Rendelő

Kérdés:

Tisztelt Levélró!Az éves szabadság mértéke a munkavállaló életkorától függõn 20-30 napig terjedhet. A gyermek után jár 2 munkanap pótszabadság a gyermek gondozásában nagyobb szerepet játszó szülõnek a gyermek születésének évétõl 16. évéig. A gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság esetén rendes szabadság és pótszabadság jár a keresõképtelenség idejére (amíg táppénzben részesült), a szülési szabadság idejére (amíg tgyásban részesült), valamint a gyed (vagy gyes) elsõ évére. Ez mindkét gyermek után külön-külön jár.

Kérdés:

Tisztelt Levélíró!A „veszélyeztetett terhes” ellátásról érdeklõdõ megkeresésére az alábbiakban válaszolok.A táppénzrõl „A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól” szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) rendelkezik, melynek 44. §-a kimondja, hogy keresõképtelen – többek között – az, aki terhessége, illetõleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult.A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idõ esetében a figyelembe vehetõ jövedelem naptári napi átlagának hetven százaléka, ennél rövidebb biztosítási idõ esetében vagy a fekvõbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt hatvan százaléka.

Kérdés:

Tisztelt Levélíró!A terhesség alatt a táppénzen kívül a következõ támogatások léteznek:• magzati adókedvezmény, amennyiben két kiskorú gyermeket nevel és a harmadikkal terhes, bizonyos jövedelemhatárig megmaradt a nagycsaládosok adókedvezménye és erre már a terhességi idõszakban is jogosult lehet;• terhességi-gyermekágyi segély, amennyiben a jogosultsági feltételeknek megfelel, már a szülést megelõzõ 4 héten belül igénybe vehetõ, és ennek idõtartamára szülési szabadság

Kérdés:

Tisztelt Levélíró! Megkeresésére válaszolva az alábbi tájékoztatást adom. Levelébõl nem tûnik ki egyértelmûen, hogy a munkahelye Magyarországon van-e, illetve a munkavállalást mely országba tervezi. Amennyiben külföldön szeretne továbbra is tartózkodni, javaslom forduljon kérdésével az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Európai Integrációs Fõosztályához /1139 Budapest Váci út 73/A. Telefon:06-1-350-1618/. Amennyiben Magyarországon kíván munkába állni, javaslom, hogy kérdésével személyesen vagy levélben – személyi azonosító adatainak, TAJ számának, valamint munkahelye megnevezésének és címének megjelölésével – forduljon a területileg illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (MEP) ügyfélszolgálatához. A MEP az Ön megkeresését hivatalos ügyként kezelve, a szükséges információk ismeretében részletes és pontos tájékoztatást ad.

Kérdés:

Tisztelt Levélíró! Megkeresésére válaszolva, az alábbi tájékoztatást adom. A gyermekgondozási díjról is rendelkezõ, a kötelezõ egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény által szabályozott pénzbeli ellátások, biztosításhoz kötött ellátások, melyek közös jellemzõje, hogy összegük megállapításánál azt az összeget kell figyelembe venni, amely után a biztosított egészségbiztosítási járulékot fizetett. A hivatkozott törvény 2. §-ának (2) bekezdése ugyanis alapelvként rögzíti, hogy „Az egészségbiztosítási ellátások közül a pénzbeli ellátások az egészségbiztosítási járulék fizetéssel arányosan vehetõk figyelembe.” A GYED esetén is fõszabály tehát az, hogy arányban kell állnia az ellátás összegének, valamint a jövedelemszámítás szempontjából irányadó idõszakban befizetett járuléknak. Az ellátások összegének kiszámításakor ezért kell egy elõzõ, törvényben meghatározott idõszak (a GYED esetén 180 nap) keresetét igénybe venni. Elõfordul azonban, hogy bár az igénylõ az ellátásra való jogosultsághoz a szükséges biztosítási jogviszonyt az igényléstõl számított 2 éven belül 180 napot) igazolta, de valamilyen okból nem volt legalább 180 napi tényleges keresete (pl. táppénzen volt, vagy elõzõ gyermeke gondozása okán távol volt a munkából). Ez esetben a rendszer szolidaritási elven mûködik, hiszen tényleges, tartós járulékfizetés nem történt, ezért a minimálbér kétszeresébõl kiindulva kell a GYED alapjául szolgáló átlagkeresetet kiszámítani. Ha a tényleges kereset nem éri el a minimálbér kétszeresének összegét, a tényleges keresetet kell alapul venni. Feltehetõen az Ön esetében is ez a szabály került alkalmazásra. Levelébõl kitûnik, hogy 2005-ben igényelte a GYED folyósítását, ezért a GYED alapjául szolgáló átlagkereset kiszámítására az irányadó idõszak 2004. január 01- 2005. GYED igénylése elõtti napig tart. 2004. május 1-tõl táppénzen, majd gyermeke születésétõl TGYÁS-on volt. Mivel a TGYÁS és táppénz összegébõl nem vonnak egészségbiztosítási járulékot, nem képezhetik a GYED összegének kiszámítási alapját. Így minden valószínûség szerint a 2005-ös évben esedékes minimálbér kétszeresét alapul véve történt a megállapítás. Megjegyzem, hogy a TGYÁS összegének megállapításánál az irányadó idõszak a 2003. január 1- 2004. december 28-ig tartó idõszak átlagkeresetet vették figyelembe. Ezért nem azonos a két gyermekellátás összege az Ön esetében.

Kérdés:

Tisztelt Levélíró! Kérem, legyen szíves megírni a munkahelye és az illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztár címét, hogy segíthessünk ügye mielõbbi intézésében.

Kérdés:

Tisztelt Levélíró! Biztosítotti jogviszonytól függõ ellátás összegének megállapításáról érdeklõdik levelében. A terhességi-gyermekágyi segély összegét a jogosultság napját megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg, azt vizsgálják, hogy a szülést megelõzõ évben rendelkezik-e legalább 180 napi tényleges jövedelemmel. Abban az esetben, ha a jogosultság kezdõ napját megelõzõ évben nem rendelkezik legalább 180 naptári napi tényleges jövedelemmel, az ellátás összegét a jogosultság kezdõ napját megelõzõ 180 naptári napi átlag alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári év elsõ napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idõ folyamatos. Továbbá, abban az esetben, ha a fenti irányadó idõszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel (vagyis a szülést közvetlenül megelõzõ 180 napban), az ellátás naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. Ha azonban az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. A GYED-et a fent ismertetett táppénzszabályok alapján állapítják meg. Fõ szabályként azt vizsgálják, hogy a GYED igénylését megelõzõ évben az igénylõ rendelkezett-e 180 nap tényleges jövedelemmel. Ha azonban a táppénzszabályt nem lehet alkalmazni, mert az igénylõ a tényleges 180 napi tényleges jövedelemmel nem rendelkezik, gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján állapítják meg. Ha az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. Felhívom a figyelmét, hogy a táppénz, a TGYÁS, a GYED és a GYES idejére nem vonnak egészségbiztosítási járulékot, ezért nem számítható be a 180 nap tényleges jövedelembe. Konkrét összeg kiszámítására nincs lehetõségünk, ezért javasoljuk, hogy a feltett kérdésével személyesen, vagy levélben – személyi azonosító adatainak, TAJ számának, valamint munkahelye megnevezésének és címének megjelölésével – forduljon a területileg illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (MEP) ügyfélszolgálatához. A MEP az Ön megkeresését hivatalos ügyként kezelve, a szükséges információk ismeretében részletes és pontos tájékoztatást ad az egészségbiztosítás által nyújtható, illetõleg az Ön által igényelhetõ ellátásokról, s azok várható összegérõl.

Kérdés:

Tisztelt Levélíró! Levelében az anyasági támogatásról, illetve 2. gyermeke után igénybe vehetõ ellátások összegérõl érdeklõdik. Az anyasági támogatás összege továbbra is a gyermek születésének idõpontjában érvényes öregségi nyugdíj minimum (2006-ban 25.800.- Ft) 225 %-a. Az anyasági támogatásra továbbra is az a szülõ nõ jogosult, aki terhessége alatt legalább négyszer- koraszülés esetén legalább egyszer – részt vett terhesgondozáson. Levelébõl kitûnik, hogy 2006. 04. 15-re várható második gyermeke születése. Tényleges jövedelme csak 2005. 07. 09-2005. 09. 10-ig volt. A táppénz, a TGYÁS, GYED és GYES összege nem számítható tényleges jövedelemként, mert nem vonnak összegükbõl egészségbiztosítási járulékot. Fentieket figyelembe véve második gyermekével igénybe vehetõ TGYÁS és GYED összege a minimálbér kétszeresének 70 %-a lesz, ha ez az összeg nem magasabb a szerzõdése összegénél. A minimálbér összege 2006-ban 62.500.- Ft. A fentiekrõl bõvebb felvilágosítást kaphat a megállapításra hatáskörrel rendelkezõ szervtõl, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztártól.

Kérdés:

Tisztelt Levélíró! A táppénz alapja az a jövedelem, amely után a biztosítottnak egészségbiztosítási járulékot kellett fizetnie. A táppénzt alapesetben a táppénzre jogosultság kezdõnapját megelõzõ naptári évi összesen legalább 180 napi, legfeljebb 365 napi rendszeres és nem rendszeres jövedelem alapján kell kiszámítani, mégpedig azokból, amelyekre az egészségbiztosítási járulékot kellett fizetnie. Ha a biztosítottnak az irányadó idõszakban azért nincs 180 naptári napi egészségbiztosítási járulék alapot képezõ jövedelme, mert terhességi-gyermekágyi segélyben, vagy gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz alapja a legutóbb folyósított ellátás alapját képzõ összeg, ha az magasabb mint a minimálbér, illetve a szerzõdés szerinti vagy tényleges jövedelem. A fent leírtak alapján Önnek kell eldöntenie – helyzete ismeretében – tovább lépését. Felhívom a figyelmét azonban arra, hogy 3. gyermekével igénybe vehetõ biztosított jogviszonytól függõ ellátások (TGYÁS+GYED) összegének megállapításánál, ha nem rendelkezik legalább 180 napi tényleges jövedelemmel, az ellátások naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. A táppénz, a TGYÁS, a GYED és a GYES után nem vonnak egészségbiztosítási járulékot, ezért nem számítható tényleges jövedelemként az ellátások megállapításánál.

Kérdés:

Tisztelt Levélíró! A biztosított jogviszonytól függõ gyermekellátásokra az alábbiak szerint lehet jogosult. Az 1997. évi LXXXIII. tv. alapján fõ szabály szerint terhességi-gyermekágyi segélyre (TGYÁS) jogosult az a nõ, - aki a szülést megelõzõ két éven belül legalább 180 napon át biztosított volt - és a biztosítás tartama alatt szül, - vagy a biztosítás megszûnését követõ 42 napon belül szül, - vagy a biztosítás megszûnését követõ 42 napon túl táppénz folyósításának az ideje alatt, - vagy a folyósítás megszûnését követõ 28 napon belül szül. Tehát TGYÁS-ra jogosult, ha a szülést megelõzõ két évben rendelkezik 180 nap biztosítási idõvel, és a fenti jogosultsági feltételeknek megfelel. A passzív táppénz is biztosítja a folyamatos biztosítást. A TGYÁS a szülési szabadságnak megfelelõ idõtartamra jár, 168 napon keresztül, melyet a szülés várható idõpontja elõtt 4 héttel korábban is igénybe lehet venni. Javaslom, hogy közvetlenül a TGYÁS lejárta után következõ naptól vegye igénybe a munkanélküli járadékot, amit a Munkaügyi Központtól kell igényelnie. A járadékban részesülõ személy biztosítottnak számít, így ha a járadék folyósításának ideje alatt igényli a GYED-et jogosult lesz az ellátásra, mert a gyermek születése elõtt kettõ éven belül rendelkezik 180 nap biztosítási idõvel (levelébõl erre következtetünk). A GYED megállapítását a Megyei Egészségbiztosítási Pénztártól kell kérnie. Az igénybejelentés elõtt kérnie kell a Munkaügyi Központtól a gyermekgondozási díj (GYED) igénybevétele miatt a munkanélküli járadék szüneteltetését, a szüneteltetésrõl szóló határozatott és a Munkaügyi Központ által kiállított foglalkoztatói igazolást. Annál, aki munkanélküli ellátás folyósításának a szüneteltetése alatt igényli a GYED-et és nincs 180 napi rendszeres jövedelme, a GYED alapja a minimálbér kétszerese, de legfeljebb a munkanélküli ellátás alapját képezõ átlagkereset harmincad része. Javaslom, hogy bõvebb felvilágosításért személyesen, vagy levélben – személyi azonosító adatainak, TAJ számának, valamint munkahelye megnevezésének és címének megjelölésével – forduljon a területileg illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (MEP) ügyfélszolgálatához. A MEP az Ön megkeresését hivatalos ügyként kezelve, a szükséges információk ismeretében részletes és pontos tájékoztatást ad az egészségbiztosítás által nyújtható, illetõleg az Ön által igényelhetõ ellátásokról.

Kérdés:

Tisztelt Levélíró! Levelében közli, hogy Ön társasvállalkozó! A TB ellátásokról szóló 1997. évi LXXX. törvény kimondja, hogy a társasvállalkozás a társasvállalkozó után társadalombiztosítási járulékot fizet, amelynek mértéke legalább a minimálbér összegével azonos. A kötelezõ egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. tv. alapján a terhességi-gyermekágyi segély összegét a szülést megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg, azt vizsgálják, hogy a szülést megelõzõ évben rendelkezik-e legalább 180 napi tényleges jövedelemmel. Levelébõl kitûnik, hogy gyermeke születése 2006-ban várható, így a terhességi-gyermekágyi segély összegét 2005. 06. 07-2005. 12. 31-ig tartó tényleges jövedelmébõl állapítják meg, amennyiben lesz 180 nap tényleges jövedelme. A TGYÁS összegének megállapításánál ha az anya a szülést megelõzõ évben nem rendelkezik legalább 180 naptári napi tényleges jövedelemmel, az ellátás összegét a jogosultság kezdõ napját megelõzõ 180 naptári napi átlag alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári év elsõ napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idõ folyamatos. A biztosított napok számából le kell vonni a táppénz napjait. (Megjegyzem, hogy a biztosítási idõ folyamatossága fennmarad a táppénz folyósításának ideje alatt is, csak a táppénz tényleges jövedelemként nem számolható.) Ha az anya a fenti irányadó idõszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel az ellátás naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. Ha azonban az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. A GYED-et is a fent ismertetett táppénzszabályok alapján állapítják meg. Fõ szabályként azt vizsgálják, hogy a GYED igénylését megelõzõ évben az igénylõ rendelkezett-e 180 nap tényleges jövedelemmel. Ha azonban a táppénzszabályt nem lehet alkalmazni, mert az igénylõ a tényleges 180 napi keresettel nem rendelkezik, gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján állapítják meg. Ha az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. A táppénz, a TGYÁS és a GYES után nem vonnak egészségbiztosítási járulékot, ezért nem számítható tényleges jövedelemként az ellátások kiszámításánál. Az ellátásokról és azok kiszámításáról, valamint a táppénz igénybevételérõl bõvebb felvilágosítást kaphat a megállapításra hatáskörrel rendelkezõ szervtõl, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztártól.

Kérdés:

Tisztelt Levélíró! Levelébõl kitûnik, hogy folyamatos a biztosítási jogviszonya, mert nem volt 30 napnál több megszakítás a munkaviszonyában. A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani. Abban az esetben, ha nem rendelkezik a biztosított beteg a fenti idõszakban 180 naptári napi jövedelemmel, a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdõnapját megelõzõ 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani. Az Ön esetében, mivel 2005. július 29-ével került táppénzes állományba, a 2004. 01. 01-2004. 12. 31-ig terjedõ idõszakot vizsgálják, feltehetõen ebben az idõszakban rendelkezett 180 naptári napi jövedelemmel, így a 2004-es év jövedelem átlaga lesz a táppénz alapja. Az alábbiakban ismertetem a TGYÁS és a GYED összegének kiszámítási szabályait. A terhességi-gyermekágyi segély összegét a szülést megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg, azt vizsgálják, hogy a szülést megelõzõ évben rendelkezik-e legalább 180 napi tényleges jövedelemmel. (Ha tehát, gyermeke 2006-ban születik meg, akkor a terhességi-gyermekágyi segély összegét a 2005-ös év átlagkeresete alapján állapítanák meg, ha volna 180 nap tényleges jövedelme.) Abban az esetben, ha az anya a szülést megelõzõ évben nem rendelkezik legalább 180 naptári napi tényleges jövedelemmel, az ellátás összegét a jogosultság kezdõ napját megelõzõ 180 naptári napi átlag alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári év elsõ napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idõ folyamatos. A biztosított napok számából le kell vonni a táppénz napjait. (Megjegyzem, hogy a biztosítási idõ folyamatossága fennmarad a táppénz folyósításának ideje alatt is.) Továbbá, abban az esetben, ha az anya a fenti irányadó idõszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel (vagyis a szülést közvetlenül megelõzõ 180 napban), az ellátás naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. Ha azonban az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. A GYED-et a fent ismertetett táppénzszabályok alapján állapítják meg. Fõ szabályként azt vizsgálják, hogy a GYED igénylését megelõzõ évben az igénylõ rendelkezett-e 180 nap tényleges jövedelemmel. Ha azonban a táppénzszabályt nem lehet alkalmazni, mert az igénylõ a tényleges 180 napi keresettel nem rendelkezik, gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján állapítják meg. Ha az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. A fentiekrõl bõvebb felvilágosítást kaphat a megállapításra hatáskörrel rendelkezõ szervtõl, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztártól.

Kérdés:

Tisztelt Levélíró! A kötelezõ egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. tv. 46. § (1) bekezdés alapján táppénz a keresõképtelenség tartamára jár, a biztosítási jogviszony fennállásának idõtartama alatt egy éven át. Ha a biztosított a keresõképtelenség elsõ napját közvetlenül megelõzõ egy éven belül már táppénzben részesült, ennek idõtartamát az újabb keresõképtelenség alapján járó táppénz folyósításának idõtartamába be kell számítani. Levelébõl kitûnik, hogy a biztosítási jogviszonya folyamatos. 2004. augusztusától táppénzt vett igénybe 7 hónapon keresztül. A fentiek alapján tehát, ha 2005-ben újra táppénzt venne igénybe, akkor a jogszabály által engedélyezett egy év idõtartamából le kell vonni a keresõképtelenség elsõ napját közvetlenül megelõzõ egy éven belül igénybevett táppénzes napok számát, s csak a megmaradó táppénzen tölthetõ idõtartammal gazdálkodhat. A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani. Abban az esetben, ha nem rendelkezik a biztosított beteg a fenti idõszakban 180 naptári napi jövedelemmel, a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdõnapját megelõzõ 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani. Az Ön esetében azonban, mivel 2004. augusztusától táppénzt vett igénybe, majd TGYÁS-t és GYED-et, ezért feltehetõen nem fog rendelkezni 180 naptári napi jövedelemmel. Ebben az esetben az a szabály lép életbe a táppénz számításánál, mely szerint az a biztosított, aki táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, illetve gyermekgondozási díjban részesült, azért nem volt 180 naptári napi jövedelme, a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képezõ összeg figyelembevételével állapítják meg, ha az kedvezõbb, mint a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér. A táppénz összege: folyamatos, legalább kétévi biztosítási idõ esetében a figyelembe vehetõ jövedelem naptári napi átlagának hetven százaléka. Az alábbiakban ismertetem a TGYÁS és a GYED összegének kiszámítási szabályait. A terhességi-gyermekágyi segély összegét a szülést megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg, azt vizsgálják, hogy a szülést megelõzõ évben rendelkezik-e legalább 180 napi tényleges keresettel. (Ha tehát, gyermeke 2006-ban születik meg, akkor a terhességi-gyermekágyi segély összegét a 2005-ös átlagkeresete alapján állapítanák meg, ha lenne 180 nap tényleges jövedelme.) Abban az esetben, ha az anya a szülést megelõzõ évben nem rendelkezik legalább 180 naptári napi tényleges jövedelemmel, az ellátás összegét a jogosultság kezdõ napját megelõzõ 180 naptári napi átlag alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári év elsõ napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idõ folyamatos. A biztosított napok számából le kell vonni a táppénz napjait. (Megjegyzem, hogy a biztosítási idõ folyamatossága fennmarad a táppénz folyósításának ideje alatt is, de jövedelemként nem vehetõ figyelembe, mert nem vonnak belõle egészségbiztosítási járulékot. Ugyanúgy a TGYÁS és a GYED-bõl sem) Továbbá, abban az esetben, ha az anya a fenti irányadó idõszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel (vagyis a szülést közvetlenül megelõzõ 180 napban), az ellátás naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. (Önnél is ez az utóbbi számítás várható, ha nem lesz a szülés elõtt figyelembe vehetõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme.) Ha azonban az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. A GYED-et a fent ismertetett táppénzszabályok alapján állapítják meg. Fõ szabályként azt vizsgálják, hogy a GYED igénylését megelõzõ évben az igénylõ rendelkezett-e 180 nap tényleges jövedelemmel. Ha azonban a táppénzszabályt nem lehet alkalmazni, mert az igénylõ a tényleges 180 napi keresettel nem rendelkezik, gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján állapítják meg. Ha az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. A fentiekrõl bõvebb felvilágosítást kaphat a megállapításra hatáskörrel rendelkezõ szervtõl, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztártól.

Kérdés:

Tisztelt Levélíró! A Foglalkoztatási Hivatal szakembere a következõ tájékoztatást adta a kérdésedre: Ez inkább orvosi kérdés, mint jogi. Amennyiben veszélyeztetett terhesként az orvos Önt táppénzes állományba helyezi, akkor nem végezhet munkát, hiszen éppen azért rendeli el az orvos a munkahelytõl való távolmaradást, mert vagy az Ön, vagy a gyermeke egészsége így kívánja. Jogászként úgy gondolom, hogy vagy táppénzes állományban van (amelynek 1/3-ad részét a munkáltató, 2/3-ad részét a társadalombiztosítás fizeti), mert keresõképtelen, vagy munkát végez, akkor viszont nem jogosult táppénzre, hanem a munkáltatójától munkabérre.

