mert lehet, hogy nem fontos, de ilyenkor vele kapcsolatban minden pici dolog óriásinak tűnik számomra.
A családunkban Édesapám és a Nővérem volt lázgyörcsös. Férjem nagymamája pedig gyógyszeresen kezelt cukros.

A lázgörcs a gyermekkori görcsös állapotok között a leggyakoribb. Leginkább 1-1.5 éves kor körül fordul elő, a gyermekek kb. 3-4%-át érinti. 9 hónapos kor előtt és 5 éves kor után ez ritkán tapasztalható. A rohamok néhány másodperctől akár 10 percig is tarthatnak, rendszerint magas, gyorsan felszökő láznál jelentkeznek, de arra hajlamos gyerekeknél már akár 37.5 °C körül is felléphet. Jelentkezésekor, főleg ha az 15 percnél is tovább tart, komoly, leginkább idegrendszeri eredetű megbetegedés merülhet fel, tehát ilyenkor szükséges lehet az agyvíz vizsgálata is. Vagy már a lázgörcs jelentkezésekor, vagy azután 1-2 napon belül észlelhetőek, vagy kialakulnak olyan egyéb tünetek, amelyek jellemzőek a lázat okozó vírusos vagy bakteriális fertőzésre. A lázgörcs a kisgyermekek 50%-ánál megismétlődik. A lázgörcsös gyermekek családjában gyakran találunk lázgörcsös testvéreket, rokonokat. A lázgörcsök ritkán alakulnak át epilepsziává, de ez előfordulhat (1 akár 9%-ban). Egyáltalán nem mellékes megfigyelése kisfiának karakterváltozása, elbambulásai. Feltétlenül és mihamarabb egy alapos és részletes neurológiai vizsgálatra (EEG ismétlés is, éber esetleg alvó állapotban) van szüksége a kisgyermeknek. Addig is legyen Önöknél készenlétben lázcsillapító, és az említett, végbélen keresztül beadható görcsoldó folyadék, amelyet időben alkalmazzanak. Minden görcsös állapot agyi oxigén ellátási zavart okoz, tehát a görcs idejét a lehető legrövidebbre kell csökkenteni. Persze a fizikai hűtés - borogatás - is bevetendő.

Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?

Hogy mikor forduljanak orvoshoz? Erre nagyon nehéz jó választ adni, illetve csak azt tudom mondani, akkor, amikor Önök, a szülők úgy érzik, látják, hogy orvosra van szükség.
Persze ennél árnyaltabb lehet a dolog: pl. egy lázas, de jó állapotban levő, jól itatható-etethető gyermeknél nem kell azonnal komoly betegségre gondolni. Ilyenkor akár várni is lehet, de a lázat csillapítani kell, és pontosan meg kell ítélni a gyermek általános állapotát. De mindig figyelmeztető jel - a lázon túl vagy mellett - a hányás. Ugyancsak komolyan értékelendők a különböző vérzéses bőrjelenségek. Ekkor orvos segítségét kell kérni.
És persze közte van a sok átmenet. Nehéz általános szabályt mondani. Én hiszem, hogy a gyermekét jól érző, nevelő szülő meg tudja ítélni, mikor kell azonnal orvoshoz fordulni, és mikor lehet várni.
A magam gyakorlati tapasztalataiból kiindulva, napjainkban meglehetősen sok - természetesen csak szakmai szempontból megítélve - a "felesleges" orvoshoz szaladás.
Ez persze azután már összefügg a társadalom egészének egészségügyi kultúrájával, ismeretanyagával. Ebben van még mit tanulnunk.
Dr. Péter György

Kérdés:

Kislányom 19 hónapos és éppen vendégségben voltunk, amikor hirtelen belázasodott.39,3°C volt a láza. Elkezdett rángatózni, a szeme felakadt. Olvastam erről, gondolom lázgörcs volt. Hívtunk gyerekorvost telefonon, aki nem tudott kijönni, annyit mondott, hogy kúpot adjunk és hűtőfürdőt javasolt. Mi ezt megcsináltuk, de annyira megijedtünk, hogy közben már hívtuk a mentőt. A telefonban azt mondták, hogy hívjuk az ügyeletet, ők nem jönnek ki. Az ügyelet másfél óra múlva jött ki, szerencsére addigra a láz is lement-többszöri fürdőzés hatására-38,4-re.A kérdésem: a mentőnek ki kellett volna-e jönnie? A másik kérdés, hogy kivizsgálást igényel-e ez az eset, okozhat-e maradandó károsodást a pici szervezetében ez az 5 perces görcs és a 2 napos magas láz.