Kérdés:

Tisztelt Levélíró! A Foglalkoztatási Hivatal szakembere a következõ tájékoztatást adta a kérdésedre: A Munka Törvénykönyve meghatározza a munkaviszony szünetelésének azokat az eseteit, amelyek fennállása alatt a munkavállalót szabadság illeti meg. Ezek közül az Ön számára releváns esetek a következõk: a) a keresõképtelenséget okozó betegség tartamára (tehát a táppénz); b) a szülési szabadság tartamára (ami alatt Ön terhességi-gyermekágyi segélyben részesült); c) a tizennégy éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság elsõ évére (gyes, gyed idõszaka). Mivel az életkora alapján jár a szabadság, (amelyrõl nem tájékoztatott levelében), ezért a következõkrõl tudom felvilágosítani: 2001. évre a teljes évre jogosult szabadságra, hiszen ekkor táppénzben és tgyásban részesült: + 2 nap pótszabadság a gyermek után. 2002. évre a teljes évre jogosult szabadságra, hiszen ekkor tgyásban és gyedben részesült az elsõ gyermeke után, és az egy év még nem telt le + 4 nap a két gyermeke után. 2003. évre a teljes évre jogosult szabadságra, hiszen ekkor a második gyermek után tgyásban és gyedben részesült, és az egy év még nem telt le + 4 nap a két gyermeke után. 2004. évre a tgyás folyósítását követõen a gyed elsõ évének végéig jár, ennek idõpontját nem tudom, de hozzávetõlegesen 6 hónap ebbõl az évbõl, tehát az évi rendes szabadságának kb. fele jár. 2005. évre csak dec. 27-tõl jár szabadság arra a néhány napra. Az életkorról annyit, hogy 24. életévig 20 nap rendes szabadság jár. Ez a 25. évtõl emelkedik 21 napra, és innentõl számítva három évenként egy munkanappal emelkedik a rendes szabadság mértéke egészen a 45. éves korig, amikor eléri a felsõ határt (30 munkanap).

Kérdés:

Tisztelt Levélíró! A méltányosságból igénybe vehetõ pénzbeli ellátásokról a kötelezõ egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. tv. 50. § 1. bekezdése rendelkezik, miszerint az OEP fõigazgatója – az E Alap éves költségvetésében meghatározott keretek között – méltányossági jogkörében a biztosított részére akkor engedélyezheti a terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósítását, ha a biztosított az akkor szükséges biztosítási idõvel nem rendelkezik. A méltányosságból engedélyezett pénzellátás összegének megállapítása és folyósítása az illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztár feladata. A kérelmet az illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztárhoz benyújtani. A kérelmek elbírálásánál figyelemmel kell lenni a biztosított - biztosításban töltött idejére - 30 napnál hosszabb megszakítást megelõzõ biztosítási idejének tartamára - jövedelmi viszonyára és egyéb méltánylást érdemlõ körülményeire.

Kérdés:

Tisztelt Levélíró! Levelében a biztosítotti jogviszonytól függõ gyermekellátások összegének megállapításáról és a szülési szabadság igénylésérõl érdeklõdik. A terhes, illetve a szülõ nõt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. A szülési szabadság idejére terhességi-gyermekágyi segélyre jogosult az a biztosított nõ, -aki a szülést megelõzõ két éven belül legalább 180 napon át biztosított volt -és a biztosítás tartama alatt szül, -vagy a biztosítás megszûnését követõ 42 napon belül szül, -vagy a biztosítás megszûnését követõ 42 napon túl táppénz folyósításának az ideje alatt, -vagy a folyósítás megszûnését követõ 28 napon belül szül. Tehát a terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelõ idõtartamra jár. A szülési szabadság szabályait a Munka Törvénykönyve határozza meg. Ennek megfelelõen a terhes, illetve a szülõ nõt 24 hét szülési szabadság illeti meg, amelyet úgy kell kiadni, hogy abból 28 nap lehetõleg a szülés idõpontja elé essen. A szülési szabadság tehát legkésõbb a szülés napjával kezdõdik, ezért a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultság kezdõ napja a szülés várható idõpontját megelõzõ 28 nap bármelyike lehet, de legkésõbb a szülés napja. A szülési szabadság kiadására, igénybevételére egyébként a munkáltató és a munkavállaló megállapodása az irányadó. A terhességi-gyermekágyi segély igénylése. A terhességi-gyermekágyi segély iránti igényt a jogosult foglalkoztatójánál kell bejelenteni a biztosítás fennállása alatt és annak megszûnését követõen is. Ha a munkáltató jogutód nélkül megszûnt, az igényt a lakóhely szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárnál kell bejelentenie. Egyéni vállalkozó a telephelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárnál írásban, az igénybejelentésre szolgáló nyomtatványon nyújthatja be igényét, a megállapodás alapján egészségbiztosítási pénzellátásra jogosult személy, pedig annál az egészségbiztosítási pénztárnál, amelyik a megállapodás szerinti járulékfizetését nyilvántartja. Az igényt az „Igénybejelentés táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz igényléséhez” elnevezésû nyomtatványon kell benyújtani. Az iratokhoz az alábbi igazolásokat kell mellékelni: -a terhesgondozásról szóló kiskönyvet, -a terhesállományba vételrõl szóló orvosi igazolást, -a szülést igazoló kórházi igazolást, -a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát (ha a gyermek születése napjától veszik igénybe az ellátást), -csecsemõ örökbefogadása esetén az örökbefogadásról szóló gyámhivatali határozatot, vagy a gyámhivatal igazolását arról, hogy a biztosított a csecsemõt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, továbbá -a „Jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához” elnevezésû nyomtatványt, ha az igénylõnek megszûnt a biztosítási jogviszonya. Az igényt -társadalombiztosítási kifizetõhellyel rendelkezõ munkáltató esetén a kifizetõhely, -ha az igény elbírálására a magyar Államkincstár Megyei Területi Igazgatósága az illetékes, akkor ez a szerv, -ha nincs kifizetõhely, illetve az igénylõ egyéni vállalkozó, akkor a munkáltató, illetve a vállalkozás székhelye szerint illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztár bírálja el és folyósítja. Ha a munkáltató nem rendelkezik társadalombiztosítási kifizetõhellyel, az igényt abban az esetben is a munkáltatóhoz kell benyújtani, s majd õ továbbítja a székhelye szerint illetékes Egészségbiztosítási Pénztár részére. A terhességi-gyermekágyi segély összegét a szülést megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg, azt vizsgálják, hogy a szülést megelõzõ évben rendelkezik-e legalább 180 napi tényleges keresettel. (Ha tehát 2005-ben szül, akkor a terhességi-gyermekágyi segély összegét a 2004-es átlagkeresete alapján állapítják meg, amennyiben van 180 nap tényleges jövedelme.) A táppénzbõl nem vonnak egészségbiztosítási járulékot, ezért a táppénz nem számítható a 180 napi tényleges jövedelembe. Abban az esetben, ha a szülést megelõzõ évben nem rendelkezik legalább 180 naptári napi tényleges jövedelemmel, az ellátás összegét a jogosultság kezdõ napját megelõzõ 180 naptári napi átlag alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári év elsõ napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idõ folyamatos. A biztosított napok számából le kell vonni a táppénz napjait. (Megjegyzem, hogy a biztosítási idõ folyamatossága fennmarad a táppénz folyósításának ideje alatt is.) Továbbá, abban az esetben, ha a fenti irányadó idõszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel (vagyis a szülést közvetlenül megelõzõ 180 napban), az ellátás naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. Ha azonban az egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. Szülésének várható ideje 2005. 10. 28. A TGYÁS összegének kiszámításához az irányadó idõszak 2004. 01. 01-2005. 10. 28-ig tart. Levelébõl arra következtetünk, hogy ez idõ alatt nem rendelkezett tényleges jövedelemmel, hiszen a táppénz a TGYÁS és a GYED összege nem számítható az újabb biztosításhoz kötött ellátások igénybevételénél tényleges jövedelemként, mert nem vonnak belõlük egészségbiztosítási járulékot. Ezért az újabb biztosításhoz kötött ellátások összegét a minimálbér figyelembevételével állapítják meg. A GYED-et a fent ismertetett táppénzszabályok alapján állapítják meg. Fõ szabályként azt vizsgálják, hogy a GYED igénylését megelõzõ évben az igénylõ rendelkezett-e 180 nap tényleges jövedelemmel. Ön 2006-ban igényli a GYED-et, ezért a GYED összegét a 2005-ös év átlagkeresete alapján állapítanák meg, ha volna 2005-ben 180 nap tényleges jövedelme. Mivel a táppénzszabályt nem lehet alkalmazni, mert a tényleges 180 napi jövedelemmel nem fog rendelkezni, ezért gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján állapítják meg. Ha az egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe.

Kérdés:

Tisztelt Levélíró! A méltányosságból igénybe vehetõ pénzbeli ellátásokról a kötelezõ egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. tv. 50. § 1. bekezdése rendelkezik, miszerint az OEP fõigazgatója – az E Alap éves költségvetésében meghatározott keretek között – méltányossági jogkörében a biztosított részére akkor engedélyezheti a terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósítását, ha a biztosított az akkor szükséges biztosítási idõvel nem rendelkezik. A méltányosságból engedélyezett pénzellátás összegének megállapítása és folyósítása az illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztár feladata. A kérelmet az illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztárhoz benyújtani. A kérelmek elbírálásánál figyelemmel kell lenni a biztosított - biztosításban töltött idejére - 30 napnál hosszabb megszakítást megelõzõ biztosítási idejének tartamára - jövedelmi viszonyára és egyéb méltánylást érdemlõ körülményeire.

Kérdés:

Tisztelt Levélíró! Második gyermekének megszületése után felesége a biztosítotti jogviszonytól függõ ellátása összegének megállapításáról érdeklõdik. A kötelezõ egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. tv. alapján TGYÁS-ra jogosult, ha a szülést megelõzõ két évben rendelkezik 180 nap biztosítási idõvel. (A TGYÁS, GYED és GYES folyósításának idõtartama biztosítási idõnek számít, vagyis a 180 napos idõbe beleszámít.) A terhességi-gyermekágyi segély összegét a szülést megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg, azt vizsgálják, hogy a szülést megelõzõ évben rendelkezik-e legalább 180 napi tényleges keresettel. Abban az esetben, ha az anya a szülést megelõzõ évben nem rendelkezik legalább 180 naptári napi tényleges jövedelemmel, az ellátás összegét a jogosultság kezdõ napját megelõzõ 180 naptári napi átlaga alapján állapítják meg. Abban az esetben azonban , ha az anya a fenti irányadó idõszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel az ellátás naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. Ha azonban az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. Felesége esetében, mivel augusztusig GYES-en volt, úgy tûnik, hogy nem állapítható meg 180 nap tényleges jövedelem. (A TGYÁS, GYED és a GYES összege nem számítható tényleges jövedelemnek, mert ezekbõl az ellátásokból nem vonnak egészségbiztosítási járulékot. Levelébõl kitûnik, hogy felesége veszélyeztetett terhes. Javaslom, hogy keresse fel a kezelõ orvosát, s beszélje meg a táppénzes állományba vételét. (A táppénz összegébõl sem vonnak egészségbiztosítási járulékot, ezért a táppénz összege sem számítható be a 180 nap tényleges jövedelembe a biztosításhoz kötött gyermekellátások megállapításánál.) GYED-re az jogosult, aki a GYED igénylését megelõzõ két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a biztosítás idõtartama alatt szül, illetve akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének idõtartama alatt szûnt meg. A GYED-et a fent ismertetett táppénzszabályok alapján állapítják meg. Fõ szabályként azt vizsgálják, hogy a GYED igénylését megelõzõ évben az igénylõ rendelkezett-e 180 nap tényleges jövedelemmel. Ha azonban a táppénzszabályt nem lehet alkalmazni, mert az igénylõ a tényleges 180 napi keresettel nem rendelkezik, gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján állapítják meg. Ha az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. A fentiekrõl bõvebb felvilágosítást kaphat a megállapításra hatáskörrel rendelkezõ szervtõl, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztártól.

Kérdés:

Tisztelt Levélíró! A terhesgondozásról szóló 33/1992. (XII. 23.) NM rendelet 5. számú melléklete szerint: A veszélyeztetett terhesként történõ gondozásba vételt szükségessé tevõ indokok Veszélyeztetett az a terhes nõ, aki jelenleg nem beteg, munkakörét el tudja látni, de az alábbi okok miatt fokozott gondozásra szorul, így: 1. az a terhes, akinek terhessége megszakítását az egészségügyi intézmény véglegesen megtagadta, illetve, aki nem jelent meg a szakmai felülvizsgálaton, 2. terhelõ szülészeti elõzmények esetén, 3. terhelõ betegségi elõzmények esetén (gyógyult tbc, gyógyult lues stb.), 4. terhelõ mûtéti elõzmény esetén (elõzetes császármetszés, a méhen vagy adnexumon végzett mûtétek stb.), 5. a jelen terhességben fellépõ egyéb tényezõk miatt (35 évesnél idõsebb primigravida, fekvési rendellenesség stb.). Szövõdményesnek kell tekinteni a terhességet, ha a terhes nõ jelen terhessége alatt beteg, akár független a betegség a terhességtõl, akár összefügg azzal, vagy ha a kórelõzményben idült betegség szerepel, így: 6. szövõdményesnek kell tekinteni azt a veszélyeztetett terhességet is, amikor a panaszok vagy a kóros tünetek súlyosbodnak, 7. fenyegetõ vetélés esetén a 28. hétig (vérzés, méhösszehúzódás), 8. fenyegetõ koraszülés tüneteinél és a jelenlegi terhesség alatt végzett méhszájzáró mûtét után, 9. habituális vetélés esetén (két spontán vetélés után), 10. habituális koraszülés esetén, 11. késõterhességi vérzés esetén, 12. hypertonia, terhességi toxicosisok esetén, 13. a terhes nõ szívbetegsége esetén, 14. a terhes nõ cukorbetegsége esetén, 15. a terhes nõ nephrológiai megbetegedése esetén (pyelonephritis, vesemedence- és ureterkõ stb.), 16. a terhes nõ vérképzõrendszeri betegsége esetén, 17. a terhes nõ érrendszeri betegségei esetén (akut thrombophlebitis, nagyfokú varicositas crusis et vulvae stb.), 18. a terhes nõ tbc-s fertõzöttsége esetén, 19. a terhes nõ jó- vagy rosszindulatú daganatos betegsége esetén, 20. a terhes nõ bármilyen egyéb megbetegedése esetén. 21. Szövõdményesnek kell tekinteni annak a nõnek a terhességét is, akinek a nehéz fizikai munka, illetve a terhességre ártalmas munkahely (ha a munkaadó megfelelõ munkakörülményeket nem tud biztosítani; ha a munkahely megközelítése megnehezített, hosszú utazásokkal, átszállásokkal lehetséges csak) és a szociális körülményei a terhesség zavartalan kiviselését és a szövõdménymentes szülést veszélyeztetik. Terhelõ szülészeti anamnézis esetén a jogszabály értelmében veszélyeztetett terhesnek minõsül.

Kérdés:

Tisztelt Levélíró! A terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS), valamint a gyermekgondozási díj (GYED) megállapításának szabályait a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. tv. határozza meg. Az ellátások összegét elsõsorban a szülést megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján számítják, azt vizsgálják, hogy a szülést, illetve az igénylést megelõzõ évben rendelkezik-e legalább 180 napi tényleges jövedelemmel. A táppénz összege – mivel nem vonnak belõle egészségbiztosítási járulékot – nem vehetõ figyelembe a jövedelem számításnál. Ha a szülést, illetve az igénylést megelõzõ évben nem rendelkezik legalább 180 naptári napi tényleges jövedelemmel, az ellátás összegét a jogosultság kezdõ napját megelõzõ 180 naptári napi átlag alapján kell megállapítani. Levelébõl úgy tûnik, hogy a szülés elõtt, illetve majd a GYED igénylése elõtt nem lesz 180 naptári nap jövedelme. Ezért a TGYÁS és a GYED összegét is a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. (2005-ben ez az összeg 114.000 Ft.) Ha azonban az egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. A fentiekrõl bõvebb felvilágosítást kaphat a megállapításra hatáskörrel rendelkezõ szervtõl, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztártól.

Kérdés:

Tisztelt Levélíró! Második gyermekével várandós! A táppénz igénybevételének lehetõségeirõl érdeklõdik levelében. Jelenleg GYED-en van gyermekével, melyhez fizetésnélküli szabadságot kért a munkahelyétõl. A GYED lejárta elõtt közölnie kell állapotát a munkahellyel, s a GYED utolsó napján meg kell szüntetni a fizetésnélküli szabadságát. Munkába áll, de az elsõ munkanaptól kiírhatja az orvos táppénzre, ha keresõképtelennek ítéli, vagy ha úgy dönt, hogy kiveszi szabadságát a munkahelyén, abban az esetben a szabadság napjainak letelte utáni naptól táppénzes állományba mehet. Tájékoztatom továbbá, hogy a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. tv. 90. § (1) bekezdésének d) pontja alapján rendes felmondással nem lehet a munkaviszonyt megszüntetni a terhesség, a szülést követõ szülési szabadság idõtartama alatt.

Kérdés:

Tisztelt Levélíró! A terhességi-gyermekágyi segélyre és gyermekgondozási díjra a biztosított szülõ jogosult. Mivel megszûnt a munkaviszonya, így megszûnt a biztosítási jogviszonya is. Ahhoz, hogy mindkét ellátást igénybe tudja venni, valóban munkába kell állnia ahhoz, hogy biztosított legyen. TGYÁS-ra abban az esetben lesz jogosult, ha a szülést megelõzõ két évben rendelkezik 180 nap biztosítási idõvel. (A TGYÁS és a GYED ideje is – ameddig munkaviszonyban volt – biztosítási idõnek számít.) A TGYÁS összegét Önnél abban az esetben számítják az egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem átlagából, ha a jogosultság kezdõ napja elõtt meglesz a 180 napi tényleges jövedelme. (Az esetleges táppénz összege nem számítható tényleges jövedelemként, mert a táppénz után nem vonnak egészségbiztosítási járulékot.) Abban az esetben, ha a fenti irányadó idõszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel (vagyis a szülést közvetlenül megelõzõ 180 napban), az ellátás naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. (2005-ben a minimálbér összege 57.000 Ft.) Ha azonban az egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. GYED-re abban az esetben lesz jogosult, ha a GYED igénylését megelõzõ két éven belül 180 napon át biztosított volt és a biztosítás idõtartama alatt szül, kivéve ha a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének idõtartama alatt szûnt meg. A GYED összegének számításánál fõ szabályként azt vizsgálják, hogy a GYED igénylését megelõzõ évben rendelkezett-e 180 nap tényleges jövedelemmel. Ha azonban a táppénz szabályt nem lehet alkalmazni, mert a tényleges 180 napi keresettel nem rendelkezik, a gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján állapítják meg. Ha az egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. A GYES nem biztosításhoz kötött ellátás, alanyi jogon jár, összege a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegével azonos. A jövedelem számításánál nem az órák számát, hanem az egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelmet veszik figyelembe. A fentiekrõl bõvebb felvilágosítást kaphat a megállapításra hatáskörrel rendelkezõ szervtõl, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztártól.

Kérdés:

Tisztelt Levélíró! Levelébõl kitûnik, hogy 2005. 06. 30-án szûnik meg a munkaviszonya és jelenleg táppénzen van, amelyet a munkaviszonyának megszûnése után passzív táppénzként folyósítanak Önnek. A passzív táppénz biztosítási jogviszony szempontjából ugyan jogfenntartó idõnek számít, de mivel 30 napnál hosszabb idõ telik el a szülésig, ezért szüléskor nem lesz biztosítási jogviszonyban. Terhességi-gyermekágyi segélyre és gyermekgondozási díjra a biztosított szülõ jogosult. Ahhoz, hogy mindkét ellátást igénybe tudja venni, igényelnie kell a munkaügyi központtól a munkanélküli járadék megállapítását. A járadékban részesülõ személy biztosítottnak számít, így ha a járadék folyósításának ideje alatt születik meg gyermeke, jogosult lesz az ellátásokra, mert a gyermek születése elõtt kettõ éven belül rendelkezik 180 nap biztosítási idõvel (levelébõl erre következtetünk). A terhességi-gyermekágyi segély, s majd a GYED megállapítását is a Megyei Egészségbiztosítási Pénztártól kell kérnie. Az igénybejelentés elõtt kérnie kell a munkaügyi központtól a terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS) és a gyermekgondozási díj (GYED) igénybevétele miatt a munkanélküli járadék szüneteltetését, a szüneteltetésrõl szóló határozatot és a munkaügyi központ által kiállított foglalkoztatói igazolást. Annál, aki munkanélküli ellátás folyósításának a szüneteltetése alatt szül, és nincs 180 napi rendszeres jövedelme, a terhességi-gyermekágyi segély alapja a minimálbér kétszerese, de legfeljebb a munkanélküli ellátás alapját képezõ átlagkereset harmincad része. A fentiekrõl bõvebb felvilágosítást kaphat a megállapítási hatáskörrel rendelkezõ szervtõl, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztártól.

Kérdés:

Tisztelt Levélíró! Levelében nem pontosította, hogy mit jelent a „kötelezõ iskola” végzése. Feltételezvén, hogy a munkáltató kötelezte az iskola elvégzésére, a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 103.§ (3) bekezdése alkalmazandó, amely kimondja, hogy a munkavállaló – munkabérének és költségeinek megtérítése mellett – köteles a munkáltató által kijelölt tanfolyamon vagy továbbképzésen részt venni és az elõírt vizsgákat letenni, kivéve, ha ez személyi vagy családi körülményeire tekintettel reá aránytalanul sérelmes. Az az élethelyzet, amelyben Ön a levelében leírtak szerint van, kimeríti az aránytalanul sérelmes helyzet fennálltát. Tehát álláspontom szerint a felmondás jogszerûtlen lehet ebben az esetben. Védelmet jelent az Ön számára, hogy az Mt. 90.§ (1) bekezdés szerint a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt egyebek mellett az alábbiakban meghatározott idõtartam alatt: a) a betegség miatti keresõképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követõ egy év, b) a terhesség, a szülést követõ három hónap, illetve a szülési szabadság, c) a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság idõtartama alatt. Az Mt. 138.§ (5) bekezdése szerint fizetés nélküli szabadság illeti meg a munkavállalót a gyermek harmadik életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából. Tehát Ön 2006 májusáig mindenképpen felmondási védelemben részesül. A második gyermeknek legkésõbb ettõl az idõponttól számított 24 hét elteltéig kellene megszületnie ahhoz, hogy ez után a gyermek után is fizetés nélküli szabadságban részesüljön, és mint ilyen, felmondási védelemben. Felhívom szíves figyelmét, hogy a fentiekben közölt állásfoglalásunk a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény, valamint az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében pusztán tájékoztató jellegû, azaz a bíróság vagy más hatóság véleményétõl eltérhet, és más szervek elõtt hivatkozási alapként sem szolgálhat.

Kérdés:

Tisztelt Levélíró! Arról érdeklõdik levelében, hogy táppénz és biztosításhoz kötött gyermekellátások megilletik-e Önt. Az 1997. évi LXXXIII. tv. 48. §-a alapján táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy annak megszûnését követõ elsõ, második, vagy harmadik napon keresõképtelenné válik és a Tbj-ben meghatározott mértékû egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett (a munkanélküli ellátásból nem vonnak egészségbiztosítási járulékot). Levelébõl kitûnik, hogy a fenti jogszabályi feltételeknek nem felel meg, ezért nem lehet jogosult táppénz igénybevételére. A terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj is biztosításhoz kötött ellátás. A biztosítotti jogviszonytól függõ gyermekellátásokra az alábbiak szerint lehet jogosult. A fenti törvény rendelkezései alapján terhességi-gyermekágyi segélyre (TGYÁS) jogosult az a nõ, - aki a szülést megelõzõ két éven belül legalább 180 napon át biztosított volt - és a biztosítás tartama alatt szül, - vagy a biztosítás megszûnését követõ 42 napon belül szül, - vagy a biztosítás megszûnését követõ 42 napon túl táppénz folyósításának az ideje alatt, - vagy a folyósítás megszûnését követõ 28 napon belül szül. GYED-re az jogosult, aki a GYED igénylését megelõzõ két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a biztosítás idõtartama alatt szül, illetve akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének idõtartama alatt szûnt meg. A fentiekrõl bõvebb felvilágosítást kaphat a megállapításra hatáskörrel rendelkezõ szervtõl, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztártól. Tájékoztatom továbbá, hogy a biztosítási jogviszonyhoz nem kötött ellátások: - anyasági támogatás, - gyermekgondozási segély (GYES), Anyasági támogatásra a szülést követõen lesz jogosult, ha a terhessége alatt legalább négy alkalommal terhes gondozáson vett részt (koraszülött gyermek esetében legalább egyszer). Összege: a gyermek születésének idõpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225 %-a. ((2005-ben a legkisebb öregségi nyugdíj összege: 24.700 Ft.) Ez egyszeri ellátás. A fentiek alapján, mivel sem TGYÁS-ra, sem GYED-re nem szerzett jogosultságot, ezért GYES-re lesz jogosult a szüléstõl a gyermek harmadik életéves koráig. Összege az igénylés idõpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegével lesz azonos. A gyermeket nevelõ szülõk egyéb kedvezményei: - családi adókedvezmény, - gyermekvédelmi pénzbeli ellátások. A családi adókedvezmény – többek között – az után vehetõ igénybe, akire tekintettel családi pótlékot folyósítanak, illetve a magzat után (a fogantatás 91. napjától), feltéve, ha az igénylõ szülõ éves jövedelme a 8.000.000.- Ft-ot nem haladja meg, ha meghaladja, abban az esetben a fenti összeg feletti összes jövedelme 20 %-ánál érvényesítheti a kedvezményt. A fentieken kívül családi pótlékra is jogosult lesz.

Kérdés:

Tisztelt Levélíró! Gyermekének születése után igénybe vehetõ TGYÁS, GYED összegének kiszámításáról érdeklõdik. A fenti ellátások összegének alapját az 1997. évi LXXXIII. tv. alapján az alábbiak szerint állapítják meg. A TGYÁS és GYED vonatkozásában a megállapító szerv elsõsorban azt nézi meg, hogy a jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári évben a biztosított rendelkezett-e legalább 180 naptári nap egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelemmel. Ha igen, akkor a TGYÁS, illetve a GYED összegét a jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg. (A TGYÁS összegének kiszámításánál a szülést megelõzõ naptári év napi átlagát, a GYED összegének számításánál a GYED igénylését megelõzõ jövedelmet veszik figyelembe.) Levelébõl úgy tûnik, hogy Önnek az irányadó (fent részletezett) idõszakban meg lesz a legalább 180 naptári napi jövedelme, ezért TGYÁS, illetve a GYED összegét 2004. 01. 01-tõl 09. 15-ig, illetve 11. 12-12. 31-ig elért egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján számolják. A táppénzt nem lehet figyelembe venni. Tájékoztatom továbbá, hogy mindkét ellátás adóköteles, a GYED idõtartama azonban szolgálati idõnek minõsül, és ezért összegébõl 8,5 % nyugdíjjárulékot kell vonni.

Kérdés:

Tisztelt Levélíró! A közölt adatokból nem derül ki az, hogy veszélyeztetett terhességét közvetlenül megelõzõen biztosított volt-e, mert akkor táppénzre lehet jogosult és a gyermek születése után terhességi-gyermekágyi segélyre, majd GYED-re. Biztosítási idõ hiányában ellátásra nem jogosult, gyermeke születése után az alanyi jogon járó ellátásokra lehet jogosult, ha Magyarországon tartózkodik.

Kérdés:

Tisztelt Levélíró! Miután mindössze annyit közölt, hogy 2004. dec. 31-éig határozott idejû szerzõdésben áll, így nem tudunk válaszolni gyed-re és táppénzre vonatkozó kérdésére. Amennyiben Magyarországon élõ magyar állampolgár, vagy menekültként elismert – illetve bevándorlási engedéllyel rendelkezõ – külföldi személy, úgy gyermeke születése után, ha a gyermeket saját háztartásában neveli jogosult lesz a családi támogatásokra: családi pótlékra, gyesre és amennyiben legalább 4 alkalommal részt vett terhesgondozáson az anyasági támogatásra.

Kérdés:

Tisztelt Levélíró! Amennyiben a szülési szabadság megkezdése elõtt az évi rendes szabadságát még nem használta fel, szabadsága nem veszik el. Gyermeke születése esetén az anyát 168 nap szülési szabadság illeti meg, amely alatt terhességi- gyermekágyi segélyt folyósítanak. Ezt követõen kell igényelni a munkáltatótól a fizetés nélküli szabadságot, amely alatt folyósítják a Gyed-t, és a Gyest-t. A fizetés nélküli szabadságot meg lehet szakítani a rendes szabadság igénybevétele miatt is, de ha nem veszi igénybe, a munkába való visszaálláskor ki kell azt adni. Továbbá a szülési szabadság idejére jár idõarányos szabadság, és a Gyes elsõ évére is jár rendes szabadság. Az évi rendes szabadságának mértékérõl munkáltatójától kaphat tájékoztatást.

Kérdés:

Tisztelt Asszonyom! 1) A táppénz összegét – fõszabályként – a táppénzre jogosultság kezdõnapját közvetlenül megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg (tehát az Ön esetében a 2003. évben elért jövedelmet fogják figyelembe venni). 2) Amennyiben keresõképtelenségét az Ön egészségromlása indokolja, a szülés napjáig táppénzen maradhat. Ha azonban a terhességre tekintettel minõsítik keresõképtelennek, akkor elvileg a szülés várható napját megelõzõ 28. napig maradhat táppénzen, majd ezt követõen meg kell kezdenie a szülési szabadságát (melyre terhességi-gyermekágyi segélyt kap).

Kérdés:

A táppénzrõl „A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól” szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) rendelkezik, melynek 44. §-a kimondja, hogy keresõképtelen – többek között – az, aki terhessége, illetõleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult. Az Ebtv. 48.§ (2) bekezdése szerint a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) naptári napi átlaga alapján kell megállapítani. Az Ebtv. 48.§ (3) bekezdése kimondja, hogy ha a biztosított a (2) bekezdésben megjelölt idõtartam alatt nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdõ napját megelõzõ 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján állapítják meg. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári év elsõ napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idõ folyamatos. Az Ebtv. 48.§ (4) bekezdése szerint ha a biztosított a (2)-(3) bekezdésben (irányadó idõszakban) táppénzalapként meghatározott jövedelemmel nem rendelkezik, táppénzét – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – a jogosultság kezdõnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a szerzõdés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a szerzõdés szerinti, ennek hiányában a tényleges jövedelem. Az Ebtv. 48.§ (5) bekezdése kimondja, hogy ha a biztosítottnak azért nem volt a (2)-(3) bekezdés szerint figyelembe vehetõ jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képezõ összeg figyelembevételével kell megállapítani, ha az a (4) bekezdés szerint megállapított összegnél kedvezõbb. A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idõ esetében a figyelembe vehetõ jövedelem naptári napi átlagának hetven százaléka, ennél rövidebb biztosítási idõ esetében vagy a fekvõbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt hatvan százaléka.

Kérdés:

Tisztelt Asszonyom! A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadság idõtartamára jár. A szülési szabadság mértékét a Munka Törvénykönyve 24 hétben (168 napban) határozza meg (ez ugyanis a szoptatás átlagos idõtartama). Ahhoz, hogy a maximális GYED-et megkaphassa az újabb szülés elõtt legalább 180 napi tényleges keresetet kell „produkálnia”. (A táppénz nem minõsül keresetnek.) A szülésig akkor lehet táppénzen, ha keresõképtelenségét a saját egészségromlása indokolja. Ha azonban úgynevezett „veszélyeztetett terhes”, akkor a szülés elõtt 4 héttel (28 nappal) meg kell kezdenie a szülési szabadságát.

Kérdés:

Tisztelt Asszonyom! GYED-jogosultságra vonatkozó kérdésére az alábbi tájékoztatást adom: A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A §-a értelmében az anyai GYED feltétele, hogy az igénylõ a gyermek születése napján biztosítási jogviszonyban álljon, és a szülést megelõzõ két évben legalább 180 napi biztosítási idõvel rendelkezzen. Az anyának akkor is jár GYED, ha biztosítása a terhességi gyermekágyi segély folyósítása alatt szûnt meg. A passzív táppénz nem minõsül biztosítási jogviszonynak, így az Ön biztosítási jogviszonya munkaviszonya megszûntével szûnt meg. Ön gyermeke születésekor nem állt biztosítási jogviszonyban, illetve biztosítási jogviszonya már a terhességi gyermekágyi segély folyósítása elõtt (és nem alatt) szûnt meg. A fentiekbõl következik, hogy Ön nem jogosult GYED igénybevételére. Ön gyermekgondozási segélyre jogosult a terhességi-gyermekágyi segély lejárta után. A GYES összege 2004-ben 23 200 forint, melybõl 8,5% nyugdíjjárulék kerül levonásra, a GYES-en töltött idõ szolgálati idõnek minõsül.

Kérdés:

Tisztelt Asszonyom! A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény rendelkezése szerint táppénz a keresõképtelenség tartamára jár. A törvény kimondja, hogy keresõképtelen az a személy - aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni, - aki terhessége, illetõleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és terhességi gyermekágyi segélyre nem jogosult. Amennyiben terhessége miatt nem tudja munkáját ellátni arról a terhesgondozást végzõ orvos, még egyéb fennálló betegségérõl a háziorvos állít ki igazolást, illetve tartja táppénzes állományban.

Kérdés:

Tisztelt Asszonyom! Levele szerint gyermekét 2004. 08. 12. napjára várja, de biztosítási jogviszonya 2004. 06. 30-án megszûnik. Amennyiben szülésig táppénzben részesül, kizárólag a terhességi-gyermekágyi segélyre lesz jogosult 168 napig. Ha azonban a táppénz megszüntetését követõen (pl. júliusban) munkanélküli járadékot igényel, s az megállapításra is kerül, újra biztosítottá válik, így a terhességi-gyermekágyi segélyen kívül a GYED-re is jogosult lesz. Az ellátások alapját a munkanélküli járadék alapját képezõ jövedelem fogja képezni.

Kérdés:

Tisztelt Levélíró! A Munka Törvénykönyvében foglaltak szerint a munkaviszony megszüntethetõ – többek között - : a) a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével; b) rendes felmondással; A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt – a törvényben szabályozott egyéb esetek mellett - a terhesség, a szülést követõ három hónap, illetve a szülési szabadság idõtartama alatt. A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét (egyéb járandóságait) és felmerült kárát. Nem kell megtéríteni a munkabérnek (egyéb járandóságnak), illetve a kárnak azt a részét, ami máshonnan megtérült. A terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS), illetõleg a gyermekgondozási díj (GYED) biztosítási idõhöz kötött ellátási formák. Terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS) annak jár, aki a szülést megelõzõen 2 éven belül 180 napon át biztosított volt, és - a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszûnését követõ 42 napon belül szül, vagy - a biztosítás megszûnését követõ 42 napon túl táppénz, illetõleg baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszûnését követõ 28 napon belül szül. Gyermekgondozási díjra (GYED-re) jogosult - a biztosított szülõ, ha a GYED igénylését – a gyermeket szülõ anya esetén a szülést megelõzõen 2 éven belül 180 napon át biztosított volt, - a TGYÁS-ban részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a TGYÁS igénybevételének idõtartama alatt megszûnt, feltéve, hogy a TGYÁS-ra való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett, és a szülést megelõzõen 2 éven belül 180 napon át biztosított volt,és a gyermeket saját háztartásában neveli. A beadványban megfogalmazottak szerint a „passzív” táppénz folyósításának megszûnését követõen már több mint 28 nap eltelt a szülésig, így a „passzív” táppénz a kérelmezõ esetében terhességi-gyermekágyi segélyre sem jogosít. Ahhoz, hogy biztosítottá váljon, vagy megállapodást kell kötni az Egészségbiztosítási Pénztárral a megfelelõ mértékû egészségbiztosítási járulék fizetésének vállalása mellett, vagy munkanélküli járadékban kell részesülni. A vonatkozó jogszabály alapján munkanélküli járadék illeti meg azt, aki a) munkanélküli, b) a munkanélkülivé válását megelõzõ négy éven belül legalább kétszáz nap munkaviszonnyal rendelkezik, c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, d) munkát akar vállalni, de számára az illetékes munkaügyi központ nem tud megfelelõ munkahelyet felajánlani. A munkanélküli járadék folyósításának kezdõ napja a munkanélkülinek a munkaügyi központnál (illetõleg annak kirendeltségénél) történõ jelentkezését követõ naptári nap. Amennyiben a Munkaügyi Központ a munkanélküli járadékot folyósítja, úgy biztosítottá válik. A munkanélküli járadékban részesülõ személy ugyanis biztosított, s ha a fent részletezett ellátásokat igényli, akkor az ellátások igénybevételének az idõtartama alatt a munkanélküli járadék folyósítását szüneteltetni fogják. A GYES pedig valóban nem biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátási forma, tehát az biztosítási idõ megléte nélkül is igénybe vehetõ.

Kérdés:

Tisztelt Levélíró! A vonatkozó jogszabály alapján a megállapító szerv azt nézi meg, hogy a jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári évben a biztosított rendelkezett-e legalább 180 naptári napi jövedelemmel. Ha igen, akkor a TGYÁS, illetve a GYED összegét a jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg. Ha a biztosított a fent megjelölt idõtartam alatt nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a TGYÁS, ill. GYED összegét a jogosultság kezdõ napját megelõzõ 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján állapítják meg. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári év elsõ napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idõ folyamatos. A beadványban foglaltak alapján a kérdést feltevõ személynek az irányadó (fent részletezett) idõszakban nem volt legalább 180 naptári napi jövedelme, ezért a TGYÁS-ának, ill. a GYED-ének összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják, illetve állapították meg. Ha a biztosítottnak az egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. Tényleges jövedelem hiányában az ellátásra való jogosultság kezdõ napján érvényes szerzõdés szerinti jövedelmet veszik figyelembe.

Kérdés:

Tisztelt Levélíró! A megállapító szerv azt nézi meg, hogy a jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári évben a biztosított rendelkezett-e legalább 180 naptári napi jövedelemmel. Ha igen, akkor a terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS), illetõleg a gyermekgondozási díj (GYED) összegét a jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg. Ha a biztosított a fent megjelölt idõtartam alatt nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a TGYÁS, illetve a GYED összegét a jogosultság kezdõ napját megelõzõ 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján állapítják meg. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári év elsõ napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idõ folyamatos. Amennyiben a biztosítottnak az irányadó (fent részletezett) idõszakban nincs legalább 180 naptári napi jövedelme, úgy a TGYÁS, illetõleg a GYED összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. Ha a biztosítottnak az egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. Tényleges jövedelem hiányában az ellátásra való jogosultság kezdõ napján érvényes szerzõdés szerinti jövedelmet veszik figyelembe. A „neten olvasott”, s a beadványban meghivatkozott mondat a táppénzre vonatkozik, de nem pontosan úgy rendelkezik errõl a jogszabály, ahogy azt az érdeklõdõ leírja. A vonatkozó jogszabály ugyanis ezzel kapcsolatosan azt mondja ki, hogy ha a biztosított az irányadó idõszakban táppénzalapként meghatározott jövedelemmel nem rendelkezik, táppénzét – a lent foglaltak kivételével – a jogosultság kezdõnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a szerzõdés szerinti vagy tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a szerzõdés szerinti, ennek hiányában a tényleges jövedelem. Ha a biztosítottnak azért nem volt az irányadó idõszakban figyelembe vehetõ jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képezõ összeg figyelembevételével kell megállapítani, ha a fentiek szerint megállapított összegnél kedvezõbb.

Kérdés:

Tisztelt Asszonyom! Munkaviszonyának megszûnését követõen 1., 2., 3 napon belül, ha keresõképtelen, táppénzre jogosult. Annak lejártát követõen, még a szülés elõtt igényelheti a munkanélküli járadék megállapítását a lakóhelye szerint illetékes munkaügyi központtól. A munkanélküli járadék folyósításának idõtartama biztosításban töltött idõnek minõsül, ezért, ha az ellátás folyósítása alatt születik gyermeke, jogosult a terhességi-gyermekágyi segélyre, és a gyermekgondozási díjra is. Az ellátások alapját a munkanélküli járadék alapját képezõ jövedelem fogja képezni. Amennyiben gyermeke nem a munkanélküli járadék folyósítása alatt születik meg, s nem áll munkaviszonyban sem, kizárólag a gyermekgondozási segélyre lesz jogosult.

Kérdés:

A rendszeres gyermekvédelmi támogatás (régi nevén: kiegészítõ családi pótlék) szociális rászorultságtól függõ pénzbeli ellátási forma. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás célja, hogy az anyagi okok miatt veszélyeztetett gyermeket segítse abban, hogy a gyermeki jogokkal összhangban a rászorult család képes legyen a gyermek otthon történõ ellátására. A támogatást olyan gyermek kaphatja, akinek a családjában az egy fõre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (2003-ban 21.800 Ft-ot), feltéve, hogy a települési önkormányzat rendelete alapján elrendelt vagyoni helyzet vizsgálata során az egy fõre jutó vagyon értéke nem haladja meg a törvényben meghatározott értéket. A kérdésében megfogalmazottakból úgy tûnik, hogy az Ön családjában az egy fõre jutó havi jövedelem összege a 21.800 Ft-ot meghaladja, a gyermeke ezért nem jogosult a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra. Felhívom azonban a figyelmét arra, hogy egy gyermeket nevelõ egyedülálló esetén a családi pótlék havi összege 5.400 Ft. Javaslom, hogy a családi pótlékot folyósító szervet mielõbb keresse fel és jelentse be az egyedülállóságát, mivel a kérdésében megfogalmazottak szerint Ön nem az egyedülállóknak járó családi pótlék összegét kapja.

Kérdés:

A gyermekgondozási díj (GYED) a naptári napi átlagkereset 70 %-a, 2003-ban azonban havonta legfeljebb 83.000 Ft. A GYED összegét az egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani. A GYED összegét adó és nyugdíjjárulék levonás terheli. A GYES azonban biztosítási jogviszonyhoz nem kötött, fix összegû ellátási forma, összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (2003-ban 21.800 Ft), mely összeget nyugdíjjárulék levonás terheli.

Kérdés:

Mivel a táppénzre való jogosultságát megelõzõen nem rendelkezik legalább 180 naptári napi keresettel, így ellátását a táppénzre való jogosultság kezdõnapján érvényes minimálbér (ez évben 50.000,- Ft) figyelembevételével kell megállapítani, feltéve, hogy tényleges jövedelme eléri vagy meghaladja ezt az összeget. A táppénz adó és járulékköteles. Terhessége ideje alatt munkajogi védelmet élvez, azaz munkaviszonyát nem lehet megszüntetni.

Kérdés:

Terhességi-gyermekágyi segélyre és gyermekgondozási díjra is jogosult lesz. Ellátásának alapja az igényjogosultság kezdõnapján érvényes minimálbér kétszerese lesz. Ahhoz, hogy a tényleges keresetét vegyék alapul, legalább 180 naptári napi keresettel (tehát nem táppénzzel) kell rendelkeznie.

Kérdés:

Ha valakinek nincs az irányadó idõtartamban 180 napi jövedelme, akkor fõszabályként a jogosultság kezdõnapján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembe vételével kell az ellátást megállapítani. Ha azonban a szóban forgó személy egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem érte el, akkor a tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Önnek az irányadó idõszakban (2003-ban) a bére 85.000,- Ft, tehát nem éri el a minimálbér kétszeresét (100.000,- Ft-ot), így Önnek a 85.000,- Ft fogja képezni az ellátása alapját. Szabadságát a munkáltatójával történõ egyeztetés alapján kiveheti a szülési szabadság elõtt is, és azt követõen is (a szabadság egy részével ugyanis a munkáltató rendelkezik).

Kérdés:

Tisztelt Asszonyom! Levele szerint 2003. 01. 21-tõl szabadságát töltötte, adminisztrációs hiba miatt május, június hónapban is szabadságon volt, ezért e két hónapra táppénzt nem lehet megállapítani. A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 48.§ (2) bekezdése szerint a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdõnapját (az Ön esetében 2003. 07. 01.) közvetlenül megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani. A táppénz összegének megállapítása során azt vizsgálják, hogy 2002. 01. 01. és 2003. 07. 01. között rendelkezik-e Ön 180 napi tényleges jövedelemmel. Az irányadó idõszakban (2002. 01. 01.-2003. 07. 01.) Ön 180 napi tényleges jövedelemmel nem rendelkezik, ezért a törvény 48.§ (4) bekezdése szerint táppénzét a jogosultság kezdõnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, azaz alapja a minimálbér 70%-a lesz. A biztosítási jogviszonya nem szakadt meg a gyermekgondozási segély idejével. Táppénzét a tényleges keret hiányában kell az említett módon megállapítani. A terhességi-gyermekágyi segély, valamint a GYED összegének megállapítása során is vizsgálni kell, hogy a szülõ az irányadó idõszakban rendelkezik-e 180 nap biztosítási idõvel a gyermek születését megelõzõen. (2002. 01. 01.-2003. 09.) Ön az irányadó idõszakban 180 napi tényleges keresettel nem fog rendelkezni, ezért a terhességi-gyermekágyi segélyt és a gyermekgondozási díjat is a jogosultság kezdõnapján érvényes minimálbér kétszeresének (annak 70%-a) figyelembevételével fogják megállapítani.

Kérdés:

Kérdésébõl nem derül ki az, hogy munkaviszonyban áll-e, biztosítási jogviszonya van-e, vagy alanyi jogon részesül gyermekgondozási segélyben. Ha nem alanyi jogon, hanem munkaviszony, illetve biztosítási jogviszony alapján részesült gyermekgondozási segélyben, természetesen táppénzre jogosult, majd annak lejártától a terhességi-gyermekágyi segélyre. Amennyiben biztosítási jogviszonya még szüléskor is fennáll, a gyermekgondozási díjra is jogosult lesz. Biztosítási jogviszony hiányában a gyermek születése napjától GYES-re lesz jogosult. Anyasági támogatásra is jogosult a gyermek születését követõen (180 napon belül), és családi pótlékra szintén jogosult.