A lázgörcs az ún. alkalmi görcsök egyik formája a gyermekkorban. Ez azt jelenti, hogy ilyen esetekben szervi - agyi - károsodást nem lehet a háttérben kimutatni. Ebbe a csoportba tartoznak még egyébként a mérgek, gyógyszerek által, a különböző hormonális és anyagcserezavarok következtében kialakult görcsök is. A lázas görcsroham ezek közül a leggyakoribb gyermekkorban. Kialakulásában szerepet játszhatnak a lázat okozó bakteriális toxinok vérbe kerülése, szöveti oxigénhiány, keringészavar, a láz miatt kialakuló anyagcsere változások, magas hőmérséklet, és az előbbiek miatt kialakuló agyszövet duzzanat. A lázgörcs leggyakrabban 3 hótól 5 éves korig észlelhető. Nemegyszer családi halmozódás fordul elő. A görcs tipikus esetben 38 °C feletti láznál jelentkezik. Az egyszeri lázgörcsnek nincs következménye, nem okoz maradandó károsodást. Olyan esetekben azonban, amikor a lázgörcs már 38 °C alatt is jelentkezik, gyakran ismétlődik, hosszú ideig tart (extrém, ellátatlan esetben óránál tovább) már okozhat agykárosodást. Ajánlott a kisgyermeket megmutatni gyermek neurológusnak, aki eldönti, hogy az egyszeri lázgörcs után szükséges-e kivizsgálás (labor, szemészet, EEG), ill. ellátja a szülőket megfelelő tanáccsal, ill. görcsoldó (végbélbe adagolható) gyógyszerrel. Ez utóbbi könnyen, biztonságosan és igen eredményesen alkalmazható. Hogy a mentőszolgálatnak milyen esetekhez és mikor kell kivonulnia, ill. hogy a hívásokat adott esetben hogyan osztályozzák, ez szolgálati szabályzatban rögzített, általam azonban nem ismert. Kétségtelen, hogy a lázgörcsös betegeinket többnyire a rendelőben (ahová a szülő rohan be a gyerekkel), vagy otthonában mi gyermekorvosok, ill. az éjszakai ügyelet látja el. Ezután, szükség esetén, de nem mindig, inkább a komplikáltabbnak tűnő esetekben kórházba utaljuk a gyermeket.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

Kisfiam 18 hónapos korában volt egy komplikált lázgörcse.
Az eset röviden: éjszaka 38 fokos láza volt (sem előtte, sem utána nem volt semmilyen betegségre utaló jel), kapott lázcsillapító kúpot. Szépen lement a láza. Egész délelőtt láztalan volt, jókedvű. Hírtelen levert lett (mivel az alvás idő közeledett, azt hittük csak álmos), lefektettük, 37,2 volt a hőmérséklete, kapott egy fél lázcsillapító kúpot. Pár perc múlva jobbra felfelé kiakadt a szeme és enyhén elkezdett rángatózni. Mentőt hívtunk. A mentősök adtak neki Stezorid-ot, de nem használt, lélegeztetni kellett. A kórházban 3 napig volt lélegeztető gépen. Ez alatt egyszer volt láza (39 fok), de nem történt semmi. Másfél hétig volt kórházban, alaposan kivizsgálták, de nem tudták megmondani, hogy mi a baja, mi okozta a lázgörcsöt. A kérdésem az, hogy előfordulhat még? Tényleg kinőheti? Megelőzhetjük? Most megy óvodába, elkerülhetetlenek lesznek a betegségek.