Kérdés:

A TGYÁS, illetve a GYED konkrét összegét a megállapító szerv számítja ki. Az Ön esetében a TGYÁS-ra való jogosultság idõpontja 2003-ban, míg a GYED-re való jogosultság idõpontja pedig 2004-ben lesz. A TGYÁS-nál, illetõleg a GYED-nél a megállapító szerv azt nézi meg, hogy a jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári évben a biztosított rendelkezett-e legalább 180 naptári napi jövedelemmel. A kérdésében írtak szerint Ön 2002-ben rendelkezett 180 naptári napi jövedelemmel, ezért a TGYÁS összegét a 2002. évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg. A kérdésében megfogalmazottak alapján úgy tûnik, hogy 2003-ban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, ezért a GYED összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. Ha a biztosítottnak az egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. Tényleges jövedelem hiányában az ellátásra való jogosultság kezdõ napján érvényes szerzõdés szerinti jövedelmet veszik figyelembe. A következõ kérdésével kapcsolatosan a Munka Törvénykönyve az alábbiak szerint rendelkezik. A terhes, illetõleg a szülõ nõt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetõleg a szülés várható idõpontja elé essen.

Kérdés:

A TGYÁS-nál is (ugyanúgy mint a GYED-nél) a megállapító szerv azt nézi meg, hogy a a jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári évben a biztosított rendelkezett-e legalább 180 naptári napi jövedelemmel. Ha igen, akkor a TGYÁS összegét a jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg. A GYED-del kapcsolatosan azonban 2 dologra hívnám fel a figyelmét. A GYED-re való jogosultsághoz Önnek vagy a jogosultság idõpontjában biztosítottnak kell lennie, vagy a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának az idõtartama alatt kell a biztosítási jogviszonyának megszûnnie. A GYED összegének a kiszámításánál pedig a fent írt szabályt alkalmazzák. Ha a biztosított a fent megjelölt idõtartam alatt nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a GYED összegét a jogosultság kezdõ napját megelõzõ 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján állapítják meg. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári év elsõ napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idõ folyamatos. A kérdésében írtak szerint úgy tûnik, hogy Önnek a GYED-nél az irányadó idõszak 2003. január 1. és 2004 áprilisa közötti idõszak lesz, így Önnek az irányadó (fent részletezett) idõszakban nem lesz legalább 180 naptári napi jövedelme, s ezért a a GYED összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. Ha a biztosítottnak az egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. Tényleges jövedelem hiányában az ellátásra való jogosultság kezdõ napján érvényes szerzõdés szerinti jövedelmet veszik figyelembe.

Kérdés:

A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdõnapját közvetlenül megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) naptári napi átlaga alapján kell megállapítani. Ha a biztosított a fent megjelölt idõtartam alatt nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdõnapját megelõzõ 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a táppénzjogosultság kezdõnapját közvetlenül megelõzõ naptári év elsõ napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idõ folyamatos. Ha a biztosított az irányadó idõszakban táppénzalapként meghatározott jövedelemmel nem rendelkezik, táppénzét a jogosultság kezdõnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a szerzõdés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a szerzõdés szerinti, ennek hiányában a tényleges jövedelem. Ha a biztosítottnak azért nem volt figyelembe vehetõ jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képezõ összeg figyelembe vételével kell megállapítani, ha az a fentiek szerint megállapított összegnél kedvezõbb. A táppénz konkrét összegét a fenti szabály alapján a munkáltató számolja ki.

Kérdés:

Táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt vagy annak megszûnését követõ elsõ, második vagy harmadik napon keresõképtelenné válik, és egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. A munkanélküli járadék összegébõl azonban egészségbiztosítási járulékfizetés nem történik, így nem jogosít táppénz igénybevételére. A végkielégítés összege nem befolyásolja a GYED összegét, mivel 2003. január 1-je óta a foglalkoztatott ezen összeg után nem fizet egészségbiztosítási járulékot, ezért a végkielégítés az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének megállapításakor nem kerül figyelembevételre.

Kérdés:

A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdõnapját közvetlenül megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani. A táppénz összege folyamatos, legalább két évi biztosítási idõ esetében a figyelembe vehetõ napi átlagkereset hetven százaléka. A terhességi-gyermekágyi segély összege szintén a napi átlagkereset 70%-a. A terhességi-gyermekágyi segély összegét a jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani. A közölt adatok alapján úgy tûnik, Önnek 2002-ben volt tényleges 180 napi kereset, így a 2002. évben elért kereset figyelembe vételével kerül megállapításra terhességi-gyermekágyi segélye. A gyermekgondozási díj összegének kiszámítása a terhességi-gyermekágyi segélynél leírtak szerint történik. A közölt adatok alapján gyermeke születését 2003. szeptemberében várja, a szülési szabadság 2004-ben fog járni, így az irányadó idõszak megváltozik, Önnek a 2003-as év lesz. A GYED összegének kiszámítási szabályai szerint, ha a biztosított a fent megjelölt idõtartam alatt nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, az ellátás összegét a jogosultság kezdõ napját megelõzõ 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani. Ha Ön táppénzen lesz a terhessége hátralevõ részében, akkor a 2003. évben 180 naptári napi jövedelemmel nem fog rendelkezni, így a GYED összegének naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével kell megállapítani.

Kérdés:

A vonatkozó jogszabály szerint a gyermekgondozási díj (GYED) legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetõleg az annak megfelelõ idõtartam, vagyis a szülési szabadság lejártát követõ naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. Szülése várható idõpontjából kiszámítható, hogy 2003. december 31-én még szülési szabadságon lesz, melynek idejére terhességi-gyermekágyi segélyt folyósítanak, így a GYED igénybevételére ekkor még nem lesz lehetõsége.

Kérdés:

GYED-re az a biztosított jogosult, aki a GYED igénylését megelõzõ két éven belül 180 napon át biztosított volt. Amennyiben igénybejelentéskor már nem biztosított GYED-re csak akkor lehet jogosult, ha a biztosítási jogviszonya a terhességi gyermekágyi segély ideje alatt szûnt meg. A díj összege a naptári átlagkereset 70%-a, de nem lehet több 83 000 Ft-nál. Az ellátás idõtartama alatt nyugdíjjárulékot és személyi jövedelemadó-elõleget vonnak le. A GYED-et egyéni vállalkozó esetén a székhely szerinti Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál kell igényelni. A GYED és GYES között a szülõ eldöntheti, hogy melyik ellátást kívánja igénybe venni, de célszerû kiszámítani, hogy melyik ellátás összege kedvezõbb Önnek. A GYED kiszámítását a munkáltató, illetve a MEP végzi, tekintettel arra, hogy õk a folyósító szerv, ezért a kiszámítással kapcsolatban ott érdeklõdhet. Kérdésére továbbá az alábbi általános tájékoztatót adom: Gyermekgondozási segély (GYES) Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülõ a gyermek 3. életévének betöltéséig. Összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, 2003-ban 21 800 Ft. Az ellátás idõtartama alatt 8,5% nyugdíjjárulékot vonnak le, és az ellátás idõtartama szolgálati idõnek számít A GYES-t a lakóhelye szerint illetékes területi államháztartási hivatalnál kell igényelnie. Anyasági támogatás Feltétele, hogy az anyának a terhessége alatt legalább négy alkalommal terhes gondozáson kell részt vennie. Az igényt a gyermek születésétõl számított 6 hónapon belül kell bejelentenie a területi államháztartási hivatalnál (továbbiakban: TÁH) Ez az anyát megilletõ egyszeri támogatás. Az anyasági támogatás - gyermekenkénti - összege azonos a gyermek születésének idõpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225%-ával (49 050 Ft). Családi pótlék Családi pótlék jár alanyi jogon a gyermek után. Az ellátást a TÁH-nál (Területi Államháztartási Hivatal) kell igényelnie. A családi pótlék havi összege egy gyermekes család esetén 4600 Ft, egyedülálló szülõ esetén 5 400 Ft. A családi pótlék július hónapra járó összege a megjelölt összeg kétszerese. Családi adókedvezmény A családi pótlékra jogosult szülõ veheti igénybe, és házastársak közül egyszerre csak az egyik szülõ igényelheti. Összege az eltartott gyermekek számától függ, és az adóelõleg megállapításánál havi jóváírással történik. Terhességi gyermekágyi segély (TGYÁS) Az ellátás annak jár, aki a szülést megelõzõ két éven belül legalább 180 napon át biztosított volt és a biztosítás idõtartama alatt szül. A TGYÁS a szülési szabadság idõtartamára jár (168 napon keresztül) és összege az irányadó idõszakban a napi átlagkereset 70%-a. Igényelni a munkáltatónál, vagy a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál, munkanélküli esetén a Munkaügyi Központban kell. A terhességi-gyermekágyi segély a biztosítás megszûnését követõen csak akkor jár, ha az anya a biztosítás megszûnését követõ 42 napon belül, vagy a biztosítás megszûnését követõ 42 napon túl táppénz (illetõleg baleseti táppénz) folyósításának ideje alatt, vagy a folyósítás megszûnését követõ 28 napon belül szül.

Kérdés:

Valóban a GYED folyósítása alatt gyermekét nem adhatja bölcsõdébe, mert megszüntetik az ellátás folyósítását. Ha gyermekét bölcsõdében szeretné elhelyezni, akkor javasoljuk, hogy szüntesse meg a GYED-et, majd saját jogon táppénzt vehet igénybe. Továbbá lehetõsége van GYES választására, azt nagyszülõ is igénybe veheti 2003. január 1.-tõl nyugdíj mellett is.

Kérdés:

A terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS) és a gyermekgondozási díj (GYED) összegének megállapítását az igényjogosultság kezdõ napját megelõzõ évben elért, egészségbiztosítási járulékalapot képezõ jövedelmet kell számításba venni. Mivel a kérdezõ 2003. májusában fog szülni, így esetében a 2002. év lesz az irányadó idõszak (feltételezve azt, hogy 2002-ben volt legalább 180 naptári napi jövedelme). Mindkét ellátás összege a napi átlagkereset 70%-a lesz, azzal a megszorítással, hogy a GYED összege felsõkorlátos, így legfeljebb 83.000 Ft lehet.

Kérdés:

Az írás (diszgráfia), olvasás (diszlexia, ez a leggyakoribb) és számolás (diszkalkulia) nehézsége igazán csak 5-6 éves korban diagnosztizálható megbízhatóan. A férjénél leírt tünetek valóban utalhatnak diszlexiára. Az öröklődés és a diszlexia kapcsolatának egyértelmű bizonyításáról nincs tudomásom. 
Egyenlőre nincs mit tennie, mivel fia még kicsi ahhoz, hogy akár a veszélyeztetettség is megállapítható legyen. Vizsgálatra majd nagycsoportban lesz szükség, akkor már pontosabban megállapítható a diszlexia veszélye. Nagyon jó fejlesztő füzetek vannak, sőt olyan oktatási programok is működnek, ahol a diagnosztizáltan diszlexiás gyerekeket tanítják írni és olvasni, jó eredményekkel.
Remélem sikerült megnyugtatnom.
Izsó Ildikó

Kérdés:

Az újszülött korban jelentkezo tüdogyulladásnak számos oka lehet.  A fertozés ill. a kórokozók átjuthatnak az anyából a magzatba a méhlepényen keresztül a véráram útján. Történhet a fertozés a szülés során. Ritkán még zárt burok mellett fertozodhet be a magzatvíz, de jóval gyakoribb az  burokrepedés után foleg ha az korai, tehát az jóval a szülés elott történik. A szülés során az újszülött belélegzi az elso légzo mozgásokkal ezt a fertozött magzatvizet. De ugyanígy vért, magzati székletet is - amely a magzatvízzel keveredik- belélegezhet. Ez utóbbi különösen súlyos gyulladást okozhat. Az újszülött fertozodhet a szülocsatornában , gáton levo kórokozókkal is. A születés közben ill. után a baba ellátásakor a légutak leszívása, tisztítása közben is történhet fertozés.    A fenti esetekben történnek az ún korai újszülött kori fertozések, amelyek általában a szülés után 72 órán belül, de akár a szülés elott, vagy közben is okozhatnak tüneteket.  Viszonylag gyakran alakul ki tüdogyulladás a születés után intenzív osztályon ápolt csecsemok között, amelyeknek szintén számos oka van. Ezek a babák eleve betegek, sokszor súlyos állapotban élesztés után kerülnek oda, másrészt fertozodhetnek az eszközöktol az ápoló személyzettol a látogató anyától. A fertozés kimenetele függ attól hogy az mikor történik, milyen típusú és mennyiségu kórokozóval, függ az újszülött immun állapotától, hogy azt valamilyen társuló betegség, vagy fejlodési rendellenesség kíséri-e. Különösen veszélyeztetettek a koraszülött és kis súlyú babák. Közöttük több a fiú.

Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

Az említett kórokozóval a születo gyermek a szülés során fertozodhet. Mivel az Ön gyermek antibiotikumot kapott, nagy valószínuséggel elkerülheto a késobbi megbetegedés.
Azonban elvileg elofordulhat generalizált fertozés, központi idegrendszeri gyulladás is. A szülok kezelésérol: tudomásom szerint ebben nem egységes a szülészeti gyakorlat. Elvileg jó lenne minden anyát a szülés elotti napokban szurni - és erre vannak ajánlások, több helyütt be is vezették -, hogy idoben felfedjük a születendo magzat veszélyeztetettségét, illetve a megfelelo terápiás módozatokat meg lehessen találni. Amennyiben az anyánál kimutatható ez a baktérium, úgy az két adag megelozo célzatú antibiotikum adással kezelendo.
Hogy mire figyeljenek? Természetesen a legnyilvánvalóbb jele lehet az esetleges fertozésnek a láz. Emellett a gyermek rossz állapota, gyengébb az étvágya, esetleg hány, rossz közérzet, megváltozott viselkedés, ahogy általában megfogalmazható: ha valamiért nem tetszik a gyerek, akkor kell orvosnak megmutatni.
Dr. Péter György

Kérdés:

A E.coli az emberi szervezetben általánosan eloforduló bélbaktérium, amely - egyébként egészséges és ép immunitású szervezetben - nem okoz betegséget, kivéve bizonyos szubtípusait.
Az újszülött immunológiailag - védekezo rendszerét tekintve - veszélyeztetett, ezért a Coli ez esetben okozhat fertozéseket, akár az egész szervezetet érinto, generalizált fertozéseket is.
Különbséget kell tenni azonban aközött, hogy "csak" bakteriológiai leoltással mutatható ki az újszülöttnél a baktérium, azaz betegségi tünetei nincsenek - szaknyelven ezt mondjuk kolonizációnak - vagy valamilyen fertozéses kórkép kórokozójaként találták meg azt.
Amennyiben ez utóbbiról van szó, antibiotikummal kezelendo. Ma már több, a Colira jól ható, értékes készítmény áll rendelkezésre. 
Ilyen újszülöttkori fertozés eredhet méhen belül, vagy szülés közben is keletkezhet. A körülményeket pontosan csak a szülés körüli idoszakra vonatkozó pontos adatok ismeretében lehet megítélni.
A veszélyekre megítéléséhez szükséges, hogy tudjuk, hova lokalizálható a fertozés, milyen általános tünetek kísérik, milyen súlyosságú kórkép alakult ki, milyen a gyermek klinikai állapota, stb.
Dr. Péter György

Kérdés:

1. Sajnálatos módon, az esetek jó részében valóban rejtve marad a méhenbelüli elhalás oka. Nem egyszer a köldökzsinórban következik be elzáródás, de ez sem mindig kimutatható. Néhány ritka esetben genetikai vagy kromoszóma-rendellenességet lehet találni. A fejlődésben való két hetes elmaradás mindenesetre a magzat tápanyag és oxigén-ellátottságának durva romlására utal, itt szerepet játszhat a lepény és az anyai felszín közötti anyagcsere zavara is. 2. A biológiai minimum a 6-12 hónap. Célszerű ezen időben a házaspár mindkét tagjának lelkiismeretesen kivizsgáltatnia magát úgy belszervi, mint nemzőszervi betegségek irányában és teljesen egészségesen indulni az új terhességgel. 3. Ha genetikai háttérre utaló jel, vagy Önnél a belső nemi szervek fejlődési rendellenességére utaló lelet nem merül fel, általában nem kell ismétlődéstől tartani. A következő terhesség azonban fokozottan veszélyeztetettnek minősül, tehát igen aprólékos terhesgondozást, nagy odafigyelést igényel - ez hasson ki az intézmény és az orvos megválasztására is! 4. Csak abban az esetben, ha a magzat patológiai vizsgálata fejlődési rendellenességre utaló jelet mutat ki.

Kérdés:

Meggyőződésem, hogy a kora önmagában semmit nem befolyásolt. Tudom, hogy a Turinal és az E-vitamin önmagukban nem képesek "megfogni" az idő előtti görcsöket, a méhszáj kinyílását. Amit nem tudok: milyen gyakran ellenőrizték a méhszájat, mikori a koraszülés előtti utolsó zárt lelet és vajon tisztázták-e, hogy a méhnyakban nincsenek-e kórokozók? Nem tudom, milyen életvitelt folytatott, adott volt-e a teljes testi és szellemi kikapcsolódás lehetősége, avagy dolgozott. Nem tudom, mit kapott a befekvés után az infúzióban és nem tudom, hogy milyen méhszájállapotnál került a kezelés bevezetésre. Sajnos nem biztos, hogy ezek az adatok hitelt érdemlően ma fellelhetőek, de a megtörtént tényeken sajnos úgysem változtatnak. Amit viszont a fentiekből nyilván Ön is leszűr, hogy nem az életkor a veszélye, ám számos szempontra kell figyelni egy soron következő terhességnél. Az a terhesség pusztán az előzmény miatt ab óvó veszélyeztetettnek minősül. Sajnos, a mindennapi terhesgondozás mellett elsikkadhatnak olyan körülmények, amelyekről utólag bizonyul be, hogy perdöntően fontosak voltak. Lehet, hogy végig kell feküdnie egy következő terhességet, lehet, hogy megelőző célzattal be kell varrni a méhszájat és valószínűleg többféle, valóban hatékony gyógyszert is kell szednie. De amire a legjobban szükség van: egy mindenre odafigyelő, maximalista terhesgondozás és a bizalmon alapuló együttműködés orvos, védőnő és kismama között. Az életkor önmagában csak annyi, hogy indokolt a részletes genetikai szűrővizsgálat.

Kérdés:

Valóban vannak, akik a szülés körüli időkben veszítik el magzatukat. Ez tragikus, de véleményem szerint sok esetben megelőzhető. Nem megnyugtató szöveget akarok írni, hanem a mi gyakorlatunkat. Ennek alapelve, hogy igenis az utolsó időszak a terhesség egyik legveszélyeztetettebb időszaka. Nevezetesen: a lepényben a sejtoszlások a 30. hét utáni időben leállnak, innentől mérlegelven működik, hogy a baba táplálás igénye és a lepény kapacitása hogyan viszonyul egymáshoz. A megoldás a magzati keringésvizsgálat és a cardiotokográfia (más szavakkal: a magzati ultrahangos doppleres keringésvizsgálat, illetve a magzati szívhangok időbeni analízisén alapuló vizsgálat) együttes eredményén múlik. Mai ismereteink szerint ez a két vizsgálat együtt, egymást intermittálva alkalmasak arra, hogy a méhen belül fejlődő magzat állapotáról megkapjuk az elégséges információt. Mivel ez nem egy jogi referencia-könyv, hagy ne boncoljam a lehetőségeket. Mi a terhesség 30. hete körül végzett rutin ultrahangot keringésvizsgálattal (=flowmetria) kötünk össze és a 36. héttől hetente legalább egyszer az NST-t ( ez az egyszerű kardiotokográfia neve) elvégeztetjük. És a köztes időben persze flowmetria, alternálva. Ha babonás lennék, le is kopognám: aki ezt eddig betartotta, magzati veszteségünk nem volt. A fenti elvek kiállták az idő próbáját, persze, mindenki hibázhat. A szülészet művészet. Ha nem az lenne, kaptafára szorítva bárki is megtehetné. A szülész orvos az egyik legbizalmibb társ a várandósság időszakában.

Kérdés:

Kisebb myoma göböknek általában nincs jelentősége, valószínűleg a vetélést sem ez okozta. A terhesség alatt akkor okozhat bajt, ha a lepény tapadása a göb "alatt" van. Esetleg a göb jelentős növekedésnek indulhat a terhesség alatt. UH ellenőrzés szükséges. Az esetek nagyobb részében a szülésig nem szokott komolyabb problémát okozni.
Dr. Csákány M. György

Kérdés:

A terhesség önmagában diabetogén, tehát hajlamosít cukoranyagcsere zavarra. A hajlam pedig eszerint a családban rejtve megvan. Én csak azt csodálom, hogy ez előbb nem derült ki. Nálunk a 16. hét körül elvégezzük az első szűrést cukor irányában, hiszen minél korábban ismerjük fel, annál jobbak a baba egészségi kilátásai. A lényeg, hogy a terhesség alatt mekkora vércukor szinteknek volt kitéve a baba, hiszen az ő formálódó hormonháztartása ehhez állítja be saját magát. Erről, az un. kumulatív vércukorszintekről anyai vérvizsgálattal meg lehet győződni. Az ilyen mértékű cukorbaj valóban minden további következmény nélkül elmúlhat a terhesség befejeződése után, de: észnél kell lenni minden korábbi terhességnél és későbbi életkorban is potenciálisan veszélyeztetettnek kell tekinteni a kismamát!

Kérdés:

Én úgy gondolom, jelen állapotában is bizonyos fizikai megterhelésektől tartózkodnia kell. A terhesség ehhez képest plusz gerincterhelést jelent, tehát valószínű, hogy fizikai munkát nem fog tudni végezni. Mindenképpen célszerűnek tartom, ha a terhesség legalább második felét táppénzben töltené, ennek ideje függ persze attól is, jelenleg milyen munkakörben dolgozik, milyenek az egyéb fizikai terhelést jelentő (akár otthoni) körülmények. Az elváltozás nem abszolút indoka császármetszésnek, tehát bízhat normál szülésben. Az örökletességet nehéz jósolni, de valószínűleg csak hajlamként öröklődik, és ezt megfelelő mozgással, tornával, csont- és izomerősítéssel a remélhetőleg megszülető gyermekeknél meg lehet előzni.

Kérdés:

A léphiány nem befolyásolja érdemben a terhesség kiviselését, nyilván tudomásul veszi, hogy ez veszélyeztetettségi tényező és fokozottabb odafigyelésre szorul. A kisdózisú aspyrin terhességben megengedett.