Ugyan az eset leírásában nem mindent értek pontosan, de ami a kérdése lényegét illeti, a következőket mondhatom (írhatom):
Akinek egyszer már volt lázas görcse, annak általában esélye van annak ismétlődésére, de ez nem azt jelenti, hogy az feltétlen bekövetkezik.
Valóban a kor előrehaladtával az ismétlődés esélye csökken, tehát ahogy jelezte, "kinőheti."
Mit lehet tenni? Elsősorban tisztában kell lenni a dologgal, és adott esetben - bár tudom a szülőnek ez roppant nehéz - igen megfontoltan és felkészülten segíteni kell a gyermeken: elsősorban a megelőzést illetően a szükség esetén igen gondos gyógyszeres - általában paracetamol tartalmú szerrel való - lázcsillapítás mellett a fizikális módszerek: törzsborogatás,
kíméletes hűtőfürdő alkalmazása.
Többszörös lázas görcs esetén szóbajön már megelőzésképpen bizonyos nyugtató hatású készítmények adása. De ezt pontosan meg kell beszélni a gyermek kezelő orvosával, esetleg gyermek-neurológussal.
A görcs oldására akut helyzetben - és a szülő által is alkalmazhatóan - a végbélbe juttatott nyugtató hatású készítmények megfelelőek. (Egyike azoknak az Ön által említett.)
De! És itt fontos az, amit az eset leírásában nem teljesen érthető számomra: volt, lehetett-e esetleg összefüggés az említett szer beadása illetve légzésleállás között. (Én ezt nem állítom, de ez feltétlen megfontolandó.) Ugyanis akkor nehezen ajánlható ilyen jellegű szer szülők által történő alkalmazása. Ez utóbbi kérdés miatt - ha eddig ebben nem kaptak a lehetőségekhez mérten kielégítő választ - javaslom, forduljanak a gyermeküket ellátó intézet szakembereihez. Így közösen meg lehet beszélni, hogy tényleges görcs ellátása esetén Önöknek mi lehet és mi legyen a tennivalójuk.
Utoljára: az óvónőknek a történtekről feltétlen tudniuk kell, hogy készek legyenek az azonnal lázcsillapításra.
Dr. Péter György

Kérdés:

Kislányaim az idei "iskolaévben" 2-3 hetente betegek. A nagyobbik most kezdte az óvodát , a kisebbik 20 hónapos. Neki a botallo vezetéke nyitva maradt, nyáron majd megműtik, katéteresen. Minden alkalommal emiatt főleg antibiotikumot kapnak. Én próbálok nekik vitamint adni, orrukat kiszíni, ha náthásak....
Mit tehetnék értük, hogy ne legyenek állandóan betegek. Illetve ez elfogadható -e , hogy ennyiszer betegek, és havonta egyszer biztos kapnak antibiotikumot.

Amit Ön megírt, sajnos "típustörténet". A korábban közösségbe nem járó kisgyermek az első óvodai évben találkozik először a felső légutakban megbetegedést okozó kórokozókkal. Ahogy Ön is írta, rosszabb esetben akár 2-3 hetente is beteg lehet. A nátha, torokfájás, esetenként köhögéssel, lázzal, hányással is társulhat. E betegségek túlnyomó többségét, kb. 2/3-át vírusok okozzák. Ilyen esetekben antibiotikus kezelés nem, ill. csak szövődményes esetben szükséges. Gyulladás-, ödémacsökkentőt, váladékoldót, orrcseppet ajánlunk csak. Ha a betegségnek egyértelműen bakteriális fertőzés az oka, ill. kb. a 4-5. nap után az ún. bakteriális felülfertőződés gyanúja felmerül, az antibiotikus terápiát elkezdjük. Más a helyzet akkor, ha a kardiológus ún. endokarditisz profilaxis miatt szívhibás gyermekeknél ezt elrendeli. Ilyenkor, a nem tisztázható eredetű lázas megbetegedés esetén az antibiotikus terápiát el kell kezdeni. Remélhetőleg a tél és az évek elmúltával a nagy testvér betegségeinek száma csökkenni fog, mivel a kisgyermek immunrendszere érik. A nyáron elvégzett műtét után a kicsinél sem kell azonnal antibiotikumhoz nyúlni. Esetleg a következő közösségi év előtt érdemes a gyerekeknek (2 éves kor felett) egy immunrendszert stimuláló kapszulát, ill. abból egy meghatározott idejű kúrát kapniuk. Ennek eredményeként a gyermekek remélhetően könnyebben birkóznak meg a felső légutak bakteriális fertőzéseivel.

Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

Van egy hathetes kisfiam. Sajnos a feleségem (remélem csak) megfázott, és elég szépen kezd köhögni. A kérdésem az lenne, hogy egy hathetes babának milyen az immunrendszere, mert az anyjától hermetikusan elválasztani ennyi idősen nem tudom, ráadásul lehet, hogy az anyatejben úgyis benne vannak a kórokozók.
Mi van a téli babákkal, akiket jobban fenyegetnek a téli betegségek, az influenza és járványok, mivel hiába vagyok elővigyázatos, a tömegközlekedésről vagy a munkahelyről hazavihetem a vírust.
Mi a teendő ha a szoptatós anya megbetegszik, ilyenkor hogyan lehet a betegség átadását a minimálisra csökkenteni?

A hat hetes csecsemő immunrendszere még fejletlen, azonban az anyai ellenanyagok - melyek részben még a méhen belül, részben a születés után az anyatejjel átjutnak - megfelelő védelmet adnak. Megfigyelhető, hogy az ilyen korú, szoptatott csecsemők ritkán betegek, nem kapják el az egyébként környezetükben előforduló fertőzéseket.
Nem gondolom, hogy az anya és gyermek közé - megelőzésképpen - bármi gátat kellene építeni, továbbá azt sem gondolom, hogy a gyermekeket túlzott izolálással kelljen megóvni a környeztükben előforduló fertőzésekkel szemben. Az immunrendszer éréséhez szükségesek a külső tényezők, melyek a szervezet védekező rendszerét ellenanyag képzésére serkenti, így akadályozva meg a későbbiekben különböző betegségek előfordulását.
A vírusok "hazavitelének" oki szerepe, a közlekedési eszközök okozta veszélyek eltúlzása - véleményem szerint - nem helyes.
Hogy mit tegyünk? - Éljenek normális életet. Az anyuka szoptasson. Ha esetleg beteg, lázas és az nem múlik hamarosan, kérjenek orvosi tanácsot. Csak ezért eltiltani a szoptatástól, mivel az anya éppen lázas volt, nem szükséges.
A légúti - cseppfertőzések - átvitelének kockázatát csökkenteni lehet szájmaszk alkalmazásával.
Tehát összefoglalva: nem szabad túlzott hermetizációval védekezni az esetleges betegségek ellen, tudomásul kell vennünk, hogy környezetünk adott, és ennek keretében kell felnőnünk.
Dr. Péter György

Kérdés:

Kislányom ebben a hónapban tölti az első életévét, és sajnos három hónapja nagyon sokat betegeskedik. Van úgy, hogy csak náthás, de volt már neki valamiféle fertőzése a vékonybélben (nagyon magas láza volt, többször egymás után) és hörghurutja, amivel kórházba is kerültünk. A doktornő szerint vírusos fertőzés okozta a hörghurutot, amit nem tudom hol kaphatott meg, mert nem voltunk levegőzni a rossz idő miatt. Most a vizeletében találtak egy bacilus fajtát (aeronomas caviae, ha jól jegyeztem meg) és enyhe torokgyulladása is van. Éppen összeszámoltam, most szedi a hetedik fajta antibiotikumot. Amióta korházban voltunk szinte állandóan tüsszög, az orrát dörzsöli, néha folyik az orra.
Szóval a kérdéseim:
Nem túlzás ez a rengeteg antibiotikum? Hogyan lehetne egy kicsit az immunrendszerét munkára késztetni?

Nehéz feladat elé állított, mivel rövid, konkrét kérdésein túl, érzésem szerint arra vár, hogy valamely szakember mintegy szintetizálva az eddigieket, arra próbáljon választ adni, hogy: egy-egy akut betegség esetén megfelelő volt-e gyermeke kezelése illetve, a sok fertőzés mögött van-e esetleg olyan folyamat, ami mindezeket - közös okra visszavezetve - magyarázhatja.
Az akut, lázas fertőzések gyermekkorban igen gyakoriak, mondhatnám az élet "természetes" velejárói. Az nem annyira rendkívüli, hogy egy gyermeknek légúti vagy a beleket érintő fertőzése van, a húgyúti fertőzés azonban már nem olyan gyakori.
Az is igaz, hogy a csecsemőkorban az anyai védőanyagok felhasználódása, átépülése után van egy immunológiai mélypont, amelyből azután a gyermek saját védekező rendszerének megfelelő aktivitása vezeti ki a szervezetet.
Az antibiotikum adásról nem tudok véleményt mondani, csak nagy általánosságban: akkor kell azokat adni, ha bakteriális fertőzésről van szó. Tehát a lázas állapot, illetve a fertőzés önmagában még nem indokol antibiotikumot.
Valóban, nem szokványos, hogy egy hasonló korú gyermek ennyi gyógyszerre szoruljon, de ez nem lehet - nem is annak szánom - a kezelés bírálata.
Légúti (csepp) fertőzést akkor is meg lehet kapni, ha nem mozdulunk ki a lakásból. Nem attól leszünk betegek, hogy "megfázunk".
Úgy gondolom, az egész problémakört csak a gyermeket ismerő és ellátó orvossal lehet jól megbeszélni.
Dr. Péter György

Kérdés:

Kislányom most hat hónapos. Hathetes korában influenzás volt, akkor az orvosunk felírt 2x5 ampulla 100 mg-os C vitamint, amit tápszerbe keverve oda is adtunk neki. Azóta kétszer volt kisebb megfázása. A kérdésem az lenne, adható-e folyamatosan neki valamilyen adagban C vitamin vagy pedig káros (vesére, stb.)?

A kérdésben leírtak szerint gyermekének komolyabb betegsége eddig nem volt. A kisebb megfázások, lázas légúti fertőzések a gyermekek növekedésének, életének gyakori jelensége. (Ha lehet kissé sarkítottan fogalmazni, csaknem kijelenthetem, hogy "természetes" része.) Hiszen a környezetből származó ágensek sokszor okoznak klinikai tünetekkel járó, illetve máskor komoly tünetet nem okozó - úgynevezett subklinikus - fertőzéseket. Ezeket átvészelve alakul, fejlődik a szervezet védekező képessége. Az idők előrehaladtával ezek gyakorisága csökken.
A fertőzések során a szervezet C-vitamin igénye fokozódik. Azonban arra nincs adat, hogy a folyamatosan adagolt C-vitamin megelőzi a betegségeket.
Azt állíthatom, hogy ilyen adagban még folyamatos adás esetén sem számíthatunk káros mellékhatásra. Ugyanakkor kérdés, hogy érdemes-e adni.
Dr. Péter György