Kérdés:

Érdekes kérdést tett fel. A hypothyreosis (a pajzsmirigy elégtelen működése), ha nem kezelik, gyakorlatilag kizárja a terhességet, mert meddőséget okoz. Kezelt esetben azonban jó az esély a teherbe esésre. Annyit tudunk, hogy ezeknél a terhességeknél a magzat fejlődési rendellenességeinek gyakorisága valamelyest emelkedett, de ez jórészt azon múlik, hogy mennyire jól állítják be a pajzsmirigy betegség kezelését. Azt javasolnám, hogy, ha teherbe esik, mindenképpen olyan centrumban szüljön, ahol járatosak az ilyen, szövődményes terhességek gondozásában.

Kérdés:

Az ultrahang vizsgálat messze nem azonos a terápiás ultrahang dózissal. Amiről ön olvashatott, inkább az utóbbi. Diagnosztikában az energiasűrűség cm2-ként 10 a -12.-en W/s, azaz pikowatt nagyságrendű. Az ultrahang diagnosztika három évtizedes története alatt még "agyonvizsgált" betegeknél sem sikerült az ultrahanggal összefüggésbe hozni magzati ártalmat, tehát mai ismereteink szerint a diagnosztikus ultrahang veszélytelennek mondható. Nagyobb veszély az, hogy ennyi ultrahang vizsgálat után sem tudják pontosan mi a helyzet. Szóval ezt gyorsan el kellene dönteni: jól felszerelt helyen, tapasztalt vizsgálóval. Létezik hüvelyi ultrahang, amelyik a fogamzás után alig három héttel már biztosat mond.

Kérdés:

A terhesség során progeszteron készítmények adására sok esetben sor kerül. Koraterhességben a lepény kialakulásának, jó megtapadásának segítését várjuk tőle. Szerepe lehet abban is, hogy a lepény kialakulása előtti időben a terhesség Válasz:hormonális vezényléseVálasz: a petefészkek feladata, és ez sokkal ingadozóbb hormonszinteket eredményez, ami nem egyszer pl. vérezgetéshez vezet. Progeszteront adni lehet szájon át (pl. Turinal, Duphaston), injekcióban vagy újabban hüvelyi tabletta formájában. Ez utóbbi elvben kevésbé terheli a májat, tehát az emésztési és májpanaszok hátterében önálló szerepe nem valószínű. Számomra is az tűnik valószínűnek, hogy már korábban meglevő máj-epe probléma aktivizálódott a terhesség során. Egyébként két kérdést célszerű tisztáznia orvosával: 1. valóban van-e nyomós oka a hormonális kezelésnek? (tehát pl. fennállnak-e a fenyegető vetélés, vagy más okból veszélyeztetett terhesség ismérvei) 2. van-e konkrét oka az adott gyógyszer alkalmazásának, illetve, ha a kezelés feltétlen szükséges, nem lehet-e más készítménnyel helyettesíteni? Ha a két kérdésre nem egyértelműen igen a válasz, megfontolandó a szer abbahagyása. A teljes hasi ultrahang vizsgálatot pedig mihamarabb el kellene végezni. (Magánvéleményem: a terhességben félre kellene tenni az előjegyzéses rendszert, a Válasz:majd egy hét múlvaVálasz: elvet. A terhest a magunk részéről a panaszok jelentkezésekor haladéktalanul a célirányos vizsgálati módszerrel megvizsgálandónak tartjuk.)

Kérdés:

Ilyen távoli rokonság esetén már biztosan nem kell számolni magzati veszélyeztetettséggel, hacsak nincs a családban valamiféle halmozódó, öröklött betegség. A testvér-, illetve első unokatestvér házasságok jelentenek ilyen értelemben kockázatot.

Kérdés:

Az utóbbi években egyrészt tovább szaporodtak az allergiás megbetegedések, másrészt több tápszergyártó cég is megjelent ún. hypoallergén tápszerekkel. Ezekben a tehéntejfehérje-molekulák kisebb egységekre vannak bontva, így azok kevésbé váltanak ki allergiás reakciót. Egyéb összetevők szempontjából (szénhidrátok, zsírok, ásványok és nyomelemek) nincs lényeges különbség köztük és az egyéb tápszerek között. Azoknak a csecsemőknek, ahol allergiás megbetegedés a családban előfordul, feltétlenül ezt ajánljuk, de szívesen adjuk 6 hónapos korig ilyen megbetegedéssel nem veszélyeztetett babáknak is. Ezek nem gyógytápszerek. Amennyiben csak anyatej pótlására használjuk a tápszert, és annak mennyisége nem éri el a napi bevitel felét sem, a K és D vitaminokat továbbra is adjuk, ha a mennyiség növekszik, a dózisokat arányosan csökkentsük.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

A szülés közbeni lepényleválás lehet részleges vagy teljes, mindkettő súlyos szövődmény. A teljes időelőtti lepényleválás a baba elvesztését jelenti a legtöbb esetben és nem egyszer az anyánál is életveszélyes állapotot teremt. A részleges leválás következményei annak mértékétől függenek de legtöbbször azonnali (műtétes) szülésbefejezést tesz szükségessé. A leválás okai között valóban szerepelhetnek pl. myoma-göbök, a túl heves fájástevékenység, de sokszor az ok rejtve marad. Amennyiben a leválás okozta állapotból teljes gyógyulás következik be és anatómiai ok (pl. göb) nincs vagy a következő terhességet megelőzően gyógyítható: a terhesség veszélyeztetett voltán kívül komolyabb aggodalomra nincs ok. A várandós anyuka fokozott gondozást és a fájások megindulása körüli időszakban szigorú ellenőrzést igényel. És miután a lepényleválásos szülések szinte kivétel nélkül császárral fejeződnek be: a következő szülésnél is a műtét várható.

Kérdés:

A méhszáj állapota minden nő esetén megváltozik szülés után, a kisbaba születése megfelelő nyomokat hagy maga után. Ez teljesen független attól, hogy történt-e ilyen méhszáj tágítás vagy sem, mellesleg azt azért elmondanám, hogy a méhszáj igen szívós, erős szövetből van, azon erőszakot tenni még egy nagyon erős szülész keze sem igen tud. Azt végképp nem hinném, hogy a szülés után egy évig rendben volt a méhszáj állapota, és most hirtelen megváltozott volna ez a helyzet. Semmiképp nem hinném, hogy tartania kellene a méhszáj záróképességének hiányától a későbbi terhességek során, illetve azt hiszem egyébként - és ne haragudjon meg érte - hogy laikusként nem biztos, hogy diagnosztizálható a méhnyak zárási elégtelensége. Azt javasolnám, hogy, ha ilyen irányú kételyei vannak, beszélje azt meg nőgyógyásszal, aki egy vizsgálat után reményeim szerint meg tudja majd nyugtatni.

Kérdés:

A végéről kezdve: a mai szülészeti gyakorlat már egyetlen császár után is szinte kizárja a hüvelyi szülést: kettő után természetesen "automata" a harmadik. Amennyiben az előző műtétek jól sikerültek, nincsenek komoly hasi összenövések (és ezek adnának jelt magukról!), a méh hege is jól tart, a terhesség kiviselésének nem látom elvi akadályát. Nyilvánvaló, hogy veszélyeztetett terhesként fokozott gondozásra szorulna és a szülésközeli időkben még az átlagosnál is nagyobb odafigyelést igényelne, bár a fájások megindulása előtt pl. hegszétválás nem szokott bekövetkezni. A műtét legsúlyosabb lehetséges szövődményének azt tartom, ha valami miatt az elgyengült méh eltávolítására kellene kényszerülnie az operáló orvosnak. Magam is számos 3.császárt operáltam, és szerintem az átlagos műtéti kockázat gyakorlatilag nem nagyobb, mint más esetben. Mindesetre célszerű, hogyha nem húzza túl sokáig a babavállalást.

Kérdés:

Nemcsak Olaszországban, de nálunk is emelkedik a császármetszések aránya: nálunk jelenleg átlag minden 6-7. szülő nőt érint. Oka az is (sok minden más mellett), hogy a mai altatási-műtéti feltételek mellet a kockázata jelentősen lecsökkent, ezért egyre kisebb problémánál szánják rá magukat az orvosok a (nem lényegtelenül: jogilag is jobban védhető!) műtéti megoldásra. Ez tény. Vitatkozni lehet róla. Amikor én a szakmát kezdtem, sőt, egész az elmúlt évtizedig a magzati indokból végzett első császár után szinte erkölcsi kötelesség volt - nagyon szigorú monitorizálás mellett - megkísérelni, hogy halad a szülés normál úton. És sok szép közös élmény adódott, persze az esetek felében-harmadában végül újabba műtétre kényszerültünk. A mai orvoslás vérmérséklete úgy tűnik defenzívebb. Én úgy gondolom, a sanszot meg kell adni, de az is igaz, hogy nagyon szépen kell haladnia a szülésnek, hogy a fenyegető szövődmények (pl. hegszétválás) tudatában a mai szemlélet által érintett orvosnak legyen türelme végigvárni. Sajnos, ezek a tények. Azért én szurkolok, hogy kaphassa meg a normál szülés élményét. Nekem nagyon sok szép emlékem is van - legyen benne része!

Kérdés:

A kialakult harántfekvésnek többféle oka is lehet, szóba jöhet a folyamatos ágyban fekvés is, bár nem a legvalószínűbb. Ha a baba magától megfordul, akkor minden OK, természetesen, ha medencevégű (far-) fekvés alakul ki, és első terhességről van szó, akkor császármetszés végzendő. Egyébként a baba forgatása nem jön szóba, ha a harántfekvés fennmarad, akkor szintén császármetszést kell végezni. Valóban ismert a babák külső fordítására irányuló kísérlet, de ez csak műtéti készenlétben végezhető el.

Kérdés:

A dohányzás okozta hatásokat már egyre jobban ismerjük. A nikotin direkt és közvetett hatásai számos tanulmányban  már szerepeltek. Az édesanya ereire hat elsősorban, majd a tüdő, légcsövek szájüreg károsodhat a kátrány okozta hatástól. Az édesanya érszűkülete, mely a méhlepényben is érszűkületet okozhat, a lepény működési zavarához vezethet. A lepény nem látja el megfelelő mennyiségű tápanyaggal a babát. Nem tud a baba megfelelően fejlődni. Kisebb súllyal születik majd illetve lepény elégtelenség esetén még direkt hatása is lehet a baba vérkeringésére, idegrendszer fejlődésére. Általában sorvadtabbak, kis súlyúak, ingerlékenyebbek, idegrendszeri zavarokkal küzdőek. Ezzel együtt okozhatja a látóideg gyengeségét, a mozgásközpont zavarát, így a szemmozgató izmok központjának, az agykéreg látásközpontjának a zavarát is. A direkt hatása a kancsalságra nem kimutatott, de minden rejtett probléma esetlegesen örökölt fénytörési hiba sokkal nehezebben alkalmazkodható le annak a kis súlyú, amúgy is gyengébben fejlődött szervezetű csecsemőnek, mint egészséges társainak. Ezért ő veszélyeztetettebb a kancsalság szempontjából. Kérem amennyiben lehetséges a terhesség és szoptatás alatt, valamint kisgyermek környezetében, a szobájában ne dohányozzanak.

Dr. Sényi Katalin

Kérdés:

A pupillának nem centrális volta nem jelent látásveszélyeztetettséget, és a jó fényreakció mindenképpen megnyugtató állapot. Amikor azonban el tudja hozni jó lenne megvizsgálni. A szivárványhártya izomzata lehet kissé gyengébb, jobb szemen I óra fele, bal szemen XI
fele, ahogy az ön leírásából gondolhatom. Teendő semmi más, mint figyelni, nincs-e más tünet, rendben van-e  a lencse és a mélyebb részek fejlődése. Ép-e a szemfenék. Egy ilyen rövid szűrővizsgálatot megér, hogy kizárjunk minden fejlődési zavart.  
Dr. Sényi Katalin

Kérdés:

Az elmúlt néhány évben sajnos csak olyan kullancs-encephalitis elleni védőoltások voltak, amelyek eredetileg felnőtteknek készültek. Ezeket 2 éves kor alatt nem adtuk és 2-3 éves kor között is csak veszélyeztetett kicsiknek, akik olyan helyen éltek, vagy mentek nyaralni, ahol sok a fertőzött kullancs (Alpok-alja, stb.). Az idén tavasszal újra hozzá lehet jutni gyermekeknek készült oltóanyaghoz, mint ahogy Ön is felfedezte. Ez az oltóanyag 1 éves kortól adható 12 éves korig. Idősebb gyermekek a felnőtteknek készült oltóanyagot kapják már. Tehát amennyiben sokat vannak kint a szabadban, erdőben, ill. a Dunántúlra mennek nyaralni, érdemes az oltást beadatniuk.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

A választ célszerű a kérdés  második felével kezdeni, úgy lesz érthető. A tuberkulin teszt (Mantoux próba) egy olyan bőrpróba, amely kimutatja, hogy az illető életében találkozott-e már a tbc kórokozójával. Tudni kell, hogy a szervezet önmagában, védőoltás nélkül is minden esetben reagál rá, és spontán is kialakulhat védettség. (A részletekbe nem merülve, el kell mondani, hogy a tbc-vel való  találkozás folyamata bizonyos értelemben az allergiás reakcióhoz hasonlóan játszódik le a szervezetben). A különböző életkorokban itthon is először Mantoux próbát végeznek és csak akkor oltanak újra, ha a védettség ezen próba szerint elaludt. Nos: egyetértek az orvos kollegával, miszerint "direktben" beadni a BCG-t
értelmetlen és felesleges. Azt javaslom tehát, hogy végeztesse el a tuberkulin próbát, és csak annak negativitása esetén adasson BCG oltást a gyermeknek. Negativitás esetén viszont nyugodtan. Pozitivitása pedig nem betegséget jelez, hanem egyszerűen azt, hogy a szervezet "érzékenyítve van" a kórokozóra, tehát a gyakorlat szempontjából védett.
Nincs szükség itthoni karanténra, közterületek elkerülésére: Magyarország nem  Kelet-Afrika. Tény, hogy a legrosszabb szociális helyzetűek körében újra találunk új fertőződéseket. Gondolom, köhögős, kiütéses, stb. embertől egyébként is távol tartaná gyermekét és ennyi pont elég.
Végül, ami az egyes országok "oltási szokásait" illeti: ezek egyrészt a népesség betegségi adatain, másfelől ezzel összevetve a költség-haszon arányon múlnak. Hajdanán a TBC morbus hungaricus volt: ha valamit elért az elmúlt fél évszázadban az egészségügy, akkor az  ennek a népbetegségnek látványos visszaszorulása. A mediterrán tájaknak más sajátos fertőző betegségei vannak.
Dr. Horváth  Andrea

Kérdés:

A croup-betegség 2/3-áért a vírusok felelősek. Ezek leggyakrabban az un parainfluenza-vírusok, de esetenként adeno ill. influenza valamint un. RS vírusok fertőzése mutatható ki ezeknél a gyermekeknél. A megbetegedés 3 hónapos és 5 éves kor között a leggyakoribb. A 3-7 éves kor között jelentkező croup hátterében bizonyos bakteriális fertőzések is húzódhatnak. A betegség ősztől tavaszig halmozottan fordul elő. A betegség fiúkban gyakoribb, és gyakran családi halmozódás figyelhető meg ( testvérek, rokonok), tehát a kórokozók mellet alkati adottság is szükséges a kialakulásához. A betegséget biztonsággal megelőzni tehát nem lehet, de ha a szülő azt idejében felismeri és otthon a megfelelő gyógyszerek: duzzanatcsökkentő-légúttágító-nyugtató kúp, erős gyulladáscsökkentő kúp, és persze a hűvös, párás levegő rendelkezésére állnak, meg tudja előzni a betegség gyors romlását, akár a kórházi kezelést. Többek között az idejében fel nem ismerés-kezelés miatt, rendszerint az első croupos rohamnál kerül leggyakrabban kórházba a kisgyermek. A mandula-gyulladáshoz akkor társulhat croup, ha azt az említett kórokozók okozzák, ez azonban ritka. Leggyakrabban un streptococcus nevű baktérium okoz mandulagyulladást kisgyermekkorban, ebben a vírusok másodlagos szerepet játszanak. Nyaralni bárhová mehet a család, a megfelelő gyógyszereket azonban vigyék magukkal, mert a betegség ritkán ugyan, de bármikor, bárhol kialakulhat fertőzés esetén. A gyógyszerek vénykötelesek és a pontos adagolásuk nagyon fontos. Ezt beszéljék meg kezelőorvosukkal.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

Az ún. lepkehimlő az arcon pillangószárnyra emlékeztető kiütés után kapta a nevét. Ennek neve erithema infectiosum, amelyet egy ún. papovírus B-19 okoz. A betegség lázzal vagy láz nélkül indul, és a 14-17. napon megjelenik a típusos kiütés, ekkor már láz nincs. Az arc után a girlandos foltos bőrelváltozások a törzsön, végtagokon is megjelennek. Felnőttkorban a megbetegedés ritka, ilyenkor azonban szövődményként izületi fájdalom jelentkezhet. A vérképzőszervi megbetegedésben szenvedők fokozottan veszélyeztetettek. Ugyanígy a terhes anyák is. Korai szakban akár abortuszt is okozhat. Tehát a betegség fertőző, kismértékben felnőttek is fogékonyak.

Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

A Hepatitis A a gyomor-bélrendszeri fertőzések között korábban igen gyakori, ma már azonban -  a higiénés viszonyok javulásával - ritkábban előforduló betegség.
Előfordulhat egyedi, izolált megbetegedések, de kisebb-nagyobb járványok formájában is. Napjainkban inkább már Európán kívül vannak csak olyan helyek, amelyeket járványügyi szempontok alapján veszélyeztetett területnek kell tekintenünk.
A megbetegedés lappangási ideje kb. két-három (négy) hét. Ezt követően jelentkeznek első tünetei: rossz közérzet, étvágytalanság, hasi teltségérzet, hasi fájdalom, majd láz, illetve a bélrendszeri tünetek: hasmenés, hányás.
Az esetek többségében sárgasággal jár, azonban van olyan forma, amikor ez a tünet nem jelentkezik. Időnként egyéb, nem jellegzetes tünetek: izületi panaszok, bőrjelenség stb. Szövődménymentes, enyhe esetben két-három hét alatt lezajlik.
Terjedése a vírusürítő beteg által szennyezett környezetből szájon át történik. Zárt közösségben ennek nagyobb a veszélye. Főleg korábban, és a rosszabb higiénés környezetben élőknél, víz közvetítette járványokat is leírtak.
Megelőzésére a fokozott és gondos személyi és közösségi higiéne az alapvető.
A betegek környezetében ezekre a szabályokra még fokozottabban kell ügyelnünk.
Azt gondolom, hogy - ha csak a szigorúan vett szakmai szempontokat veszem számításba, és nincs nagyobb járvány - akkor nem kell nagyon félni a fertőzéstől, ha következetesen betartják a megfelelő higiénés szabályokat, élén a szigorú és rendszeres kézmosással.
Azonban mint szülő, megértem döntésüket az utazás elhalasztásáról. Azonban a hírek szerint nem volt olyan komoly járvány.

Dr. Péter György

Kérdés:

A bölcsőhalál az első életévben hirtelenül és váratlanul, látszólag egészséges csecsemőnélbekövetkező, sokszor még kórbonctani vizsgálattal is nehezen kideríthető halál. Az alaposabb utóvizsgálatok során azonban viszonylag gyakran derül fény nem szokásosan zajló terhességre, szülésre, a baba keringésének, légzésének, táplálkozásának, idegrendszerének olyan működési eltérésére, amely hajlamosította őt a bölcsőhalálra. Ez típusos esetben 1-3 hónapos korban fordul elő. Előfordulása ritka 2 hetes kor előtt, és 6 hónapos kor után. Gyakorisága 1000 élve született csecsemőre 0.2-0.3 eset. Ahol ez a családban már előfordult, ott a kockázat kb. ötszörös. Télen gyakoribb, mint nyáron, valamint a hirtelen halál leginkább éjfél és reggel 9 óra között fordul elő. Fiúknál az előfordulás gyakoribb, mint lányoknál. A kórfolyamat lényegét, ill. azokat a csecsemőben található eltéréseket, ill. környezeti tényezőket, amelyek következtében a bölcsőhalál létrejön, folyamatosan kutatják, így újabb és újabb adatok állnak rendelkezésünkre. Ezek megfigyelése, monitorizálása, az ilyen irányú kivizsgálás során segít abban, hogy a szakember a veszélyeztetett babákat kiszűrje, és elrendelje otthon a megfelelő riasztó eszköz használatát, a rendszeres kontrollokat. Ilyenkor a szülőket megtanítják az esemény esetleges bekövetkezésekor szükséges teendőkre, a baba életfunkcióinak helyreállítására, végső soron ujjáélesztésére. Ilyen vizsgálatokat a csecsemőhalálra veszélyeztetett (pozitív családi anamnézis, neonatológus ajánlása, újjáélesztés, stb.) csecsemőknél és a szülő kérésére ún. SIDS centrumokban - többnyire gyermekkórházakban - végeznek.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:

A hirtelen, váratlan csecsemő halál vagy bölcsőhalál valóban az első életévben, annak is inkább első hat hónapjában fordul elő.
A dolgot megfelelően kell értékelni. Mérlegelni kell a család és egyéni - szülők és gyermekük - kórelőzményét is, hogy a veszélyeztetetteket kiszűrjük. Ezután vannak olyan vizsgáló módszerek is, amelyek az esetleges gyanú esetén elvégezve további adatokat szolgáltathatnak a kérdésről. Meg kell említenem azt is, hogy forgalomban vannak olyan eszközök, amelyek monitorozzák a csecsemő légzését, és riasztanak, ha az a megengedettnél hosszabb időre kimaradna.
Én az egyébként egészséges, rizikó tényezőre nem gyanús, jól fejlődő hat hónapos csecsemőt nem kényszeríteném vissza a hátára.
(Kérdésem: részt vett-e oktatáson, mi a tennivalója, ha - ez elő ne forduljon - de rákényszerülne ilyen szituáció kezelésére.)
Dr. Péter György

Kérdés:

Kérdését nagyon fontosnak tartom, és a legtöbb állapotos kismamát érinti.
A normál terhesség esetén az utolsó 4-6 héttől eltekintve még a hüvelyi közösülés sem okozhat gondot a terhesség, vagy a baba szempontjából. A veszélyeztetett terhesség esetén személyre szólóan ki kell kérni a nőgyógyásza véleményét.
A női orgazmus az alhasi izomzat spontán, reflex szerű, ritmikus összehúzódásával jár. Ezeket az izmokat PC izomcsoportnak nevezzük, melyek a hüvely környéki, a gát és a méh körüli izomcsoportokat foglalják magukba. Ezek a méhben helyet foglaló magzatra csak közvetett hatással vannak. Tehát az orgazmus nem veszélyezteti a magzatot, sem a terhességet. Sőt! Egyre több cikk foglalkozik azzal, hogy feltehetően a magzatra az anya orgazmusa pozitív hatással lehet. Mind pszichésen, mind testileg. Egy fajta torna, mely "frissítő" , "erősítő" hatással van a babára. Kedves kismamák , ne féljenek szeretkezni! Válasszanak kényelmes, kímélő pozíciót a szeretkezéshez. Az utolsó néhány hétben a szülés előtt pedig inkább pettingeljenek párjukkal. Fogadják el a csikló ingerlést. Ne féljenek, hogy az orgazmus megindítaná a szülést.
Kedves Levélíró! Az Ön által leírt tapasztalatok előfordulhatnak, nem kell túlzott figyelmet tulajdonítani nekki. Inkább lazítson! Adja át magát a testi érzéseinek.