C-vitamin vagy ascorbinsav:
A hétköznapokban oly gyakran szóba kerülő C-vitamin összes biológiai hatását ma sem ismerjük teljesen. Oxydo-redukciós képességénél fogva több élettani folyamatban játszik szerepet: a kötőszövet felépüléséhez elengedhetetlen, hiánya jellegzetes betegséget, a scorbutot okozza, amely különböző kötőszöveti (csont) valamint nyálkahártya-tünetet, vérzékenységet okoz. Hiánya a fertőzések iránti fogékonyságot növeli.
Ugyancsak szükséges pl. a vas felszívódásához, tehát ily módon a vérszegénység megelőzésében illetve kezelésében - részben közvetlen, részben közvetett módon - igen fontos.
Tudjuk, hogy a C-vitamin szükséglet megnő lázas betegségekben, fertőzésekben. (Ugyancsak nagyobb a dohányzók C-vitamin szükséglete.)
Innen kezdve azonban már több kérdőjel van. Ugyanis a különböző fertőzések létrejöttében, alakulásában számtalan tényező játszik szerepet, mind a kórokozó oldaláról mind a szervezet, illetve annak védekező rendszere részéről. Ennél fogva adott betegségben egy kiválasztott tényező - jelen esetben a C-vitamin - vizsgálata, szerepének értékelése igen nehéz, ha betartjuk a tudományos igényű feldolgozás kritériumait.
A C-vitamin szerepéről megoszlók a vélemények: vannak adatok arra vonatkozóan, hogy nagy adagban adagolva légúti fertőzések enyhébbek, rövidebb lefolyásúak. Ezek megelőzésében a C-vitamin szerepe még kevésbé igazolható. Emellett a bevitt adag mennyisége és az előnyös hatás mértéke között összefüggés nem volt, bár a tünetek enyhítésében több száz milligrammos adagoknak lehet szerepe.
(Egyébként korábban bizonyos daganatféleségek megelőzésében játszott szerepét is felvetették, de az nem látszik bizonyítottnak.)
Összefoglalva: egyes megfigyelések szerint a C-vitaminnak a fertőzések lefolyásában lehetnek előnyös hatásai, de tudományos alapossággal végzett felmérésekkel ez minden kétséget kizáróan nem igazolható . Az is megállapítható, hogy bár hiánya kóros állapotok, betegségek okozója lehet, de túlzott bevitelének előnyös hatásával egyértelműen nem számolhatunk.
A C-vitamin egyébként a vízben oldódó vitaminok körében tartozik, napi szükséglete 60-100 mg körül van. A feleslegben bevitt mennyiséget a vizelettel ürül.
A C-vitamin fő forrásai egyébként a gyümölcsök - főleg citrusfélék: citrom, grapefruit, narancs -, illetve zöldségfélék, burgonya. Egy átlagos, változatos, egészségesnek számító étrend megfelelő mennyiségben tartalmazza, bár a konyhatechnika jelentős veszteséget okoz.
A tartós nagy adagban való bevitele - lebomlását tekintve - elvileg vesekövességhez vezethet, azonban klinikai bizonyítékok erre nincsenek. Nagyobb - több száz milligrammos ill. esetleg több grammos - adagok tartós bevitele esetén gyomor irritációval is számolhatunk.
Ezután a véleményem: ha figyelembe vesszük az emberi szervezet saját anyagcsere- folyamatainak rendkívüli bonyolultságát, szabályozottságának alapelveit, a biológiai rendszerekben fellelhető jelző- és visszajelző rendszerek működését, az emberi szervezet és külső fertőző ágensek találkozásakor lejátszódó bonyolult folyamatokat, azoknak egymásra hatását, akkor nem gondolom, hogy egy-egy abban bármi módon szerepet játszó tényező (kémiai anyag) nagy adagban való bevitele önmagában képes az esetleges károsodásokat megelőzni vagy kezelni. Emlékeztetnék a "közép útra".

Dr. Péter György

Kérdés:

Egy lázas beteg baba meddig nem kívánja az ételt?

A csecsemők, bármilyen vírusos vagy bakteriális betegség zajlik (főleg annak lázas szakában) étvágytalanok. Sokszor még a lázas szak után is, főleg, ha nagyon hurutosak, vagy hasmenésük is van. Előfordul azonban, nagyon jó étvágyú kicsiknél, hogy még a lázas szakban is elég jó étvággyal esznek.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

A fiam 12 hónapos. Egy hete beteg lett, nem volt komoly csak az orra folyt és egy kicsit köhögött. El is vittem a gyerekorvoshoz, ő úgy találta, hogy a torka nagyon piros így felírt egy kanalas gyógyszert (Ospamox ). Ez egy hétfői nap volt, azt mondta pénteken vigyem vissza. Az állapota csak rosszabb lett. Írt egy új gyógyszert más hatóanyaggal (Cecloretta 125mg/5ml), merthogy az előző nem hatott. Ezt már naponta 3-szor kellett szedni, péntek este adtam neki először, szombaton 3-szor kapta és vasárnap reggelre tele lett piros pöttyökkel. Amúgy szombaton már csak hőemelkedése volt, vasárnap pedig már semmi, az étvágya is javult. Először csak a fején és a törzsén, és úgy nézett ki mint a melegkiütés. Vasárnap reggel még adtam egy adag gyógyszert, de már akkor is azt gondoltam hogy az új gyógyszerre allergiás, ezért többet nem is adtam neki. Estére csak még több pötty lett és még dudorosak is lettek, másnapra pedig már nem is pöttyök hanem foltok lettek, és már több volt rajta a piros, mint a normál bőrszíne. Hétfőn levittem az orvoshoz, aki azt mondta ez nem allergia, hanem hatott az új gyógyszer és egyes babák szervezete így reagál amikor a kórokozó elpusztul, és távoznak a méreganyagok a szervezetből. Kapott egy kalcium injekciót és irt fel Kalciumot, ampullásat, amit meg kell itatni vele és Fenistil cseppeket, és monda ő is hogy a gyógyszert már ne adjam neki. Most kedd van és már szépen javul, ahol legelőször megjelentek a foltok ott már alig látszik. Azt szeretném megtudni hogy ilyesmi létezik-e, mert a környezetemben ilyesmiről még nem hallott senki, pedig sok szülőt megkérdeztem. Mindenki arra gyanakszik, hogy ez egy sima gyógyszer allergia volt. A kezelés amit a doktornő ajánlott is allergiára utal.