Molnár Tamás klinikai szakpszichológus, szexuálpszichológus
Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, Addiktológia, I. em.
1021 Bp. II. Hűvösvölgyi út 116.
Tel: 06-70-2155-455   vagy    392-7176    vagy    391-5300 / 1442
molnar.tamas@matavnet.hu
http://www.szexterapia.hu  vagy   http://szexterapia.com

Kérdés:

A terhesség egy másállapot, ami sokak fejében a túlzott féltés , a túlzott óvatosság képzetét kelti. Pedig a terhes kismama ugyanúgy nő marad, szexuális vágyakkal, orgazmuskészséggel, mint korábban. De a férfiak, kispapák a magzat veszélyeztetésével kötik egybe a szeretkezés, aktus folyamatát. Meg kell őket győzni, hogy a magzatot nem veszélyeztetik, sőt a kutatások szerint a kismamának  és a magzatnak is jót tesz az orgazmus élménye. Vetéléssel, korai szüléssel biztosan nem kell számolni, hacsak nincs speciális veszélyeztetett terhességről szó. A babának az orgazmust kísérő kis testmozgás kimondottan jót tesz. Az utolsó 4-6 hétre pedig maradnak a kímélő testhelyzetek és a petting, a csiklóingerléssel, csiklóorgazmussal. A legtöbb párnál ekkor már a baba születése iránti várakozás fokozza az intimitás igényét, és ezért a kismamáknak sem kell a testük alakváltozásának negatív hatásától tartani.

Várom leveleiket. 
Molnár Tamás szexuálpszichológus

Kérdés:

Sajnos a jelenlegi alacsony pszichológiai-pszichiátriai kultúráltság a megfelelő ismeretek hiánya miatt a lelki betegségek valóban alacsonyabb rendűnek számítanak, mint egy "jó kis testi betegség". Sokan egyfajta jellemhibának, akaratgyengeségnek tekintik a depressziót is, és arra biztatják a beteget, hogy ne engedje el magát, szedje össze magát. Az ilyen megjegyzések azonban legtöbbször csak azt eredményezik, hogy fokozódik a depressziós betegre amúgy is jellemző bűntudat, szégyen- és értéktelenség érzés, nem mer beszélni a panaszairól, szégyenli a betegségét, orvoshoz sem fordul. Pedig a depresszió nagyon gyakori betegség (életük során a nők 20%-ánál, a férfiaknál pedig legalább 10%-nál lép fel, a gyermekágyas anyáknak pedig kb. 10 %-a szenved a szülés utáni egy éven belül valamikor depresszióban) és megfelelő kezeléssel sikeresen kezelhető. Amennyiben azonban nem kezeljük a betegséget súlyos közvetlen és hosszútávú következményekkel kell számolnunk.
Legsúlyosabb veszélye a betegségnek az öngyilkossági késztetések jelentkezése. A depresszióban szenvedők 1/4-e (egyes adatok szerint majdnem a fele!) kísérel meg élete során legalább egy alkalommal öngyilkosságot. A depressziósok közül 30-szor annyian lesznek öngyilkosok, mint a hangulatzavarban nem szenvedők között.
Gyermekágyi depresszióban sajátos probléma a csecsemő veszélyeztetettsége. Vannak olyan pszichiátriai betegségek, amelyek közvetlen fenyegetettséget jelentenek a gyermek életére, a depresszióban ez ritkán fordul elő (azonban számolnunk kell vele!), inkább az a jellemző, hogy az anya nem tudja a csecsemőjét megfelelően ellátni. A súlyosan depressziós anya esetleg a gyermek testi szükségleteit sem tudja kielégíteni, de a kezeletlen depresszió mindenképpen kedvezőtlenül befolyásolja a gyermek érzelmi és értelmi fejlődését.
További szövődménye a depressziónak a munkaképesség csökkenése, nehézség az emberekkel való kapcsolatteremtésben és tartásban, problémák a családi életben.
Az öngyógyítási próbálkozások következtében fokozott a hajlam az alkoholizmusra, kábítószer élvezetre, nyugtatók kontroll nélküli szedésére.
A kérdésre válaszolva tehát: mivel a depresszió közvetlenül is jelentős szenvedést okoz, súlyos következményei lehetnek annak, ha nem kezelik megfelelően és ma már nagyon jó gyógyszerek és pszichoterápiás módszerek állnak rendelkezésre a gyógyításhoz, mindenképpen azt javaslom, hogy forduljon orvoshoz a panaszaival.
A másik kérdéssel kapcsolatban fontos tudni, hogy a depressziós betegek jelentős része járóbetegként is kezelhető, főleg a kevésbé súlyos esetek. Mindenképpen szükséges azonban a kórházi kezelés, ha öngyilkossági veszély van jelen vagy más személy (pl. a csecsemő) veszélyeztetett.
Amennyiben a család támogató, a beteg otthon esetleg jobban gyógyulhat, de ha a hozzátartozók nem megértők eredményesebb lehet a kórházi kezelés.
Ha a depressziós beteg nem tudja ellátni a munkahelyi vagy otthoni feladatait, annak erőltetése, hogy otthoni környezetben gyógyuljon, további kudarcokhoz vezethet, az a depressziós beteg egyébként is sérült önértékelését, önbecsülését tovább rontja.
Érdemes tehát az orvosával közösen mérlegelni, hogy a kezelés melyik formája a legmegfelelőbb Önnek. Amennyiben nem áll fenn öngyilkossági veszély, vagy a gyermek veszélyeztetettsége, és megfelelőek a családi körülmények, a kezelés sikeresen folytatható otthoni környezetben is.

Dr. Molnár Andrea 

Mitől lehet túl erős a menzesz?

Túl erősnek nevezhető, ha átázik a betét, ha darabos, vagy ha nagy fájdalommal jár a menzesz?

Ezt teheted, ha szülés után is megmarad a terhességi cukorbetegség

Mit lehet tenni, ha a szülés után is megmarad a terhességi diabétesz, lehet-e ennek veszélye? A diabetológus elmondja.

Mitől esik el folyton a gyerek? Ez lehet az oka, ha sokat csetlik-botlik

A gyereked sokat elesik, mozgás közben gyakran elveszíti az egyensúlyát, nem szeret játszani a játszótéri játékokkal? Ez csupán egyéni sajátosság, vagy valamilyen fejlődési eltérés állhat a háttérben? Gyógypedagógus szakértőnk cikkéből választ kaphatsz a kérdéseidre.

Mikortól számít magasnak a vérnyomás?

Mi az az érték, amikortól az orvosok szerint magas a vérnyomás?

Hüvelyfertőzés a terhesség alatt: a babádat is veszélyeztetheti - így előzheted meg

A hüvelyfertőzések felszállóvá is válhatnak, azaz érinthetik a méhet és a magzatot is. Ez vetélés, vagy a későbbiek során koraszülés veszélyét is magában hordozhatja. A nőgyógyász elmondja, hogyan előzheted meg nagyobb eséllyel.

Hogyan lehet megelőzni a koraszülést?

Min múlik az, hogy a baba koraszülött lesz, vagy sem, és mit tehetünk mi, anyaként, hogy ezt megelőzzük?

Vérszegénység: így akadályozhatja a magzat fejlődését

A vérszegénység nagy kockázatokat hordoz a magzatra nézve, a szülész-nőgyógyász elmondja, mit tehetsz ellene.

Szamárköhögés elleni oltás várandósan: a szakemberek emlékeztető oltást javasolnak

A legveszélyeztetettebbek a csecsemők, ugyanis a betegség lefolyása súlyos, olykor a légzéskimaradás miatt végzetes is lehet.

Fel lehet-e készülni egy koraszülésre? Én megpróbáltam.

Az első perctől veszélyeztetett terhes voltam a hármasikreimmel. De amíg az első 12. hét arról szólt, hogy ne éljem bele magam, koraterhesen gyakori, hogy az egyik magzat felszívódik, addig a 18. héttől, amikor kiderült, hogy a lehető legrosszabb helyen, a méhszájon tapad az egyik méhlepény, megindult a harc az idővel.

Gyermek után járó pótszabadság, szülői szabadság, az apát megillető pótszabadság

Munkajogi tudnivalók kismamáknak és kisgyermekes szülőknek – 2. rész

Minden, amit ma szülőként tudnod kell a TÁPPÉNZRŐL

Keresőképtelenség - például veszélyeztetett terhesség - esetén a kismama táppénzre lehet jogosult. Veszélyeztetett terhesség esetén a munkaviszonyban nem jár betegszabadság, az első naptól táppénz járhat.

Támogatások, kedvezmények 2023-ban kismamák és gyermekes szülők részére

A babavárás időszaka és egy gyermek születése sok örömmel és izgalommal jár, azonban sok szülő nem tudja pontosan, hogy milyen ellátásokra, támogatásokra lehet jogosult. Ebben a cikkben szeretnék rövid áttekintést nyújtani a legfontosabb egészségbiztosítási, családtámogatási ellátásokról és az egyéb igénybevehető támogatásokról, kedvezményekről melyek részleteit a későbbiekben megjelenő cikkek fogják bemutatni.

Mi van akkor, ha nem akarok szülés előtt három hónapig babaruhát hajtogatni?

Elindul a Babanet "Kismamanaplóm" rovata, amelyben hétről hétre leendő anyukák mesélik el, hogyan élik meg a babavárás csodálatos időszakát.

Ezúttal Kóczán Anna, 31. hetes kismama mindennapjaiba kukkanthatunk be.

Új év, új élet… új élet?

Január elsején sokan kezdenek új életet, de mi a helyzet akkor, ha a te esetedben az új élet nem a tiéd, hanem valaki másé? Ha az új évben új jövevény érkezik a családba, és szeretnél erre a lehető legjobban felkészülni?

Gyakori kérdések a szüléssel kapcsolatban

Ha még nem tiszta minden részlet a szüléssel kapcsolatban, akkor érdemes megnézned az általunk gyűjtött gyakori kérdéseket és válaszokat.

A várandósság alatt is fontos a testmozgás

Sokan felmentik magukat a testmozgás alól a várandósság idején, azonban a mozgásszegény életmód nem tesz jót a kismamának.

Hogyan öltöztesd babádat a hideg időben?

Ahhoz, hogy a baba jól érezze magát a téli hidegben, extra időre, extra rétegekre, extra ruhákra és extra türelemre van szükség.

Influenzaoltás: védelem a magzatnak, anyának és babának

Két ember egészségéért is felelős, aki épp várandós. A leendő anyukák számára az egészség rendkívül érzékeny terület, amely különös figyelmet érdemel most az influenzajárvány küszöbén: a  vírus új törzsei ugyanis már itt vannak Európában, a járvány kitörése nem kérdés. A védőoltás sok tekintetben a legmegfelelőbb megoldás lehet.

Az időjárás hatása a kismamákra

Az időjárás-változás gyakran szól bele a terhesség folyamatába. A különböző időjárási helyzetek akár a baba kiírt időpont előtti érkezését is eredményezhetik. 

Rendőri felvezetés közben született meg Márton

Járőrautót intett le a veszélyeztetett terhes, már vajúdó feleségével kórházba tartó autóvezető a XI. kerületben kedden este. A rendőrök kéklámpás felvezetésével indultak tovább, de az újszülött nem várt. A baba egy éppen arra járó dúla segítségével jött a világra, légzése az akkor megérkező mentőknek köszönhetően indult be - olvasható a police.hu oldalán.

Ilyen lesz a 2022-es influenzaszezon: a szakemberek borús jóslata

Az elmúlt években a korlátozások, a kötelező maszkviselés miatt az influenzajárvány enyhébb volt, de idén várható, hogy intenzívebben fog visszatérni. A gyermekek és serdülők beoltása a leghatékonyabb módja az influenzás megbetegedések megelőzésének, mivel az influenzavírus terjesztésében a gyermekek kiemelt szerepet játszanak - hívja fel a figyelmet dr. Havasi Katalin, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke.

Úgy csuklik, mintha muszáj volna!

Egy újszülött szülőjének lenni egy vad utazás, nem kertelek. Kézbe kapod ezt a kis gömböcöt, és az a feladatod, hogy szeresd és megvédd őt. Azt gondolnád, hogy csak annyit kell tenned, hogy megeteted, kicseréled a pelenkáját és lefekteted, de ez nem ilyen egyszerű.

Le kell-e mondanunk a terhesség alatt a sportolásról?

Vajon kismamaként le kell mondanunk a mozgás öröméről, ha addig rendszeresen sportoltunk? Mikre figyeljünk az alatt a bizonyos kilenc hónap alatt, hogy egészségesek maradjunk mi is és a kisbaba is? Mik azok a figyelmeztető jelzések, amikor át kell értékelnünk az addig végzett testmozgást? 

Szülés 40 felett - esélyek, kockázatok, lehetőségek -

Manapság egyre több nővel fordul elő, hogy a negyedik X-et is elhagyja, mire úgy érzi készen áll és a feltételek is adottak arra, hogy gyermeket vállaljon. Az időpont kitolásának számos magyarázata lehet, azonban biológiai tény, hogy a kor előrehaladtával a nők fogamzóképessége csökken. Arról, hogy ebben az életszakaszban maga a teherbeesés, valamint a terhesség milyen kihívásokkal, esetleges veszélyekkel járhat, és hogy mit tehetünk a siker érdekében dr. Tidrenczel Zsolttal a Czeizel Intézet szakmai igazgatójával beszélgettünk.

A babák 4 százalékát érinti valamilyen újszülöttkori rendellenesség

A legtöbb gyermekgyógyász a szülőknek kifejezetten ajánlja a választható újszülöttkori szűrő ultrahangvizsgálatokat. Ennek célja kettős: egyrészt igazolhatja a gyerekek nagy részénél, hogy nem rendelkeznek veleszületett vagy szerzett betegséggel újszülöttkorban, így a később, gyermekkori betegség kapcsán elvégzett ultrahangvizsgálat során talált eltérések esetén megállapítható, hogy az elváltozást az aktuális betegség hozta létre, másrészt kisebb százalékban kimutathatja a klinikai tünetekkel és panaszokkal még nem járó koponyaűri, hasi és csípő ízületi eltéréseket. 

A csecsemőultrahang-vizsgálat jelentőségéről, a segítségével szűrt betegségekről Dr. Karádi Zoltánnal a Czeizel Intézet gyermekradiológus szakorvosával beszélgettünk.

Hány gyermek fér el a szülői ágyban?

Nem véletlenül megosztó ez a téma, hiszen kényelmesebb az éjszakákat a kedvesünkkel tölteni, ugyanakkor a másik oldalon ott a szemünk fénye az ő ösztönös igényeivel.

Miért kell az újszülötteknek K-vitamint adni és mire is jó?

A vitaminok két nagy részre oszthatók: vízben valamint zsírban oldódó csoportra.

Míg a vízben oldódó vitaminokat nem, addig a zsírban oldódó vitaminokat a szervezet képes raktározni. Ez utóbbiba tartozik az A,D,E,K vitamin.

A természetben a K-vitamin két fő formában van jelen: a K1-vitamin, vagy fillokinon, amit a zöld növények szintetizálnak, valamint a K2-vitamin, vagy menakinon, amelyet a bélbaktériumok állítanak elő. A K-vitamin további változatai szintetikusan előállított vitaminhatású vegyületek, amelyek tulajdonképpen vitamin előanyagok.

Jó tanácsok, hogy minél több apák napját átélhessünk gyermekeinkkel!

Minden családban alapvetés, hogy az édesanya már a várandósság kezdete előtt szűrővizsgálatokra jár, számos ellenőrzésen vesz részt a terhesség alatt, majd a kisbabát is viszi különböző vizsgálatokra. Az apukák és fiatal férfiak azonban sokszor csak akkor kérnek segítséget, ha már tüneteik vannak, így néha túl későn diagnosztizálják náluk a legsúlyosabb kimenetelű betegségeket is. Az apák napja jó alkalom lehet arra, hogy rájöjjenek, ahhoz, hogy hosszú ideig maradhassanak családjukkal, nem árt elővigyázatosnak lenni. (x)

Gyógyít és fejleszt: mindent a Dévény-módszerről

Dévény Anna fejlesztő-gyógyító módszeréről sokan nem hallottak még, de aki személyesen tapasztalta jótékony hatását, általában önként viszi hírét a terápiának, amely egyszerre gyógyít és fejleszt. Arról, milyen jelekre érdemes odafigyelnünk kisbabánk mozgásfejlődésében és testtartásában, a Dévény Anna Alapítvány szakgyógytornászát, Mézám Zsuzsannát kérdeztük.

Lepd meg Anyukádat virtuális virágcsokorral – az öleléssel egy kicsit talán várnod kell

Ez az Anyák napja más lesz, mint a többi – puszta szeretetből és féltésből sokan nem ölelthetik meg édesanyjukat, nagymamájukat. A járványügyi vészhelyzetben az a legbiztonságosabb, ha – saját érdekükben - digitális módon köszöntjük fel idősödő szeretteinket. Erre kínál most egy kedves megoldást az UNICEF Magyarország az online virágcsokor küldési lehetőséggel. A „feladó” nemcsak az anyukáját, vagy a nagyiját ajándékozza meg, hanem segítséget nyújt azoknak is, akik nehéz körülmények között, gyakran családjuktól elszakítva töltik ezt az ünnepet. 

A várandós nők és járványok – nagyobb lehet a veszély?

A világot most a koronavírus foglalkoztatja a leginkább, ami a kismamákra is igaz. Szinte mindegyikükben felmerül a kérdés: fogékonyabb lehetek a vírusfertőzésekre most, hogy babát várok? A válasz azonban nem ilyen egyszerű, de tanulmányok segítenek a megadásában. 

A témában dr. Angyal Géza szülés-nőgyógyász főorvos van a ratkotunde.hu segítségére. 

Előfordulhat, hogy a magzatra is veszélyes a koronavírus

Eddig nagyon kevés információnk volt arról, hogy az új koronavírus vajon veszélyesebb lehet-e terhes nőkre és a magzatukra – eddig úgy tűnt, hogy ők nem tartoznak a különösen veszélyeztetett csoportba. Három friss kutatás azonban más eredményre jutott – igaz, nagyon kis egyedszámmal dolgoztak, és

Elmondta egy hét hónapos fertőzött édesanyja, mit kell tudniuk a szülőknek a koronavírusról

Bár a járványügyi szakértők egyetértenek abban, hogy a gyerekek nem tartoznak a veszélyeztetettek közé az új koronavírussal kapcsolatban, ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem betegedhetnek meg.

MIRE JÓ A K-VITAMIN?

A vitaminok két nagy részre oszthatók: vízben valamint zsírban oldódó csoportra.

Míg a vízben oldódó vitaminokat nem, addig a zsírban oldódó vitaminokat a szervezet képes raktározni. Ez utóbbiba tartozik az A,D,E,K vitamin.

A természetben a K-vitamin két fő formában van jelen: a K1-vitamin, vagy fillokinon, amit a zöld növények szintetizálnak, valamint a K2-vitamin, vagy menakinon, amelyet a bélbaktériumok állítanak elő. A K-vitamin további változatai szintetikusan előállított vitaminhatású vegyületek, amelyek tulajdonképpen vitamin előanyagok.

MIÉRT KELL D-VITAMINPÓTLÁS 0-3 ÉVES KOR KÖZÖTT?

A D-vitaminpótlás kiemelkedően fontos gyermekkorban, különösen a 0-3 éves korosztályban,

hiszen köztudott, hogy a csontok egészséges fejlődéséhez optimális kálcium – és D-vitamin bevitelre van szükség. A legújabb szakmai ajánlás alapján az első 1000 napban történő optimális tápanyag összetétel, ásványi anyag és vitamin bevitel minden szempontból kulcsfontosságú a későbbi egészség szempontjából, tehát

A pozitív szülés élménye segíti a következő gyermek vállalását

A beavatkozásoktól mentes szülést átélt anyák pozitívabban értékelik a szülés élményét, ami elősegítheti a további gyermekvállalásukat, egyebek között ez derült ki a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) legújabb kutatásából.  A vágyott gyermekek megszületése és a családok bővülése szempontjából is fontos, hogyan élik meg az édesanyák a szülést.

Akár végzetes betegség, ami megelőzhető

A gennyes agyhártyagyulladás évente több áldozatot követel, sokszor egészen kicsi gyerekek halnak meg, holott kivédhetnénk ezeket a tragédiákat. Hogy miért engedünk teret egy olyan kórokozónak, amellyel szemben ma már védekezhetünk, ráadásul 100 %-ban támogatott?  Nem tudunk róla, nem figyelünk rá, vagy csak a tévhitek akadályozzák, hogy tegyünk ellene? 

9 tévhit a terhességgel kapcsolatban, amiről mindenki rosszul tud!

A terhesség nagymértékben megváltoztatja a női szervezet működését, hormontermelését, érzelmi világát.

Akár végzetes betegség, ami megelőzhető

A gennyes agyhártyagyulladás évente több áldozatot követel, sokszor egészen kicsi gyerekek halnak meg, holott kivédhetnénk ezeket a tragédiákat. Hogy miért engedünk teret egy olyan kórokozónak, amellyel szemben ma már védekezhetünk, ráadásul 100 %-ban támogatott?  Nem tudunk róla, nem figyelünk rá, vagy csak a tévhitek akadályozzák, hogy tegyünk ellene? 

Magyar találmány mentheti meg a magzatok életét! Új korszak a kismamák életében! Nem kell többé aggódni!

Most először nyílik lehetőség Magyarországon arra, hogy a kismamák részt vegyenek a Baby Life Care 50 napos Magzatmentő Programjában, ahol orvosi távfelügyelet mellett használhatják a Házi Magzatmentő Készüléket!

“Kényszerpihenőn” vagy? Így használd ki az időt veszélyeztetett terhesen! 10+1 tipp

Sajnos nem mindannyiunk számára olyan felhőtlen a babavárás, mint ahogy azt szeretnénk, hiszen különböző okok miatt előfordulhat, hogy az orvosunk pihenőre, sőt, esetenként még ágynyugalomra is int bennünket. Utóbbi esetben hálásak lehetünk a sorsnak, ha a több hónapos kórházban fekvés kimarad a sorból, mert ott aztán sok mindent valóban nem lehet csinálni. Így hát, ha veszélyeztetett terhességgel a kényelmes otthonodba „száműznek”, gondolj arra, hogy lehetne rosszabb is, és próbáld inkább pozitívan felfogni a dolgot és előnyödre fordítani ezt az aktív pihenéssel tölthető hosszas, ám annál hálásabb időszakot! Hoztunk néhány unaloműző és hasznos program ötletet és tippet, hogy mi mindennel ütheted el az így keletkezett szabadidőt!