A bőrjelenségek megítélése leírás alapján elég nehéz.
A csecsemőkorban, lázas állapot vagy légúti fertőzésre utaló jelek és tünetek mellé társuló kiütésnek több oka lehet: először maga az alapbetegség. Ugyanis többfajta vírus fertőzés járhat kiütésekkel. Azután lehet gyógyszerallergia is. De lehet, hogy a szervezet megváltozott immunstátusa következtében jönnek létre kiütések. Sokszor nehéz ezeket differenciálni.
Sokszor vagyunk úgy vele, hogy ahogy jöttek, úgy el is múlnak a kiütések. A tüneti kezelés vérmérséklet kérdése (is.) Ha esetleg viszket, meg lehet próbálni adni ilyen antiallergiás jellegű szereket. Ugyancsak elvileg hathatnak a folyamat alapmechanizmusára is.
Dr. Péter György

Kérdés:

Barátnőm ma esti esete indított a levél megírására. Egykorú kislányaink vannak ezért ijedtsége érthető módon nagy hatással volt rám is.
Hat és fél hónapos normálisan gyarapodó, mindeddig teljesen egészséges kislánya pár napja elkezdett csúnyán köhögni, de a torka nem gyulladt be és láza sem volt. Mivel a barátnőm belázasodott, kihívta a gyerekorvost, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a gyerek tőle kapott -e el valami vírust, mivel szoptatja.
Az orvos ki is jött, a vizsgálat után közölte, hogy a kislány tüdeje teljesen tiszta és a torka is csak egy kicsit piros. Azt mondta, hogy második gyereknél ilyen esetekben már nem is hívnak orvost. Mindenesetre felírt Sinecod cseppeket.
Ma este fürdetés előtt kapott gyógyszerből másodjára (hígítva) a kislány, aki a bevétel után pár másodperccel hányni kezdett, majd fuldokolni, hiszen a levegővétel közben visszanyelte a hányását. Próbálták hasra fordítani, lefelé tartani, de nem sokat segített, szegény gyerek csak vonaglott tovább.
Szerencsére oda volt készítve a porszívó az orrleszíváshoz és ezzel végül meg tudták tisztítani az orrát. Egy mentős hölgy később megvizsgálta és szerencsére tisztának találta a tüdejét. Arra viszont nem tudott választ adni, hogy mi válthatta ki ezt a reakciót. Van -e arra esély, hogy allergiás ezekre a cseppekre?

Egy gyógyszer beadásakor számolnunk kell - alatta, ill. utána - nem kívánt kedvezőtlen hatásokkal. Ezek egy része ún. pharmakológiai hatás, amikor a gyógyszer, mint kémiai anyag nemcsak a kívánt helyen és csak a kívánt mértékben befolyásolja a szervezetben zajló fizikai-kémiai-biológiai reakciókat. Ennek eredményeként jelentkeznek a gyógyszer mellékhatásai (szédülés, hányinger!, hasmenés, szájszárazság, stb.) hogy ezek kinél mennyire erősen jelentkeznek, függ pl. a máj érettségétől és állapotától, kísérő betegségektől, a vese jó működésétől, gyermekeknél a szervezet folyadékmennyiségétől is stb., valamint attól, hogy ugyanekkor milyen gyógyszereket kap még a beteg. A másik nem kívánt következmény az allergiás reakció. Ahhoz, hogy egy gyógyszerallergia kialakulhasson, a szervezetnek ismételten találkoznia kell a gyógyszerrel, tehát korábban már legalább egyszer. Ez azonban csak mintegy 5-6 %-ban fordul elő szemben az előzőekkel. Az allergiás reakciók többféle (5!) mechanizmusa is működésbe léphet gyógyszerallergia esetén. Ilyenkor a tünetek a következők lehetnek: kiütés a bőrön, bevérzések, hólyagok, súlyosabb esetben a bőr olyan lesz, mintha leforrázták volna. Ismert ilyen eredetű láz is, esetleg köhögés. Súlyos esetben (főleg ismételt adáskor!) a reakció heves, akár gégeödéma, fuldoklás, akár a keringés összeomlása léphet fel - akár a darázscsípésnél.
A történet alapján tehát nem valószínű a gyógyszerallergia, inkább merül fel az előbb leírt ok miatt bekövetkezett hányinger, hányás. Kisgyermeknél ez a gyógyszer rossz íze miatt is bekövetkezhet. A bevétel utáni gyors hányás is inkább erre utal. A hányadék aspirációja viszont nagyon heves fulladásos tüneteket, utóbb súlyos tüdőgyulladást is okozhat. Érdemes lenne tehát a kisgyermeket újra megmutatni orvosuknak, és az eseményeket megbeszélni vele. A Sinecod helyettesíthető gyógyszer.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