Nő a kullancsveszély – mit tehetünk szülőként?

Ingyenes kullancsveszély biztosítás is köthető

Tündériek! Itt vannak az első fotók a félárván maradt hajdúszoboszlói hármasikrekről

És van egy nagyon jó hírünk a babákról.

8 tipp a munkába történő sikeres visszatéréshez! Milyen hibákat követnek el a kismamák, kisgyerekes anyukák?

Melyek azok a tipikus hibák, amit a várandós kismamák a terhességük bejelentésekor legtöbbször elkövetnek? Milyen szempontokat mérlegel a munkaadó a száraz munkajogi előírásokon túl, amikor a kisgyerekes anyuka a gyes-ről visszatérne? Hogyan kellene kulturáltan visszatérni a korábbi munkahelyre? Szakembert kérdeztünk.

Kapócs Zsóka nem szülhet természetes úton

A néhány hét múlva 39. születésnapját ünneplő Kapócs Zsóka még szeptemberben jelentette be, hogy várandós. Gyermekére azonban nagyon sokat kellett várnia.

„NE ÉLJE BELE MAGÁT, HOGY ANYA LESZ” – EGY KISMAMA 9 HÓNAPOS HULLÁMVASÚTJA A NŐGYÓGYÁSZATOKON

Ezért adj minél gyakrabban céklát a babáknak, kisgyereknek! 5 egészséges recept a dietetikustól - Életkor szerinti ajánlóval

A babakonyhák kedvenc alapanyagának tartott céklának jótékony hatását már nagyon korán felismerték az őseink, akiknek a cékla a hosszú téli hónapok idején az egyik legfontosabb vitaminforrása volt.

 

Biztonságos-e az influenza elleni védőoltás terhes kismamáknak? Veszélyes-e az influenza vírus a magzatra? – A kismamák 8 leggyakoribb kérdése az influenza kapcsán

Ártalmas-e terhes kismamákra az influenza vírus? A terhesség mely szakaszában veszélyezteti az influenzavírus a magzatot?  Biztonságos-e az influenza elleni védőoltás várandós kismamák esetén? Válaszok a cikkben!


 

Szex veszélyeztetett terhességgel? Nem egyértelmű a helyzet

A szexualitás a házasélet egyik legfontosabb eleme, ami akkor sem változik meg, ha történetesen bővülni készül a család. Hiszen a várandós kismamák ugyanúgy kívánják a szexet, mint más nőtársaik. De mi a helyzet akkor, ha veszélyeztetett terhességgel állunk szemben?

A témában Ratkó Tünde szülésznő van a ratkotunde.hu segítségére.

Vigyázat! Egyre jobban terjed a járvány Romániában

Egyre többen betegednek meg kanyaróban Romániában, ráadásul a legtöbb áldozatot épp a magyar határ mellett szedte: 363 betegből négy gyerek és egy felnőtt halt meg.

Gubás Gabi: „Találjátok meg a haza vezető utat!”

Hazánk hírességei évek óta összefognak az Ezer Lámpás Éjszakáján az eltűnt gyermekekért. Gubás Gabi az idei kampány arca elárulta, hogy miért különösen fontos számára édesanyaként ez a téma, Kárász Róbert – a kezdeményezés megálmodója – pedig arról mesélt, hogy milyen személyes indíttatás vezetett ahhoz, hogy életre hívja a mozgalmat. Idén a JOY Magazin is támogatja az eltűnt gyermekek megmentéséért folyó küzdelmet. Május 28-án 12 helyszínen zajlanak a programok, hogy felhívják a figyelmet arra, mennyire fontos, hogy odafigyeljünk egymásra.

Végre tisztán láthatunk a terhességi toxémiával kapcsolatban

Szakorvos segítségével határozzuk meg a toxémia jellemzőit, szűrés és megelőzési lehetőségeit, kialakulásának okait. 

Nevelési elméletek, avagy ahogy az élet hozza… Azt sem tudtam mit csinálok…

Elsőgyerekes anyuka igyekszik mindent a lehető legjobban csinálni. Vakon vagyunk a témában, de az internetnek és a nagyszerű könyveknek hála, ma már gyerekjátéknak tűnik az egész „gyereknevelősdi”. Olvashatunk remek irományokat magyar és külföldi szakértőktől egyaránt. A teljesség igénye nélkül talán Magyarországon a legelterjedtebb és legnépszerűbb nevek a témában: Vida Ági, Vekerdy Tamás, Ranschburg Jenő, Tracy Hogg és még sorolhatnánk. Választhatunk liberális, irányító, indirekt, közvetlen, szigorú és már is összezavarodtam még hány féle módszertan közül. Ennyi időm nekem nem volt , hogy mindent átolvassak… 

Szépségápolás és terhesség

A kismamák jelentős része úgy érzi, hogy nőiessége kiteljesedett a babavárás időszaka alatt, emiatt a szépségápolás ugyanolyan fontos a terhesség és a szoptatás idején, mint az azt megelőző időszakban. A kismamák haja általában fényesebbé, csillogóbbá, erősebbé és dúsabbá válik, de előfordulhat zsírosodás a fokozott faggyútermelés következtében. Ilyenkor gyakoribb hajmosásra van szükség, erre a célra pedig speciális, napi használatra kifejlesztett, kímélő sampont érdemes használni.

Útmutató kismamáknak a terhesség alatti mozgáshoz

A mindennapi gyakorlat sajnos azt mutatja, hogy a kismamák mozgásintenzitása messze elmarad a szakmai ajánlásoktól. Így a klinikusok egyik legfontosabb feladata a mozgás előmozdítása terhesség alatt is.

Ikrenapló: Rózi és Lázár első 3 hónapja (I. rész)

Újabb naplóírót szeretnénk bemutatni nektek: Annát, aki párjával együtt két tündéri kisababa, Róza és Lázár szülei. Igazán nem lehet azt mondani, hogy napjaik eseménytelenül telnek, éppen ezért roppant hálásak vagyunk, hogy megengedik, bepillantsunk az életükbe, és külön megköszönjük, hogy a tagadhatatlanul elfoglalt anyuka időt szakít arra, hogy leírja mindezt nekünk, azt meg pláne, hogy a remek fotóiból is válogathatunk!

Ha a leendő apa nem örül a babának

Az öröm nem egy permanens érzés, csak a nőknek például van egy természet adta nagy segítségük: amikor megszületik a gyermek, a szervezetükben oxitocin hormon termelődik, ami a későbbiekben, a szoptatás során is örömhormonokkal látja el. A férfiaknak ebből a szempontból nehezebb örömködni, egyrészről mert ők ebből a remek koktélból nem kapnak, azon kívül sokszor irreális elvárásokat támasztunk velük szemben mi, nők, vagy támasztanak ők saját magukkal szemben.

Terhesnapló 9. - Munka vagy gyerek mellett nehezebb az első trimeszter?

Persze, mondhatjátok, hogy ez most megint miért ilyen félig üres pohár? Miért nem lehet félig teli? Miért nem szólhat úgy a kérdés, hogy hogyan KÖNNYEBB? Én sajnos ezt az állapotot csak félig üres pohárnak tudom látni. 

Törékeny erő – A Gézengúz Alapítvány és a Koraszülöttekért Közhasznú Egyesület fotópályázatának kiírása

A Gézengúz Alapítvány immárom 25 éve elkötelezett az idegrendszeri fejlődésükben veszélyeztetett, sérült csecsemők és gyermekek iránt. Az alapítvány a Koraszülöttekért Közhasznú Egyesülettel (KORE) karöltve fotópályázatot hirdet. A pályázat elsődleges célja a koraszülöttek és az eltérően fejlődő kisgyermekek élethelyzetében a teremtő életerő bemutatása a pályaműveken keresztül. 

Szűrések és mérések az óvodában

A gyermekek későbbi tanulási nehézségeinek, zavarainak megelőzése céljából már az óvodában elkezdődnek a különböző szűrések. Sokszor a szülők nem is tudják, hogy gyermeküket „felmérik”, ha pedig tudják, nem minden esetben kapnak tájékoztatást arról, mit is vizsgálnak pontosan gyermeküknél, s az eredmények mit mutatnak valójában.

Bántalmazás

A gyermekek bántalmazása nem csak a pofonok elcsattanásával kezdődik. Ha nem figyelünk oda már a meggondolatlanul kimondott szavaink is sebet ejthetnek gyermekeink lelkén. Reménykedem benne, hogy nem szándékosan tesszük. 

Hétvégi családi programajánló

Kellemes meleget jósolnak hétvégére, így már érdemes a szabadtéri gyerekprogramok felé is kacsintgatni. 

D-vitaminnal csökkenthető a szülés fájdalma?

Ha félünk valamiért a szüléstől, hát a legtöbben a fájdalom miatt. Mert ki lehet azt bírni? Hogy fogom bírni? Mi van, ha nem bírom? Van egy jó hírünk mindenkinek: úgy tűnik, mi magunk is tehetünk azért, hogy szülésünk ne legyen annyira fájdalmas!

Terhesnapló 7. – Nem a nyugdíjas otthonból érkeztem!

A 24. hét jelmondata: “a maga korában szülni…” Szerintem minimum hatszor hallgattam ezt meg orvostól, szomszédtól, pénztárostól. Mi van veletek emberek?

Változások a terhesgondozásban: erősödik a szülésznők és védőnők szerepe, nincs több AFP

Július elsejétől a szülésznő is végezheti a terhesgondozást, a védőnők szerepe is erősödik, emellett megszűnt a kötelező AFP-vizsgálat is. Mit jelent mindez a kismamák számára?

A genetika határozhatja meg a terhességi cukorbetegség kialakulását

A Northwestern Egyetem (Illinois, Egyesült Államok) genetikai vizsgálata egy nap segíthet megállapítani, hogy kik azok a hölgyek, akiket terhességük során veszélyeztet a cukorbetegség kialakulása.

10 kérdés és válasz a terhesség alatti szexről

A kétcsíkos teszt után sok minden megfordul az ember fejében. Kinek előbb, kinek később valószínűleg ez is eszébe jut: mi lesz most a szexszel? Mert hát szeretkezés nélkül lehet ugyan élni kilenc hónapig, de ha nem muszáj, akkor miért tennénk? És ez még csak a kezdet: sok más kérdés-kétség merülhet még fel a terhesség alatti szexszel kapcsolatban, ezekből válaszolunk most meg tizet.

Az anyaság 10 legemlékezetesebb pillanata

Az anyaság első éve hihetetlenül intenzív, fárasztó minden tekintetben. Az éjszakai ébredések, a kimerültség, no meg az a sok pánikszerű pillanat és élmény, ami ekkor még bárkivel előfordulhat, tényleg megterhelő. De ezek mellett rengeteg olyan momentum is történik, amikor maradéktalan, vegytiszta boldogság árad szét bennünk, amikre örökre, totyogó, fájó ízületű nagymama korunkban is emlékezni fogunk.

Terhesnapló 5. – Box, torna, no meg a cukor

Jövő héten már 24 hetes, azaz 6 hónapos lesz a pici fiam - olyan, fura és jó érzés kimondani -, mivel pénteken már 23+5-nél járunk, nagyon gyorsan telik az idő… Én minden percét ki szeretném élvezni a babavárásnak és megpróbálok ezért minél többet tenni.

A gyerekek és a tűz

Külföldön nagyon komoly szakirodalma van a gyermekek tűzvédelmi oktatásának, azonban ez a téma hazánkban nagyon gyerekcipőben jár. Sajnos utódaink több szempontból is veszélyeztetettek. Ha nem vigyázunk rájuk eléggé, vagy nem ismerik a helyes viselkedést, akkor egy ilyen esetet átélve életre szóló sérülést, traumát szenvedhetnek, továbbá belőlük lehetnek a felelőtlen, gondatlan, tüzet okozó felnőttek.

Nem szegény - Panka!

Borsi76 régóta látogatója a Babanetnek, egészen pontosan a chaten számít oszlopos tagnak. Borsi76 és párja, Krisztián 28 évesek voltak, mikor egymásba szerettek. Három év ismeretség, és egy év együttélés után kezdték tervezni a babavállalást. Szinte elsőre sikerült vállalkozásuk, kislányuk, Panka 2008.02.07.-én született. Különleges kislányként.

Szűréssel előzzük meg a bajt!

Fiút szeretnétek vagy lányt? Mindegy, csak egészséges legyen! – válaszolják rendszerint a leendő szülők. És tényleg: a gyerek egészségéért mindent megteszünk, kismamaként odafigyelünk a táplálkozásunkra, a mozgásra, a család pedig jó esetben ránk figyel, óv minket minden nehézségtől, problémától. A fogantatástól az újszülöttkorig számos lehetőség áll a szülők rendelkezésére, hogy megfelelő időben fel tudják ismerni a betegségeket. Ám sokan nem tudják, milyen szűrések állnak rendelkezésre, és pontosan mire is jók ezek.

A gyerek, aki nem olvasta a Nagykönyvet

Ahogy mondani szokták: először voltak elveim, aztán lettek gyerekeim. Gyakorló háromgyerekes szülőként belátom: minden egyes gyerek születésével felül kell bírálni és újra kell fogalmazni akár az alapelveket is. Sajnos, az egészségügyben, családellátó rendszerekben dolgozók között nem mindenki látja át, hogy a gyerekek önálló egyéniségek, nem pedig kockafejek, akik a Nagykönyv szerint fejlődnek.

Hat dolog, amivel az őrületbe kergetjük embertársainkat

Vannak bizonyos viselkedésbeli jellegzetességek, amelyek a kismamákat esetenként népszerűtlenné teszik ismerőseik körében. Az, hogy Magyarországon akár három évig is itthon maradhatunk a gyermekünkkel - több gyermek esetén még hosszabb ideig -, szerintem nagyszerű lehetőség, ugyanakkor ne engedjük, hogy egész nap gyermekünk körül forgó gondolataink elidegenítsenek bennünket másoktól. Összeszedtem néhány kismama-szokást, amik valaha nagyon idegesítettek, ezért igyekszem kerülni őket.

Ami a fogyasztóvédelmi szabályokból kimaradt

Szerencsére ma már Magyarországon is sok fogyasztóvédelmi és egyéb hatósági szabály létezik a gyermekek egészségének védelme érdekében. Vannak azonban olyanok, amelyek hiányoznak, illetve a meglévők betartásával kapcsolatban is gyakran merülnek fel problémák. Különösen az ünnepek táján szigorítják meg az ellenőrzést a hatóságok, ilyenkor rendszerint tömegével mutat be a tévé riasztóbbnál-riasztóbb kockázatokat rejtő játékokat, elektromos cikkeket - írja kisgigi nevű olvasónk, akinek írásával már találkozhattatok a Babaneten. Íme, egy újabb cikk tőle, gondolatébresztőként.

Jót tesz az agynak a fogamzásgátló

Úgy tűnik a nyilvánvaló hatás mellett további előnyökkel is járhat a gyógyszeres védekezés melletti döntés a nőknél. A közelmúltban ugyanis két olyan tanulmány is megjelent, amelyből az derül ki, hogy a hormontartalmú fogamzásgátló tabletták szedése az agyra is hatással van. Mégpedig jótékony formában.

CSALÁDI PÓTLÉK TERMÉSZETBENI FORMÁBAN TÖRTÉNŐ BIZTOSÍTÁSA

TÁPPÉNZ

Gyermekbántalmazás elleni kampány indul

Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI) hosszú évek óta foglalkozik a gyermekbántalmazás, családon belüli erőszak témakörével. Most elkészült az Intézet munkatársai által kidolgozott módszertani levél, illetve oktató DVD.

Öt napig hatásos az új esemény utáni tabletta

Egy új típusú esemény utáni fogamzásgátló tabletta hatékonyabban előzi meg a nem kívánt terhességet a védekezés nélküli szex után, és hosszabb időn - öt napon - belül alkalmazható, mint a korábbi szer. A jelentést a The Lancet című brit orvosi folyóirat legfrissebb száma közli.

A párom mondta, hogy vegyek tesztet

Az én történetem 1995 év végén kezdődőt, mikor is megtudtam, hogy keresztanyám terhes. Szerencsére olyan felfogású volt a családom, hogy nem a gólyát mesélték, hanem az igazat, már amennyire azt egy tíz évesnek el lehet mondani. Ekkor elhatároztam, hogy ha törik, ha szakad ezt a „csodát” én is át akarom élni.

Fájások és magzatvíz nélkül

A mi történetünk közel másfél évtizedes. Várandósságom a kezdetektől fogva komplikált volt. A reggeli rosszullétek nálam estiek voltak és 5 hónapig tartottak. Veleszületett szívbetegségem miatt veszélyeztetett terhes voltam. A gyermekem apja a 3. hónapban közölte: meggondolta magát, nem kell gyerek. Mondtam: már késő, meg amúgy sem érdekel, más gyereke is felnőtt apa nélkül. Elköltöztem tőle.

Otthonszülés Amerikában

A bábaság (avagy otthon-szülészség) Kalifornia államban engedélyhez kötött tevékenység. Gyakorlat, szigorú követelmények, ismeretek, és vizsgák letétele után szerezhető meg.

Leukémiából gyógyult

A mi reménységünk megtestesítője egy siófoki kislány volt, aki megfogadta, hogy ha a sugarazás után kihullott haja újra kinő, nem vágatja le többet. Amikor mi láttuk, fenékig érő gyönyörű haja volt. Az én "kisfiam" most 27 éves, 201 cm magas, főiskolát végzett, sportol. Esett le gyűrűről, volt törése, voltak rajta kék foltok, átesett betegségeken. Egészséges. Amikor a kórházban feküdtünk, hozták megmutatni azokat a gyerekeket, akik meggyógyultak, hogy reménységet merítsünk belőlük. Most az én fiamat viszik megmutatni. Hát ezért adtam közre ezt a történetet.

A tavaszi gyermekek veszélyeztetettebbek

Nagyobb esélyük van a sclerosis multiplex kialakulására a későbbi életük során az áprilisban született gyermekeknek. Kutatók megállapították, hogy ha az anyák az ősz és a tél folyamán várandósak, akkor gyermekük fogékonyabb az egyes, leépüléssel járó neurológiai betegségek iránt.

A gyermekkori diabétesz mellitusz

A gyermekkorban leginkább az I. típusú diabétesz fordul elő, bár napjainkban megfigyelhető az a trend is, hogy a II. típusú diabétesz megjelenése egyre korábbra tehető.( A serdülőkorban megjelenő nem inzulinfüggő diabéteszt a szakemberek külön névvel is ellátták, ez a MODY, NIDDY.)
Magyarországon 1000 gyermekből 1,3 szenved diabéteszben, a legtöbb új megbetegedés a 3-5 éves és 10-13 éves korosztályból kerül ki, de bármely életkorban jelentkezhet.
Kialakulásában öröklött tényezőkön kívül bizonyos környezeti hatásoknak is szerepük van, például vírusfertőzések, korai tehéntej alapú táplálás, mérgező vegyi anyagok. Ezek hatására a szervezet önmaga ellen fordul, és saját hasnyálmirigyében az inzulintermelő ún. béta sejteket elpusztítja. Ennek következtében a szervezetben inzulinhiány alakul ki. Az inzulin a cukor sejtekbe jutásáért és sejtekben tartásáért felelős hormon. Hiányában a májban fokozódik a tárolt cukor felszabadulása, valamint aminosavakból cukor képzése. Az izomszövetben fehérjebontás indul meg, mindezek hatására a vércukorszint emelkedik. Legszemléletesebben úgy képzelhetjük el, mintha sejtjeink egy ablakon keresztül néznének egy roskadásig terített asztalt, de nem férhetnek hozzá, tehát "terített asztal mellett éheznek".

A betegség tünetei

Mivel a vér cukortartalma emelkedik, ez a vizeletben ürülő cukor megjelenését okozza. Ez nagy mennyiségű víz és ion elvesztését okozza. Ebből adódnak az észlelt tünetek, a nagyfokú vizeletürítés és szomjúságérzet. Előfordulhat éjszakai ágybavizelés is. Az elvesztett vízmennyiség miatt hetek alatt kialakuló fogyás jelentkezik. A folyadékvesztés vérnyomáscsökkenést okoz, ez az oka a szédülésnek, gyengeségnek, fáradékonyságnak. A kialakuló anyagcserezavar étvágytalanságot, hányingert és hányást okoz, ez a tünetek további súlyosbodását okozza. Megjelenik a lehelet acetonra jellegzetes szaga. Kezelés nélkül a folyamat nem áll meg, hanem súlyos anyagcserezavar, kóma alakul ki. Éppen ezért igen fontos a korai felismerés; ha azt tapasztaljuk, hogy gyermekünk sokat iszik, sokat pisil, és fogy, sürgősen vigyük el gyermekorvosunkhoz. A betegség a vércukorszint mérésével, valamint a vizelet cukor és aceton mérésével diagnosztizálható.

Ha a gyanú beigazolódik, a friss cukorbeteg kórházba kerül, ahol először infúzió és inzulin adásával rendezni kell az anyagcserét. Ezután kerül sor a betanításra. A gyermekek szüleikkel együtt megtanulják a gyermekkori cukorbetegség kezelésének két alappillérét, az inzulin adagolását valamint a diétát. Az inzulint injekció formájában kell a szervezetbe juttatni, de szerencsére ma már rendelkezésünkre állnak a különböző adagoló tollak. Életkor, együttműködési készség és egyéb megfontolások alapján napi 2-4 alkalommal kell az inzulint a bőr alá juttatni. A napi 4 alkalommal használt inzulin közelíti meg legjobban a természetes inzulinszintet, (intenzifikált terápia), de ez igényel a legtöbb odafigyelést, és persze szúrást is. Minden beteg kap egy vércukormérő készüléket, amellyel az inzulinbeadás előtt ellenőriznie kell vércukorszintjét. Vércukorszint állandó ellenőrzése nélkül nem képzelhető el a korrekt kezelés, hiszen az csak egy vakrepüléshez hasonlítana. A testre szabott diéta általában napi hatszori, a gyermek nemének, életkorának, testsúlyának, fizikai aktivitásának megfelelő mennyiségű és összetételű étrend. Legfontosabb tudnivaló, hogy azokat az élelmiszereket, amelyek kristálycukrot, porcukrot és mézet tartalmaznak, nem szabad fogyasztani. Megengedett azonban a gyümölcscukor, a tejcukor és a keményítő, természetesen a napi megengedett adagon belül. Ezen felül azonban rengeteg tudnivaló van, amit a családnak el kell sajátítani, hiszen ők fogják otthon számolni a bevitt szénhidrát illetve kalória mennyiségét. Egy idő után már ránézésre is meg fogják tudni becsülni a feltálalt étel szénhidrát és kalóriatartalmát. Fontos annak az elsajátítása is, hogy milyen tünetekkel jár a vércukorszint hirtelen csökkenése, a "hipózás", hiszen ekkor azonnali beavatkozásra van szükség. Ugyanis amennyiben a beteg gyermeknél éhségérzet jelentkezik szédüléssel, kettős látással, verejtékezéssel, szapora szívveréssel, az arc kipirulásával, remegéssel, zsibbadással illetve egyensúlyzavarokkal, megváltozott viselkedéssel, agresszivitással vagy a felsoroltak valamelyikével, ez a vércukor hirtelen csökkenésének a jele, és azonnal szőlőcukrot, kockacukrot kell enni vagy egy pohár tejet kell inni. Amennyiben a beteg már eszméletlen, itatni nem szabad, azonnal mentőt kell hívni.

Amikor a gyermeknek és családjának a diabétesszel szembesülniük kell, a legnehezebb a betegség elfogadása. Hiszen a diagnózis döntő változást, szabályok és tiltások sorát hozza életükbe. Mindez rengeteg munkájába kerül mind a kis betegnek, mind szüleinek. Azonban a betegség megismerése, kiismerése az egyetlen út a gyermek életének normális kerékvágányba tereléséhez és a harmonikus családi élethez. A szabályok betartásával a modern inzulinoknak és az orvostudomány mai állásának köszönhetően a diabéteszes gyermekek is teljes életet élhetnek, és a szövődmények kialakulása is megelőzhető vagy legalábbis kialakulásuk valószínűsége erősen csökkenthető. Igen fontos azonban, hogy a szülő is és a gyermek is pontosan tisztában legyen a kezeléssel és diétával, hiszen a gondozás célja hogy ismerjék meg betegségüket és ezzel kapcsolatosan önálló döntéseket hozzanak az egészségesek vércukorértékeit megközelítő állapot elérése és a szövődmények elkerülése érdekében.

A mozgásra, fizikai tevékenységre a gyermekeknek a fejlődésük biztosítása érdekében is feltétlenül szükségük van. Amikor a testmozgásnak a gyermek szervezetére gyakorolt hatását jól megismertük, az iskolai testnevelés alól nem kell felmenteni, kortársaihoz hasonlóan akár versenyszerűen is sportolhat.
Helyes, ha az iskolába való visszamenetel előtt tájékoztatjuk az osztályfőnököt a betegségről, az akut hipoglikémia tüneteiről, és elhárításának mikéntjéről. Az iskolai menzán való étkezés nem javasolt.
A diabéteszes pályaválasztását korán el kell kezdeni. Sok pálya közül választhatnak, de van olyan is, amit rendeletek tiltanak, és olyan is ami a beteg érdekében nem javasolható. Olyan pályát válasszunk, ami nem fokozza a szövődmények kockázatát, pl. édesiparban lehetőleg ne; amelynek időbeosztása lehetővé teszi az inzulinadagolást; és amelynek végzése során az esetleges rosszullét nem jár súlyos következménnyel.
Manapság a modern terápia nincs hatással a gyermekek serdülésére. A serdülés azonban hatással van a betegségre, emeli az inzulinigényt, az életmódbeli rendszertelenségek, a betegséggel szembeni ellenállás fokozottabban lép fel. Lányok esetében komolyan oda kell figyelni a fogamzásgátlásra, ugyanis a diabéteszes nő nem kívánt és nem tervezett terhessége mind az anya, mind a magzat fokozott veszélyeztetettségével jár. Már a tervezett terhesség előtt erre szakosodott centrumban kell jelentkezni, ahol a diabéteszes kismama terhességét gondozzák.
Speciális cukorbetegeknek szervezett táborok léteznek. Itt a gyermekek nyaralás közben mélyíthetik ismereteiket, a gyakorlati tapasztalatokat sorstársak adják át egymásnak, amit gyakran jobban elfogadnak mint az egészségügyi személyzet tanácsait.
Igen fontos a lábon kialakuló fertőzések, sérülések kezelése, mert ezek tünetmentesen maradva olyan súlyos problémákat idézhetnek elő, amik a láb elvesztését vonhatják maguk után. A diabéteszes láb szindróma megelőzése érdekében a cukorbeteg lehetőleg naponta áztassa lábát 35 fokos vízben, ne használjon szárító fürdőszereket. Gyulladás, kis ulkusz fennállása esetén antiszeptikus oldatos lábáztatás javasolt, ezután fontos a láb szárazra törlése, dörzsölés nélkül. Ne használjunk szúró, éles eszközöket, pl. ollót a pedikűrnél, habkő használata ajánlott. A diabéteszes ne járjon mezítláb. Természetes anyagú zokni vagy harisnya állandó viselése fontos, kényelmes cipővel.

Összefoglalásképp elmondható, hogy a diabéteszesek komplex, teljes embert és különböző szakdolgozókat (orvos, nővér, szakasszisztens, pszichológus, dietetikus) érintő gondozásának célja, hogy a beteg gyermekek egészséges kortársaikkal megegyező életet élhessenek a szövődmények kialakulásának minimalizálása mellett.

Dr. Szabó Alexandra

Megjelent: Népszabadság, 2002.jan.16

Hányás, hasmenés

Talán kevesen tudják, hogy világviszonylatban nagyon sok gyermek hal meg a hányás, hasmenés következtében. Pontosabban az ezek szövődményeként bekövetkező kiszáradás miatt. Ezeknek a betegnek a zöme a fejlődő országokban él, és a fejletlen egészségügy és a rossz higiénés viszonyok okolhatók a magas halandóságért. Ugyanakkor évről-évre Magyarországon is van egy-egy halálos kimenetelű kiszáradás.

            Hányás, hasmenés leggyakrabban a gyomor- bélrendszer heveny fertőzései miatt alakul ki. A kórokozók lehetnek vírusok, baktériumok, de nem ennek van döntő jelentősége, hanem a folyadékvesztés mértékének. Logikus: kiszáradás akkor következik be, ha a bevitt és az ürített folyadék mennyisége az utóbbi irányába billen el. A bevitt mennyiséget mindenki tudja rögzíteni, és én mindenkinek azt ajánlom, hogy ha gyermekének hasmenése van, ne legyen rest tollat ragadni, és leírni mennyit ivott a csemetéje. Becsléssel ugyanis jól el lehet csúszni, általában fölébecsüljük a fogyasztott mennyiséget. Ebből lesznek azok a betegek, akiknek a szülei a kórházban igen csak meglepődnek, amikor az orvos közli a kiszáradás tényét. A veszteséget csak megbecsülni lehet. Azt általában minden szülő tudja, hogy minél több a hasmenés vagy a hányás, annál nagyobb az esély a kiszáradásra. Fontos tudni még három dolgot. Az egyik, hogy a ha láz is csatlakozik a tünetekhez, akkor az is jelentős folyadékvesztést okoz. A másik az, hogy a hányás veszélyesebb a hasmenésnél, pusztán azért, mert folyamatos hányingernél, hányásnál a folyadék felvétele akadályozott. Persze minél több úton következik be folyadékvesztés, annál gyorsabban léphet fel a kiszáradás. A harmadik az életkor szerepe: minél kisebb a beteg, annál veszélyeztetettebb.

            Persze ennyi befolyásoló tényező közepette nehéz mindig jó döntést hozni, de ez nem is a szülő dolga. Ha bizonytalan, mutassa meg orvosnak. Ugyanezt javaslom minden egy év alatti beteg szüleinek, és akkor, ha a folyamat agresszívnak mutatkozik, magyarán alul-felül jön ki minden. Nagyon fontos ismerni a kiszáradás jeleit: karikás szemek, száraz ajkak, ráncolható bőr, acetonos lehelet. Súlyos jel ha nem vagy alig pisil a gyermek, ill. a kifejezett bágyadtság, aluszékonyság.

            Szintén sok a bizonytalanság a szülőkben a folyadékpótlás üteme, mértéke tekintetében. Az a cél, hogy a gyermek közel annyit elfogyasszon, amennyit elveszített, ebbe beleértendő a párolgással, vizelettel elveszetett mennyiség is. A legjobb helyzet, ha csak hasmenése van és szívesen iszik. A legrosszabb pedig - mint említettem - a hányás, hasmenés, láz együttes jelentkezése. Hányás esetén csak óvatosan szabad folyadékot itatni, kortyonként, és a kortyok között 5-10 perc szünetet kell tartani. Folytatni csak akkor szabad, ha a nem okoz panaszokat a folyadékfogyasztás. A mennyiséget pedig csak lassan szabad emelni, és csak akkor ha az egy-két korty bentmaradt. Nagyobb mennyiségek a hányást provokálhatják. Ha nem megy, nem szabad erőltetni, orvosi segítséget kell kérni. És mit is igyon? Nem csak az elvesztett vizet, hanem az ionokat is pótolni kell. Legjobbak az ún. izotóniás italok, de lehet enyhén cukrozott, leheletnyit sózott teát is itatni. Fölösleges a keserűtea, de túlcukrozni sem szabad, mert az fokozza a hasmenést. Vannak akik hányinger ellen kipezsegtetett kólát javasolnak. Én még nem próbáltam, de lehet, hogy bejön.

            Legfontosabb annak eldöntése meddig mehet el a szülő az önálló otthoni ápolásban. Ez nem mindig könnyen eldönthető, de itt is érvényes az alapszabály: ha kétségei vannak inkább bízza az orvosára. És még valami: a hányós, hasmenéses gyerekek állapota gyorsan változhat. Lehet, hogy az orvosi vizsgálat után egy-két órával lesz rosszabbul, ilyenkor értesíteni kell őt a fejleményekről.

Dr. Krivácsy Péter
A Léghajó Program vezetője

Hogyan képzelem a szervezett és legális otthonszülést?

Az első kérdés a jogi helyzet tisztázása.
Egyrészről igaz az, hogy a magyar anyának joga van otthon szülni, hiszen az alkotmány biztosítja a saját teste feletti önrendelkezési jogot, ez alkotmányos alapjog, és semmilyen törvény nem korlátozza. Igaz ez? Nem egészen.
Ugyanis van egy másik alkotmányos alapjog is, ez a magzaté. A jog neve egészségesen születni. A kettő az esetek jelentős részében ütközik egymással. Ennek az ütközésnek alappéldája a terhesség megszakítás. A törvény a dilemmát úgy „oldotta meg”, hogy kodifikálta azt a tényt (?), hogy a magzat 24 hétig nem tekinthető embernek, azaz alkotmányos jogai nem teljesek, és bizonyos helyzetekben („vészhelyzet”) az anyai önrendelkezési jog elsőbbséget élvez. (a kérdés természetesen nem ilyen egyszerű, itt a példa kedvéért egyszerűsítettem le).
A 24 hét után a törvényalkotó „lépést vált” és a magzat egészségesen születési jogát megerősíti, az anyai önrendelkezés elé helyezi (általában), de például az anya egészséges élethez való joga jó néhány esetben még mindig előbbre való, ezért súlyos, az anya életét, egészségét veszélyeztető helyzetben a terhesség befejezését a magzat életkilátásaira tekintet nélkül javasoljuk és az anya beleegyezése esetén elvégezzük.

Hogy jön ez ide? Úgy, hogy a szakma megkerülhetetlen álláspontja szerint az otthonszülés a legjobb szabályozás mellett is kevésbé biztonságos, mint a kórházi, a maximum, amit megállapíthatunk, hogy a különbség jól megválogatott esetekben kicsiny. Azaz az otthonszülés veszélyezteti az említett magzati alapjogot. Fel lehet-e oldani ezt a dilemmát? Ez az első probléma. A megoldás kulcsa: minimalizálni a magzati veszélyeztetettséget. Ki kell jelölni azokat az eseteket, amelyekben a szakma mai állása szerint a szülés kockázata minimális. Erre egy szakmai gréniumot kell kijelölni, akik figyelembe veszik a nemzetközi tapasztalatokat és a hazai helyzetet is.
Nem akarok részletekbe menni, de ennek a bizottságnak a tevékenysége nagyon fontos, mert a túlzások is ártalmasak. Pl. Angliában az először szülőknek nem javasolják az otthonszülést, nem javasolják 20 év alatt és 35 év felett sem. Ezzel már a szülő nők mintegy 75%-nak nem javasolják….. De túl lazára sem lehet venni a megengedések körét.
            További szülész-szakmai biztonsági kérdés az, hogy mikor kell a szülő nőt kórházba vinni, illetve irányítani. A válasz csak látszólag egyszerű: amikor a szülés otthon már nem fejezhető be biztonságosan. Ahogy az előző kérdésre, úgy ebben sem lehet egyértelmű, minden esetre kiterjedő direktívákat kidolgozni, hagyatkozni kell a szülést vezető (észlelő? A szülésnél jelenlévő? (orvos, később talán bába) szakmai tapasztalatára, felelőségére.
            Itt jön a következő kérdés. Ki vezesse (egyezzünk meg ebben a terminus technikusban) az otthoni szüléseket? Annak a szakmai bizottságnak, amely ezzel foglakozni fog meg kell mondani, hogy ki tekinthető alkalmasnak erre a feladatra. Jelenleg kórházban, klinikán önálló döntési jogköre az ügyeletvezető beosztásban dolgozó szakorvosoknak van. Ezek tapasztalt szakemberek. Nyilván ők kaphatnak engedélyt. Ezt lehet úgy is fogalmazni, hogy 10 éves kórházi, klinikai gyakorlattal rendelkező szakorvos. Szülésznő - egyelőre - önállóan nem jön szóba, ha a képzés átalakul, akkor erre is lehet gondolni. Ma semmiképpen sem. Arra van lehetőség, hogy az otthonszülést egy kodifikált orvos felügyelete mellett bába észlelje, de a felelősség az orvosé!

            A jelenlegi szabályozás mellett az otthon szülés vezetése orvosi magángyakorlatnak minősül, ezért azok a szabályok vonatkoznak rá, mint az egyéb orvosi magántevékenységre. Mi szükséges ehhez? 
1.      A már említett szakmai tapasztalat.

2.      Erkölcsi bizonyítvány.

3.      ÁNTSZ engedély, mely magában foglalja a tevékenység tárgyi minimum feltételeit. A hatályos törvényeink szerint minden orvosi tevékenység minimum feltételek meglétéhez kötött. Magánrendelésen a rendelő felszerelését, esetünkben: a lakás leírását. Nyilvánvaló, hogy földes helyiségben, vagy ahol nincs folyóvíz nem adható engedély. Ellenőrzése kétféle módon képzelhető el. Vagy az ÁNTSZ kialakít egy minimumfeltétel rendszert és azt minden esetben ellenőrzi. Ez nyilván nagyon nehézkes lenne, de erre nincs is szükség. A minimumfeltételek megvalósulását a szülést vezető orvosnak kell ellenőrizni, még a szülés előtt a felkészülési szakban. Hiánya esetén vissza kell utasítania tevékenységét, szövődmény esetén ugyanis felelősségre vonható.

Hasonló minimum feltételeknek kell megfelelni az „orvosi táska” tartalmának is. Az ÁNTSZ-nek a szakmai grémiummal együttműködve meg kell határozza azt, hogy mit kell a „tett színhelyére” az orvosnak magával vinni. A feltételek között szerepel még a dokumentációs kötelezettség is, ami a szülés menetére, a szövődmények fellépésének idejére, észlelési módjára, a tevékenység leírására vonatkozik, éppúgy, mint minden orvosi tevékenység esetén. Ez elég sok papírmunka.
Rögzíteni kell az esetleges kórházba szállítás feltétel rendszerét is: ki jogosult és milyen eszközzel, esetlegesen milyen finanszírozási körülmények között a szülő nőt a „háttérkórházba” szállítani. Ezzel egyidejűleg meg kell határozni a finanszírozás (OEP, GYOGYINFOK) körülményeit is.

4.      Szükséges lehet még szerződést kötni a „veszélyes hulladék” elszállítására, ez minden egészségügyi munkahelyre nézve kötelező.

5.      Kötelező továbbá az orvosnak felelősségbiztosítást kötni.

6.      Mindezen feltételek biztosítása után az orvos a helyi ÁNTSZ-től helyi, vagy ha nagyobb területen, esetleg az egész ország területén kíván működni az országos szervezeti egység vezetőjétől szabályos működési engedélyt kaphat. Az otthonszülés, épp úgy, mint bármely magánrendelés, ÁNTSZ engedély alapján működő üzleti tevékenység, adóköteles, APEH engedéllyel is rendelkezik.

7.      Szükség van néhány egyéb speciális intézkedés szabályozására is. Elsőként tisztázni kell, hogy ki látja el az újszülöttet, ennek részleteit a gyermekgyógyászok szakmai grémiuma hivatott megszabni. Jelenleg a kórházban született újszülötteket gyermekorvos megvizsgálja és vannak olyan kötelező szűrővizsgálatok, pld. a PKU szűrés, melyeket dokumentálni kell. Mai felfogásunk szerint ezek elmulasztása az újszülött veszélyeztetését jelenti. Valószínűnek látszik, hogy a gyermekgyógyászati ellátás is magángyakorlatot folytató gyermekorvoshoz köthető.

8.      Szükségesnek látszik néhány jogszabály módosítására is. Ezek közül csak az Anti-D-vel kapcsolatos szabályt említem. Lehetővé kell tenni azt, hogy a biztosított anya receptre megkaphassa (ingyen?), természetesen előtte el kell végeztetni az újszülött Rh-meghatározását. Ennek módját (laboratórium) is a szabályozni kell.

9.      Az egyik leginkább neuralgikus pont az ún. háttérkórház kérdéskomplexus. Háttérkórházat kijelölni nem kell, mert a háttérkórház mindig a legközelibb kórház szülészeti osztálya. A gond nem ez, hanem az, hogy mi a bekerülő szülő nő és a szülést vezető orvos helyzete. A Szakmai Kollégium ebben a kérdésben világos álláspontra helyezkedik: mivel a felelősség az illető intézmény felelős vezetőjének kezében van, az ő döntése az irányadó. Ez el is fogadható, de, ha egy eset jogi síkra terelődik, és a szövődményes esetekben ez elég gyakran várható, akkor megkezdődik az egymásra mutogatás: „Én időben vittem be, ha azt csinálják, amit mondtam akkor nem lett volna baj” míg a másik: „amikor már bejött, a baj kész volt, ezen nem lehetett segíteni”. Benyomásom szerint ennek megoldása nem jogi jellegű. Kezdetben, amíg a bizalom ki nem alakul, jó lenne, ha az otthonszülést vezető kolléga értesítené a „háttérkórház” ügyeletesét, hogy otthonszülést vezet, így nem éri váratlanul a benti csapatot egy esetleges beszállítás, és a kollégák egymás közti kommunikációja és javul. Így az eset hasonlóvá válik ahhoz, ahogy a „főnök” rajta tartja a szemét a szülőszobán vajúdókon, és az esetleges szövődmény nem villámcsapásként hat. Természetesen alapkövetelmény, hogy a szövődmény észlelésekor, amikor a „beszállítás döntés” megtörtént értesíteni kell a „háttérkórházat”, hogy „miért megyünk”. Később, ha a kollégák jobban megismerik egymást és elmúlik az „újdonság varázsa”, az esetek is mindennapossá fognak válni.

10. Mindezen előírásokat írásba kell foglalni, egy egységes szöveget kidolgozni ezt az „anyagot” a terhesség alatt az otthonszülésre vállalkozó szülő nőkkel meg kell ismertetni, és természetes nyilatkozniuk kell arról, hogy megértették, kérdéseikre választ kaptak, az abban foglaltakat magukra kötelezőnek elfogadják (inform consent). Természetesen lesz, aki majd eltér ettől, de a felelősége is ennek arányában változik, mind a szülő nő, mind pedig az orvos vonatkozásában. Célszerűnek látszik, hogy a terhesgondozást is az az orvos végezze, aki a szülést vezetni fogja, hiszen ő a felelős azért is, hogy a szülő nő megfeleljen a „szövődmények minimalizálása” célkitűzéseinek.              

Hitem szerint ez az igen sokrétű és egyáltalán nem könnyen, de a gyakorlatban igenis betartható rendszer minimalizálja a magzati veszélyt, megteremti az otthonszülés szakmai-jogi hátterét, és talán meghozza a többség békéjét. Biztosan lesznek, aki szerint ezek a követelmények túl szigorúak, sőt olyan is lesz, aki azt állítja majd, hogy ennek a rendszernek a célja az otthonszülés betiltása jogi-szakmai eszközökkel, de lesznek olyanok is, akik szerint ez a rendszer túl liberális. Remélem kevesen. És végül ne felejtsék el. Ez az én magánvéleményem.

Dr. Csákány M. György
szülész-nőgyógyász szakorvos,
egyetemi docens
(HIETE)

A kismamák oltását javasolja a Szülészeti és Nõgyógyászati Szakmai Kollégium

Minél több várandós nő, illetve a környezetükben élők mielőbbi beoltását javasolja a H1N1 vírus ellen a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium - összegezte az egészségügyi miniszter tanácsadó testületének állásfoglalását a kollégium elnöke.

A túl sok edzés meddõséget okozhat

A napi testedzés, illetve a kimerültség megháromszorozza a meddõség kialakulásának az esélyét, de nem okoz végleges teherbe esési képtelenséget.

Bölcsõhalál: veszélyes lehet az együttalvás

Jelentõsen növeli a hirtelen csecsemõhalál bekövetkezésének kockázatát, ha a szülõk együtt alszanak a gyermekükkel: az esetek fele erre vezethetõ vissza.

H1N1: Ha támad az új influenza

A H1N1 vírus az A típusú influenza egyik altípusa, az emberi influenza leggyakoribb okozója. A H1N1 számos különböző törzzsé fejlődött, az egyik ilyen a hírhedt spanyolnátha volt. 2009 áprilisában a H1N1 egy változata – amit a médiában eleinte sertésinfluenzaként emlegettek, később pedig az „új influenza A (H1N1) vírus” nevet kapta – először az Egyesült Államokban bukkant fel, majd nem sokkal később már halálos áldozatokkal járó megbetegedéseket okozott Mexikóban.

MP3 szívmonitor magzatoknak

A koraszülések, vetélések, és halvaszületések esetében a probléma nem a szüléskor lép fel, hanem jópár nappal korábban.

Nem a gyerekek vannak a legnagyobb veszélyben

Sem a gyerekeket, sem az idõseket nem veszélyezteti annyira az új influenza, mint kezdetben feltételezték.

Nyílt nap a mellrákról

Magyarországon egyre nõ a mellrákosok száma, évente nyolcezer – egy évtizeddel ezelõtt még csak évi ötezer - új emlõdaganatos beteget regisztrálnak, akik közül 2800 meg is hal.

Kutatás a koraszülés gyógyszeres megelõzésére

Gyógyszerekkel elõznék a koraszülést Szegedi Tudományegyetem kutatói, akik egy olyan gyógyszer-kombináción dolgoznak, amely a méhizom mûködésére lenne hatással.

A védõnõk is végezhetnek méhnyakrákszûrést

A dohányosok gyermekei impulzívabbak

A dohányos szülők és kamaszkorú gyermekeik között úgy tűnik, több a hasonlóság, mint gondoltuk: egy kutatás szerint ezek a gyerekek az átlagnál impulzívabbá válhatnak, és emiatt hajlamosabbak rászokni a dohányzásra.

Táplálkozási alapelvek várandósság alatt

A szülõ kérésére adják ingyen az oltást