A kisfiam 3 éves és eddig csak egyszer volt komolyabban beteg , mikor is mandulagyulladása volt. Akkor kapott először és utoljára eddig antibiotikumot./Ospent/ Kiütött rajta. A doktor néni azt mondta, hogy vagy penicillin allergiás, vagy a vivőanyagra reagált így. Én szeretném tudni , hogy valóban penicillin érzékeny-e vagy sem. / Minden kérdőívre azt írom hogy igen/ Van-e valami teszt ennek a kiderítésére? Nem szeretném, ha nem kaphatna széles spektrumú penicillinkészítményt , esetleg ha szükség lenne rá/óvodás/, pedig valóban nem is allergiás rá.

A gyógyszeradás után keletkező kellemetlen mellékhatások két csoportra oszthatók.
1. a gyógyszer anyagának egyéb szövetekben kiváltott hatásai, a gyógyszer lebomlása, kiürülése során észlelhető tünetek, egyéb gyógyszer szedésekor kölcsönhatás a két v. több gyógyszer között.
2. az allergiás reakciók. Ez utóbbiak a jól ismert allergiás mechanizmusokon keresztül okozhatnak tüneteket. Fontos! Egy gyógyszer többféle allergiás reakciót is kiválthat, ilyen a penicillin G is. Sajnos ismert már a penicillinek és a fél-szintetikus penicillinek, valamint az ún cephalospporinok között fennálló esetleges keresztallergia is. Erre a kezelőorvosnak figyelnie kell. Gyermekkorban az allergiás reakciók leggyakrabban kiütés formájában jelentkeznek , és ez sokféle lehet, utánozhat fertőző betegséget, ekzemát, stb. Ha abbahagyjuk ilyenkor a gyógyszer adását, ez 1-2 nap alatt elmúlik. Kisgyermekeknél, főleg 3 év alatt azonban nem ritka, hogy magát a lázas hurutos megbetegedést okozó vírus okozza a kiütéseket, Ezek azonban általában 5-7 napig tartanak. A betegség indulásakor, gyógyszerszedés mellett ezt elkülöníteni sokszor szinte lehetetlen. A gyógyszer szedését ekkor abba kell hagyni és az orvost fel kell keresni. Penicillin allergia gyanúja esetén ma már széles spektrumú, jól felszívódó antibiotikumokat tudunk adni a kisgyermeknek. Helyesen teszi, ha gyanú esetén is ráírja a kérdőívekre azt. Csak akkor érdemes a penicillin újra adásával próbálkozni, ha az elkerülhetetlen. Ennek a módjára azonban megvannak a megfelelő előírások. Gyógyszer allergiára vonatkozó vizsgálatokat az országban csak néhány helyen végeznek. Ez rendkívül drága és ezért csak orvosi javaslatra súlyos állapotban vagy után, ill. életet veszélyeztető nem tisztázott esetekben végzik el.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

Szifilisz gyorsteszt: így zajlik a szifilisz szűrése

A szűrés gyors, fájdalommentes és életet menthet.

X EZT MÁR OLVASTAD?
	Melengető brokkolikrémleves

Találatok a „lazas” kifejezésre:

Miért ne vidd a beteg gyereked közösségbe?

Mikor?